Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

W8K. wepteatbef SS. vásárnál» I Sajtótájékoztató az amerikai hírszerző szervek tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalról.) kötötte, hogy Bauernak ezt semmiképpen ne árulja el. En­nek ellenében viszont megtette azt a szívességet, hogy figyel­meztette Kiss Nándort: Bauerrel szemben legyen óvatos, mert annak az a feladata, hogy őt el­lenőrizze. Werner urat külön köszönet illeti azért is, hogy Kiss Nándort más esetekben is jó előre figyelmeztette az ame­rikai hírszerzés tervezett ellen­őrző intézkedéseire. Kiss Nándor és más becsüle­tes magyar állampolgárok in­formációi alapján össze lehetett állítani a listát arról, hogy a Magyar Népköztársaság mely objektumai állnak az amerikai hírszerzés érdeklődésének hom­lokterében. Ez az érdeklődés igen széles skálán mozog. A lis­tán szerepelnek közismert nagy­üzemeink, mint például a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár, a Gamma Optikai Művek a Magyar Optikai Művek, a Ma gyár Hajó- és Darugyár, a diós­győri, miskolci, csepeli, ózdi, du naújvárosi vaskohászat és szer­számgépgyártás, a tiszapalko- nyai. kazincbarcikai és péti vegyipari létesítmények, továb­bá az ország különböző részein elhelyezett katonai objektumok Enyhén szólva feltűnő azonban hogy az amerikai hírszerzés kü­lönleges figyelme olyan létesít menyekre is kiterjed, amilyenéi, például a védőgátak, a folyó- és patakszabályozások, a mes­terséges víztárolók és az öiitö- zőcsatornák pontos helye, úgy­nevezett földrajzi koordinátái. Felvetődik — teljesen jogosan — a kérdés: vajon az amerikai hírszerzés miért tanúsít oly nagy érdeklődést a népünk élet- és vagyonbiztonságát szolgáló ilyen létesítmények iránt? Er­re a kérdésre az amerikai ag- resszorok megadták a választ maguk azzal, hogy — mint köz­ismert — ördögi terveket dol­goztak ki arra, hogyan akar­ják a gátak felrobbantásával, bombázásával a békés vietnami lakosságot árvízzel elárasztani 6 gyalázatos terveiket naponta ismétlődő bombatámadásokkai végre is akarják hajtani. Mind ez nagyon fontos figyelmezte­tés: az Egyesült Államok im­perialista uralkodó körei a mi magyar népünknek is ezt a sor­sot szánják. Jelentek meg már a hazai és a külföldi sajtóban cikkek és más bizonyítékok arról, hogy az Egyesült Államok kormánya a hadseregen belül létrehozta az úgynevezett különleges haderőt (Special Force), amelynek tag­jait más országok területén végrehajtandó divorziós, szabo­tázs- és terrorakciókra képezik ki. Ezeknek az alakulatoknak az állományát a legkülönbözőbb országokból odakerült fiatalok­ból toborozzák, közöttük — saj­nos, — vannak disszidált ma­gyarok is. Felmutathatom önöknek azt a kis könyvecskét, amely a kü­lönleges alakulatok kiképzésé­vel függ össze. Ez egy igen sa­játos szókincset tartalmazó an­gol—magyar —, hogy úgy mond­jam — társalgási zsebkönyv, nyelvkönyv, amelyet az ameri­kai hadsereg vezérkara 1962. jú­liusában adott ki Decker tábor­nok. vezérkari főnök jóváhagyá­sával. Az előszóból kitűnik, hogy ez a „nyelvkönyv” a Kü­lönleges alakulatok azon tagjai számára készült, akiknek a Ma­gyarország területén folytatan­dó, hogy úgy mondjam „misz- sziót” szánták feladatul. S, hogy milyen különleges „misszióról’' küldetésről van szó, annak il­lusztrálására csupán néhány mondatot idézek ebből a tár­salgási nyelvkönyvből: „Mutasson nekünk alkalmas rejtekhelyeket, üregeket, barlan­gokat, helyeket ezen a környé­ken, ahol anyagot tudunk elrej­teni, tárolni ideiglenesen, vagy hosszú időre.” „Ügy vezessen minket, hogy elérhessük azt a területet napkelte előtt, hogy felderíthessük, hogy harcolhas­sunk.” „A vasútvonal melyik szakaszán járőröznek nappal, éj­jel, hány órakor?” „Melyik vas­úti berendezéseket őrzik? Mu­tassa meg a térképen!” „Hol vannak a kiserődök, az erődí­tések?” „Hol volna a legalkalma­sabb hely rombolásra, telefon- vezetékek átvágására?” Ez a „társalgási anyag” két- ségbevonhatatlanul bizonyítja az amerikai hadsereg és benne a különleges haderő kiképzésé­nek agresszív jellegét. S hoz­záteszem. mint érdekességet és mint fontosat, hogy ilyen nyelv­könyvek, angol—magyar váltó­ból különböző adatokat, infor­mációkat kiszedni. Tisztelt / Sajtóértekezlet! Mint a bevezetőben rámutat­tam, az amerikai hírszerzőszer­vek nemcsak a szocialista or­szágok ellen, hanem barátaik és szövetségeseik ellen is kémked­nek. Hadd támasszam alá ezt a megállapítást szintén dokumen­tummal. A Lee vezérőrnagy, fő­hadsegéd által aláírt utasítás — rajta a titkos jelzés: secret — leplezetlen nyíltsággal azt írja elő, hogy az Egyesült Államok katonai missziói még az Egye­sült Államok szövetségesei el­len is folytassanak hírszerző te­vékenységet. Ennek az utasítás­nak a 3. pontja a következőkép­pen hangzik: „Bár a katonai missziókat nem hírszerző ügy­nökségekként hozták létre, a2 A különleges kiképzésnél használatos zsebkönyv. zatban. tehát nemcsak magya­rul, hanem számos más euró­pai, ázsiai és afrikai nép nyel­vén is készültek. Az amerikai hírszerzés ma­gyar és más nemzetiségű ügy­nökeinek feladatává nemcsak a Magyar Népköztársaság titkai­nak kikémlelését teszi, hanem azt is, hogy hazánkon keresztül — ahogyan ők megfogalmazták — megfelelő csatornákat hozza­nak létre a Szovjetunió elleni ^kémtevékenységre. Az USA hírszerző szervei és kémügynökei igyekeznek kihasz­nálni olyan, az emberi haladást és a népek barátságát szolgáló kapcsolatokat, amilyen például a kulturális, tudományos együtt­működés, vagy az idegenforga­lom. Meghívásunkra volt szíves el­jönni megbeszélésünkre dr. Hackl Lajos, a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem ad­junktusa, aki a Német Szövet­ségi Köztársaságban ösztöndí­jasként egy évet töltött, s ez idő alatt az amerikaiak szintén kémtevékenységre akarták rá­bírni. Ezt kereken visszautasí­totta, s emiatt megfenyegették. A szintén jelenlevő Radnóti Ágoston, a közelmúltban végleg hazatért volt bécsi egyetemista — kívánságukra — beszámol­hat arról, hogy az USA hírszer­zésének milyen fedőszervei mű­ködnek Ausztriában. Hogyan próbálnak az oda utazó gya­nútlan magyar állampolgárok­Egyesült Államok katonai pa­rancsnokai felhatalmazták őket Ilyen tevékenység végzésére, mi­vel beosztásuk természeténél fogva lehetőségük van az USA számára nagy jelentőséggel bíró titkos információk megszerzésé­re. Ezt a dokumentumot rendel­kezésükre bocsátjuk, módjukban lesz tartalmával részletesen is megismerkedni. Az amerikai hírszerzés a Né­met Szövetségi Köztársaságban nemcsak a szocialista országok odautazó állampolgárait igyek­szik kémkedésre rávenni, hanem más, az Egyesült Államokkal szövetségesi viszonyban levő, vagy általa hivatalosan baráti­nak ítélt országok — ezek so­rában az Osztrák Köztársaság — állampolgárai közül is igyek­szik kémeket szervezni. Felmutatok fotókópiákat né­hány olyan amerikai ügynök nyilvántartási kartonjáról, aki­ket az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria állampolgárai közül szervezett be. Ügy vélem, mindezek alapján igazoltnak látják azt a megál­lapítást, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya totális kémtevé­kenységet folytat, amely az egész világot behálózza Ebben a tevékenységben a C1A szülőatyjaként emlegetett Allan Dulles szelleme érvénye­sül, aki „A hírszerzés mestersé­ge” című könyvében így ír: „A hírszerző szolgálat ma abban a Két megjegyzés Lakások, tető nélkül Ez év nyarán a KlSZ-Iakás- építö akció keretében a Bajai Állami Gazdaság dolgozói kö­zül huszonnégy család házépí­téshez kezdett. Sok huza-vo- na előzte meg ezt az építke­zést- Lassan azonban minden rendbejött, és így kezdtek hoz­zá a három szoba, összkom­fortos lakások felépítéséhez. A falak el is készültek, de nem lehetett folytatni a mun­kát, mert elfogyott az a 25 ezer forint, amelyet családon­ként fizettek be önerőből az építtetők. Az Országos Taka­rékpénztár fiókja pedig nem ad hitelt az építés folytatá­sára. Miért? — tettük fel a kér­dést az Országos Takarék- pénztár megyei fiókjánál­— Sajnos, kimerült a folyó­sítási keretünk — válaszolta Deák István fiókvezető. — Annak idején figyelmeztettük a bajaiakat, hogy nem tudunk hitelt adni az építkezés foly­tatásához, de ők bizonyára ab­ban bíztak, hogy majd csak kapunk folyósítási kerettúlié- pést. fme, itt a levél, amelyet a központunknak küldtünk. 650 ezer forint hitelkeret túl­lépést kértünk. Azt a választ kaptuk, hogy erre nincs lehe­tőség, mert az Országos Terv­hivatal, s a pénzügyi kormány« zat nem engedélyezi. Tehát bizonytalanná vált a huszonnégy családi ház építé­sének sorsa- Nemsokára be­köszönt az őszi esős időjárás és a tető nélküli épületeket jelentős károsodás érheti. Be­lefektettek az építkezők 25 ezer forintot fejenként és 1200 társadalmi munkaórát. Ezek az erőfeszítések tehát ezek után hiábavalónak tűnnek. Közismert, hogy az OTP-hi- telakció keretében épült csa­ládi házak építésének érdeké­ben számottevő propaganda folyik. Egyre növekvő igény is jelentkezik. De mindezekkel szemben áll a szűk pénzügyi keret, amely még azt sem ve­szi figyelembe, hogy az épít­kezéshez elegendő anyag van, de tudvalevő, hogy anyagot pénz nélkül nem lehet besze­rezni- A bajai eset nem egye­dülálló és nemcsak az emlí­tett huszonnégy családról van itt szó. Az Országos Tervhi­vatalnak és a pénzügyi kor­mányzatnak sokkal rugalma­sabban kellene ilyen esetek­ben eljárni. Ezzel is hozzájá­rulnának a lakásgondok gyor­sabb megoldásához, K. S Kegyelmet kér egy műemlék Friss festékszagot árasztó if­jú házak árnyékában kopott kis barokk stílusú kápolna szerény­kedik. A fiatal leninvárosi épü­letek négy-kilenc emeletes homlokzatukkal büszkén néz­nek szét. s gyönyörködnek a város panorámájában, mégis tisztelettel tekintenek idős, el- rongyolódott vakolatú társukra. Mert hát még csak alig egy­két évesek, az „öreg” pedig több mint két évszázad viharát lát­ta elvonulni maga felett. Köz­ben az ifjoncok aggódnak is, mert idősebb testvérük léte most egy könnyed tollvonáson múlik, amely ránézve lehet gyászos is. Pedig kár volna érte. A kecskeméti Szentháromság ká­polna az 1720-as években épült. Az Állami Levéltár adatai elő­ször 1739-ben említik annak kapcsán, hagy a pusztító pes­tisjárványban megbetegedettek oltárának beszerzésére adakoz­tak. 1958-ig — bár kopottas köntösben —, de csaknem tel­jes épségben megmaradt. Ek­kor történt, hogy néhány huli­gán feltörte, s berendezését tönkretette. Az új városrész tervezői azonban továbbra is becsben tartották a kápolnát, figyelem­be vették műemlék jellegű ér­tékét és meghagyták. Ugyanak­kor a közmű tervezők már nem voltak eléggé elővigyázatosak, s túlságosan megközelítették az öreg alapokat a különböző ve­zetékekkel. Emiatt statikailag meg kell erősíteni az épületet. Ám a vélemények megoszla­nak. Vannak, akik azt mond­ják, nem érdemes rá költeni. Példák bizonyítják azonban Kecskeméten is — Szultán ut­cai árokpart fal, a színház mel­letti park stb. statikai megerő­sítése —, hogy a kb. 250 éves épületet meg lehet menteni. Mintegy 150—160 ezer forintba kerülne helyreállítása, amely­ből a Műemléki Felügyelőség 50 ezer forintot vállal. A helyreállított, megfelelően rendbehozott barokk épület kedves színfolt lenne a mo­dem, új városrészben. Környé­két parkosítva, megfelelő fel­járattal ellátva, esztétikailag is beleillene az új környezetbe. Kecskemét — és egész me­gyénk — műemlékekben na­gyon szegény. Ez is amellett szól, hogy feltétlenül meg kell menteni a múltnak ezt a kis darabját az utókor számára. N. O. helyzetben van, hogy szemmel kell tartania a világ minden részét. A hírszerzés már nem korlátozódhat néhány országra. Az egész világ a mi küzdőte­rünk.” A totalitás azonban nemcsak a kémkedés területi méreteiben jelentkezik, hanem a felhasz­nált módszerek és eszközök _ te­kintetében is. Ennek igazolásá­ra is rendelkezésükre bocsátók egy dokumentumot, amely — úgy vélem — példa nélkül áll az államok egymás közötti kap­csolatának történetében, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy még a kémkedés történe­tében is. A dokumentum címe: „Feleségek kiképzésének prog­ramja az Egyesült Államok hadseregének stratégiai hírszer­ző iskoláján.” Ebből megismer­kedhetnek önök annak a 4 hó­napos tanfolyamnak a részletes tematikájával, amelynek kereté­ben a külföldre kerülő katonai attasé-feleségeket részesítik hír­szerző kiképzésben, előadások, filmek és technikai-fényképezé­si gyakorlatok útján. Tisztelt Sajtóértekezlet! Amikor kénytelenek vagyunk esetenként felhívni a közvéle­mény figyelmét arra, milyt* módszerekkel tör szabadságunk­ra és függetlenségünkre az ame­rikai imperializmus, hogyan igyekszik hazaárulásra rábírni magyar állampolgárokat, azt ta­pasztaljuk, hogy jó néhány nyu­gati sajtóorgánum újult erővel nagy hírverést csap arrói, hogy Magyarországon — az ő szó- használatukkal — a liberalizáló­dást felváltja a kemény vonal, s a magyar hatóságok minden külföldiben, minden nyugati látogatóban kémet, diverzánst látnak. Az ilyenfajta propaganda megcáfolására nem is érdemes sok szót vesztegetni. A tények tömege bizonyítja, hogy nincs szó nálunk a politikai vonal va­lamiféle megváltozásáról; s ami ennek konkrét részét illeti — szilárd a törvényesség, a leg­teljesebb nyugodtsággal élhet, végezheti munkáját minden ma­gyar ^ állampolgár, látogathat el hozzánk minden külföldi állam­polgár, aki tiszteletben tartja népköztársaságunk törvényeit — fejezte be nyilatkozatát Namé- nyi Géza,

Next

/
Thumbnails
Contents