Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
S. oldal 1966. szeptember }, szombat U Thant döntésének A vietnami háború áldoxata ^ ^ ® ® ^ ^ ^ íí I Utódként Xekkonen nevét iS emlegetik — Élénk elégedetlenség a Fehér Házban NEW YORK (MTI) A nyugati hírügynökségek bő részletességgel ismertetik annak a visszhangját, hogy U Thant ENSZ-főtitkár nem akar megmaradni tisztségében, újabb öt esztendőre. A sajnálkozók- hoz csatlakozott Martin kanadai külügyminiszter és Krag dán miniszterelnök. A holland kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását. Trygve Lie, az ENSZ legelső főtitkára kifejezte reményét, hogy ez a döntés talán még nem végleges. Az ENSZ-ben máris megkezdődtek a tanácskozások. Az AFP jelentése szerint szovjet küldöttségi körökben bejelentették, hagy Fedorenko, a Biztonsági Tanács szeptemberi elnöke nyomban megkezdi megbeszéléseit a Biztonsági Tanács tagjaival. E megbeszélések eredményétől függ, hogy összehívjáK-e magát a Biztonsági Tanácsot a helyzet megvizsgálására. A Reuter hírügynökség több ENSZ-küldött véleményének ad hangot, amikor azt írja, hogy U Thant „nyitva hagyta az ajtót”. A főtitkár megbízatása november 3-án jár le. A Biz-, tonsági Tanács afrikai és ázsiai tagjai most valamennyien áthidaló megoldáson tanakodnak. Egyikük kijelentette a Reuter tudósítójának, háromévi hosz- szabítás talán elfogadható len- 'ne U Thant számára. PÁRIZS (MTI) A Combat szerint kifejezetten vietnami békeakciójának kudarcával magyarázható U Thant távozása. A lap emlékeztet rá, hogy Washingtonban éppen néhány nappal azután határozták el Hanoi és Haiphong olajtelepeinek bombázását, amikor U Thant felhívást intézett az Észak-Viet- nam elleni légitámadások beszüntetésére. Azt is megjegyzik az ENSZ-ben — fűzi hozzá a lap —, hogy U Thant gondosan hangsúlyozta: az ENSZ úgynevezett pénzügyi válságának semmi köze sincs elhatá- rozásáhaz. Ami az utódlást illeti, a lap szerint elsősorban a tunéziai Monzsi Szlim, Lopez Mateos volt mexikói elnök és Kekkonen finn elnök nevét emlegetik. Az Hümanité értesülése szerint a Fehér Házhoz közelálló körökben nagyon élénk e'ége- detlenséget váltott ki az ENSZ- főtitkár levele, amely közvetlenül támadja az amerikaiak vietnami politikáját. A Paris Jour megállapítja: az ENSZ-főtitkár lemondása után a világszervezet megalapítása óta legsúlyosabb válságával néz majd szembe. U Thant mint azt maga is mondta, a vietnami háború áldozata. Á Bolgár KP nyilatkozata A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nagy aggodalommal fogadta a Kínai KP Központi Bizottsága 11. plénumáról kiadott nyilatkozatot és azokat az eseményeket, amelyek jelenleg a Kínai Népköz- társaságban történnek. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Hágai Nemzetközi Bíróság határozatáról A Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ-kép- viselétét felhatalmazták arra, hogy közzé tegye a magyar kormány nyilatkozatát azzal a határozattal kapcsolatban, amelyet 1966. július 18-án a Hágai Nemzetközi B;róság hozott a délnyugat-afrikai ügyben. Az ENSZ- képviseletünk által közzé tett nyilatkozatot megküldték a New Yorkban működő összes ENSZ- képviseletnek. A nyilatkozat a következőket mondja: A Magyar Népköztársaság kormánya megdöbbenéssel és felháborodással értesült a Nemzetközi Bíróság július 18-i döntéséről, amely támogatja az ENSZ-köz- gyűlés által már többször megbélyegzett diszkriminatív fajüldöző apartheid-rendszert a Délafrikai Köztársaság igazgatási területein. Sem jogilag, sem erkölcsileg nem támasztható alá a határozat, és nem nyújt jogvédelmet az ellen, hogy a Délafrikai Köztársaság megsérti a Délnyugat-Afrikára vonatkozó nemzetközi megállapodást. A határozat semmibe veszi a nemzetek családjának azokat az általánosan vallott elveit, amelyeket az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán fogadtak el és amelyeket megerősítettek a gyarmati sorban élő népek függetlenségéről szóló nyilatkozatban. Szöges ellentétben áll a Nemzetközi Bíróság határozata az ENSZ alapokmányának azzal a tételével, hogy az igazságosság és a nemzetközi jog elvei szerint kell biztosítani a nemzetközi békét és biztonságot, — a népek és nemzetek egyenjogúsága. valamint önrendelkezési jogának tiszteletben tartása alapján. Az önkormányzattal nem rendelkező és a gyámsági rendszerű területekkel kapcsolatban az ENSZ alapokmánya úgy rendelkezik: az ilyen területekért felelős ENSZ-taeállamok kötelesek biztosítani a fennhatóságuk alá tartozó népek minden irányú előrehaladását, az önkormányzati rendszer kialakítását, kötelesek elősegíteni az emberi jogok és a szabadság tiszteletben tartását — tekintet nélkül fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra — a nemzetközi béke és biztonság, valamint a népek önrendelkezési jogának érvényesülése érdekében. Nyilvánvaló, hogy a területi igazgatás során a Dél-afrikai Köztársaságnak ezen elvek alapján kellett volna eljárnia, még akkor is. ha ez az igazgatási tevékenysége az ENSZ alapokmányának lefektetése előtt kezdődött. Délnyugat-Afrika tényleges annektálásával és az e területre kiterjesztett apartheidpolitikával a Dél-áfrikai Köztársaság durván megsérti a szóban forgó elveket. Az ezzel kapcsolatos eljárás során az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozó Nemzetközi Bíróságnak lehetősége volt arra, hogy megbélyegezze a Dél-afrikai Köztársaság magatartását és igazgatási területein uralkodó fajüldöző rendszerét, és döntésével támogatást nyújtson az önrendelkezésért küzdő népeknek. Ennek ellenére a Nemzetközi Bíróság elzárkózott attól, hogy a délnyugat-afrikai ügyben érdemlegesen határozzon, holott egy korábbi határozatában — amelyet ugyanebben a kérdésben hozott — elismerte Etiópia és Libéria jogos érdekeltségét. Eljárásával a bíróság nem felelt meg annak a fontos célnak és feladatnak, hogy határozattal és állásfoglalással elősegítse a nemzetközi jog tiszteletben tartását. A július 18-i határozat nem használ a Nemzetközi Bíróság tekintélyének, s felveti annak szükségességét, hogy megváltoztassák a bíróság összetételét: a korábbinál nagyobb hányadban jussanak képviselethez a világ haladó erői. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elítéli a Nemzetközi Bíróság szóbanfor- gó határozatát és csakúgy, mint a múltban, a jövőben is teljes mértékben támoeafia a függetlenségükért küzd® népeket. (MTI) Ez az aggodalom mindenekelőtt abból fakad, hogy a plé- num-határozatok ismét síkra- szállnak a hibás és káros állásfoglalások mellett, amelyekre a Kínai Kommunista Párt vezetősége helyezkedett a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, az imperializmus elleni népi harc, a békeharc, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért folytatott harc alapvető kérdéseiben. A Bolgár Kommunista Pártot aggasztja, hogy ismét teljesen indokolatlan vádasko-1 dások érték a testvéri marxis- \ ta—leninista pártokat. A Bolgár KP Központi Bi- j zottsága rágalomnak tekinti i azt a vádaskodást, hogy az j SZKP és a Szovjetunió vezetői j „elárulták” a marxizmus—le- ! ninizmust. revizionista álláspontra helyezkedtek. „összeesküdtek” az imperializmussal, és vissza akarják állítani a kapitalizmust. Az emberiség tanúja annak, hogy a Szovjetunió a legnagyobb erkölcsi-politikai és anyagi támogatásban részesíti az imperializmus ellen küzdő népeket, hogy éppen a Szovjetunió nyújtja a , legnagyobb és legsokoldalúbb támogatást a hős vietnami népnek. A Bolgár Korhmunista Párt Központi Bizottságának véleménye szerint a kínai párt- és állami vezetők eljárása komoly veszélyt rejt magában. E cselekmények káros következményeiért a Kínai KP vezetősége a felelős, mert az utóbbi években rendszeresen elutasítja a testvérpártok erőfeszítéseit, hogy marxista—leninista alapon, helyreállítsák az egységet. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nyugtalanul fogadja a Kínai Népköz- társaságban jelenleg kibontakozott „nagv proletár kultúr- forradalomról” szóló jelentéseket. A kínai kulturális és politikai életben végbement közismert események a nemzetközi reakciónak használnak abban, hogy lejárassa a szocializmus és a kommunizmus eszméit, gyengítse befolyását a tőkés országok és a nemrég felszabadult országok munkásosztályára, értelmiségére és dolgozóira. Az első nemzetközi szocialista kongresszus 100. évfordulóján Száz esztendővel ezelőtt, 1866. szeptember 3-án ült össze a svájci hegyek között, Genf városában a Nemzetközi Munkásszövetség, az Internacionálé első kongresszusa. Az I. Internacionálé 1864-ben alakult meg azzal a céllal, hogy szervezetileg összefogja az erősödő szocialista mozgalom különböző csoportjait és irányzatait. A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben ugyanis sorra létesültek a gyárak, fejlődött a bányászat, a vasútvonalak hálózata mindinkább befonta a kontinenst. A tőkés fejlődés azonban egyben létrehozta azt a társadalmi osztályt, a proletariátust, amelynek történelmi hivatása éppen a kapitalista kizsákmányolás elleni küzdelem volt. A történelmi fejlődés tapasztalata, az osztályellentétek mélyülése mind több és több munkást ébresztett öntudatra; mind több proletár vallotta magát a kapitalizmus ellenségének. A Nemzetközi Munkásszövetség tagjai különböző nemzetiségűek voltak, a kapitalizmus elleni küzdelemről különféleképpen vélekedtek, egyetértettek azonban a munkásosztály felszabadításának nagy végső célkitűzésében. Marx és Engels ezért álltak a Nemzetközi Munkásszövetség megalakításáért vívott küzdelem. élére, mert életbevágóan fontosnak tartották a szocializmus nemzetközi erőinek tömörítését. A marxizmus érvényre juttatásáért azonban az Internacionálén belül is meg kellett küzdeni. Éppen ennek a küzdelemnek volt jelentős állomása a genfi kongresszus. Az Angliából, Németországból, Franciaországból, Svájcból megjelent, több mint hatvan küldött véleménye megoszlott szervezeti ás elméleti—politikai kérdésekben egyaránt. A kongresszus — hosszú vita után — végül is a demokratikus centralizmus alapél vén felépülő, éppen ezért úttörő jellegű, Marx által fogalmazott szervezeti szabályzatot fogadta el; azt a történelmi dokumentumot, mely félreérthetetlenül kimondotta, hogy a munkásság felszabadulása csak magának a munkásosztálynak a műve lehet. A Szabályzat meghirdetése egyben mindenfajta, a szervezettség jelentőségét elvető anarchista nézet és a munkásmozgalom feladatait 1 eszű ki tetten felfogó, szektás vélemény elutasítását is jelentette. A küldöttek zöme a munkásság gazdasági küzdelmével foglalkozva — a pro adhonistákkal szemben —* kiemelte a szakszervezetek jelentőségét. Hasonló jelentőségű volt az a határozat is, amely — egyes küldöttek aggályoskodása ellenére — hitet tett a törvényesen biztosított 8 órás napi munkaidő követelése mellett. A munkások mindennapi életviszonyaival foglalkozva a tanácskozások részvevői a termelésbe mindinkább bevont nők és gyermekek munkafeltételeinek megjavítását szorgalmazták. A kongresszus kiemelte a munkás- szövetkezetek jelentőségét is. Nem hiányoztak a kifejezettén politikai jellegű határozatok sem. A küldöttek magukévá tették a Marx által írt Alapító Üzenet leg. fontosabb megállapítását: a munkásosztálynak ahhoz, hogy felsza. baduljon mindenfajta kizsákmányolás alól, meg kell a politikai hatalmat hódítania. A kongresszus a továbbiakban azt kívánta, hogy az uralkodó osztályok népelnyomó hadseregeit a nép felfegyverzésé, vei helyettesítsék. A megjelentek állást foglaltak a materialista világnézet mellett, ugyanakkor azon. ban hangoztatták a még idealista, Vallásos eszmék hatása alatt levő munkások szervezésének fontosságát is. Az 1866-os kongresszus elvi vitában létrejött alapvető határozatai joggal nevezhetők történelmi jel entős égű eknek. A világsajtó - de Gaulle beszédéről Washington hallgatása csalódást takar Általában kedvező visszhang világszerte A párizsi lapoK helyeslik az állásfoglalást A francfa államfő csütörtökön elhangzott jelentős beszédére még kevés hivatalos visszhang érkezett, annál nagyobb teret szentel neki a világsajtó. Washington továbbra is hallgat. A hivatalos csönd nehezen rejti azonban a csalódást, sőt keserűséget, amelyet a francia elnök kemény bírálatai váltottak ki. A Tokio Simbun és a sajtóban megjelent kommentárok szerint de Gaulle tábornok javaslatai figyelmet érdemelnek. Ha ezek a javaslatok nem is tartalmaznak újat — írja a Tokio Simbun —, nem lehet alábecsülni a pszichológiai hatást, amelyet a délkelet-ázsiai és a fejlődésben levő országokra tesznek majd. A de Gaullé-beszéd igen kedvező visszhangot keltett Pakisztánban, ahol méltatják Francia- ország ázsiai politikáját és Dahomeyben. ahol a kormány a de Gaulle-beszéd minden részével teljesen egyetért. PÁRIZS (MTI) A pénteki párizsi lapok nagyrésze kommentárjában helyesli de Gaulle Phhom Penh-i beszédének megállapításait és nagy jelentőségűnek tartja, hogy a francia elnök ünnepélyesen felszólította az Egyesült Államokat, vállaljon kötelezettséget, hogy megfelelő és meghatározott Időben kivonja csapatait Dél-Vietnamból, s egyedül az amerikaiakat tette felelőssé a vietnami háborúért. Qz Argentin KP Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata Az Argentin Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot adott ki és ebben elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőit, mert elutasítottak minden javaslatot, amely együttes akciókat ajánlott Vietnam minél hathatósabb megsegítésére. A Végrehajtó Bizottság kijelenti. hogy teljes mértékben szolidáris az SZKP-val, Lenin pártjával, e pártnak a békére és békés együttélésre irányuló külpolitikájával. Hzonosít’ák a katasztrófa áldozatait LJUBLJANA. (MTI) Folyik a vizsgálat a ljubljanai repülőgépszerencsétlenség okainak kiderítésére. Csütörtökön reggel Li obiján a közelében lezuhant a Britannia Airways Limited angol légitársaság egy ‘urbolégcsavaros utasszállító gépe. A szerencsétlenség egyik előidézője — ha nem fő tényezője — a ködös időjárás lehetett. A szerencsétlenség színhelyén, tovább folyik a holttestek ag- noszkálása. A 95 halott közül eddig csak 8-nak sikerült a személyazonosságát megállapítani, ^z életben maradt utasok valamennyien túl vannak az életveszélyen. Jespersen Kínáról Jespersen, a Dán Komnju- nista Párt elnöke az Ekstrab- ladet című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: Ami Kínában történik, annak semmi köze sem a kultúrához, sem a forradalomhoz, legkevésbé a kultúrforradalomiioz. Ez egyszerűen anarchia, és ha mindez a szocializmus nevében történik, akkor nemcsak magára Kínára, hanem a szocializmusra, mint olyanra is kompromittáló. — A szocialista Kína nem létezhet más szocialista országok nélkül — jegyezte meg ezután a dáh kommunista vezető. — Ennfek érdekében meg kell változtatnia külpolitikáját. Sajnálatos, hogy a kínaiak ilyen veszélyes időben, amilyenben élünk. Mozart-hangle- mezek összetörésére és utcák neveinek átkeresztelésére fecsérlik erejüket*
