Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-16 / 219. szám
A csekkhamisító Több mint 40 ezer forintos sikkasztás Fülöpházán Rádió-és televízió-bőség Az év végéig több mint 150 OOO televíziókészüléket hoznak forgalomba. A Favoriten, a Horizonton, a Sztáron és a Sigmán kívül most is van az üzletekben kisebb mennyiségű Delta, amelyből még 2000—3000 kerül a boltokba. A kereskedelem 120 000 rádiókészülékkel számolhat. Várhatóan szükség is lesz e bőségre. mert a kereslet megélénkült. A típusválaszték is javuk Rövidesen 9 féle asztali rádiót kínálnak az üzletek. Újdonság a VTRGy R—5700-as típusú készülék. A két nyújtott rövid- sávú, középhosszú és URH hullámú rádió stereó lemezjátszó csatlakoztatására is alkalmas. A hordozható rádió választékot egyelőre az Orionton és a Camping táska- autórádió jelenti. S ezekből van elegendő. Még mindig kevés viszont a Szokol, még 10 000 készüléket vár a kereskedelem. PÄR NAPPAL EZELŐTT egy tanácskozáson vettem részt, ahol mérnökök, pénzügyi szakemberek, építészek arról tárgyaltak, hogyan valósítható meg gyorsan és olcsón a tervezett beruházás. Mindenki elmondta a maga véleményét, aminek alapján lassan kialakult a legelfogadhatóbb megoldási mód. Már végefelé közeledett az értekezlet, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a munka megkezdése előtt az illetékes minisztérium engedélyét is be kell szerezni. Legnagyobb megdobj benésemre azonban az illető egyik kollegája, mint aki nem felejtette el ezt az engedélyt, csupán szóra sem méltatta, fölényesen kijelentette: „Ugyan, az csak egy előírás, amit nem szabad komolyan venni.. Kell-e különösebben kommentálni, mennyire veszélyes ez a nézet? Hiszen számtalan gyakorlati tapasztalattal bizonyítható, hogy „csak egy előírás” elmulasztása milyen keserves perceket, vagy napokat okozhat a vállalat vezetőségének, a termelőszövetkezetnek stb. Hosszasan lehetne sorolni az eseteket, amikor éppen egy jelentéktelennek látszó előírás, utasítás, figyelmen kívül hagyása miatt nem lehetett becsukni az ablakokat az új épületben, egy-két hét múlva hullani kezdett a vakolat, vagy felpúposodott a parkett. Sokat mondanak ezekről az esetekről a műszaki átadáskor készített hibajegyzékek, a bosszankodó lakók, vagy egyes üzemek, tsz-ek, állami gazdaságok vezetői, mert bár elkészült az új istálló, műhelycsarnok stb. azt — éppen ilyen könnyelmű szemlélet miatt — nem lehetett használni. NEM TÚLOZUNK, ha azt állítjuk, hogy évenként százezrekbe, sőt milliókba kerül az így elrontott épületek kijavítása, nem is beszélve a késedelemmel járó termelési kiesésekről. Az elmúlt évben például a megyében elkövetett bűncgelek^ Nyolc évig főkönyvelőként dolgozott a fülöpházi Petőfi Termelőszövetkezetben Nagy Sándor. Munkáját jól végezte, bár emberi erkölcsi magatartását jó néhányan kifogásolták. Ez nemcsak rendezetlen családi viszonyai miatt történt, de azért is, mert nem vetette meg az italt, s a fülöpházi, a kerekegyházi cukrászdában törzsvendégként tartották számon. Miért mondtuk el mindezeket? Azért, mert ez az ember visz- szaélt a ráruházott bizalommal, fondorlatos módon jelentős összeggel károsította meg az amúgyis anyagilag gyengén álló közös gazdaságot. Kitöltetlen aláirt csekk A fülöpházi Petőfi Termelő- szövetkezet a gyengébb gazdaságok közé tartozik, s emiatt rendszeresen „sorban állnak” a bankban. Miután a termelő- szövetkezetnek nem volt meg sokszop a kellő anyagi fedezete, így előfordult, hogy a tsz vezetői előre nem tudták mikor, mennyi pénzre számíthatnak. Ezért a tsz elnöke több esetben kitöltetlen csekket írt alá, amelyen a főkönyvelő a bankban írta rá az összeget, amikor már megtudta mennyi pénzt kapnak. Nagy Sándor 1963. júliusában rájött, könnyen meghamisíthatja a már előre aláírt csekkeket. Így is tett. A csekk banki példányára ezért egyik alkalommal 65 ezer forintot írt — ennyi pénzt kapott — mények 17—18 százaléka a bizonylati fegyelem megsértése, az ellenőrzés hiánya, vagy az ellenőrzéssel megbízott személyek úgynevezett „elnéző magatartása” miatt történhetett meg. Csupán egy előírás be nem tartásának a következményeként AZONBAN nemcsak a gazdasági életből vehetünk példákat e rendkívüli káros felfogás elterjedésének bizonyítására. Leginkább talán a közlekedésben bosszulja meg magát, ha jelentéktelennek tartanak a gépjárművezetők egyes előírásokat. Gondoljunk csak az ittasság okozta karambolokra, az elsőbbségi jogra, a jobbkéz szabály betartására stb. Igaz, hogy megyénk az elmúlt évi „eredmények” alapján országosan az első helyen áll. nálunk mutatkozik a közúti balesetek számában legnagyobb mérvű csökkenés. De ha megnézzük a számokat, még így is nagyon soknak találjuk azokat Két évvel ezelőtt 68 halálos közlekedési tragédia történt, 1965-ben 55 ember halt meg az országutakon. Súlyos sérülés 1964-ben 419, az elmúlt esztendőben pedig 400 törtéftt megyénk útjain — csak egy előírás be nem tartása miatt! A PÉLDÁKAT sokáig sorolhatnánk még az ilyen kijelentések tarthatatlanságának bizonyítására. Például az üzemi balesetekről készült statisztikai kimutatásokban. és más területeken is. Ám az elmondottakból is világosan kitűnik: az előírások egyáltalán nem az emberek bosszantása, a munka akadályozása céljából készülnek, hanem fontos kérdéseket, népgazdasági érdeket, a dolgozók életét, egészségét, jogait vannak hivatva biztosítani. Akik tehát félvállról beszélnek az ilyen előírásokról, azok nem tisztelik törvényeinket, a jogszabályokat. Ez pedig mindenkinek állampolgári kötelessége. Gál Sándor ám a csekk tőpéldányára ezt a számot megfordítva írta rá, vagyis 56 ezer forintot. Ugyanennyit fizetett be a tsz pénztárába, s a különbözeiét zseb- revágta. Négy hónap alatt ezzel a módszerrel nem kevesebb, mint 20 ezer forinttal lett nagyobb Nagy Sándor „jövedelme”. „Sztornírozott* bizonylat A főkönyvelő nemcsak 1963- ban, hanem az utána következő években, 1965-ben és még az idén is folytatta a csekkhamisításokat. A múlt év december 7-én 1100 forintot vett fel a bankban, s csodálatos módon ebben az esetben a tőpéldányra is ezt az összeget rótta fel. A közös pénztárába azonban egyetlen fillért sem fizetett be, ugyanis a teljes összeget saját céljaira használta fel. Mi történt a csekkel? A főkönyvelő, hogy a „turpisság” ki ne derüljön, az 1100 forintos bizonylatot „sztornírozta”, törölte. Ezt még egyszer nem merte megtenni, tehát folytatta a szerinte jól bevált csekkhamisítást. Alig egy hónap múlva ismét pénzt kellett felvennie a termelőszövetkezet számára. A 43 ezer forintos kiutalást a csekk tőpéldányán 37 430 forintra javította ki, s az 5570 forintot elköltötte. Akadt még néhány ehhez hasonló eset 1966-ban, amelyeket Nagy Sándor elkövetett. A megállapítások szerint a Petőfi Tsz főkönyvelője összesen 41 ezer 470 forintot sikkasztott eL Egyik számláról a másikra Nem kell pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy felvetődjék a kérdés: hogyan számolta el a tsz főkönyvelője az elsikkasztott összegeket? A dolog egyszerűbb, mint gondolnánk. A banktól érkező pénzügyi megterhelési bizonylatok mindenesetben Nagy Sándorhoz kerültek, aki, hogy az általa elsikkasztott összegek nyomára ne bukkanjanak rá, különböző könyvelési manipulációkat alkalmazott. Az előírások szerint a 319-es MNB Átvezetési Számlán kellett volna minden esetben szerepelnie a tsz részére ténylegesen felvett összegeknek. Nagy Sándor a 319-es MNB-számláról az egyenleget számlarendezés címén a 91-es jelzésű számlacsoportra, a „tsz évközi jövedelemváltozás” címre veszteségként lekönyvelte. Ilyenmódon az elsikkasztott pénzösszegek kiadásként szerepeltek a tsz számláin. Miért tudott éveken keresztül manipulálni a főkönyvelő? Azért, mert az ellenőrzés csupán formális volt. Bizonyíték erre az is, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályának revizorai tételesen sohasem ellenőrizték Nagy Sándor főkönyvelő tevékenységét, ezért sikerült ilyen hosszú időn keresztül dézsmálnia a közös vagyont. Ha egyetlen egyszer tételesen ellenőrizték volna a számadásokat, akkor már 1963- ban kiderül, miben ludas a főkönyvelő. Ezzel nem mentették volna meg Nagy Sándort, de megakadályozták volna a bűn- cselekmény elburjánzását. Sokszor szóltunk már az ellenőrzés lazaságáról, felületességéről. E bűncselekmény kapcsán ismételten figyelmébe ajánljuk a gazdasági vezetőknek és a felügyeleti szerveknek: a hiányos, a nem kielégítő ellenőrzés, a lazaságok eltűrése segítőjévé válik az ilyen bűncselekmények elkövetésének. Ennek pedig nemcsak egy gazdaság, de valamennyien kárvallottal vagyunk! Gémes Gábor A Kecskeméti Járási Rendörkapi- tányság Nagy Sándort előzetes letartóztatásba helyezte, ügyében a nyomozást befejezte, amelyet társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt vádemelési javaslattal az ügyészségnek megküldött. Ki ismeri Tőserdőt? Lakiteleken, a vasúttól befelé menet, bal felől hívja fel magára a’figyelmet a földművesszövetkezeti székház. Nemcsak régies stílusával, a könyező házaktól elütő méretével, hanem az oromzatán ma is látszó, egykor belevésett cégjelzéssel is: Szálloda; Hogy került ide valamikor ez a szálloda? Mi indokolta létezését ilyen kis községben, — mármint akkori fejlettsége mellett? Még furcsább a dolog, miután Kelő József, az fmsz-fő- könyvelő elmondja, hogy a harmincas években beépítetlen, homokbuckás volt ez a környék, s abból emelkedett ki egymagában ez a pusztai „Hotel”. De hát kifizetődött a fenntartása, nem bukott ebbe bele a tulajdonosa? Mekkora idegen- forgalma lehetett egy falunak? Akikkel beszéltem, részleteket nem tudtak már a szállodáról, amely — természetesen — nem állt azért szobák rengetegéből. Kettő-három ha lehetett benne szállás céljára, s bizonyára az átutazók vendéglátásából profitált jobban a tulajdonos. Mégis: ha volt szálloda, szükség lehetett rá. — Forgalom volt erre régen is — emlékezik Kelő elvtárs. — Három kilométerre van innen a tiszaugi híd, s ez ma már nemcsak közúti, hanem vasúti átkelőhely is. Az átutazók szívesen megálltak itt egy kis pihenőre. Közel van ide Tőserdő is, ahová ezelőtt ugyancsak szerettek kirándulni Kecskemétről, Félegyházáról. ! Horgászni a Holt-Tiszára, víkendezni a csendes, nyugalmas tájon. Jól jött ez a közeli szálloda, ahonnan elérhető volt a Tisza, az erdő. s ahová be lehetett térni. Nem, azért beszélgettünk a2 egykori szállodáról, mintha ma Lakiteleken múlhatatlan szükség lenne erre. Inkább arra hívja fel figyelmünket a székház múltbeli rendeltetését idéző „felirat”, hogy idegenforgalmi hagyománya^ vannak ennek a vidéknek, és ezt nem ártana élénkebben továbbéleszteni. Ha harminc esztendővel ezelőtt „megélt” errefelé egy szálloda, minden bizonnyal nem kellene csődtől félnie egy mai vendéglátó üzemecskének sem — nem Lakiteleken, hanem Tőserdőn. Ahová — mint a lakitelekiek mondják — ma már többszázan rándulnak ki naponta. Van már ugyan egy horgásztanya, ki*, harminc látogató-létszámra szabva, s innivaló is kerül. Igaza van azonban az fmsz- főkönyvelőnek, hogy sokkal élénkebb is lehetne a forgalom, ha komolyabb vendéglátó egység lenne ott, szálláshelyekkel. Itt is van terüket például kemping-tábor létesítésére. Hazánkat, természeti szépségeit, pihenésre, kirándulásra alkalmas szegleteit mindjobban „felfedezik” nemcsak a magyar dolgozók, hanem a külföldiek is. IVIégis e feltartózhatatlan folyamat áramába jobban be lehetne kerülni. Talán időszerű volna például nagyobb hírverés Tőserdő ilyen értelmű kihasználására. Mi még úgy vagyunk néha, hogy a reklámozást — lehet, hogy régi rossz ízű üzleti handabandázásokra emlékezve — finnyáskodva mellőzzük. Pedig vajon „nagyításról”, félrevezetésről, túlzásról van szó, ha természeti értékeinkre, kellemes adottságainkra felhívjuk a figyelmet? Egy kicsit több, rendszeres propaganda megnövelné más vidékekről is az áramlást Tőserdőbe, és a még nagyobb forgalom, látogatottság a bátorságunkat is erősítené. Ahhoz tudniillik, hogy ha a régi, viszonylag és a maihoz képest néptelenebb tájon szállodát mertek fenntartani, egy szerény, de korszerű utód — Tőserdőben — üzletnek sem volna rossz. B Egy kis focimérkőzés (Tóth Sándor felvétele.) PETŐFI népé A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadta a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős, kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Báae-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét Telefon: 11-85. Inda»; -85 0*1. Napközben Csak egy előírás
