Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

19M. weptembar 9, péntek 1 oldal Ijizenhéf fitta Iűittkön tjt% Tizenhét könyv a 2 asztalon, 17 név a könyvekbe helyezett elismerő oklevélen, 17 kommu­nista neve. A taggyűlés szüne­tét, a hivatalos választási előké­születeket kihasználva feláll a párttitkár és kiosztja a könyve­ket, okleveleket. Kap belőlük Almási Vince bácsi, aki 40 éve tevékenykedik már a pártban és bár nyugdí­jasa a tsz-nek, jelenleg is részt vállal az alapszervezet munká­jából. Hideg Jánosné a társa­dalmi munkában való részvé­telével érdemelte ki az elisme­rést. Horváth Józsefné példamu­tatóan terjeszti a párt kiadvá­nyait, propagandafüzeteit, Tö­rök János kommunista példamu­tatásáért, Pesír József az alap­szervezetben végzett jó gazda­sági munkájáért kapja meg az elismerést... Apróság ez, mégis 17 derék, becsületes elvtárs szive forróso­dott át tőle néhány pillanatra. Jól esett mindenkinek, azoknak is, akik tapssal köszönötték ezt a kedves aktust Kiskunfélegy­házán, a Vörös Csillag Tsz alap­szervezetében, a vezetőséget újjáválasztó taggyűlésen. T. P. | Szerződéskötési idény előtt a Kiskőrösi Gépjavító Állomáson A megye gépjavító állomásai ebben a hónapban lépnek szer­ződésre a nagyüzemi gazdasá­gokkal, a jövő évben igényelt javítási munkákra. Walter Menyhérttel, a Kiskőrösi Gép­javító Állomás főmérnökével a szerződéskötések kilátásairól, a várható igényekről beszélget­tünk. — Mint ismeretes, a gépállo­mások zöme fokozatosan új, megváltozott feladatokat kap — mondotta. — A tsz-ek részé­re végzett talajmunka mennyi­sége évről-évre csökken, s mind­inkább előtérbe kerül a javítási tevékenység. Állomásunk tervei négy éve még negyedmilliónál több normálholdnyi munkára szóltak, idén már ennek az egy­negyedére, jövőre pedig már az ötvenezer normálholdat sem te­szi ki az elvégzendő talajmunka. Ezzel szemben amíg 1962-ben az általunk végzett gépjavítás mindössze másfél millió forint értékű volt, az idei tervszám 22 millió, és előreláthatólag ezt is jócskán túlteljesítjük. Jövőre viszont 65 millió forint érték­ben javítunk majd erő- és mun­kagépeket. A közelmúltban életre hívott tipizálás lényege, hogy egy-egy gépjavító állomás csupán egy­két traktortípus főjavítását végzi. Ennek a szakosításnak és a műhelyekben alkalmazott sza­lagrendszernek az együttes kö­vetkezménye — s egyúttal elő­nye is — hogy a dolgozó min­dig azonos fajta munkát végez; ezáltal gyorsabban és alaposab­ban elsajátítja a tennivalókat, tehát munkája szakszerűbb és jobb lesz. Egyébként állomásunkra az Sz—100-as típusú lánctalpas erő­gépek főjavítását bízták. Fel­adatunk ezenkívül még az uni- verzál traktorok karbantartása és esetenkénti hibajavítása is. A rövidesen megkezdődő szer­ződéskötési idényben valameny- nyi géptípusra kötünk javítási szerződést a körzetünkbe tarto­zó állami és közös gazdaságok­kal. A már említettek szerint azonban csak az SZ—100-asok- nál vállalunk főjavítást* az egyéb univerzál traktorokkal Szőlősors Császártöltésen A felszabadulás előtt Császártöltés a szőlős községeik közé számított. Cserjés István tanácselnök szerint a parcellák összes területe jóval meghaladta az ezer holdat. Am az­óta sok minden megváltozott. S ez a változás — a jó hagyományokkal rendelkező szőlőkultúra szempontjá­ból — nem egyértelműen előnyös. Művelése a negyvenes évek végén gyors hanyatlásnak indult. A tőkék elkorcsosultak, majd kipusztultak — a területnek csaknem a háromne­gyed részén. Jelenleg a közös gaz­daságok területének alig 300 holdján található még parcellás szőlő. Ezek állapota, termőképessége is rendkí­vül változatos, nem is szólva a faj­ták eloszlásáról — csaknem mind­egyik sorban más-más fajtát terem­nek a tőkék. A régi szőlők kipusz­tulását a mezőgazdaság szocialista átszervezése csak lassította, de nem állította meg: az elmúlt öt évben is további 50 holdon irtották ki a meddővé vált tőkéket a gazdák. Természetesen ellenkező előjelű változás is történt. A három közös gazdaság 350 holdon nagyüzemi sző­lőt, s ugyanennyi területen korsze­rű gyümölcsöst telepített. Ezek jól gondozottak, szépen is fejlődnek, sőt az idén már termőrefordulás is kezdetét vette. Az Üj Barázda Tsz az idén már nagytábláról szüretel. A fajták is a nagyüzemi méretek­nek megfelelően szerepelnek, a té­ridét zömét a nemeskadar, a piros- szlanka, az ezerjó és a kövidinka foglalja el. Hanem a kérdés nem hagy ben­nünket nyugodni: mi lesz a régi szőlők sorsa. Megmentésük érdeké­ben megtettek_e eddig is minden tőlük telhetőt a szövetkezetek? Saj­nos, nem egészen. A munkaegység szerinti jövedelemelosztás a szőlő- művelésben nem bizonyult túl ösz­tönzőnek. Erre vall a tavaly mind­össze egyszer-kétszer elvégzett per. metezés. Az idén már sokait javult a helyzet: a gazdaságok közül ket­tő, a Felszabadulás és az Űj Baráz­da Tsz, százalékos művelésre adta ki a szőlőket, méghozzá a minőség­nek megfelelően kategorizálva. Esze­rint a gazdákat az értékesítés után az össztermés 60—50—10 százaléka illeti meg. A művelés idei színvo­nala kielégítő — nemcsak náluk, hanem Kossuth Tsz-ben is, noha ott továbbra is ragaszkodtak a munkaegység szerinti részesedéshez. Legtöbb régi szőlője — 123 hold — a Felszabadulásnak van. Am en­nek kisebb része a községtől igen távol, több mint tíz kilométerre hú­zódik. Ezeket nem vállalták a gaz­dák százalékos művelésre. Művelet­lenül azonban ezek sem maradtak, a szövetkezet műhelyében széjjelebb „húzták” az egyik traktor kerekeit, s traktorvontatású géppel végezték a permetezést. Bárth József elnök arról beszél, hogy már az idén hoz­záfognak e terület gépi művelésre történő átalakításához: minden har­madik sor után művelő utat vág­nak. Később a többi parcellás terü­leten is megkísérlik e módszer al­kalmazását. A kezdeményezés figyelmet érde­mel — a másik két szövetkezet ré­széről is. Igaz, az új ültetvények megújítják az itteni szőlőkultúra hírnevét, bár ehhez kell még jó né­hány év. De gondoskodni kell a régi venyigékről is, legalább olyan mértékben, hogy művelésük jövedel. mező legyen. kapcsolatos ilyen irányú mun- kát az erre illettékes, kijelölt gépjavító műhelyeknek adjuk át. Előreláthatólag másfél száz lánctalpas traktor főjavításának a gondja hárul majd műhe­lyeinkre, ezenkívül a járás szö­vetkezeti gazdaságainak a tu­lajdonába levő 260 erőgép egy részét — a saját műhellyel nem rendelkező szövetkezetek gép­parkját — is mi javítjuk. A karbantartásra központi műhe­lyükön kívül négy kihelyezett műhely is rendelkezésre álL Szerelőink szakmai^ színvona­lának emelését szolgálják az évente megrendezésre kerülő téli tanfolyamok. Idén az összes műhelymunkásnak a fele, mintegy 60 dolgozó vesz részt az oktatásban, jórészt olyan traktorosok, akiknek erőgépét a jövő évben a közös gazdaságok tulajdonába adjuk át, s így be­hatóbban ismerkedhetnek meg a gépjavítás tudnivalóival. Most, a szerződéskötések előtt a tsz-ek és szakszövetkezetek vezetői feltétlenül vizsgálják fe­lül erő- és munkagépeik álla­potát, hogy a gépjavító állomás megbízottját már pontos, szám­szerű igényeikről tájékoztathas­sák — fejezte be nyilatkozatát a főmérnök. J. T. Népgazdasági mechanizmus és a vállalatok belső működése Időszerű közgazdasági témák TÖBB mint egy év áll ren­delkezésünkre ahhoz. *hogv fel' készüljünk az új gazdaságirá­nyítási rendszer alkalmazására. Az előkészítés mindenekelőtt a tervhivatalban, a minisztériu­mokban, tanácsoknál és a tröszt- központokban történik, de már most meg kell kezdeniök ezt a vállalatoknak és - a gyáregysé­geknek Is. Az új népgazdasági mechanizmusnak megfelelően kell kiépíteni a vállalati belső szervezetet. A gazdasági mechanizmus az országos gazdaságpolitika meg­valósításának eszköze. Az új rendszerben azonban a mecha­nizmus nem egyszerű, passzív kiszolgálója a gazdaságpolitiká­nak, hanem aktív erővel, bizo­nyos önmozgással is rendelke­zik. Ez azt jelenti, hogy a köz­ponti gazdaságirányítás, megfe­lelő közgazdasági eszközök al­kalmazásával, konkrét beavat­kozás nélkül is képes megköze­lítően helyesen kapcsolódó ma­gatartás- és cselekvéssorok meg­indítására. Van korrigáló ereje is, vagyis a gazdasági aránytalan­ságok, feszültségek keletkezé­sével egy időben képes létre­hozni azokat a tényezőket, ame­lyek ezeket felszámolják. Csak az önmozgó és a korrigáló erő­vel bíró mechanizmus működ­het kellő hatékonysággal. Ilyen vonások hiányában gyakran kellene alkalmazni a közvetlen utasításokkal való irányítást. FONTOS követelmény az is, hogy a vállalati gazdálkodás szervezete alkalmazkodjék az országos mechanizmushoz, A vállalati szervezet és ügyrend a vállalati össztevékenységet át­fogó rendszer. Tartalmazza az egyes funkcionális osztályok kapcsolatait, az egyes gyáregy­ségek, üzemek és műhelyek te­vékenységi viszonyát. Voltakép­pen arra való. hogy a vállalati központ akaratát a végrehajtó szervekhez, a dolgozókhoz ki­juttassa, érvényesülését bizto­sítsa. Hasonlóan a népgazdasági mechanizmushoz. a vállalati szervezet is akkor működik, jól, ha a hatáskörén belül „félauto- matikusan” képes cselekvések megindításárai, szabályozására. A nagyvállalatokon belül a ha­tásköröket és a felelősséget úgy célszerű meghatározni, hogy a vállalati vezetők ne legyenek kénytelenek minduntalan be­avatkozni a több lépcsővel lej­jebb levő egységek, vezetők te­vékenységébe, Olyan ügyviteli, érdekeltségi, alá- fölérendeltsé­gi rendszerre van szükség, hogy a különböző szintű vezetők ön­állósága a lehető legteljesebb legyen. AZ ÜJ IRÁNYÍTÁSI rend­szerben a vállalatok önállósága, kezdeményezési lehetősége és felelősségvállalása megnő. Fon­Az ipari esztétika központja Bulgáriában Szeptember S-e, m bolgár nép nemzeti ünnepe alkalmából kö­zöljük az alábbi cikket, mely tükrözi a bolgár ipar és tudó. many fejlődését. Az anyagi és kulturális szük­ségletek megnövekedése növel­te a bolgár dolgozók igényei­nek és ízlésének színvonalát is, és ez tette szükségessé, hogy a Minisztertanács 1963. július A tudományos és elméleti osztály munkatársai kidolgoz­zák a művészi tervezés elmé­leti és módszertani kérdéseit, tudományos kutató munkát végeznek a mérnöktani pszi­chológia stb. terén. A tájékoz­tatási osztály a központ könyv­tárát és fotólaboratóriumát is 1 magában foglalja. A közeljövő­Ma már versenyképes a bolgár kismotor, mely formájában is tetszetős. 1-i határozata alapján a Gép­ipari Minisztérium mellett meg­alakítsák az ipari esztétika, művészi tervezés és szerkesz­tés központját. A központnak már kb száz állandó, függetlenített munka­társa van, művészek, építé­szek, mérnökök stb., akik több osztályon dolgoznak. A gépgyártási osztály, az elektromos ipari osztály és az ipari grafikai osztályon kívül a legújabb az ipari interieur azaz — az emberről való gon­doskodás problémáival, a mun­kakörülmények és munkaszer­vezés kérdéseivel foglalkozó részleg. Itt különös figyelme* fordítanak arra, hogy az ipari üzemekben megfelelő legyen a világítás, kellemes mikrohő- mérséklet alakuljon ki, csök­kenjen az üzemi munka zaja, kellemes legyen a színe a fa­laknak és padozatnak és meg­felelő legyen a dolgozók mun­karuhája. Ebben az osztályban építészek, művészek, pszicholó­gusok és más szakemberek dolgoznak azon, hogy az üze­mek belső képét kellemessé, tetszetőssé tegyék, ami befo­lyással van a dolgozók mün- kakedvére, hangulatára és mun­kaerejük fokozására, védi őket a szellemi és fizikai fáradtság- gel szemben és növeli munká­juk termelékenységét. tossá válik a vállalkozókedv és a mozgékonyság, közvetlen kap­csolat jön létre a vállalat és a piac között. A vállalat több anyagi erőforrással önállóan rendelkezik. így, a vállalati te­vékenység jórésze is átalakul. Szükség lesz az eddignél alapo­sabb közgazdasági elemző mun­kára. a beszerzési és az értéke­sítési piacok kutatására, a fej­lesztő részlegek megerősítésé­re stb. Megváltozik a gyáregy­ségek és a nagyvállalati köz­pont viszonya. A döntések egy része — a velük járó felelősség­gel — alsóbb szintre kerül. MINDEBBŐL az következik, hogy a vállalat belső működése is megváltozik. Régi szervezetű vállalati apparátussal, régi ügy­rendekkel, avult szisztémákkal nem lehet az új követelmények­nek megfelelni! Mint ahogyan az országos gazdaságpolitika megköveteli, a vele összhangban álló érvényesülési mechaniz­must, éppen úgv a vállalati cé­lok rendszere is csak a vele összhangban álló szervezeti mű­ködéssel valósulhat meg. Ennek öntevékeny előkészítésén már most időszerű gondolkodni. Or. Pirityi Ottó ben ez az osztály megkezdi egy tájékoztatási bulletin ki­adását, mely közli és népsze­rűsíti a központ tevékenysé­gét, valamint a más országok­ban elért új eredményeket a művészi tervezés területén az iparban. A minták jóváhagyási osztá­lya egyike a központ leafonto­Egy elektromos melegítő, mely szintén szép külsejével tűnik ki. sabb tevékenységeinek. Itt ága­zati bizottságokat létesítettek, melyek megvizsgálják és jóvá­hagyják az új gyártmányokat a gépgyártásban és az elektro­mos iparban. A központ mo- dellbázissal is rendelkezik, melynek gipsz, fa, fém és fes­tő műtermei vannak. Bár a központ létesítése óta csak kevés idő telt el, s annak nagy része is az előzetes szer­vezési munkának volt szentel­ve, már eddig is jelentős ered­ményeket ért el. Számos olyan gyártási termék, melyet a köz­pont munkatársainak közremű­ködésével terveztek, teljes jó­váhagyást nyert az országban rendezett különböző kiállításo­kon. 1965-ben a központ első díjat nyert a legtetszetősebb és legmagasabb műszaki-gaz­daságossági mutatószámokkal rendelkező ipari termékek „Aranykéz”-versenyén. A bolgár ipari termékek ver­senyképességét növeli az ipa­ri esztétikai, művészi tervezési és szerkesztési elvek érvénye­sítése, melyhez hathatós segít­séget nyújt a fenti kollektíva munkája is. 70 hold paradicsompaprika A kalocsai Iszkrá Termelő­szövetkezet nagy területen, 70 katasztrális holdon termeszt az idén paradicsompaprikát. Egy- egy holdról 80 mázsa termés be­takarítását tervezik. Ha az idő járás továbbra is kedvező lesz, ennél magasabb hozamra szá­mítanak. 4

Next

/
Thumbnails
Contents