Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

4. oldal 19W. augusztus 14, vasárnap Egy év alatt sokat léptek elére a termelőszövetkezetek Szemle az új ültetvényeken Elúsztak a libák Hírt adtunk róla, hogy dr. Kozma Pál tanszékvezető egye­temi tanár, a Kertészeti és Sző. lészeti Főiskola rektora, kétna­pos ültetvényszemlén vett részt Pfenning Gyula megyei főker­tésszel. A neves szakembert ér­deklik a megye új szőlőültet­vényei, évenként rendszeresen ellátogat a termelőszövetkezetek­be és hasznos szaktanácsaival segíti a termelőszövetkezetek ve­zetőit. Nagyon lényeges az új ültetvények megfelelő karban­tartása, ápolása, mert ettől függ termőképességük. A kétnapos megyei körút után megkérdeztük Kozma pro­fesszort, mi a véleménye a lá­tottakról? — Általános tapasztalat, hogy az elmúlt évhez képest sokat javult a növényápolás, szaksze­rűbb lett a növényvédelem és általában nagyobb gondosság ta­pasztalható az új szőlőültetvé­nyeken. Ez nagyon lényeges, hi­szen tudjuk, hogy a megye or­szágosan is a legtöbb szőlőt te­lepítette a második ötéves terv­időszak alatt. Mindenütt nagy igyekezettel küzdenek a peronoszpóra ellen. A soltvadkerti Rákóczi Szak- szövetkezetben például már a tizenharmadik permetezéshez fogtak. A szakszerű védekezés­nek köszönhetően nagyon szép terméseredmény várható. Elha­nyagolt az ültetvény viszont a bócsai Petőfi Termelőszövetke­zetben, ahol csupán négyszer védekeztek. Ahogy értesültem róla a megyében az idén át-, lagosan kilenc-tízszer permetez­tek. Ez a szakszerű védekezés Szerény, szegényes kis tanya Pirtó határában. Nádfedele, mint kotlósszámyak, úgy ta­karják az alacsony, fehérre me­szelt falakat. Sok évtizedes, igénytelenséggel készült épület, melynek talán már a romjait is elkoptatta volna a szél, ha ráutalt, gondos gazdára nem talál. A földosztó bizottság jóvol­tából ebben a már akkor nád- fedélpótlásra és egyéb javításra szoruló magányos házikóban te­remtettek családi fészket 1945- ben ifjú Vörös Istvánék. S ak­kor lettek jogos birtokosai a tanyát körülvevő öt hold jut­tatott földnek is. öt holdnak, abból a több mint 160 holdas birtokból, melynek közel 70 holdnyi szántóját a hétgyerme­kes idősebb Vörös István bé­relte — feléből. — Az volt még a komisz élet! ■— idézi a múltat az 1945-ben önállósult, s ma már meglett korú gazda ifjú Vöpös István. — Jól emlékszem, egyik öcsém de sokszor elmondta, hogy jó nagy pofont is elviselne egy da­rabka szalonnáért... Mert nekünk nemigen ju­tott akkoriban, szinte min­dent elvitt a felesbérlet, és a ráadásul meghizlalat: évi 250 kilós hízó. 100 csibe, 1000 tojás, pünköskor, ka­rácsonykor bárány és ki tudná felsorolni mi minden, amit a gabonakereskedő birtokosék megköveteltek... Számunkra csakugyan a fölsza­badulás, a földosztás után kez­dődött el az emberséges élet.. — ... amelyet megpróbáltak felbolygatni — toldom meg sza­vait —, utalva a családnál tett látogatásom tulajdonképpeni céljára. — Remélem, azonban most már megnyugodtak? — A döntésről nem kaptunk még hivatalos papírt — vála­szol a rokonszenves háziasz- szony. De reméljük, végre bé­kességben hagynak minket. Pár hete a tanácsházán a földosztó annak is köszönhető, hogy jobb a védekezőszer-ellátás, mint az elmúlt évben. Ahol elvégezték az úgyneve­zett hajtáscsonkázást, mint pél­dául a már előbb említett Rá­kóczi Termelőszövetkezetben, kisebb a fertőzés, mert mint is­meretes. a gyenge hajtásokon alakulnak ki a peronoszpóra- gócok. A csonkázással éppen ezeket a fertőzésre érzékeny, gyenge leveleket távolították el. Ez is tanulság a jövőre nézve. A növényápolás általában jól halad, bár a termelőszövetke­zetek az esős idő miatt sokat küzdenek a gyors gyomosodás- sal. Munkaszervezés kérdése, hogy a kapálást minél gyorsab­ban elvégezzék. Példásan ápol­ják a jánoshalmi termelőszövet­kezeti társulás szőlőültetvényeit. Egyáltalán nem találtunk gyo- mos sorokat. Találkoztunk különböző gon­dokkal is. Egyik az, hogy tám- oszlopokban hiány van. Tudo­másom szerint a megye nyolc termelőszövetkezetében házilag gyártják az oszlopokat. Még ez sem fedezi a szükségletet és sok helyen a huzal is hiányzik. Ez gondot okoz a modem mű­velési módok alkalmazásánál. Végezetül még annyit, hogy általános javulás tapasztalható az új ültevények gondozásánál, mint ahogy a bevezetőben erre utaltam. Az összkép azt mu­tatja, hogy termelőszövetkeze­teink egy év alatt nagyon so­kat léptek előre — fejezte be nyilatkozatát a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora. K. S. bizottság tagjaival együtt ben­nünket is meghallgattak. És el­jött Halasról özvegy Pusztainé is. Jegyzőkönyvbe vették a dol­gokat. úgy, ahogyan volt. Mert azt az egész környék tudja és maga Pusztainé is, hogy a föld­osztáskor az öt holddal együtt a rossz kis tanyát is nekünk juttatták. — Mikor 1958-ban beperelt minket Pusztainé, ügyet sem ve­tettem rá. Nem tudtam komo­lyan venni, hiszen tizenharma­dik éve laktunk akkor itt —, veszi át a szót ismét ifjú Vö­rös István. — Gondoltam, az idős asszony megpróbálja a le­hetetlent. mert nem változhat meg ez a világ. Biztosan valami ügyvéd biztatja,.. Ügy is volt. Az­tán átszervezéskor, 1961- ben én az öt holdammal a helyi Béke Tszcs-be lép­tem. Tagosításkor a földet távolabb mérték ki úgy, hogy a tszcs táblájába essen. Majd újból el­kezdődött a per. Pusztainé, akit a földosztás óta sohasem lát­tunk ezen a környéken, felszó­lított, fizessek a tanyáért évek­re visszamenőleg havi 120 fo­rint bért. mert az telekkönyvi­ig az ő tulajdona. Megmon­dom őszintén, nem értettem az egészet, de már kezdett idege­síteni a dolog... Végülis a múlt év novembe­rében megszületett a megyei bírósági ítélet a különös per­ben, melyben „az írás beszélt”. A döntésnél ugyanis a földosz­tás tényeit tévesen regisztráló telekkönyvi bejegyzést vették alapul, mely a tanyaingatlan területét a volt tulajdonos, öz­vegy Pusztai Istvánné nevén szerepeltette. Alighanem ennek felfedezése ösztönözte az idős asszonyt (vagy inkább jogi ta­nácsadóját?!) hogy fizetni mu­lasztó bérlőnek tekintse ifjú Vörös Istvánt és követelje tőle a tanyabérleti díj megfizetését. Az imént említett ítélet 61 hó­A termelési szerződés biztos jövedelmet jelent a gazdáknak, ha teljesítik is a vállalt köte­lezettségeket. Akadnak azon­ban, akik ebben is csalási lehe­tőséget szimatolnak és — aho­gyan a példa bizonyítja — ta­lálnak is. A visszaeső csaló A múlt év márciusában Cseh Ferenc, Bugac, Felsőmonostor 576. szám alatti lakos a köz­ségben folyó útépítésnél dolgo­zott. Itt ismerkedett meg H. Io­néval, s mivel mindketten ma­gános emberek voltak, elhatá­rozták. hogy összeköltöznek. Az asszony nem tudta, hogy Cseh Ferenc többszörösen büntetett előéletű. Eleinte úgy tűnt, hogy a férfi a javulás útjára lépett. Egy alkalommal H-né meg­említette, hogy ő korábban li­bát nevelt szerződésié s ez jól jövedelmezett. Ajánlotta, hogy most is használják ki ezt a le­hetőséget. A férfi beleegyezett. A kiskunfélegyházi fmsz-el — mivel a munkahelyük igazolta, hogy a feltételeket teljesíteni tudják —, 120 liba felnevelésé­ben állapodtak meg. A barom- fikat 1965. december 30-ig kel­lett volna átadniuk. A szerző­dés alapján Cseh Ferenc fel is vette a földművesszövetkezet­től a 4800 forint előleget. Ebből azonban az asszony tudta nél­kül 4300-at rögtön el is költött, a többit odaadta élettársának. A megmaradt 500 forint is ha­napra visszamenőleg 6100 fo­rint megfizetésére kötelezte a földhöz, tanyához juttatott gaz­dát. — Végképp nem érettem, ho­gyan lehetséges ez. Puszta iné­nak lett igaza. A perköltséget velünk fizettették meg. Pedig Fazekas József. Sánta Imre, dr. Varsányi Elemér, akik a föld- osztó bizottság tagjai voltak, és a környéken mindenki tudja, hogy ahogyan apámék 15 hol­dat és a szomszédos nagyobb tanyát, az 5 holddal együtt, ezt a kicsit nekem juttatta a föld­osztó bizottság... Hát lehet ezt 20 év után megmásítani? — töprengett ifjú Vörös gazda. Kérdésére egyértelmű a vá­lasz: Nem lehet! A történelem tényeit nem lehet megmásíta­ni. Mégha 21 esztendővel ezelőtt vétett téves bejegyzésbe, admi­nisztrációs hibába kapaszkod­va táplált is ilyen illúziót — a ma is 73 hold után föídjára- dékot élvező és értékes házin­gatlannal rendelkező — idős asszony és jogi képviselője. Hi­szen szerencsére sokan élnek még a földosztó bizottság tag­jai közül! S hogy ifjú Vörös Istvánék ellen a volt tulajdonos részé­ről folytatott zaklatás igazságo­san és végleg lezárult, bizo­nyítja: Vörösék a közelmúlt na­pokban befizették a meg­váltási árat a tanyáért, amely 21 évvel a földosz­tás után végre telekköny- vileg is a birtokukba került. A teljesség kedvéért még ennyit: A megyei főügyészség kezdeményezésére a kiskunha­lasi járásbíróságon megtörtént a furcsa per újrafelvétele, mely — nem férhet hozzá kétség — özvegy Pusztainé tanyabérleti iránti keresletét a megfelelő helyre teszi. És remélhetőleg az idős asszony jogi képviselőjé­nek, Nagy Lajos kiskunhalasi ügyvédnek is figyelmeztető ta­nulságul szolgál. P. 1. marosan elúszott. H. I-né eleget akart tenni a szerződésben fog­laltaknak, de a rutinos bűnöző ezt lehetetlenné tette. Cseh Fe­renc a társadalmi tulajdont ká­rosító, visszaesőként elkövetett csalás miatt került a vádlottak padjára. Az asszony is bűnös A férfi, újra belelendült a bűnözésbe, s magával rántotta élettársát is. Miután a libák így „elúsztak”, újabb pénzszer­zési módot keresett, s a lopás­hoz folyamodott. A múlt év decemberében ittasan betért H. Gy. tanyájára, feltörte a ba­romfiól lakatját és öt tyúkkal, két csirkével távozott. Másnap ezeket piacra akarta vinni. Elő­zőleg azonban közölte H. I- néval, hogy a jószágokat lopta. Az asszony mégis segített ne­ki, a piacon együtt adták el a tyúkokat 300 forintért. H.-né te­hát bűnrészessé vált. s orgaz­daság miatt vonták felelősségre. A bíróság felzése A bíróság Cseh Ferencet hal­mazati büntetésül két év, há­romhónapi, szabadságvesztésre ítélte, három, évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezen túl kényszerelvonó kezelésre is kötelezte az fmsz-nek okozott 4800 forint kár. 240 forint ille­ték és 198 forint perköltség meg­fizetésére. Az orvosi vélemény szerint Cseh idült alkoholista. Ezt a tárgyalás során maga is elismerte. Az asszony orgazda­ságért háromhónapi felfüggesz­tett szabadságvesztést kapott. Fellebbezés folytán az ügy a megyei bírósághoz került, ahol a járásbíróság ítéletét helyben­hagyták, s így az jogerős. A megyei bíróság a per tapaszta­latid alapján jelezte a ME- SZÖV-nek, hogy a szerződések megkötésénél nagyobb körülte­kintéssel járnak el az fmsz- ek. A szignalizációhan többek kö­zött ezt olvashatjuk: „Legjob­ban az a gyakorlat kifogásolha­tó, hogy az fmsz a nagy össze­gű előleget egyszerre fizeti ki a szerződőnek. Így egyetlen cse­lekménnyel nagy kárt tudnak okozni a társadalmi tulajdon­ban olyan egyének, akik csak a pénz megszerzése érdekében kötik a szerződést.” G. S. 1. 1941. december 7-én a japán légierő minden előzetes hadüze­net nélkül megtámadta az Egye­sült Államok legnagyobb csen­des-óceáni támaszpontját, Pearl HarbourL A támadás, amelynek következtében több mint há­romszáz amerikai repülőgép és a csendes-óceáni flotta túlnyo­mó része megsemmisült, maga után vonta az USA hadbalépé- sét és a második világháború csendes-óceáni frontjának meg­nyitását. (Pearl Harbour, a Ha- wai-szigetek Oahn szigetén fek­szik.) Az egyre terjeszkedni akaró jap in imperializmust ezt a nagy­méretű támadást már évekkel előbb előkészítette. Az ameri­kai földrészen félévszázada le­telepedett japán kolóniák tag­jaitól olyan hírszerző hálózatot épített ki, amellyel kevés ország dicsekedhetett Ez a szervezet Kongresszusi versenyben A Kecskeméti Konzervgyár I- es telepének dobozüzeme az el­ső félévben 12,5 millió helyett 13,7 millió forint értékű kon­zervdobozt készített. Az itt dolgozó — „Zrínyi Ilona”, ;,Jó­zsef Attila”, „Dobó Katica”, „Egyetértés” és a „Ságvári Endre” — szocialista brigád az MSZMP IX. Kongresszusa tisz­teletére indított versenyben rendszeresen 104—106 százalék­ra teljesíti termelési előirány­zatát. Képünkön Varga Istvánné, az Egyetértés brigád tagja, a ka- rikázógépen dolgozik. 120 mázsa hagyma Jó termést ad a hagyma a bajad járás termelőszövetkeze­teiben. Az eddigi szedések azt bizonyítják, hogy mintegy 120 mázsa körül lesz a járásban a holdankénti átlagtermés. Van­nak egész kiváló eredmények. A bácsbokodi Űj Otthon Ter­melőszövetkezetben például 140 mázsa termett holdanként eb­ből a kedvéit fűszernövényből. a Pearl Harbour-i támadást megelőzően, már egy jó fél év­tizeddel előbb mozgásba jött, mégpedig egyetlen cél érdeké­ben: Japán állandóan tudni akarta, milyen amerikai erők mozognak a Csendes-óceán tér­ségében, hogy egy elkövetkező háborúra ennek megfelelő el­lenerőt készíthessen fel... 1940-ben a San Francisco-i vi­lágkiállításon egy különös „in­tézmény” csalogatta a kiállítás látogatóit. A cégtábla ugyan nem sokat árult el, mert mind­össze ez állt rajta: „Művészi fényképészek modell-stúdiója”, viszont amit benn lehetett lát­ni, már inkább... Csekély belé­pődíj ellenében bárki bemehe­tett. Egy fiatal nő vette át a kabátot, aztán megjelent a tu­lajdonos és a belső helyiségbe invitálta látogatóját. Odabenn három feltűnően csinos fiatal hölgy üldögélt Amikor vendég Elégtételt kapott Vörös István ÍŐ2AB.Q-LÁSZLÓ KÍSRS

Next

/
Thumbnails
Contents