Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
1966. augusztus 4, «sütSrtSk 3. oldal A peronoszpóra ellen Munkában az orgoványi Sallai Tsz héttagú permetező brigádja. A 30 holdnyi, fákkal beültetett parcellás szőlőt csak ily módon lehet védelemben részesíteni. A brigád gondos munkát végzett a nyár folyamán, a peronoszpóra nem tett kárt a szőlőben. A növény meghálálja a fáradozást, holdanként több mint 30 mázsás átlagtermésre van kilátás. Traktor után szerelt, 30 hektós tartályból töltik meg a magasnyomású háti gépeket. Ifjú Schreiber Ferenc indítja a szivaty- tyút. A mozgó tartály, amit az Izsáki Állami Gazdaság szakembereinek a segítségével a szövetkezet gépműhelyében konstruáltak, nagy szolgálatot tesz a földeken, mivel egyszerre hat holdra elegendő permetlevet vihet magával. Egy község gondjai Mikor kap teljes zöld utat a szabadszállási kezdeményezés A szabadszállási párt- és tanácsvezetés számára évek óta kemény dió volt, miként teremtsen munkaalkalmat több száz asszonynak, lánynak, csökkent munkaképességű nőnek? Régóta „pedzegettek” egy lehetőséget. „Volna nekünk egy telepünk, melyet a Terményforgalmi és Borforgalmi használ. Jó lenne, ha az felszabadulna. Mindjárt tudnánk ott szervezni valami konzervipari előkészítő üzemet. Annál is inkább, mert eredetileg is olyasminek készült; almapréselésre rendezte be ■ a vállalkozó. Több kisebb helyiség mellett van egy nagy, 7x36 m-es munkaterem. Alatta pince, 1100 hektoliter űrtartalmú beépített hordákkal. Nagyobb tömegben, jelentősebb munkáslétszámmal, tehát gazdaságosan lehetne zöldbabot, hagymát, paprikát, gyümölcsöket konzervgyártásra előkészíteni .. Körülbelül így foglalható ösz- sze röiveden a szabadszállásiak alapötlete, melynek megvalósításáért esztendőkön át szívósan küzdenek; Mindenki jól jár Mi támasztja még alá — a munkaerőkínálat mellett — a Ids élelmiszeripari üzem létjogosultságát? Van öt termelőszövetkezet — nem beszélve a környező helységek gazdaságairól —, melyek bőven el tudják látni terményeikkel. Hiszen magában Szabadszáláson például 1100 hold az újtelepítésű szőlő, gyümölcsös, melyből 300—400 hold egy-két éven belül termőre fordul. Ki ne ismerné mind a termelők, mind a konzervipar esztendőről esztendőre visszatérő szezongondjait? A torlódó betakarítási, szállítási, feldolgozási, tárolási tennivalókat, melyet nehezen bírnak munkaerővel és eszközökkel. Miért ne lehetne széthúzni az összesűrűsödött feladatokat a szabadszállásiak — állíthatjuk, hogy az új mechanizmus szellemének megfelelő, tehát modem — elgondolása szerint azzal, hogy a nyersanyagok tisztítását, előkészítését végzik el? Százhuszonöt egyetemet, főiskolát, felsőfokú technikumot most végzett mezőgazdasági szakember helyezkedik el az idén a megye termelőszövetkezeteiben. Sok ez, vagy kevés? Kétségtelen, alig két-három megye van, ahol az elhelyezkedők száma meghaladja a százat; Bács-Kiskun tehát e tekintetben nem panaszkodhat. Az ösz- szehasonlítás nemcsak térben, időben is kedvező: két-három évvel ezelőtt a megye közös gazdaságainak alig több mint negyven ifjú szakembert volt módjukban alkalmazni. A korszerű gazdálkodás egyébként ma már nem képzelhető el úgy, hogy a termelőszövetkezetet egy, esetleg két felsőfokú képesítéssel rendelkező szakember irányítja. A most végzett mezőgazdászok, kertészek, gépészmérnökök, állatorvosok kétszerese, sőt a háromszorosa sem maradna állás nélkül; tucatszámra nyitva áll előttük a közös gazdaságok kapuja. Egyszóval — szükség van rájuk. De nem mindenütt egyformán! Az a helyzet ugyanis, hogy évek óta szinte kizárólag csak a Kövessék a példát gazdaságilag már korábban megszilárdult szövetkezetekben he-,, lyezkednek el a fiatal szakemberek. A mostani kimutatás is ezt igazolja. Legtöbben, — huszonheten — a kiskunhalasi járásba mennek. Közülük tíz Mélykútra, — Zsanára egy sem. A dunavecsei járás tíz új mezőgazdásza közül három megy Hartára. De Kunpeszér és Kuna- dacs közös gazdaságaiban az utóbbi három évben nem helyezkedett el felsőfokú képesítéssel rendelkező szakember. Hasonló aránytalansággal találkozunk, ha a kecskeméti járás két szomszédos községét Tisza- kécskét és Lászlófal- vát hasonlítjuk össze; az előbbi hat, az utóbbi két szakemberrel gyarapodik. Holott nagyjából megegyezik a két község határának a nagysága. És a példákat sorolhatnánk. Jól tudjuk, hogy a homokvilág tanyai települési viszonyai — a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek zömmel itt találhatók —, jóval kisebb vonzóerőt gyakorolnak a megtelepedni szándékozókra, s egyáltalán: sokkal kisebb módot adnak a szakmai továbbképzésre, a művelődésre, a szórakozásra, mint nagyobb, városiasodó községek. Ráadásul a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezetekben az indulás, a gyakorlati munkába való bekapcsolódás gondjai is súlyosabbak, mint ott, ahol a gazdálkodás motorja évek óta zökkenőmentesen jár. Mégis, úgy látjuk az elhelyezkedések ilyetén alakulásának nem ezek a döntő okai. Mert az állami segítség igény- bevételével a gyengébb gazdaság is ugyanolyan jövedelmet biztosíthat szakembere részére, mint az erősebb. Csakhogy vannak gazdaságok. amelyek még ezt a lehetőséget sem veszik igénybe! Nem egy helyen hallani, hogy sokallják a kezdő mezőgazdász részére kifizetett, túlzottnak legtöbbször aligha nevezhető bért. S arról megfeledkeznek, hogy a szakember tudása egy év alatt .is mennyit kamatozik a közösben, — és a közös javára. Arról nem is szólva, hogy lakást, rendszeres étkezési lehetőséget még „távlatban” sem helyeznek kilátásba. Pedig minimálisan ezekkel lehetne ellensúlyozni a települési viszonyok hátrányait. Egyszerű lenne ajánlani e gazdaságoknak, hogy ösztöndíjas szerződésekkel gondoskodjanak majdani szakembereikről, s bizonyítani, hogy ez a „beruházás” később sokszorosan megtérül. Jelenleg még az a helyzet, hogy a tanácsi ösztöndíjjal tanuló leendő diplomásokkal is csak hosszas rábeszélés után kötöttek szerződést, pedig ilyenek csupán húszán vannak a megyéből. Mégis, mind több szövetkezetnek fel kell ismernie: ha nem gondoskodik agronómus- ról, mérnökről, állattenyésztőről; a szakember hiánya nagyon hamar a fejlődése legfőbb akadályává válhat. Mélykúton, Har- tán, és több más gazdaságban Is erre már évekkel ezelőtt rájöttek, s nem is bánták meg. A mostani aránytalan „szóródást” csak úgy lehet egyenletessé tenni, ha a többiek Is követik példájukat. H, D. Milyen stádiumban jár most a tisztítóüzem ügye? A jég megtörőben van, ezt lehet mondani. — Nézzünk ki a telepre — invitál Sági József elvtárs, a községi párttitkár. Ott most nagy a jövés-menés. A hosszú, keskeny platós raktárépületnél előrébb, egy kis helyiségben asszonyok, lányok dolgoznak, Érezzük a szemünkön; hagymát tisztítanak. Július 19-én indult a kis üzem, s két műszakban mintegy 100 nőt foglalkoztat „Ideiglenes jelleggel“ „Ideiglenes jelleggel” — mondja egy éppen ma felvett jegyzőkönyv, mely az egészségügyi, kommunális előfeltételek megteremtéséről szól. Attól függ az üzemelés távolabbi sorsa, mikor tudja átengedni a telepet a Terményforgalmi. Sűrűn emlegetik Sarok Antal elvtárs, az igazgató megértő segítőkészségét, aki — tőlük s raktárlehetőségeiktől telhetőén — maga is rajta latiné, hogy Szabadszállás foglalkoztatási problémáin könnyítsen. Leskovszky Albert, aki a konzervgyár »észéről irányítója a szervezésnek, nagy elismeréssel számol be arról, hogy minden oldalról lelkes támogatás kíséri az üzem kezdő lépéseit. A Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, Végvári István, valamint Baracskai István főmérnök, s Gábor Andor főkönyvelő, tehát a gyár „vezérkara” utazott ki a helyszínre, hogy a község vezetőivel a feldolgozó üzem jövőjéről, most persze még az indulásáról tárgyaljon. — Ha majd 300 embert, pár kivételével — nőket tud itt foglalkoztatni a konzervgyár zöldbab-, hagymatisztítással, paprika szeleteléssel, fúrással, barack-, szilva felezéssel, alma feldolgozással, és a pincében almabor, vagy zakuszkaanyag tárolására kerülhet sor — jelentős jövedelemgyarapodáshoz jut a község. Havi 1000 Ft-os átlaggal számolva, hárommilliót jelent. Ez nem közömbös — vélekedik a munkaügyi osztályvezető, s csak egyet lehet vele érteni. , — A konzervipar is, mondhatni, majdnem kész objektumot kapna, amihez csak a kommunális, szociális, egészségügyi beruházások költségei járulnának — fűzi hozzá Sági József párt- titkár, akinek Csík Lászlóval, a tanács vb-elnökhelyettessel — kívülállók véleménye szerint is legteljesebb mértékben szívügye a kis üzem jövője. Akiknek szívügyük Am vannak-e itt „kívülállók”? Leskovszky Albert dicséri a tanácsapparátus készségét éppúgy, mint a helyi és megyei egészségügyiek lelkesedését. Dr. Tompa György körzeti orvos — bár más kollégákat is helyettesít most — Pápai József egészségőrrel, munkatársaival gyorsan lebonyolította a munkára jelentkezők alkalmassági vizsgálatát. A gyorsaság alatt most a pontos, minden percet kihasználó szervezést értjük. Dr. Har- sányi István, a megyei KÖJÁL igazgatója — hogy semmi késedelem ne hátráltassa az üzem. kezdést — személyesen folytatta le az egészségügyi körülmények felmérését. Előzőleg, soronkívül, 4 nap alatt készítette el a KÖJÁL a felvettek szűrővizsgálatának összegezését. — A múlt hét közepén hívtam fel a Borforgalmit — említi Leskovszky Albert. — Kértem, tegyék lehetővé a mostani helyiség kiürítésével a munkakezdést. Semmi akadálya — közölték, s mint látható: a babtisztításon túlvagvunk, most a hagymán a sor... Egy hétgn belül zöld utat kaptunk... Lábát tehát már megvetette egy sok harc, tervezés, közbenjárás után megindult kis feldolgozó üzem. A jövő közelebb hozása azon múlik tehát, milyen gyorsan tud majd —■' központi szerveinek megértő közreműködésével is — raktározási, tárolási adottságainak bővülésével — hozzájutni a Terményforgalmi Vállalat a szabadszállási, Kossuth Lajos utcai telep átengedéséhez. Amely — igaz, hogy gabonaraktározásra is alkalmas, de ha 300 ember foglalkoztatását biztosító feldolgozóüzem lehet belőle — ismételjük, annak is készült — az utóbbi hasznosítást sürgeti. Már felsorolt érveinken túl is. Tóth István Negyvenhárom brigád kiírd a szocialista címért a bajai járás termelőszövetkezeteiben A bajai járási pártbizottság, valamint a járási versenybizottság értékelte a kongresszusi verseny eddigi eredményeit. Megállapította az erről szóló beszámoló, hogy három termelőszövetkezet kivételével a járás valamennyi közös gazdasága részt vesz a nemes vetélkedésben. Huszonnyolc termelő- szövetkezet megyei — 13 pedig az országos versenybe is benevezett. A közös gazdaságokban összesen 67 brigád majd- •nem ezerötszáz gazda tett vállalást. Külön egyéni vállalást tett majdnem ezerkilencszáz tsz-tag. Negyvenhárom brigád küzd a szocialista címért. Nemcsak a községekben, hanem több termelőszövetkezetben is alakult versenybizottság. A versenyben legjobb eredményt elért termelőszövetkezeti tagoknak céljutalmat adnak. Nemcsak pénzjutalmakat tűztek ki, hanem bel- és külföldi utazásokat is kilátásba helyezett a nyerteseknek a közös gazdaság. A pártszervezetek hatékonyan részt vettek a versenykezdeményezésekben. Párttaggyűléseken, közgyűléseken, brigádértekezleteken, egyes munkahelyeken ismertették a termelőszövetkezeti tagokkal a kongresszusi verseny jelentőségét. A verseny eredményeként például a felsőszenti váni Üj Élet Termelőszövetkezetben a sertésgondozók a tervezett 12,9 kilogramm helyett 15,2 kilogrammot értek el a választási malacoknál. Számottevően csökkentették az elhullást is. A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben tizenhárom fejőgulyás 230 hektoliterrel teljesítette túl a tejtermelési tervet. Ugyancsak itt fél kilogrammal csökkentették az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges takarmányfelhasználást. A vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben a tehenészek vállalták hogy 400 literrel növelik a tehenek tejhozamát. Első félévre jutó vállalásukat teljesítették. Hasonló példákat még fel lehetne sorolni. A versenybizottságok rendszeresen értékelik az eredményeket. A csávolyi versenyhi,rarint is saarirctirt.
