Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-30 / 231. szám
Befejeződött a megyei tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról.) következő években fordulnak termőre, a zöldségtermesztés területe lényegesen növekszik, a kenyér-, takarmánygabona es ipari, növények termésátlagainak további emelésével is lehet számolni. Növekedni fog az állat- tenyésztés termelési értéke is. Jelentősebb szőlő- és gyu- mölcstelepítés már nem lesz. Főként csemegeszőlőt es bogyós gyümölcsűeket telepítenek majd kisebb mértékben. Lényeges üzemváltozást .iélent viszont megyei méretben a mintegy 20 ezer katasztrális holdas erdőtelepítési programban a 10 ezer katasztrális holdnyi tiszta erdőtelepítés nyárfából. Ezután a beszámoló ismerted te termelési körzetenként a célkitűzéseket. A bácskai körzetben a jelenlegi kenyérgabonatermelés mennyiségének fenntartása mellett fontos hogy ez a körzet a megye fo állattenyésztési bázisává alakuljon. A Bajai Hűtőház pedig a zöldség- termesztés elősegítését szolDuna mélléki termelési körzetben a kenyérgabona-termelés mellett az abraktakarmány termőterületét emelik, fejlesztik az állattenyésztést es nagyobb mértékben növelik az öntözéses gazdálkodást. A legnagyobb körzetben a homokhátságon a szőlő- és a gyümölcstermesztés fejlődik tovább. Egyrészt termőre fordulnak az előző telepítések, másrészt e körzetben valósul meg a szolo- és gyümölaetélepítés élőirányzata a harmadik ötéves tervidőszak alatt. E körzet állatállományának nagyobb arányú növelése nem célszerű. A meglevő állatállományt szükséges azonban fenntartani. Ez önmagában is több mint kétezer vagonos takarmánybehozatalt tesz szükségessé. mivel e vidék takarmányban szegény • Az állattenyésztésről szólva a beszámoló megállapította, hogy fő feladat a megye állatállományának jelentős minőségi javítása. Csökkenteni kell az egy kilogramm súlygyarapodás dereséhez felhasznált takarmánymeny- nyiséget. Ezzel összefüggően az önköltség csökkentése a termelési körzetekben, illetve az üzemeken belüli' szakosítás továbbfejlesztése szintéin célkitűzés. A szarvasmarha-tenyésztésen belül a tehénállomány mintegy^ 15 százalékos novelese van előirányozva, figyelembe véve a beruházási lehetőségeket. A sertéstenyésztés jelentősen fejlődik a következő években. Az állomány növekedése meghaladja a 15 százalékot. A baromfiállomány fejlesztésében mérsékeltebb a célkitűzés. Ez egyben azt is jelenti, hogy változatlan erőfeszítéseket kell tenni a háztan baromfinevelés fenntartása, Illetve további bővítése érdekében. A juhtenyésztésben az elmúlt időszakhoz képest alacsonyabb számszerű fejlesztés mellett a minőség kerül előtérbe, s a gyapjúhozamnak mintegy 40 százalékos növelése látszik reá- lisnäk — A termelés fejlesztésének, fentebb vázolt elképzeléseinek megvalósítására mintegy 680 millió forint építési beruházás, vagyis 5 százalékkal több áll rendelkezésre. mint az elmúlt ötéves terv időszaka alatt. Az építési beruházások megvalósítása azt fogja eredményezni, hogy 1970-ben a tehénállomány 80 százaléka, a növendékmarha-állomány ^ 60 65 százaléka és a sertésállomány 70—75 százaléka mar korszerűbb épületekben kerül elhelyezésre. — hangoztatta a beszámoló. . A harmadik öteves terv legdöntőbb jellegű beruházási programja a második ötéves terv időszaka alatt eltelepített szőlő- és gyümölcsterületek járulékos beruházásainak megvalósítása. Az ezzel kapcsolatos program lehetővé teszi, hogy ezek a beruházások a szükségletnek megfelelően valósuljanak meg. A következőkben az előadó rátért a termelőszövetkezetek gépesítésének helyzetére, majd a belvizgondokra és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre. Ezután a gazdasági reform megvalósításának előkészítésére hívta fd a figyelmet. A termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztéséhez nagy lehetőséget ad az új gazdasági mechanizmus. Az önállóság növelése azonban egyúttal a vezetés. az irányítás nagyobb felelősségét jfelenti és szükségessé teszi a szakmai továbbképzést is. Ezért fontos, hogy az új tervidőszakban megvalósuljanak a szakmunkásképzésre, a szakemberek biztosítására vonatkozó célkitűzések. Tovább kdl fejleszteni azt a korábban kialakult helyes gyakorlatot, amikor is a mezőgazdasági irányítás mind megyei, mind járási szinFigyelemre méltó volt Csáki Lászlónak, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya képviselőjének hozzászólása, aki az országos eredmények tükrében értékelte a megye mezőgazdasági fejlődését. Hangoztatta, hogy számos gazdasági mutató kedvezőbben alakult, mint az országos eredmény. Felhívta a figyelmet a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására. Javasolta, hogy a közös gazdaságok készítsenek üzemfej- lesztésd terveket. Kovács Gergely az anyagi érdekeltség elvének érvényesülésére hívta fel a figyelmet. A gazdasági reform az eddiginél nagyobb lehetőséget ad a termelőszövetkezeteknek gazdálkodásuk fejlesztésére — tette hozzá. Sarok Antal az idd gabonabetakarítás eredményeiről beszélt. Elmondta, hogy az idén az Beszélgetés a szünetben. iái is ést le- örténő ten aktív kapcsolatot tart fenn a különböző tudományos és kísérleti intézetekkel. Az előadó végezetül hangoztatta: — Az új gazdaságirányítási rendszer megvalósítása minden bizonnyal szolgálja az anyagi érdekeltség fokozását, a termelési szint emelkedését, a termelés gazdaságosságának növelését. a költségek csökkentését, ami együttesen elősegíti megyénk dolgozó parasztsága életszínvonalának emelkedését • * * A beszámolót élénk vita követte. Dr. Gajdócsi István a mezőgazdasági termelés korszerű módszerei minél nagyobb mérvű elterjesztésének fontosságát hangoztatta. Elmondta, hogy a bajai járásban eddig is jó tapasztalatok vannak a kukorica sor- trágyás vetésével kapcsolatban, jelentősen sikerült emelni a termésátlagokat. Az idei kísérletek azt bizonyítják, hogy burgonyánál, napraforgónál számottevő termésnövekedést hét elérni az ily módon történő vetéssel. Külön hangsúlyozta, hogy a járás 13 termelőszövetkezetében bevezették a korszerű gyepgazdálkodást, ami által többszörösére tudták emelni a szénatermést. Dr. Horváth Sándor a szőlőtermesztéssel kapcsolatos eddigi kutatómunka eredményeire utalt. Felhívta a figyelmet a hatásosabb szakpropagandára. Egyben aláhúzta, hogy a tudományos kutatómunkának mind közelebb kell kerülni a gyakorlathoz. Ennek érdekében a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti homoki osztálya szívesen vár minden szakembert tapasztalatcserére. Bucsi Gábor, a termelőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztéséről beszélt. Hangoztatta, milyen nagy jelentősége van a termelőszövetkezetközi vállalkozásoknak. Szóvá tette azt is, hogy nagyobb segítséget kell adni a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéhez. Árvái István a keceli szak- szövetkezet eredményeit jpmer- tette. Elmondta, hogy sikerrel alkalmazták az idén a repülőgéppel történő növényvédelmet, ennek köszönhetően például a meggytermés zömét exportra lehetett szállítani. átvevőtelepek korszerűsítésével sikerült elérni, hogy 730 vagont is átvettek egy nap. Jövőre további fejlődést akarnak elérni, de szükséges a nagyobb fokú gépesítés. Különösen fontos, hogy több szárítóberendezés álljon a vállalat rendelkezésére. Kiss György a vízrendészettel kapcsolatos helyzetet elemezte. Felhívta a figyelmet, hogy a belvízrendezésnél nagymértékben figyelembe kell venni a helyi erőforrásokat. Dr. Szongoth Miklós a gazdasági reform előkészítésével kapcsolatos eddigi intézkedéseket, valamint a további elképzeléseket ismertette. Ígéretet tett arra, hogy az eddiginél nagyobb segítséget kapnak a mezőgazdasági üzemek a melléküzemágak fejlesztéséhez. A gazdasági reform végrehajtása során szabadabbá válik az áruforgalom néhány fontos cikk kivételével. Berta Lajos a korszerű növénytermesztési eljárásokra hívta fel a figyelmet. Benei Sándor pedig arról beszélt, hogy a termelő üzemek, valamint a bőripar között szorosabbá kell tenni a kapcsolatot. Dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában hangoztatta, hogy a megye történelmében aranybetűkkel kerülnek be az elmúlt öt év eredményei. Olyan előrehaladást értünk el, amelyről azelőtt bizony csak álmodni mertünk. Elég, ha a nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtását tekintjük. Az eredmények azonban nem tehetnek bennünket elbizakodottá. Tovább kell lépnünk, meg keli birkóznunk gondjainkkal. Többek között kiemelte, hogy a tudományos kutatás jelentős eredményeket ért el a megyében mind a zöldség- és gyümölcs- kertészetben, mind a szőlészetben. Erről csak elismeréssel lehet nyilatkozni és nagyon lényeges, hogy a kutatás eredményei minél előbb hasznosuljanak a gyakorlatban. A továbbbiakban részletesei- elemezte, milyen feladatok állnak a megye mezőgazdasága előtt a harmadik ötéves terv időszaka alatt. Végezetül javasolta, hogy a megyei tanács fejezze ki elismerését a megyei, járási, városi és községi végrehajtó bizottságok mezőgazdasági irányitó munkájáért. Ismerje el az itt dolgozó mezőgazdasági és felvásárlás! szakemberek tevékenységét. A következőkben Oláh György, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese válaszolt a felszólalóknak és összefoglalta a vita tanulságait. A tanácsülés elfogadta a beszámolót, az azt kiegészítő referátumot, a határozati javaslatot azokkal a kiegészítésekkel, amelyek a hozzászólás során elhangzottak és Glied elvtárs javaslatát a második ötéves tervidőszak álátt elért eredményekért mondott elismerésről. Ezután került sor a bejelentésekre, amelynek előadója dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkára volt, majd az ez év június 21—22-én megtartott tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokat tolmácsolta az előadó, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága terjesztett a tanácsülés elé. Mind a bejelentésekkel kapcsolatos határozatokkal, mind az interpellációkra adott válaszokkal egyetértett a megyei tanácsülés. * * • A tanácsülés után számos interpellációra került sor. Dr. Kiss Ágoston Lakitelekről a bázhelyTovább folyik az eszmecsere. rendezéssel kapcsolatos huzavonára hívta fel a figyelmet. Kosa Istvánná egy kecskeméti, nehéz körülmények között élő család régóta húzódó lakáscseréjét sürgette. Horváth Lajosné Hajósról a súlyos ivóvízgondokkal kapcsolatban szólalt fel. Ismertette azonkívül a község lakóinak egy másik régi panaszát, az autóbuszjárat módosításával kapcsolatosan. Becker \ntalné Kiskunhalasról a böl- j jsődék bővítésének gondjait tolmácsolta. Pálmai Máté. a kisszállás! földművesszövetkezeti bolt fejlesztését sürgette. Ács Sánta Istvánná Katymár és Bácsborsód lakóinak kérését adta elő az autóbuszjárat módosításával kapcsolatosan. Ezenkívül sürgette egy tízkilométeres útszakasz javítását, amely különösen nagyjelentőségű a mező- gazdasági szállítás megkönnyítése szempontjából. Takács József egy kecskeméti külterületi iskola régóta húzódó ivóvízügyét ismertette. Ugyanakkor 52 kada- falvi családot érintő tanyaközpont rendezési tervét sürgette. Pankovits Józsefné Solt lakóinak kérésének adott hangot. A község határában levő állati fehérjét feldolgozó üzemmel kapcsolatos a panasz. Az elhullott állatokat ugyanis nem az egészségügyi követelményeknek megfelelően szállítják az üzembe. Másrészt a környező községekből ide szállítandó állati tetemek összegyűjtése rendkívül lassan folyik, ami szintén egészségügyi szempontból veszélyes. Filákovity Vitályosné Herceg- szántóról interpellált. A kerékpáralkatrészekkel kapcsolatos gondokat említette és szóvá tette azt Is. hogy a kecskeméti szüreti napok alkalmával fellépett hercegszántói népi együttes szervezési hiba következtében nem megfelelő ellátásban részesült. Dr. Bodóczky László végezetül bejelentette, hogy az interpellációkra írásban küldik meg a választ. A megyei sajtó terjesztéséről Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában jelentős tanácskozás zajlott le a pártsajtó terjesztéséről. A járási és városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályainak vezetői részvételével megrendezett értekezleten a megyei sajtó őszi terjesztési feladatairól Mezei István, a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. Az ezt követő vitában sok hasznos észrevétel és megjegyzés hangzott el a terjesztés gondjairól, módszereiről, beleértve a tanyavilág ilyen jellegű ismert problémáit is. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgató- helyettese, Matuska István, a Posta vezérigazgatóságának párttitkára, a hírlapügyosztály terjesztési főelőadója is. Pozsgay Imre elvtárs, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője összefoglalójában hangsúlyozta: A tömegpolitikai munka rendkívül fontos eszközének tartjuk a pártsajtót, hiszen a korszerű ember életformájához nélkülözhetetlen a helyes állás* foglalás kialakítása, a jól informáltság. A párt politikájának továbbításában nagy szerepe van a megyei sajtónak, ezért terjesztése is elsőrendű feladat. Hozzátette még, más felszólalókkal egyetértve, hogy ez természetesen, nemcsak a pártszervezetek, hanem valamennyi társadalmi, tanácsi testület stb. kötelessége is. Az értekezlet résztvevői a délutáni órákban a Szőlészeti Kutató Intézet miklóstelepi üzemegységébe látogattak el. Képünkön: a tanácskozás résztvevői.
