Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

19W. mepfemfiar 10, szombat S. oldal Az új szerződéskötési rendszer a gazdasági reformok megvalósításának fontos eszköze Szeptember 1-én lépett hatályba a 10/1966. számú kormány- rendelet, amely a szállítási szerződések új rendszerét szabá­lyozza. A jogszabály új vonásairól, jelentőségéről, a gazdaság- irányítási rendszer reformjával való kapcsolatáról beszélgettünk dr. Kávási Lóránddal, a Bács-Kiskun megyei Döntőbizottság vezetőjével. Kávási elvtárs 1950 óta tevékenykedik a döntőbizottság élén és azóta évről-évre többezer vitás ügyben bíráskodott. Bőséges tapasztalatanyag állt tehát rendelkezésére, amikor párhuzamot vont az eddigi és az új jogszabály között. A beszámoló jól sikerült — Mi tette szükségessé a szállítási szerződések rend­szerének felülvizsgálatát és az új jogszabály kidolgozá­sát? — A szállítási szerződések fontos szerepet játszanak a ter­mékforgalom alakulásában. Ko­rábban p szerződések — hogy úgy mondjam — a végrehajtói voltak a vállalati tervfelada­toknak. A vállalati tervek vi­szont nem minden esetben tük­rözték a tényleges népgazdasá­gi igényeket. A tervgazdálkodás fejlődésé- neknek az eredményeképpen, egyre inkább előtérbe került a szükséglet — és a szükséglet hordozója a megrendelő. Nyil­vánvaló, hogy ezzel párhuzamo­san változtatásra szorult a szer­ződéskötési rendszer is. — Hogyan jut kifejezésre az új jogszabályban a meg­rendelő elsődleges szerepe? — Az új jogszabály a keres­kedelmi módszereket, a szer­ződéskötési szabadságot helyez­te előtérbe a vállalatok kapcso­lataiban, és több oldalról meg­erősítette megrendelő pozícióját. így a szerződési kötelezettség alá vont termékek esetében a szállító csak akkor tagadhatja meg a szerződéskötést, ha kép­telen a teljesítésére, vagy ha a kívánt szállítási szerződés üt­közne a népgazdaság érdekével. Jogtalan előszállítás esetén a szállító napi fél ezrelék előszál­lítási dijat köteles fizetni, az ellenérték pedig nem válik ese­dékessé. A minőség javítása ér­dekében megszűnt a 8 napos jogvesztő batáridő, a megrende­lő a szavatossági igényét nyílt hiba esetén is hat hónapvon be­lül érvényesítheti. Ezenfelül al­kalmatlan szolgáltatás esetén visszatarthatja, egyéb esetben pedig — legfeljebb 20 százalék erejéig — visszakövetelheti a vételárat. Megemlítem még, hogy indo­kolt esetben a megrendelő el is állhat a szállítási szerződéstől — a teljesítési határidő előtt. Indokolt esetről akkor beszélhe­tünk. ha időközben megváltoz­tak az igények, esetleg a meg­rendelő rosszul mérte fel a szükségleteket és emiatt a szer­ződés teljesítése nyomán feles­leges ' készletek képződnének. Természetesen a megrendelő ilyen esetben is köteles megté­ríteni a szállító felmerült költ­ségeit, sót amennyiben vétkes a szerződés felbontásában, ak­kor kötbérrel és kártérítéssel Is tartozik. — A kötbér összegét duplá­jára növelte a 101966-os kormányrendelet. Vajon ja­vul ennek folytán a szerző­dési fegyelem? — A kötbér összegének a fel­emelése csak az egyik eszköze a szerződési fegyelem erősítésé­nek. A magasabb kötbér kilá­tásba helyezése nyilván jobban ösztönöz a szerződések betar­tására, mivel a fizetett kötbér a vállalat nyereségét csökkenti és a jövőben fokozottabban függ majd a vezetők és a dolgozók jövedelme a vállalati nyereség alakulásától. — Az új szerződéskötési rendszer az újszerű gaz­dálkodáshoz kapcsolódik. A reformok teljes megvalósí­tása azonban még hátra van. Nem szül ez ellent­mondást? — A 10/1966-os kormányren­delet a gazdasági reformok meg­valósításának egyik igen fontos eszköze. Segít az új gazdasági szemlélet, a szükségletre való termelés kialakításában. Ennél fogva ellentmondásra abban az időszakiban sem kell számíta­nunk. amikor az új mechaniz­mus gazdasági folyamatokat szabályozó hatása még nem bontakozott ki teljesen. — Befejezésül egy szakmai kérdés: könnyebb lesz-e a döntőbírók dolga ezután, vagy éppen ellenkezőleg, az ügyforgalom növekedésére számítanak? — Kezdetben nyilvánvalóan nehezebb lesz a dolgunk, hiszen a szeptember 1-én életbe lépett szerződéskötési rendszer nem­csak a vállalatoknak, hanem nekünk is úi. Idő kell ahhoz, hogy megfelelő gyakorlat ki­alakuljon. Az ügyforgalomra vonatko­zóan nem lehet jóslatokba bo­csátkozni, de remény van arra, hogy csökken majd a viták szá­ma. Többek között azért is, A közelmúltban értékel­te a megyei tanács végrehajtó bizottsága az idei év első felé­nek községfejlesztési eredmé­nyeit. A számok önmagukért beszélnek és mindennel jobban bizonyítják, hogy jó szervezés­sel, a feladatok ésszerű eloszfó- sával, a célok helyes megválasz­tásával aktivizálni lehet a me­gye lakosságát. Tavaly egész évben Bács-Kiskun megyében 36 millió 215 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az emberek a községfejlesztés ja­vára. Ne gondoljuk azonban, hogv csak 1965-ben büszkélked­hettünk ilyen sikerrel. Ebben az évben, az első hat hónap alatt — mint ahogy a vb-ülés meg­állapította —, máris 18 millió 467 ezer forint a társadalmi munka értéke megyénkben. Ez 8 millió forinttal haladja meg a múlt év hasonló időszakának teljesítményét. A több évre visszamenően ki­mutatható folyamatos emelke­mert a vállalatok érdeke az, hogy a szerződésszegéseiket el­sősorban maguk ítéljék meg. Ha ugyanis az esedékességtől szá­mított 30 nap>on belül önként megfizetik a kötbért, akkor az összeg felét megtakaríthatják. Az ügyek elbírálása a koráb­binál behatóbb elemző munkát kíván a döntőbizottságoktól. A jogszabályok helyes alkalmazá­sán. túl fokozottabb gondot kell fordítani arra, hogy az eléjük kerülő vitás kérdések gazdasá­gi szempontból is megfelelő be­fejezést nyerjenek. B. D. Útépítés összefogással Császártöltés mindhárom kö­zös gazdaságának sok gondot okozott korábban az őszi szál­lítás a Homokmégy irányába eső területekről. Dágványos, mély sár húzta le a pótkocsik kerekeit, egész a tengelyig. Re­mélhetőleg az idén már nagy mértékben csökken ez a gond­juk. A Közúti Üzemi Vállalattól ugyanis ígéretet kaptak, hogy amennyiben a helyszínre szál­lítják a követ, még az ősz be­állta előtt elkészül a pusztába benyúló, mintegy másfél kilo­méteres út. így a három tsz összefogott, s eddig már 60 va- gonnyi követ raktak le a dűlőút mellé. dést helytelen volna a véletlen­nel magyarázni. Az emberek sa­játjuknak tekintik szűkebb ha­zájukat. önként és szívesen ve­szik ki részüket az utak, csator­nák építéséből, a parkosításból stb. Tisztában vannak vele, hogy saját céljaikat szolgálja fáradozásuk. Természetesen nem min­denütt egyforma lendülettel, eredményességgel zajlik a tár­sadalmi munka szervezése, a la­kosság erőinek ilyen célokra történő összefogása. Megyénk­ben is akadnak községek, ahol a vezetők a jó példák ellenére sem mernek a lakosságra tá­maszkodni, egy-egy nagyobb feladat megoldásában. Bizony­talannak. a tervszerű gazdálko­dásba nem illőnek tartják a tár­sadalmi munkát. Pedig Kecske­méten például a múlt évben közel 5 millió forint megtaka­rítást eredményezett a város la­kóinak aktivitása. Csuprán a csa­tornaépítésnél 341 ezer forint, if A sétálókkal az ősz eleji kora este ráérős nyugal­ma veszi birtokba az utcákat, tereket. Csak a kirakatokban tüzel a fény, az üzletek mélyén árnyékban nyújtóznak a pultok. Az eladók? Legtöbbjük ezekben a percekben érkezhetett haza, néhányuk azonban zárás után ezen az estén Bács megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­lat kecskeméti kirendeltségének Széchenyi téri központjába sie­tett. Vezetőség újjáválasztó alapiszervezeti taggyűlésre. A központ egyik hivatali szo­bája ünnepi díszt öltött erre az alkalomra. Az asztal körül fi­gyelmet. várakozást tükröző ar­cok fordulnak a vezetőség be­számolóját előterjesztő pártit­kár, Kocsis Bertalan felé. Vendég számára az első él­ményt az jelenti, hogy a kis kollektíva életétől viszonylag távol zajló események hírét, a nemzetközi helyzet elemzését éppoly lakadatlan figyelemmel hallgatják meg. mint azt, ami közvetlen környezetükben tör­tént. A magyarázat egyszerű. A vitában az egyik felszólaló fej­tette ki: a kereskedelemben dolgozó kommunisták infor­máltságára nagy szükség van, mert munkájuk közben a púit mellett nagyon sok emberrel, a lakosság minden rétegével kap­csolatba kerülnek. S a beszél­getések közbeni helyes állás- foglalások nemcsak a személyes magatartáson, elvhüségen — a tájékozottságon is múlnak ... ★ A beszámoló, s a vita zö­mét természetesen nem a fenti téma képezte, hanem az alapszervezet hatókörébe tarto­zó dolgok. Évente megközelí­tően száz milliós forgalmat bo­nyolít le Kecskemét tizenhat ruházati kiskereskedelmi üzle­te. A dolgozók létszáma pedig alig haladja meg a százat. Nem kell tehát külön magyarázni milyen felelősségteljes feltfcia- tuk van az itt dolgozó pártta­goknak, s együttvéve is a kommunista kollektívának. Már a beszámolóból érezhe­tő volt, mennyire komolyan ve­szik a többletfelelősséget, s mi­lyen erőpróbákat tettek, hogy megfeleljenek ennek. A szám­adásra készülő vezetőség pél­dául sorra vette a legutóbbi ve­zetőségválasztás óta megtartott taggyűlések határozatait, s őszintén, önkritikusan tette mérlegre: mi valósult meg a határozatokból. Az utóbbi években csökken­tek a bolti eladók magatartásá­ra vonatkozó vásárlói panaszok eredményes volt tehát az a tag­gyűlési határozat, amely nem­csak a kommunisták példamu­de a különböző jellegű és célú építkezéseknél 3 millió 629 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a kecskemétiek. De mint jó és követendő példa em­líthető Kiskunhalas, ahol csak az útépítésekhez több mint 1 millió forintot kitevő saját mun­kával járult hozzá a lakosság 1965-ben. Baján a hasonló célra fordított társadalmi munka ér­téke 226 ezer forintot tett ki. Sorolhanánk tovább az ered­ményeket. De a fentiekből is ki­tűnik, hogy lehet és kell a la­kosság erejére támaszkodni. Vannak községek, ahol egy-egy utca, kerület lakói bizonyos fel­adatok elvégzésére szerződést kötnek. Ez még a legóvatosabb tanácsi vezetőnek is biztosítékul szolgálhat a tervezésnél. Nem véletlenül beszé­lünk itt óvatosságról. A tavalyi községfejlesztési munka értéke­lésénél kiderült, hogy megyei szinten jóval „aláterveztek” a lehetőségeknek. Ezzel is magya­rázható. hogy az 1965-re terve­zett társadalmi munkát a la­kosság 184 százalékra teljesítet­te. Ez a szám figyelmeztetés a városok, járások, de a megye tatására, de segítségére is apel­lált a jó kollektív szellem k - alakításában. Meghozta tűs gyümölcsét a KlSZ-alapsz.n'.c- zettel való törődés is, amit szí..- tén egy alapiszervezeti tagg..- lés határozata sürgetett. A szakszervezetben v a párttagom sorából Almási László vég/.e.: odaadó munkát... ★ Másik határozat azt a fel­adatot tűzte a boltokban dolgozó kommunisták elé, hegy segítsék a szocialista brigád- versenyt. Milyen sikerrel telje­sítették ezt? Arra hadd idéz­zem válaszként ismét a beszá­moló néhány adatát: 1964-ben három kecskeméti ruházati bolt huszonhat dolgozója nevezett be a szocialista brigádversenybe, ma tíz brigádban ötvennyolcán igyekeznek méltóvá válni a megtisztelő szocialista cím el­nyerésére. S a mozgalomért, a vállalások teljesítéséért dicsére­tesen munkálkodók élvonalában a párttagok voltak, akik közül | többet, névszerint is felsorolt a beszámoló. Az eredmények mel­lett a hibákat sem hallgatták el. Azt, hogy vannak még az alapiszervezet politikai munká­jának gyengeségei, s hogy a pártépítésben az utóbbi két év­ben csak nagyon keveset lép­tek előre... Alaposabbá kell tenni a jövőben a taggyűlések előkészítését is. a vezetőség tag­jai, s a bizalmi szerepe ebben nem ér véget azzal, hogy a tag­gyűlési meghívót átadja, ha­nem az alapiosabb felkészülés, az eredményesebb vita érdeké­ben tájékoztatja a kommunistá­kat a taggyűlés napirendjéről is... E részletek után talán meg­érti az olvasó, miért kezdődött szinte mindegyik felszólalás az­zal a megjegyzéssel, hogy a be­számoló jól sikerült, alapos és őszinte volt, szólt mindarról, ami a párttagságot foglalkoz­tatja. Egyetértéssel fogadták el az elmúlt két évi munkáról szó­ló értékelést, de egyúttal szá­mos elképzelést is elmondtak a vitában szót kérők az elkövet­kező hónapok, évek terveinek megvalósulásához. ★ A toronyóra már elütötte a tízet, amikor a néptelen utcán a kis csoport tagjai ha­zafelé tartottak. S a búcsúzás előtti beszélgetés döbbentett rá: csak látszatra volt minden té­mát kimerítő ez a taggyűlés. Maradt még bőven mondaniva­ló, megfontolásra méltó elkép­zelés a következőkre is. Eszik Éva vezetőinek is. Bátrabban kell támaszkodni a lakosságra, s ez nemcsak az aktivitás kötelező figyelembetévele, hanem olyan nevelőeszköz is. ami még gyor­sabbá, termékenyebbé teszi a közösségi szellem teljes kibon­takozását. Olyan kijelentést is hallot­tunk már, hogy a társadalmi munka ideje lejárt, mert leg­több helyen gépek vannak. Két­ségtelen. hogy a gépiek gyor­sabban, olcsóbban és nagyobb teljesítménnyel dolgoznak." De éppen itt van a társadalmi mun­ka további bővítésének lehető­sége. A különböző erő- és mun­kagépeket, bonyolultabb, szak­értelmet kívánó szerszámokat is lehet társadalmi munkában ke­zelni. Nem is szólva a társadal­mi segítség igénybevételének számtalan más lehetőségéről. Bőséges tere van tehát to­vábbra is a segíteni akársnak Erre a legtöbb helyen gondol­nak is. Ezzel magyarázható hogy az idén — legalábbis az első félévben — a tavalyinál is jobb eredményeket tudtunk fel­mutatni. G. S, Közös célokért

Next

/
Thumbnails
Contents