Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

5. oldal 1966. szeptember 1#. szombat Mohammad Reza Pahlavi Székesfehérvárott Mohammad Reza Patiavi Arya Mehr, Irán sahinsxíhja és Farah Pavlavi sah^anu, vala­mint kísérete pénteken a szé­kesfehérvári könnyűfémműbe látogatott. A vendégeket a lá­togatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke Kiss Károly, az El­nöki Tayiacs titkára, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, Bonyhádi Károly, a Ma­gyar Népköztársaság teheráni nagykövete, Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. Mohammad Reza Pahlavi, Arya Mehr, Irán sahinsahja és felesége, Farah Pahlavi, Irán császárnéja, valamint kísérete és a társaságukban levő ma­gyar személyiségek Székesfe­hérvárról Dunaújvárosba láto­gattak. ff' nf; JiiáS MT Választási bevezető! Katonai készenlétet rendelt el a Ky-rezsim A hazánkban tartózkodó iráni sahinsah vacsorát adott a Ma­gyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A vacsorát fogadás követte. — A képen: Kállai Gyula, a császár és Dobi István a fo­gadáson. Diákmegmozdulások Argentínában Cordobában bezárták Thich Huyen Quang, a dél­vietnami buddhista intézet fő­titkára pénteken nyilatkozatot tett Saigonban. Kijelentette, a buddhisták nem változ­tatják meg azt az elhatáro­zásukat, hogy kifejezésre juttatják helytelenítésü­ket és bírálatukat a kor­mánnyal szemben. A buddhista papok és papnők háromnapos éhségsztrájkján kí­vül azonban — amelyben 423 személy vesz részt — nem szándékoznak más tiltakozó ak­ciót szervezni. Elmondotta, hogy az egyik buddhista pagodára felragasztott kormányellenes feliratokat a rendőrök csütör­tökön leszaggatták, de pénteken reggelre azonos szövegű felíra­tok ismét megjelentek az elő­zőek helyén. A dél-vietnami katolikus if­júsági mozgalom tagjai saigoni templomokra feliratokat füg­gesztettek ki, amelyeken kö­vetelik a politikai bkokból le­tartóztatott katolikus hazafiak szabadonbocsátásót. A Saigonban állomásozó dél-vietnami kormánycsapa- tok egységeinek péntek reg­geltől állandó laktanyai ké­szenlétet rendeltek el, — hogy mint a jelentés hangsú­lyozza — a parancsnokság mi­nél nagyobb létszám fölött ren­delkezhessen a vasárnapi vá­lasztások idején. A dél-vietnami Qui Nhan-tól 40 kilométernyire északra dél­koreai és dél-vietnami egysé­gek heves harcba keveredtek a felszabadító erőkkél. Lie Thanh NghLnek, a Vietnami Dolgozok Pártja Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Vietnami 'pmokra- tikus Köztársaság miniszterelnök, helyettesének vezetésével pénteken Budapestre érkezett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság gazdasági kommányküldöttsége. az egyetemet Az argentínai Cordoba váro­sában bezárták az egyetem va­lamennyi fakultását, miután éles összeütközés történt a diá­kok és a rendőrség között, A rendőrség tüzet nyitott és égy egyetemi hallgatót súlyosan megsebesített. Az egyetem területén a fia­talok barrikádokat emeltek, és amikor a rendőrök megközelí­tették, kőzáporral fogadták őket. Harminc diákot letartóz­tattak. Az egyetemi hallgatók a ter­ror megszüntetését, letartózta­tott kollégáik szabadlábra he­lyezését, a tantermeket és egyéb helyiségeket megszállva tartó rendőrök eltávolítását kö­vetelik. Lapjelentés szerint Tucuman városában a rendőrség megtá­madott egy diáktüntetést. Szét­szórta a tüntetőket, néhányat közülük letartóztatott Az argentin egyetemi diák- szövetség közleményt adott ki, amely szerint az egyetemi hall­gatók országszerte sztrájkoltak, ezzel juttatták kifejezésre, hogy > ,(folytatják az ellenállást a kormány politikájával szem-: ben-,- amely -arra irányul, hogy az egyetemi oktatás csak né- hányak kiváltsága legyen”. Amerikai párikiiidöfiség Budapesten Pénteken Berlinből elutazott Budapestre az Egyesült Álla­mok Kommunista pártjának küldöttsége. Az amerikai párt­küldöttség az NSZEP Közpon­ti Bizottságának meghívására öt napig tartózkodott az NDK-ban. Ma: Feltűnést keltő kabinetülés Londonban Guayana a Smith-rezsim megdöntését követeli A nemzetközösségi csúcsér­tekezlet pénteki ülésén Wilson közölte a rhodesiai legfelső bíróság végzését, amely ugyan törvénytelennek nyilvánította a Smith-rezsimet, mégis kötele­ző érvényűnek jelentette ki a rezsim — mint az egyedüli tényleges kormányzat — ren­delkezéseit. Wilson közlése érthető fel­háborodást keltett a részvevők körében. Elsőnek a kenyai kül­döttség tett nyilatkozatot, amely hangoztatja: ez a végzés újabb érv amellett, hogy azonnal lét­re kell hozni Rhodesiában a törvényes Ideiglenes kormányt. Az ülésen felszólaló Burn­ham guayanai miniszterelnök követelte, hogy Nagy-Britan- nia alkalmazzon erőszakot a Smith-rezsim ellen. Hozzáfűz­te, hogy a malaysiai—indoné­ziai szembenállás megszűnté­vel 25 ezer angol katona sza­badul fel, s ezeket minden komplikáció nélkül be lehetne vetni Rhodesiában annál is in­kább, mert „sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, sem Kína nem avatkoznék be Smith úr védelmében”. Londonban bejelentették, hogy Wilson szombatra újabb rend­kívüli kabinetülést hívott ösz- sze a rhodesiai ügyben. A hír nagy feltűnést keltett, mivel a brit kormány rendes körülmé­nyek között sohasem dolgozik szombaton. Az Evening News szerint ez a sietség is mutatja, hogy mélyül a szakadék az afro-ázsiai kormányfők és a Downing Street között. KIHÍVÁS mák ellen az, erkölcsi nor­____ ____ -mondotta Nilsson s véd külügy miniszter legutóbb az Egyesült Államok vietnami háborújáról. Az elítélő- és meg­bélyegző vélemények sokasod­nak a Pentagon fölött, mégis Westmoreland tábornok, főpa­rancsnok úgy nyilatkozott, hogy „a háború vége még nincs látható távolban”. John­son elnök pedig arról nyilatko­zott, hogy nem csökkentik Eu­rópában állomásozó csapataik létszámát sem. Politikai meg­figyelők úgy vélik, hogy e kér­dés fontos helyre kerül majd a NATO-szervek őszi tanács­kozássorozatán. Az Egyesült Államok súlyos külpolitikai gyakorlatával egy időben a belső ellentétek legsúlyosabbíka, a néger-kérdés újabb nyugtalan­ságot kelt, A faji egyenlőség kongresszusa nevű szervezet a hét végére Chicagóba gyűlést hirdetett. A BONNI POLITIKA előte­rébe most az Erhard-kormány által kidolgozott úgynevezett stabilizációs program kérdése került, melyet a jövő héten vi­tat meg a Bundestag. A stabi­lizációs programra a kormány szerint az inflációs tendenciák megfékezése miatt van szük­ség. Strauss erélyes gazdaság- politikát sürget, és bírálja a kancellárt, aki szerinte későn dolgozta ki a stabilizációs prog­ramot. A BRIT KORMÁNY labilis helyzetét tükrözi a tegnap le­zárult TUC-kongresszus is. Wilson mára rendkívüli kabi­netülést hívott össze, amely nagy feltűnést keltett. Kullúrferradalom ?! Vélemények a kínai eseményekről A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja pénte­ken szerkesztőségi cikkben fog­lalkozik a kínai „kulturális forradalommal” megállapítva, hogy annak sem a kultúrához, sem a forradalomhoz nincsen köze. „Nem kétséges —, írja a lap —, hogy amikor (Peking- ben) szovjetellenes jelszavak­kal indokolva elutasítják va­lamennyi szocialista ország, az így háborúzik Amerika Vietnamban 3. „Felsőbbrendű“ gyilkosok Bizonyára sokan kíván­csiak arra, milyen emb-a. lökből áll az amerikai had­sereg, amely oly gátlásta­lanul követi el a nemzet­közi jogba ütköző tetteit a vietnami nép ellen. Hason­lítható-e más imperialista hadsereghez? Sokan emlékeznek Ma­gyarországon a hitleri fa­siszta hadseregre: amíg tá­madásban volt, sikert ért el. Barbár és fanatikus, az első világháború után kö­tött szerződések revíziójá­nak gondolatától megszál­lott. faji előítéletekkel teli katonaság volt ez, amely­nek gazdagodást, világural­mat ígértek. Katonai veze­tőinek ravasz, az ellenség gyengéit jól ismerő tervei­vel, a korszerű technika se­gítségével sok kezdeti si­kert ért el ez a hadsereg. Erkölcsi tartása együtt om­lott aztán össze e célok re­ménytelenné válásával, a szovjet fronton elszenvedett sorozatos vereségek nyo­mán. Franciaország katonai erőit másféle indulat fűtötte az 1950_es években a vietnami, majd az algériai fronton: „Micsoda hálátlan népség! Mennyit költöttünk gyar­matainkra, és ez a köszö­net!” — ezt mondották. A francia katona, különösen, ha. aw is a fcifarmatoitffll jött, attól félt, hogy a te­rületek elvesztése lerontja életszínvonalát. Indokína és Algéria földje tízezerszám­ra takarja a „gloire” e megszállottjainak porát, A katonai sikertelenségek so­rozata mért halálos csapást a francia nagyság e szelle­mi és fizikai képviselőire is. Az amerikai katonák azt állítják, hogy ők nem akar­nak hódítani. Váltig han­goztatják, hogy csak segít­ségül jöttek Nguyen Cao Ky kormányának. „Ha megmentették” Dél-Vietna- mot — ahogy ők mondják — „a Viet Kong támadásá­tól”, felvették a nagy zsol- dot és a külön jövedelmet a feketepiacról, mindjárt hazatérnek Amerikába, ahol aztán életfogytiglan élvezik a veteránoknak kijáró je­lentős kedvezményeket, ki­tüntetéseket, a frontharco­soknak felkínált jó állást és nyugdíjat. Esetleg mun­kafelügyelők lesznek „vala, hol Ázsiában”. Ezek a fiatalemberek több­ségükben tanultabbak akár a német, akár a francia imperialista fegyveres erők egykori átlagkatonájánál. Büszkék az ő Amerikájuk gazdagságára, az Egyesült Államokban élvezett de­mokratikus jogaikra, és sze- Pttuuü ók juiüfet ezt védik a „bolsevizmus”, a „sárga veszély”, a „káosz” ellen. Az amerikai iskolák ha­zafias szellemű nevelése már régen a felsőbbrendű­ség, » gőg képét öltötte magára, régen átcsapott a más népeket lebecsülő, az Egyesült Államokat egyol­dalúan magasztaló naciona­lizmusba. Az első-elemistá- tól a végzős egyetemistáig minden gyereknek regge­lenként fel kell esküdnie az amerikai zászlóra. A tan­könyvek, a tantervek és a fiatalságot befolyásoló egyéb nevelőeszközök a rádióig és a televízióig azt sulykolják: nincs több olyan gazdag és bőkezű ország a világon, mint az Egyesült Államok és nincs olyan dicső törté­nelme sem másnak. Sehol sincs ekkora jólét, ekkora árúbőség, ugyanakkor ek­kora szabadság és demok­rácia, mint az Egyesült Ál­lamokban. Más országokban laknak a bennszülöttek, akik boldogok, ha jut ne­kik valami csekélység a dollárból, ebből az egyedül­álló csodaszerből. Persze, ezt meg is kell szerintük érdemelni. A szép hazát valóban sze­reti az amerikai átlagifjú­ság; érzésvilágában azon­ban valahogy így jelentke­zik a hazafiság, miközben óban áll a ceáta*­csillagos lobogó előtt. A középiskolák tanrendje is lehetővé teszi ilyen fer­de szemlélet kialakulását. A high school.ban egyetlen kötelező tárgy van, az an­gol nyelv. A többiek közül szabadon választhat a ta­nuló ötöt. A felületes szem. lélőnek ez úgy tűnik, hogy ez is a demokrácia sajátos megjelenési formája. Való­ban azonban arról van szó, hogy a fiatalságot így tart­ják vissza a politizálástól, a szélesebb szemlélet meg­szerzésétől. A mai amerikai társada­lomban ugyanis sokan mű­szaki, kereskedelmi vagy ügyviteli pályára készülnek. Törpe kisebbség választ csupán olyan tantárgyakat tehát, mint a földrajz vagy a történelem. Majd minden gyerek törekszik ezzel szem. ben a technikai alapisme­retek elsajátítására. A high school-okban rendes tan­tárgy például az autóveze­tés. Floridában 14, az álla­mok többségében 16 éves korban autóvezetői jogosít­ványt kaphat az ifjú. Fran­ciaország, a Szovjetunió, Bri ilia vagy Vietnam tör­téne. ről, az ottani népek életéről ugyanakkor jófor­mán semmit sem tud. Pon­tosabban: annyit csak, amennyit a propagvndagé. pezet, a tv, a comics.lapok, a film elmond nekik erről. És az most a háború ide­jén, érthetően vadul úszít Vietnam, a szocializmus, az ázsiai felszabadító mozgal­mak ellen. Igaz, a Vietnamban har­coló jf^fflftW része nem áll meg a kö­zépiskolánál. A többség két vagy annál több éven át a főiskolára vagy egyetemre is járt. A bonyolult fegy­verek és szerkezetek keze­léséhez kell is bizonyos fej­lettebb műszaki tudás. A felső oktatásban — ha va­laki akarja — megtanulhat aztán sok mindent, akár a világ más részeiről is. De a hallgatók többségét a magas követelmények miatt elsősorban a szorosan vett szaktárgyak és a sport ér­dekli. A filozófia, a törté­nelem, a földrajz mostoha tárgyak ott is, s így, mire kész, munkaképes ember­ként kikerül az egyetemről, kialakul benne a kívánt szemlélet az Egyesült Álla­mok és a világ többi részé­nek viszonyáról: „Mindé? vitában nekünk volt, van és lesz mindig igazunk”, „ötőlük veszünk nyers­anyagot, mitőlünk kapnak autót és más készárut — legyenek hálásak érte”. Nos, az ilyen szemléletű fiatalember nem sokat töp­reng, ha parancsot kap egy* egy falu felperzselésére, hadi gáz alkalmazására, asszonyok, gyermekek le. gyilkolására. Elég annyit mondani csak. hogy „veszé­lyezteti Amerikát**. S efoben — «ajnos — fel­tűnően hasonlít ez a kato­na egy másikhoz —, aki a német társadalmat „veszé­lyeztető** polgári személyek ellen követett el jó két év­tizede hasonló bűnöket. Mété György Következik egész kommunista világmozga­lom egységfrontját a vietnami nép megsegítéséért irányuló erő­feszítéseket, ez csak az ameri­kai agresszorokat bátorítja. — Ami most a Kínai Nép- köztársaságban végbemegy, az nem valamilyen tanításnak, még kevésbé a marxista—leni­nista tanításnak az eredménye — jelentette ki Manuel Mora Valverde, a e06ta rica-i Népi Élcsapat Párt Központi Bizott­ságának első titkára. — Az, ami most ott történik, inkább egy tömegőrület kitöréséhez hasonlít, amelyet jelentős mér­tékben egy demagóg és képte­len antimarxista propaganda idézett elő. A kínai városok utcáit el- özönlötte egy hatalmas ember­tömeg, amely több százezer tapasztalatlan fiatalból áll, olyan fiatalokból, kiket meg­mérgezett az a propaganda, amely Mao Ce-Tungból máso­dik Buddhát csinál. Ez az em­bertömeg esztelen dolgokat művelt és sem a hatóságok, sem a felelős személyek nem merték megállítani. Így alakult ki az a tragikus kép, amely­nek ma Kínában tanúi lehe­tünk — mondotta Valverde (MTI) Elhalasztották a Gemini—II fellövését A hírügynökségek gyorshír­ben jelentik, hogy bizonytalan időre elhalasztották a Gemini —11 csütörtökre tervezett fel­lövését. Az elhalasztásra a Ti­tan—2 hordozórakéta üzem­anyag 'váriak meghibásodá- Lágan# az áttoaataeátol sa adott okot.

Next

/
Thumbnails
Contents