Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-28 / 229. szám

Nem könnyű a győzteseknek Köxségfejlesxtés a dunavecsei járásban Általában könnyebb az első helyet megszerezni, mint meg­tartani. Ez vonatkozik a köz­ségfejlesztési versenyre is, mely­ben — tavalyi eredményei alap­ján — a dunavecsei szerezte meg a járások között az elsősé­get. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy szívós munkával érdemel­ték ki ezt a sikert, fokozatosan törtek az élre. Hiszen két év­vel ezelőtti értékelés alapján a harmadik, tavaly pedig a má­sodik helyezést érték el. A já­rás vezetői és lakossága azon­ban nem mondtak le az előkelő Német vendégek a vendéglátó vállalatnál Joggal hihette volna bárki, hogy hivatalos tapasztalatcserén jár a Bács-Kiskun megyei Ven­déglátó Vállalatnál az a három — Német Demokratikus Köztár­saságból érkezett — férfi, akik­nek képviselője a közelmúlt na­pokban így köszöntötte a Mol­nár János igazgató szobájában egybegyűlteket: „A Potsdami Kerület vendéglátó egységeinek és üzleteinek tizenkétezer dol­gozója szívélyes üdvözletét tol­mácsolom a Bács-Kiskun me­gyei elvtársaknak, szaktársak­nak ..Pedig hamarosan ki­derült, hogy az IBUSZ-túrista úton NDK-ban járt egyik ven­déglátóipari dolgozó személyes baráti kapcsolat felvétele nyo­mán magán-meghivásra érkezett eladdig ismeretlen barátaihoz Alois Klamke, Herbert Schultz és Horst Wolf. Mindhárman a Potsdami Kerületi Vendéglátó Vállalat vezetőbeosztású képvi­selői. Magánlátogatás — közösséget szolgáló céllal. így képzelték a vendégek és vendéglátóik is. Hi­szen azon túl, hogy három ma­gyar család vendégszeretetét él­vezték, módjuk volt megismer­kedni a megyei vendéglátó vál­lalat szervezetével, munkájával. Ezeket foglalta össze Alois Klamke kerületi igazgató eluta­zásuk előtt rögtönzött beszámo­lójában. — Sok olyan tapasztalatot vi­szünk magunkkal, amit feltétle­nül hasznosítani kívánunk. Na­gyon tetszett, például, hogy a megyei vendéglátó vállalat egy­ségei maguk állítják elő a kü­lönböző készítményeket (cuk­rászat. hidegkonyha stb.). Ná­lunk 150 egységnek közös köz­pontja van. Az önök módszere jobb. Példát kaptunk arra is, hogyan lehet ízlésesen és olcsón biztosítani egységenként a dol­gozók forma-ruházatát.. s Hosszan vázolta még a me­gyében szerzett hasznos tapasz­talatokat Alois Klamke igazga­tó. Ám az őszinte barátság je­gyében nagyon tapintatosan né­hány megszívlelendő észrevételt is tett. A jelzéseket köszönet­tel fogadták a vendéglátók, s bizonyára lesz gondjuk a fo­gyatékosság felszámolására. P. L helyezés megtartásáról. Milyen demes néhány szót szólnunk — tettek tanúskodnak erről, hol folytatja Csapiár elvtárs. — El­tartanak a tervek teljesítésé- sősorban korszerűsítünk. mi­Tessék kopogni! Ez van kiírva a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezet tízezres tojóháza baromfióljainak az ajtaján. — Ez igen — gondolja a laikus —, fene nagy itt az előkelőség, még a tyúkólakban is ud- variaskodni kell. A laikus persze nem ismeri a való hely­zetet. Itt igenis szük­séges a kopogtatás — me’rt mint a gon­dozók elmondják — a tyúkok idegesek és ez befolyásolja a tojáshozamot. Ha jelzés nélkül me­gyünk be az ólakba, ijedten összefutnak egy sarokba egy­mást törve, taposva. Ha pedig kopogta­tást hallanak, tudo­másul veszik, hogy vendég jön és in­kább elébe szalad­nak. A stresszhatás te­hát az állatvilágban sem közömbös a hozamokra. _ Ko­molyra fordítva a szót, a Virágzó Ter­melőszövetkezet fe­hér tollú hibrid tyú­kokat tart. amelyet a Bábolnai Állami Gazdaságból szerez be. Jelenleg tízezer az állomány és a napi tojáshozam '7500 körül van. Ügy nevezett Nick- csik hibrid kistestű, kevés takarmányt fogyaszt, azt jól ér­tékesíti és jófor­mán naponta tojik 50—55 grammos hó­fehér tojásokat. A termelés önköltsége alacsony éppen az előbb említettek kö­vetkeztében. Alig egy forintba kerül egy tojás. Képünkön Hege­dűs Györgyné gon­dozó a tojásokat szedi össze. A fé­szek ügyesen van megoldva. A lejtős kiképzés miatt a to­jás kigurul a felvé­telen látható lecsuk­ható ládákba, ahon­nan egyszerű az összegyűjtése. erről, hol teljesítésé­ben — erről beszélgettünk Csapiár József elvtárssal, a Du­navecsei Járási Tanács V. B. elnökhelyettesével. Út, járda, víz — A járás évi községfejlesz­tési alapja 12 millió forint. Ezt az összeget úgy kell felhasznál­nunk, hogy a lehető legtöbbet valósítsunk meg a legszüksége­sebb beruházásokból. Ebben tel­jes odaadással támogat bennün­ket a lakosság. Sajnos, elképze­léseinket nem mindig tudjuk valóra váltani — mondja Csap­iár elvtárs. — Az idei útépítési terveinkre gondolok. Arra a munkára, melyet a Kalocsai Vá­ros- és Községgazdálkodási Vál­lalatnak kellett volna elvégez­nie. de az még az elmaradt ga­ranciális javításokkal küszködik, s így a mi útépítésünkből nem lesz semmi. Persze a pénzt azért nem hagyjuk elveszni, hanem vízműhálózat fejlesztésére for­dítjuk. — A másik gátló tényező, ami már a járdaépítésre vonatkozik, a cementhiány. Nyolc vagon ce­ment kellene a tervezett 11 ki­lométer járda megépítéséhez. Ebből 8 kilométer Hartán van beütemezve, hat el is készült, de nem volt több cement. A járdákat házi kivitelezésben ké­szítjük. A tanácsok biztosítanak egy szakembert, aki irányítja az utca lakóinak társadalmi mun­káját. — A járdaépítésen kívül nagy lehetőség van a lakosság segít­ségének igénybevételére, a víz­hálózat létrehozásánál, bővíté­sénél. Ki-ki a saját portája előtt kiássa például az árkot, s akik ezt nem tudják megtenni, azok­nak a többiek segítenek. Szabad- szálláson a honvédség KISZ- Gzervezete végzett jelentős mun­kát, nyújtott nagy támogatást. Ma már elmondhatjuk, hogy községeinkben megoldottuk az ivóvízellátást. Szalkszentmár- tonban, Tasson, Hartán a háló­zat bővítése van folyamatban. Vízhálózat fejlesztésre az idén több mint 5,5 millió forintot köl­tünk, s ebből körülbelül 500 ezer forint lesz a társadalmi munka értéke. Időarányosan jó eredmény A lakosság nagyarányú rész­vétele a község fejlesztésében valószínűleg az idén is meg­hozza a tavalyi eredményt. A tervek szerint egy főre vetítve 91 forintos társadalmi munka­értékről van szó, ami főleg a járda és vízmű építésekből, par­kosításból adódik. Csapiár elv­társ véleménye szerint a felada­tok 70 százalékát teljes mér­tékben megoldották már a já­rásban, s az éves tervet is mint­egy 80 százalékig teljesítették. — Mint fontos tényezőről, a villanyhálózat bővítéséiről is ér­vel a járás valamennyi közsé­gében van villany. Kunszent- miklóson és Dunavecsén már felszereltük a higanygőz lámpá­kat. Solton és Szabadszálláson viszont bővítésre szorul a jelen­legi hálózat. — Lassan elérjük, hogy a községfejlesztési alapból szociá­lis létesítmények építésére is tudunk fordítani. Például orvosi rendelőre, tantermekre stb. Augusztusban kezdődött egymil­lió forint költséggel a szabad­szállási kétlakásos orvosi ren­delő építése, amit jövőre adnak át. Most készült el a dunave­csei járási rendelőintézet. Ezek­hez a létesítményekhez már ad­tunk KÖFÁ-ból is — mondja a Dunavecsei Járási Tanács V. B. helyettes elnöke. Versen y­nyilránosságot menetközben A beszélgetés során felvető­dött egy hasznos javaslat: Év­közben a versenyző járások, vá­rosok. községek alig, vagy egy­általán nem ismerik a „vetély- társ” eredményeit. Helyes lenne, ha a megyei tanács vb község­fejlesztési csoportja negyedéven­ként értékelné a verseny állá­sát, s azt eljuttatná az illetéke­sekhez. G. S. GIF) inti ácsok cl illáiu lodési évűd küszöbén Az új őszi-téli művelődési évadra készülődnek e napokban községi, járási nőtanácsaink is. A Magyar Nők Országos Taná­csának a művelődési idényre vonatkozó tájékoztatója alapján — amely rendszerbe foglalja a nőtanácsok által szervezett ok­tatási formákat és tartalmazza azok részletes teníatikáját is — számos községünkben és járá­sunkban már hetekkel ezelőtt kialakították a terveket. Amin most munkálkodniak, az az ed­digi tervek, elképzelések össze­hangolása a népművelési szer­vek, s a többi tömegmozgalmak célkitűzéseivel. E cél érdekében a községi nő­tanács titkárok első járási ta­nácskozását Bajain tartották meg. Itt Koltai Antal, a járási tanács népművelési felügyelője tájékoztatta az asszonyokat a járás művelődési programjáról, de a könyvtár, a Vöröskereszt tanácskozáson megjelent képvi­selői révén értesülhettek az őszi könyvhónap eseményeiről, s a tervezett egészségügyi és isme­retterjesztő előadásokról. A tervek ílymódon való össze­hangolása lehetővé teszi, hogy az ősz és tél folyamán a nőta­nácsok egyetlen olyan művelő­dési lehetőséget sem „hagyja­nak ki” szervező munkájukból) amely a lányok, asszonyok ér­deklődésére számot tarhat, s amelynek révén tudásukat gya­rapíthatják. A művelődési évadot megelő­ző terveket, elképzeléseket ösz- szehangoló tanácskozásokra e héten még több: járásunkban sor kerül. SZÜRETI KÜLÖNVONAT Vesztett a kártyán, megverte társát Kártérítésre kötelezte a bíróság Estétől reggelig száz forintos alapon kártyázott Gy. E. és ba­rátja U. E., mindketten Páhi- ban lakó termelőszövetkezeti ta­gok. Gy.-nek szerencséje volt és egymás után nyerte el társá­nak a pénzét, s az éjszaka fo­lyamán jelentős összeget vá­gott zsebre. Hajnalodott már. amikor elhatározták, hogy le- játszák az utolsó menetet. Ez­úttal is Gy. E. lett a nyertes, s ezen az egyébként is ingerült U. E. végképpen felháborodott, csalással vádolta a másikat, visszakövetelte az elnyert szá­zasokat. A heves vitának hamarosan verekedés lett a következménye. ; U. E. arcul ütötte partnerét, s annak leesett a szemüvege, így („harcképtelenné” vált. A meg­vadult vesztes azonban nem en­gedett, s az ágy szélén ülő em­bert továbbra is ütlegelte, de az rugdalózott, igyekezett elháríta­ni a támadást. Ekkor U. E. le­vette az asztal tetejét és azt pajzsként maga elé tartva is­mét támadásba lendült. Egy al­kalmas pillatnatban az asztal­lapot a fekvő emberre dobta, elkapta a lábát és csavargatni kezdte. Mikor TJ. E. egy nagy roppanást hallott, megijedt és i elszaladt. A sérült Gy. másnap orvos­hoz ment. s az megállapította, hogy a bal bokájából egy mo­gyoró nagyságú (csont letört, s ezért kórházba utalta az idős embert, aki közel két hónapig volt betegállományban. Felgyó­gyulása után kártérítési pert in­dított U. E. ellen, s azt meg is nyerte. A járási és a megyei bí­róság kötelezte a verekedőt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a sértettnek 2150, forint kártérí­tést. valamint tjiselje a több, mint 400 forintos perköltséget. Az ítélet jogerős. w^,Vw^a<waaaaaa****VIV«WIIWUW Petőfi n epe A Magyar Szocla'lsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő dr Weither Dániel. Riadja a Báes megyei Uapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont Szerkesztő oizottság to-S8 «S-13. «5-16. Kia.lPüléatall Kecskemét. Szabadság tér l?a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta.-előfizetést dH i nőnapra IS forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskémé- - Telefons ü-85 index: sasa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents