Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-17 / 220. szám
XXI, ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1966. SZEPT. M, SZOMBAT Ara 60 fillér Ülést tartott az Elnöki Tanács Ä Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. *,Az alkoholistákkal kapcsolatos egyes intézkedésekről” címmel az alkoholizmus elleni hatékonyabb küzdelem érdekében új törvényerejű rendeletet alkotott. Az Elnöki Tanács módosította a Magyar Népköztársaság állami díja, a Kossuth-díj, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és Érdemes Művész kitüntető címek adományozásáról szóló 1963. évi 36. számú törvényerejű rendeletét. Az Elnöki Tanács honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgári kötelékből való elbocsátási egyéni kérelmekben döntött, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Együttes párt- és KISZ Végrehajtó Bizottsági értekezleteket tartanak Ezekben a hetekben országszerte együttes üléseket tartanak a megyei, a budapesti, valamint a fővárosi kerületi pártós KISZ Végrehajtó Bizottságok. Ezt követően — az MSZMP IX. kongresszusát előkészítő küldöttértekezletek után — hasonló tanácskozásokra kerül sor a járásokban, a városokban, a nagyüzemekben. Az összejöveteleken a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központú Bizottságának legutóbbi állásfoglalása alapján a KISZ feladatairól tárgyalnak. A napirendre tűzött dokumentum a 10. születésnapjára készülő KISZ eddigi tevékenységének tükrében elemzi az ifjúsági szövetség eredményeit, tennivalóit és a fiatalok helyét, társadalomban. A dokumentum nyomatékosan hangsúlyozza: ne a kisebbségből, hanem'a többségből ítéljék meg ifjúságunkat. Az legyen a mérce, hogyan él, dolgozik. és szolgálja a szocializmus teljes felépítésének ügyét. Mindezek alapján kedvezőnek tartja az új nemzedék fejlődését. A háború és a béke. erőinek nemzetközi harca, valamint a szocializmus építésének jélenle- gi szakasza nagyobb politikai helytállást és aktivitást igényel a KISZ tagjaitól. A hazafiságot minden korban a nép valóságos érdekeinek szolgálata bizonyítja, — állapítja meg a dokumentum. Arra szólítja fel a KISZ- szervezeteket, hogy tegyék még világosabbá a fiatalok számára a termelékenység és az életszínvonal szoros összetartozását, s ösztönözzék őket, hogy még nagyobb felelősséggel vállaljanak részt a feladatok megoldásából. A KISZ Központi Bizottságának állásfoglalásában a fiatalok érdekeinek védelmével kapcsolatos kérdések is hangos helyet kaptak. A dokumentum kezdeményezi, hogy a KISZ vállaljon nagyobb szerepet a fiatalokat érintő javaslatok, rendeletek, törvények kidolgozásában és végrehajtásában. Kéri, hogy a Minisztertanács szerezzen érvényt annak a korábbi határozatának, amely szerint az újonnan épült lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell adni. A lakások kiutalásánál vegyék figyelembe a KlSZ-bizott- ságok javaslatait. Az eddiginél jobban —, például közművesített telket, építőipari kapacitás és kedvezményes hitelek biztosításával — segítsék az ifjúsági szövetség lakásépítési akcióját. Javasolja a SZOT-nak és a Munkaügyi Minisztériumnak, hogy a KISZ Központi Bizottságával együtt vizsgálják meg a fiatalok elhelyezkedési, bérezési gondjait és '1967-ben terjesszenek közös javaslatot a kormány elé. A Földművelésügyi Minisztériumtól pedig a falusi ifjúság munkalehetőségeinek, a mezőgazda- sági szakmunkás- és technikus- képzés helyzetének és a végzett fiatalok munkába állításának együttes vizsgálatát kéri a KISZ. Öt új iskolabusz járatot Wvyllvwy szervezett az AKÖV a tanyai fiataloknak Megyénk tanyai iskoláinak súlyos gondja a községi és városi iskolák magasabb osztályaiba való bejárás. Ahol arra légégetőbb szükség volt, a 9. AKÖV — megyénk autóközlekedési vállalata — gondoskodott róla, hogy a körzetesített iskolák tanulói autóbuszt kapjanak. Ebben az évben a meglevő iskolaautóbuszok mellett öt új vonalat szervezett az AKÖV: Soltszenti mre—Kuliért anya—Kiscsengőd—Csengőd vonalon 73 tanuló részére, Kunszentmiklós —Kunpeszér között 64 tanuló részére. Üjsolt—Dunaegyháza között 62 tanuló, Abonyi major —Bocsa között 35 tanuló és Bácsszentgyörgy—Gara között 40 tanuló részére tették lehetőve az iskolabusz használatát. Az idén szervezett új járatokkal együtt öt és fél ezer diák veszi igénybe naponta az iskolabuszokat. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékezni a 9. AKÖV KISZ- szervezetének példamutatásáról. A fiatalok vállalták, hogy a tanévkezdet idejére két kiselejtezett Ikarus 30-as autóbuszt fejújítanak. Vállalásukat teljesítették, így sikerült a Kunpeszér—Kunszentmiklósi vonalon és az Üjsolt—Dunaegyházi vonalon a felújított kocsik munkába állítása és ezzel 135 diákon segítettek. A tanyai iskolások helyzete még így sem könnyű. Sokszor hosszabb ideig kell várakozniok szélben-hidegben a gyerekeknek. Sokhelyt építettek már váróhelyiségeket, de még nem mindenütt. Sajnos, a tanácsok nem egyszer vitába keverednek az AKÖV-vel, mert úgy gondolják: a váróhelyiségek építése az Autóközlekedési Vállalat köteles- sége. Nem: ezeket a helyiségeket az illetékes tanácsoknak kell felépíteniök. Éppen ezért felhívjuk a községi tanácsok figyelmét erre a kérdésre: közeleg a tél, ne feledkezzenek meg arról, hogy az időjárás viszontagságainak kitett tanyai iskolásokon segíteni kell. Köny- nyítsék az iskolások gondjait az autóbuszok megállóhelyein váróhelyiség felépítésével. A Baja—Dunapataj közötti vonatpótló járat mentén láttunk ízléses, praktikus, műanyagból készült váróhelyiségeket, amelyeknek a felállítása — értesülésünk szerint — nem is kerül sokba. B. J. Répaföldtől a rakodóig Felső képünkön: Ezekben a napokban közös gazdaságainkban az egyéb bokros teendők mellett egyike a legfontosabbaknak a kapásnövények — köztük a cukorrépa — termésének a betakarítása. A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben jól szervezték meg ezt a munkát, példás összhangot teremtve a szedés és a szállítás között. A 80 holdon termesztett ipari növény egyébként mintegy másfélszáz mázsás holdanként! átlaggal fizet. Képünk a betakarítás finisében készült a gazdáikról. Baloldalt: Növekszik a répahegy a kiskunfélegyházi állomáson. Naponként 12 órás műszakban mintegy 20 vagonnyit vesznek át az ipari növényből a cukorgyár megbízottai. Van dolga a markoló- és rakodó gépnek, amely a tehervagonok hosszú sorát tölti meg a feldolgozó üzembe útnak indítandó répával» SZÍNVONAL Ü lünk a szép, új moziban. Szállingóznak vissza a rövid cigarettaszünetről a nézők* kezdődik a „nagyfilm”. S ekkor megszólal egy hang a mikrofonban. Hirdetéseket olvas be. ... Botladozva, küszködve a vesszőkkel és pontokkal, gva- korlatlanul, primitíven* önkéntelenül körülpillantok, s látom, hogy többen a fejüket csóválják. Más: Felháborodott levélben írja csengődi tudósítónk, mekkorát csalódtak az annyira várt pesti művészekben. Dan- kó-estet tartottak és ifjú Berki Tibor népi zenekarát hívták, mert biztosak akartak lenni a sikerben. „Talán a közönség soraiból verbuvált fésűs zenekar is nyújtott volna ennyit” — bosszankodik a levélíró. A zenekar készületlen volt, ráadásul visszaélt a vendégszeretettel, túlságosan sokat ivott a vacsorához kínált finom csengődi borból, emiatt kavarodás* cincogás, silányság lett a produkcióból. Az ilyenkor elmaradhatatlan konferanszié igyekezett menteni a helyzetet, de csak olajat öntött a tűzre. Elcsépelt, „falusiaknak készült’’ szöveget adott elő, bárgyú tréfákat, műnépieskedéssel fűszerezve. T ökéletesen egyetértünk a levélíróval, amikor ezzel a tanulságai zárja sorait: Meg kell végre érteni mindazoknak, akiket illet, hogy a falusiaknak is más, magasabb a kulturális igényük, mint 20, vagy 30 évvel ezelőtt. Holmi göregábo- roskodással, erőltetett tsz-vic- cekkel nem lehet kielégíteni a kis községek lakóit sem. Példa volna még számtalan. Ezt a kettőt is csak azért mondtuk el, mert bármennyire távoleső területről vettük, közös bennük a tanulság: Nem lehet kifizetni a közönséget sem itt, sem ott, sem városban, sem falun olcsó mulatsággal, alacsony színvonalú produkcióval, szegényes „szellemi termékekkel”. A hirdetéstől a műsoros estig, a slágerszövegtől az ismeretterjesztő előadásig követelik az emberek az igényest, a tartalmasat, a tanulságost, a megfelelő színvonalút. Kell erről beszélni most a népművelési évad kezdetén. Mert bármennyire nagy a fejlődés ebben a tekintetben, mégis előfordul még itt-ott, hogy könnyelműen veszik a feladatukat az előadók, a szervezők, a kultúrmunkások. S azután csodálkoznak, hogy a következő alkalommal nincs hallgatóság, nem jönnek össze az emberek, pedig nincs ezen mit csodálkozni, mert senki sem szereti haszontalanul elfecsérelni az idejét. Jó példa kell legyen a népművelés, az ismeretterjesztés' és a különféle szaktanfolyamok számára a pártoktatás. A párt- bizottságok évenként újra, meg újra felülbírálják a propagandisták munkáját, a gyengébbeket jobbakkal cserélik fel és minden lehető módon arra törekszenek, hogy javítsák az oktatás színvonalát. Ennek arányában csökkent évről évre a lemorzsolódás és nőtt a jelentkezők száma. Már nem kell •„agitálni”, rábeszélni, biztatni az embereket, s mégis többen tanulnak, mint eddig bármikor. Nem kell „fogni”, „elővenni” a hallgatókat év közben. s mégsem „morzsolódnak” le. Nincs ennek az eredménynek más titka, kulcsa, magyarázata, mint az, hogy színvonalas az oktatás. Megfelel a várakozásnak, a tanulók, hallgatók igényeinek. Tudják, hogy érdemes eljárniuk, mert okulnak, gyarapodnak vele. M, 1*
