Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I mf&f* nj£j*4' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG i APJA tp&% Gazdálkodási, művelődéspolitikai és egészségügyi feladatok “ me|rTeí tanácsülés Az elmúlt öt évben végzett céltudatos, kemény munkával elért eredmények, a közben szerzett gazdag tapasztalatok összegezésével, valamint a további célok megvitatása, kidolgozása jegyében ült össze tegnap Bács-Kiskun megye Tanácsa. A fontos tárgyalás alapjául szolgáló két — egyenként száz oldalas — dokumentumot jó néhány nappal korábban kézhez kapták, tanulmányozhatták a megyei testület tagjai. Érthető, hogy ez volt a beszédtéma közöttük már az ülés megnyitása előtti percekben is. Aztán megszólalt az ülés kezdetét jelző csengő, benépesült a tanácsterem. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte a testületet. az országgyűlési képviselők megyei csoportjának megjelent tagjait: Révész Gézát, Be- sze Mihályt, Pankovits Józsefnét, dr. Várkonyi Imrét és Mándics Mihályt, valamint Csáki Lászlót, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának képviselőjét. Az ülést levezető elnök tisztével a tanács dr. Bodóczky Lászlót bízta meg, aki javaslatot tett a tanácskozás napirendjére. Majd felkérte Buda Gábort, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, tartsa meg az írásbeli előterjesztést kiegészítő referátumát. Munkánk középpontjában az emberről való fokozott gondoskodás áll A második ötéves tervidőszak költségvetési gazdálkodásáról, termelési eredményeiről, a megyében megvalósult népgazdasági és községfejlesztési beruházásokról, valamint egyéb fejlesztésekről és a harmadik ötéves terv célkitűzéseiről szóló beszámoló bevezető részében Buda Gábor hangsúlyozta, hogy megyénk az elmúlt öt év alatt jelentősen fejlődött, a nagy változások időszakát élte az ipari, a mezőgazdasági termelés, a kulturális, egészségügyi és kommunális ellátás. Az eredmények egyúttal arról is vallanak, hogy elmúlt öt évi munkánk középpontjában — a Magyar Szocialista Munkáspárt irányelveinek megfelelően — az emberről való fokozott gondoskodás állott. Ezután Buda Gábor a költségvetési gazdálkodásról szólva elmondotta, hogy az ötéves tervciklusban a kiadások összértéke 3 milliárd 381 millió 750 ezer forint volt. A kiadások legnagyobb hányadát — 34 százalékát — a kulturális ágazatban, 28 százalékát az egészségügyi és szociális ágazatban, 23 százalékát pedig a gazdasági ágazatban használták fel. — A költségvetési feladatok megvalósítása érdekében évről- évre jelentősebbé vált a gazdasági ágazat szerepe, hiszen a mezőgazdaság, a közlekedés, a kommunális ellátás fejlesztése ebben az ágazatban a fenntartási költségek jelentős növekedését is eredményezte. Ebben az ágazatban felhasznált összegek révén bővült az állatorvosi hálózat, a tanácsi költségvetésen keresztül mintegy 630 millió forint támogatásban részesültek a termelőszövetkezetek, s a közlekedési és szállítási feladatok zavartalan lebonyolítása érdekében 548 kilométerrel növekedett a ta nácsi utak hossza, s több min 1 millió 200 ezer négyzetmé terrel a járdák területe. E két utóbbi feladatra egyébként a tervidőszak alatt csaknem 127 és fél millió forintot fordítottunk. Jelentős összeg — mintegy 150 millió forint — szolgálta a költségvetésen bedül a lakosság kommunális ellátásának javítását is. — A költségvetési feladatok megvalósításának alapját az ipari és mezőgazdasági termelés és termelékenység biztosította. Éppen ezért ipari termelés tekintetében viszonylag elmaradott megyénkben a második ötéves terv idején lényeges feladat volt a meglevő üzemek bővítése, új ipari munkahelyek létesítése. Ezt a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő foglalkoztatási gondjának megoldása is sürgette. Az elmúlt öt évben megvalósult iparfejlesztés eredményeként a foglalkoztatási gondok a legtöbb helyen enyhültek, vagy megszűntek, sőt néhány munkakörben, — elsősorban a városokban — átmeneti munkaerőhiány tapasztalható. Az iparosítás eredményeiből jelentősen vette ki részét a tanácsi ipar is, hiszen a második ötéves terv időszakában létrehozott mintegy 16 ezer embert foglalkoztató új ipari munkahelyből 6600 a tanácsi iparfejlesztés révén valósult meg. Nagyon jelentős az is, hogy nagyközségeinkben öt év alatt újabb 1100 ember foglalkoztatására teremtettünk ipari munkahelyek létesítésével foglalkozási és kereseti lehetőséget. Az erőteljesebb iparosítást indokolta és indokolja a népesség-vándorlás is, amelynek folytán öt év alatt 22 502 fővel csökkent a megye lakossága. Az, hogy 1962. óta az évenkénti elvándorlás folyamatos és erőteljes csökkenést mutat, szorosan összefügg az iparban foglalkoztatottak számarányának növekedésével. — Megyénk tanácsi ipara öt év alatt 4 milliárd forint értéket meghaladó terméket állított elő, s ezzel a tervidőszakra feladatait — annak ellenére, hogy a tárcaiparnak 9 vállalatot és 3 telephelyet adott át — 135.9 százalékra teljesítette. Ugyanakkor a termelékenység növekedése elérte az országos átlagot. Az építőipar munkájának elemzése után Buda Gábor szólott arról is, hogy az elmúlt öt évben jelentős előrehaladás történt a kommunális igények kielégítésében, ezek között is mindenekelőtt a vízellátás megjavításában. A tervidőszak alatt a megyében 30 új törpevízmű épült, s így a megye községei közül 46 rendelkezik közműves vízellátással. Tovább feilődött a városok vízműhálózata is. s a megyeszékhelyen megkezdődött a szennyvízcsatornázás, amely jelentős összegek felhasználásával a harmadik ötéves terv idején is folytatódik. A falvak villamosításának befejezése után, a tervidőszak második felében a főfeladatot a külterületi lakott helyek fokozatos villamosítása képezte. E munka során öt év alatt állami beruházásból 78,3 kilometer, egyéb forrásból 107,1 kilométer kis feszültségű hálózatbővítés valósult meg. ami a kiépült villanyhálózat teljes hosz- szának több mint 10 százaléka. — Az iparban és mezőgazdaságbem elért eredmények hatására nőtt megyénk lakosságának életszínvonala, ami a kereskedelmi forgalom alakulásában is tükröződik. Az 1960. évi 2 milliárd 833 millió forintos teljes kiskereskedelmi forgalom 1965re 4 milliárd 26 millióra emelkedett, az egy lakosra jutó vásárlás összege pedig ugyanezen idő alatt évi 4868 forintról 7130 forintra nőtt. A kereskedelmi forgalom csaknem egyharmadát a tanács kereskedelmi és vendéglátó vállalatai bonyolították le. Amikor Buda Gábor megjegyezte, hogy a jelentős forgalomnövekedést a vásárlóerő növekedése mellett az árukínálat bővülése, a kereskedelmi dolgozók nagyobb szakmai felkészültsége is elősegítette, egyúttal azt is elmondotta, hogy a forgalom növekedésével nem tartott lépést a hálózatfejlesztés. Ezt ugyan valamelyest ellensúlyozta az új eladási formák — önkiszolgálás. önkiválasztás — elterjedése, de az új lakóterületek kereskedelmi ellátása még ma napirendjén is nagy, megoldásra váró gondot jelent. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésében. Ezt bizonyítja, hogy az 1960. évi 160 millió forinttal szemben, a múlt évben már 341 millió forint értékű szolgáltatást vállaltak, s végeztek el a lakosság számára a különböző szolgáltató szektorok. Ennek ellenére egyes területeken még mindig sok várakozás után tudják az ilyen jellegű igényeket — különösen vonatkozik ez a mosásra, vegytisztításra — kielégíteni. A megye lakosságának egyik legnagyobb gondjáról, a lakás- helyzetről, a lakásépítkezésekről a következőket mondotta az előadó: — Az elmúlt tervciklusban minden erőnkkel arra törekedtünk, hogy a lakásépítést — valamennyi pénzügyi forrást figyelembe véve — fokozni tudjuk. Ennek eredménye, hogy az elmúlt őt évben 11 ezer lakás — ebből 7700 a magánerős — énült fel a megyében. Ezzel a második ötéves terv eredeti lakásépítési előirányzatát ugyan túlteljesítettük, de az igényeket még nem tudtuk kielégíteni. A községfejlesztés öt esztendejéről szólva elmondotta az előadó, hogy a bevételek kedvező alakulása révén az eredetileg tervezett 488 millió forinttal szemben több mint 812 millió forinttal gazdálkodhattak tanácsaink. Jelentős összeget képviselt ezen belül a társadalmi munka, amelynek értéke öt év alatt elérte a 130 millió forintot. A lakosság érdeklődése és aktivitása mellett a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek önkéntes hozzájárulásában is fejlődés tapasztalható. Végezetül a beszámoló a következő ötéves tervidőszak legfontosabb megyei célkitűzéseit az alábbiakban foglalta össze. — A harmadik ötéves terv az előző tervidőszakban megteremtett alapokra épül, s célkitűzéseivel a lakosság szükségleteinek magasabb szintű kielégítését szolgálja. A tervfeladatok között iparfejlesztésünk alapelveit a második ötéves terv során kialakult gyakorlat alapján dolgoztuk ki, de egyúttal számoltunk az időközi változásokkal is. Ezek szerint az űj ötéves terv idején iparfejlesztésünkben az intenzív és exten- zív fejlesztési módszert — a megyei települési helyzetének megfelelően — egyaránt alkalmazni kell. A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt továbbra Is az ipar veszi át, amely(Folytatás a 3. oldalon4 A tanácstag!* egy csoportja»
