Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

?. oldal 1966. szeptember 9, péntek 22 éve szabadult fel Bulgária Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztár­saság elnöki tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intézett Todor Zsivkov elvtárshoz, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárához, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökéhez, Georgi Trajkov elvtárshoz, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökéhez, melyben a bolgár nép nagy nemzeti ünnepe, Bulgária felszabadulásá­nak 22. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, dolgozó népünk és a maguk nevében elvtársi üdvözletüket és jókíván­ságaikat küldik a bolgár államférfiaknak és a testvéri bolgár népnek. Péter János külügyminiszter ugyancsak táviratban üdvö­zölte Iván Basevet, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszte­rét. A SZOT Elnöksége a Bolgár szakszervezetek Központi Ta­nácsához, a KISZ KB a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságához, a Hazafias Népfront Elnöksége a Bolgár Hazafias Arcvonal Országos Tanácsához, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Bolgár Nőszövetséghez küldött üdvöz­lő táviratot. (MTI) Üdvözlő táviratok a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intézett Kim ír Szén elvtárshoz, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­sága elnökéhez, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökéhez Con Jen Gén elvtárshoz, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlése elnöksége elnökéhez, amelyben a koreai nép nagy nemzeti ünnepe, a Kore­ai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 18. évforduló­ja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében szívből jövő üdvözletüket és jókívánságaikat küldik a koreai államférfiaknak és a testvéri koreai népnek. Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táv­iratban fejezte ki jókívánságait Pák Szón Csol-nak, a Kore­ai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Béketanács; a Kúltúrkapcsola- tok Intézete, a Magyar Újságírók Szövetsége, valamint a Mező- gazdasági és Erdészeti Dolgozók Szalcszervezete táviratban kö­szöntötte koreai testvérszervezetét. (MTI) Szovjet üzenet a laoszi nemzetközi felügyelő bizottság tagjaihoz Köszöntjük a csonlima országát ties bírálatok Vietnam ás Rhodesia miatt Wilson szócsatára kényszerült LONDON. (MTI) A nemzetközösség kormány­fői értekezletén eddig különös módon a legfontosabb nyilat­kozat az üléstermen kívül hangzott el. Li Kuang-Ju sin- gaporei miniszterelnök a BBC tv-adásában kijelentette, hogy a rhodesiai kérdést igen ha­mar meg lehetne oldani, ha a dél-vietnami partizánokhoz ha­sonló szabadságharcosok két zászlóalja hadműveletekbe kez­dene az országban és külföld­ről támogatásban részesülne. Sir Albert Margai, Sierra Leone miniszterelnöke csaknem kétórás felszólalásában csütör­tökön olyan élesen bírálta Wil- sont, hogy az angol miniszter- elnök kétszer is szócsatára kényszerült és közbeszólt, majd a beszéd elhangzása után kü­lön is felszólalt és védelmébe vette kormányának politikáját. Margai követelte, hogy Anglia vezesse be Rhodesiában a több­ségi uralmat, még mielőtt meg­adná az országnak a függet­lenséget. BLACKPOOL. Az angol szakszervezeti kong­resszus Blackpoolban tanács­kozó évi konferenciája csütör­tökön közfelkiáltással határo­zott javaslatot fogadott el, amelyben követeli, hogy az Egyesült Államok azonnal ves­sen véget Észak-Vietnam bom­bázásának, „első lépésként olyan politikai légkör kialakí­tása érdekében, amelyben le­hetőség nyílik a béketárgyalá­sokra”. A vietnami kérdés vitáját követően a kongresszus hatá­rozatot fogadott el, amelyben sürgeti a kormányt, hogy a rho­desiai kérdést az „egy ember — egy szavazat” elve alapján, a fehér uralom felszámolásával oldja meg. További határozat­ban megbélyegezték a dél-af­rikai fajüldöző rendszert. A TUC hétfőn kezdődött idei értekezlete pénteken délben fe­jeződik be. Változás de Gaulle programj ában PÁRIZS (MTI) Hivatalosan közölték Párizs­ban, hogy egy nappal később, szeptember 15-én, csütörtökön tartják meg a francia minisz­tertanács ülését. Az elhalasz­tásra azért került 6or, mert az időjárási körülmények miatt esetleg 24 órával el kell halasz­tani a Mururoa szigetén szom­batra, de Gaulle elnök jelenlété­ben tervezett atomrobbantást, ez pedig azzal a következmény­nyel járna, hogy a tábornok ha­zaérkezése is egy nappal elto­lódik, s szeptember 12-e helyett csak 13-án érkezik vissza Pá­rizsba. Az is ismeretessé vált, hogy az eredeti tervvel szemben nem termonukleáris anyaggal dúsí­tott nukleáris bomba, hanem egy „rendkívül nagy hatóerejű” közönséges atombomba felrob­bantására kerül sor az elnök je­lenlétében. a polinéziai kísérleti telepen. Az elnök befejezéshez köze­ledő világkörüli útjának első állomásán, Djiboutiban még mindig feszült a helyzet. Válto­zatlanul tart a kikötőmunkások sztrájkja. Az ellenzéki pártok 24 órás általános sztrájkot hir­dettek meg. Napirenden vannak az összetűzések a katonaság és a lakosság között. Az ellenzéki pártok a kormány lemondását és a függetlenség megadásáról szóló tárgyalások azonnali meg­kezdőét követelik. A Laosszal foglalkozó genfi értekezlet szovjet társelnöke üzenetben fordult a laoszi nem­zetközi felügyelő bizottsághoz. Az üzenetre az szolgáltatott okot, hogy az utóbbi időben a An Khe őserdőbe épült, alig 80 ki­lométernyire Qui Nhon.tól, annak az útnak a mentén, amely Plei Ku felé vezet. Jelentős helikopter-tá­maszpont. Nemrégiben még jelen, téktelen kis falu volt, néhány bam- buszliázát a parasztok úgy építet­ték, hogy az erdő megvédje őket a viharoktól. Ma már rá sem lehet ismerni a környékre. Rengeteg em. bér él itt. Sok harckocsi, ágyú és főképpen helikopter rejtőzik a ma­gas fák között. A házakat nagyrészt fából és műanyagból építették. Itt nincsenek dél-vietnami bábkatonák: An Khe lakéi mind amerikaiak. Mint a kaméleonok, Igyekeznek idő. múlni a zöld környezethez, egyen­ruhájuk zöld, sátraik és házaik és zöldek, Ilyen színűre festették fegy­verzetüket is. Az Ah Klte.ben állomásozó tisztek büszkék feladatukra. A hadltudo- mány őrajtuk keresztül ismeri majd meg elsősorban, milyen tapasztala­tokat ad a trópusi háborúban az új, rettenetes fegyverhordozó, a páncé. lozott helikopter, önmagukat légi lovasságnak nevezik. A helikopter ugyanis itt a harckocsit vagy a lo­vat helyettesíti. Fedélzetéről raké­tával, ágyúval, kézifegyverrel lövik a Viet Kongót, vagy azokat a rizs. földjükön dolgozó parasztokat, aki­ket ők Viet Kongnak neveznek. An Kite helikopterei sok csatái vívtak már: bevetették őket Qui Nhon-ban a tüntető buddhista törne, gek és a Plei Ku-t ostromló szabad, ságharcosok ellen is. An Khe után­pótlási támaszpontként Is szolgál, de ez csak mellékes rendeltetése. Pél. dának mégsem jó. Ez a furcsa aránylag rövid idő alatt létesített hatalmas tábor nem képes önmagát megvédeni. Állandóan ki van téve a partizán támadásoknak, a Felsza- '.badtüáfli Promt aknavető tüzének, nemzetközi felügyelő biziottság tevékenységében történtek olyan esetek, amikor megsértették a bizottságnak a genfi egyezmé­nyek által megállapított mun­karendjét. amely igen sok helikoptert tesz harcképtelenné. S a támaszpontról az amerikaiak nem tudnak tömege­sen messzire eltávolodni, hiszen aa őserdőben magában a Front a kotr. látlan úr. Holott az An Khe-hez hasonló, utánpótlást biztosító támaszpontokra az amerikai hadseregnek égető szűk* sége van. Egy.egy amerikai katona szerényen számított szükséglete ha­dianyagban, ételben, italban, szemé* tyes használati tárgyakban és pihe­nésre szolgáló eszközben napi 29 kiló, havonta tehát csaknem egy tonna. Az ország termékei csak kis rész­ben alkalmasak az amerikai igények kielégítésére. A személyenkénti 29 kiló a körülményekhez képest na­gyon sok. Ebben a vonatkozásban az amerikai hadvezetőség nem voll előrelátó. A katonáknak többnyire rizsföldeken vagy erdőkben kell mo­zogniuk. Valamennyien panaszkod­nak, hogy így sokszor belesüpped­nek az elárasztott rizs földek közötti laza talajba, bakancsukra rátapad az agyagos föld, sokat szenvednek a hátukon és oldalukon elhelyezeti tehertől a nagy hőségben. Ilyen körülmények között nem tudnak eléggé vigyázni, hogy ne lépjenek aknára vagy ne essenek csapdába. Gyakori a napszúrám, aa állandó izzadás ok., /.ta bőrmegbete. gedéaek. Egy amerikai tiszthelyettes, Mark Hutten, aki végig részt vett az An Lao térségben a Kétfejű sasról el­nevezett tisztogató hadműveletben, így nyilatkozott erről egy francia újságírónak: „A tengerészgyalogo­sok nagyon lassan tudtak mozogni a nehéz gránátokkal, aknavetőkkel, hiszen közben a géppisztolyt is vin. niök kellett. Szánalmasak voltunk, ahogy görayedéztiiuJt e terhek alatt, A koreai nép sohasem mon­dott le a kettészakított haza egyesítéséről. Amikor 1948. au­gusztusában az ország déli ré­szét megszálló amerikaiak köz­reműködésével Dél-Koreában úgynevezett nemzetgyűlési vá­lasztásokat rendeztek, s létre­hozták a külön köztársaságot — északon, válaszként, általá­nos választásokat tartottak, amelyeken a dél-koreai demok­ratikus pártok is részt vehet­tek. Megválasztották Korea Legfelsőbb Népgyűlését, amely Phenjanban tizennyolc eszten­dővel ezélőtt kikiáltotta a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságot. Szeptember 9. azóta a köztársaság évfordulója, s egyben a kettészakított Korea egyesítését óhajtó nép ünnepe. Tizennyolc esztendő, ponto­sabban a japánok kiűzése óta ugyanakkor a Viet Kong könnyű fegyverzetével könnyedén mozgott. Ott szállt velünk liarcba, ahol ő akart. Nekünk hét órára volt szük­ségünk, hogy három-négy kilóimé, tért haladjunk előre”. Ha az amerikaiak tehát az ország belsejében akarnának nagyobb szám­ban támaszpontokat létesíteni, eh. hez több embert kellene ilyen kö­rülmények közé juttatniuk. Qui Nhon és An Khe közötti rövid utal azonban egy teljes ezrednek kell őriznie, mert e nehéz mozgású csa­patok állandó partizántámadásnak vannak kitéve, és gyakori feltöltés, re, váltásra szorulnak. Ha támaszpontjaikat biztosítani akarják, maga az utánpótlás oda- szállítása nagyobb erőt igényel, mint ahány katonát a támaszpont be tud fogadni. Sok ember kell ezenkívül a megrongált utak javításához, a hidak helyreállításához, a gépek karbantartásához és javításához is. Ez az „improduktív” létszám állan­dóan növekszik. Ez az oka annak, hogy a dól.vietnami kikötők nem bírják azt a gigászi árumennyiséget, amely odaérkezik. Ez az egyik korlát, amely az el­len érvel, hogy az Egyesült Álla­mok úgy emelje Dél. Vietnamban harcoló csapatainak létszámát, aho­gyan azt szeretné. így jelentkeznek az amerikaiak szemében a háború problémái. Propagandájukban sem könnyedek többé, egyre ritkábban beszélnek „villámháborúról”, s egy­re többet hosszú, nehéz, beláthatat. lan kimenetelű harcról. A tények ugyanis makacs dolgok; mind kevesebb az olyan hiszékeny amerikai, aki a villámháború mesé­jét elhinné. Máté György Következik; „Felsőbbrendű” gyil­kolok« eltelt huszonegy év alatt Dél- Koreát tönkretette az ameri­kai megszállás. Dél-Koreában ma minden kilenc parasztcsa­ládra egyetlen eke jut, a ga­bonahozam a háború előttinek kétharmadára csökkent. A pa­rasztok több mint kilencven százaléka szorul uzsorahitelre, a dél-koreai ipar pedig mind­össze a szükségletek egyötödét képes fedezni! Hétmillió a tel­jes és részleges munkanélküli­ek száma, ezért nem véletlen, hogy a nyomor ebben az or­szágban kergeti a legtöbb em­bert az öngyilkosságba... Ez Dél-Korea, amelynek huszon- kétmilliónyi lakossága szinte szomjúhozza az északról, a népi köztársaságból érkező hí­reket. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban egyetlen szó fejezi ki hűen az elmúlt két évtized gyors fejlődését: csonlima. Ez a szó a gyorsan száguldó legendás paripát és ma a rohamos ütemben fejlő­dő Koreai NDK-t szimbolizál­ja. Észak-Korea iparának ter­melése húsz esztendő alatt több mint 13-szorosára ugrott és az amerikai agresszió, a pusztító hároméves háború el­lenére ma a Távol-Kelet egyik legiparosodottabb országa! Az amerikai Intervenció üszkös romjai helyén 2500 új iparvál­lalat létesült, gépesítették a mezőgazdaságot, s a ■ Koreai NDK már szerszámgépeket, traktorokat, tehergépkocsikat gyárt és — exportál! A Dél- Koreában termelt fejenkénti 76 kilowattóra árammal szem­ben Északon egy lakosra átszá­mítva 1013 kilowattóra villa­mosenergiát állítanak elő éven­te! Íme, a mérleg, amely kez­dettől Észak javára billent. En­nek és az északi országrész vonzásának egyik világraszóló bizonyítéka, hogy a Japánból hazatelepülő koreaiak óriási többsége a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot vá­lasztja hazájául. A csonlima gyorsaságával fejlődő Koreai NDK — együtt valamennyi szocialista ország­gal — a szocializmus nagysze­rű példáját nyújtja Ázsia és a gyarmati elnyomás alól felsza­badult országok népeinek. Köz­társasága kikiáltásának napján köszöntjük a testvéri koreai népet, a csonlima országát. S. T. így háborúzik Amerika Vietnamban 2. A tengerészgyalogosok lassan mozognak

Next

/
Thumbnails
Contents