Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
/ t„ oldal 1566, július 10 «’asát-sap Francia aiotnkísérlci A Ctendes-ocean térségében tervezett francia a tóm kísérlet- sorozat második robbantására július 14-én, vagy közvetlen ezután Kerül sor — jelentették be péntek este a francia fővárosban. A mostani kísérletsorozatban Megtorló akciótól tartanak Mérgtmih •• Miba rxz. strioriloisk Sxtúrjhtorpcdó a hadiszállításokban 2> Tiltakozó gyűlés a templomban pülőgépek nagyméretű bomba- | az amerikaiak és dél-vietnami SAIGON (MTI) Saigonban hivatalosan közölFranciaország július 2-án haj- ték, hogy az amerikai légierő tóttá végre nukleáris robbantását a csendes-óceáni Murqroa- szigeten. A második robbantás ugyanezen a helyen zajlik majd le. McNamara bonni útja Bonnban hivatalosan bejelentették, hogy július 23-án a nyugatnémet fővárosba érkezik McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere. Tárgyalásokat folytat arról, hogy Nyugat- Németország vásároljon amerikai fegyvereket azoknak a „valutáris kiadásoknak a kompenzálására”, amelyek a 20C ezer főnyi amerikai hadsereg nyugat-németországi állomásoz- talásával kapcsolatban terhelik az Egyesült Államokat. A látogatást kommentálva a. Rheinische Post című nyugatnémet lap hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyverszállítója lett. . 1961 óta összesen 9 milliárd dollár értékű fegyvert szállított 80 országba. (TASZSZ) repülőgépei pénteken 75 bevetésben támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai szóvivő elismerte, hogy a Vietnami Néphadsereg légvédelmi ütegei megsemmisítettek egy F—105-ös típusú, amerikai vad ász bombázót, Hanoitól 64 kilométernyire északra. támadást hajtottak végre félté- 1 kiszolgálóik megmérgezik az telezett partizán állások ellen Dél-Vietnam legfontosabb üzemanyag tároló berendezéseinek közeiében, nem messze a fővárostól. A bombák robbanása meg- reszkettette Saigon épületeit is. j Az amerikai és dél-vietnami I hatóságok ugyanis attól tarta- ] nak, hogy a hazafiak, megtör- i lásként Hanoi és Haiphong bom- I bázásáért váratlanul le akarnak j csapni e fontos létesítményekre. A TASZSZ a VNA hírügynök- Amerikai és dél-vietnami re- »égre hivatkozva jelenti, hogy Ma: Fontos tartományi választás az NSZK-ban Vasárnap választják újra a tartományi gyűlést Észak-Rajna—Vesztfáliában, az NSZK legnépesebb, s politikailag és gazdaságilag legfontosabb tartományában. E tartomány közepén van a Ruhr-vidék, ahol a szociáldemokraták a legtöbb városban eddig megelőzték a kereszténydemokratákat, ám a Ruhr-vidéki szociáldemokrata szavazatokat bőven ellensúlyozták a ''környező mezőgazdaivóvizet Dél-Vietnamban. A hazafiak „Felszabadítás” hírügynökségének tudósítása szerint a saigoni rezsim diverzánsaí és kémei áprilisban a már felszabadított területeken. sok helyen arzént kevertek a kutak vizébe. Több mjnt ötvenen súlyosan megbetegedtek, huszonkettőn pedig belehaltak a mérgezésbe. WASHINGTON Az Egyesült Államok ' öt legnagyobb repülőtársaságának mintegy 35 ezer repülőgép-szerelője lépett pénteken sztrájkba i Tekintettel arra, hogy a sztrájk j erősein befolyásolhatja az amerikai csapatok és hadianyagok CDU-ra“adott ^^toTügy- |fotósát ^’Vietnamba, a Pen- hogy eddig ke resztén ydemokra- ! ta§™ rendkívüli intézkedések ta-szabaddemokrata párti koa- megtételére kényszerült, líciós kormány állt a tartó- Az öt légitársaság szerelő- mány élén. Választási győzel- munkásainak sztrájkja az műk esetén — remélik a szociáldemokraták — Észak-Raj- na—Vesztfáliában a CDU-val, j vagy az FDP-vel együtt kormányt alakíthatnának, ami bisági vidékek lakosságának a amerikai belső szállítások 60 százalékát bénította meg. zonyos mértékig kihatással lenne a bonni politikai színre is. A választási eredmény feltét Bruno Pittermann, a Szocialista Internationale elnöke és Albert Carthy, a szervezet titkára táviratban tiltakozott Johnson elnöknél az Észak- ViKét okmány a békéről A világközvélemény feszült figyelemmel kísérte négy napon keresztül a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezletét. E megkülönböztetett figyelem elsősorban annak volt tulajdonítható, hogy a jelenlegi bonyolult és feszült helyzetben a népek a szocialista országoktól várják a világ számára kedvező kezdeményezéseket, a kormányok pedig latolgatják: milyen diplomáciai, politikai, és katonai lépésekkel kell számolni. A Politikai Tanácskozó Testület mélyrehatóan elemezte a két középpontban álló kérdést, az amerikaiak vietnami agresz- szióját és az európai biztonság megszilárdítását és levonta a szükséges következtetéseket. A két nyilatkozat egyaránt meg- alLapítja, hogy a nemzetközi helyzet megromlásának alapvető oka az Egyesült Államok vezető köreinek képtelen ragadozó szenvedélye, a népek szabadságát, függetlenségét és önrendelkezési jogát durván semmibe vevő agresszív politikája. Ez nyílt támadó háborúban jelentkezik Dél-Vietnamban, és a nyugatnémet militaristákat előtérbe állító, burkoltabb, ravaszabb módon Európában. Acél mindenütt ugyanaz: az amerikai uralom feltétlen elismertetése, az eszközök azonban változóak. Mégis, e lényegi párhuzam mellett mind világosabban előtérbe nyomul, égy nem kevésbé lényegi különbség is. Nevezetesen az, hogy az USA szándékai Európában szöges ellentétbe kerültek az összeurópai érdekeket mindinkább felismerő közgondolkodással és a kelet—nyugati párbeszéd, a békés koegzisztencia irányában ható tendenciákkal. Ez a különbség meghatározza a két nyilatkozat tartalmát. Az európai biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozat elemzésében ugyanarra a következtetésre jut, mint a vietnami háború okainak analízise során, vagyis rámutat az amerikai vezető körök súlyos felelősségére, az amerikai és a nyugatnémet militaristák mind szorosabbá való békeellenes szövetségére. Az elemzés ugyanakkor a történelmi tanulságok fényében és a gyökeresen megváltozott helyzet tényeinek alapján, nem utolsó sorban pedig a sajátos európai érdekek általános felismeréséből kiindulva reális lehetőséget lát az európai biztonsági rendszer létrehozására. . , A nyilatkozatot aláíró országok hét pontban foglalták ösz- sze az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez szükséges lépéseket. E hét pont magában foglalja a szilárd európai béke legfontosabb feltételeit. Külön érdekessége a katonai feszültség enyhítését tartalmazó szakasz. Ebben egyrészt kimondják, hogy a jelenlegi helyzet lehetővé teszi a fennálló katonai szövetségesek egyidejű feloszlatását, másrészt — amennyiben az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai még nem hajlandók elfogadni a radikális intézkedést — célszerű lenne, ha már most megegyezés jönne létre az Észak-Atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról. A másik gyakorlati javaslat, az általános európai tanácskozás összehívása, ami jelentős mérföldkő lehetne Európa jelenkori történelmében. A Varsói Szerződés országai készek részt venni egy ilyen értekezleten, bármilyen, más érdekelt államok számára, így az Észak-Atlanti Szövetség tagállamai és a semleges államok számára is alkalmas időpontban. A bukaresti tanácskozás végkövetkeztetései tehát méltán keltették a legszélesebb körű figyelmet világszerte. A jelenlegi helyzet elemzésével, gondos mérlegelésével együtt egyrészt megjelölik a biztonság megszilárdításának követendő útját Európában, másrészt minden eddiginél energikusabban figyelmeztetik az Egyesült Államokat irányító ipari—katonai komplexum vezetőit agressziós politikájuk végzetes és elkerülhetetlen következményeire. A Bukarestben elfogadott két okmány jelentős szolgálatot tesz az emberiségnek. A két okmány fontos dokumentuma a szocialista országok törhetetlen békeakaratának, felelősség- érzetének, a szabadság, a függetlenségi eszme és a haladás következetes szolgálatának. jara. De Gaulle népszerűbb A franciák 58 százaléka elégedett de Gaulle tábornokkal, mint köztársasági elnökkel — ezt bizonyítják a fyancia közvéleménykutató intézet június 21-én feltett kérdéseire adott válaszok, amelyeket a France Soir ismertet. A május 10-én végzett legutóbbi közvéleménykutatásnál mindössze 56 százalék válaszolt a kérdésre igen”-nel. A hírügynökség emlenül kihatással lenne a CDU-n I °í-nam elleni bombatámadások belüli erőviszonyokra, Erhard kiterjesztése ellen jelenti az kancellár CDU-n belüli pozíció- j AFA hírügynökség. New Yorkban letartóztattak három amerikai katonát, aki megtagadta, hogy Dél-Vietnam- ba utazzék. A katonákat éppen fél órával azelőtt vették őrizetbe, hogy felszólaltak volna egy templomi gyűlésen, amelyet a vietnami békéért küzdő bizottság szervezett. A három fiatal amerikai — Johnson, , Móra és Samas — egy héttel ezelőtt sajtóértekezletet tartott, s hangoztatta, hogy az egyre veszélyesebb méreteket öltő vietnami háború „erkölcstelen és igazságtalan”. lékeztet rá, hogy a két közvé- leménykutatás• közötti időre jA tenlplomi gyűlés részvevőt, esetl^e ,^}!:te}nOA SZOV->et-! miután értesültek a letartóztatásról, a sorozó iroda elé men- j tek és követelték az őrizetbevettek szabadonbocsátását. unióbeli látogatása. A kínai főiskolákon megszüntetik a felvételi vizsgákat A Komszomolszkaja Pravda „saját információ” jelzéssel ismerteti a.főiskolai felvételi vizsgák megszüntetéséről szóló kínai párt- és kormányhatározatot, valamint az intézkedésnek a kínai diákság körében keltett visszhangját. A szovjet ifjúsági lap rámutat, hogy a határozat a tanulmányi előmenetelről való gondoskodást „burzsoá revizionista fekete vonalnak" minősíti, a kínai lapok pedig az 1966. előtt kiadott tankönyvek bevonását, az oktatási rendszer „Európa- centrizmusának” megszüntetését sürgetik. A határozat nyilvánosságra hozatala után — amely egyébként megjelöli, hogy milyen szinten Mao Ce-Tung milyen műveivel kell foglalkozni — a kínai sajtóban számos bíráló cikk jelent meg a korábbi főiskolai felvételi rendszerről. A csangsai középiskola diákjai „A felvételi vizsgák rendszerének 21 nagy bűnéről szó'ó vádiratban” azt kifogásolják, hogy a vizsgaelőkészületek miatt kevesebb időt fordíthatnak politikai munkára és Mao elnök műveinek tanulmányozására. A pekingi IV-es számú középiskola diákjai kijelentik: ..Nem csupán a vizsgák rendszerét zúzzuk szét, hanem a kultúra évezredes béklyóit is, amelyek a nép nyakára nehezednek.” Jurták és nagyüzemek A század első évtizedeiben, amt« kor som jelentek meg a 4eehni= kai és tudományos forradalom korszak jelző nagy felfedezései, amikor már létrejött a világ első szocialista állama is — Mongóliában egy utazó megállapítása szerint „még mindig a középkori skolasztikus világfelfogás uralkodott, mely mindent alárendelt a templomoknak és kolostoroknak”* Ezért — folytatta a tudós a gondolatsort, megvonva ezáltaJ a századele jí Mongólia kulturális íeljettségi fokát „a Föld gömb alakjáról, § a saját tengelye és a Nap körüli forgásáról szóló tanítás itt ugyanolyan forradalmi jelentőségű volt, mini Európában Galilei, vagy Kopernikusz idején”. Természetesen, nemcsak a tudomány nem nőtt túl az emberiség középkori ismeretein, hanem Ázsia e távoli, világtól elzárt birodalma felett társadalmi és gazdasági vonatkozásban is megállt az idő. Hogy mire képe« egy nép, amely lerázza külső és belső elnyomóit, ha lehetőségei adottak, népe óhajtja, s vezetői sürgetik és segítik e fejlődést, arra kevés olyan nagyszerű példát lehetne találni, nv u a testvéri Mongol Népköztársaság dolgozóinak elmúlt 45 esztendő alatt megtett útját. A polgári Nouvelle Observateur tudósítója is kénytelen megállapítani: „Megszoktuk, hogy Mongóliát elmaradott országnak tekintsük. Ez nem felel meg a valóságnak. Mongólia a Szovjetunió segítségével megszüntette évszázados elmaradottságát és ugrást tett a feudalizmusból a szocializmusba”. E megállapítás olyan tényeken alapul, hogy a függetlensége kivívásakor iparral egyáltalán nem rendelkező ország termelési értékének ötven százalékát ma az ipar szolgáltatja. Es QSdipán a legutóbbi öt esztendő folyamán 90 új iparvállalat és nagyüzem létesült. Többségében a szocialista országok közreműködésével és segítségével. Ezért hangsúlyozzák mongol barátaink minden fórumon, s szögezte le a Mongol Népi Forradalmi Párt is: „Valamely ország csakis a nemzetközi munkásmozgalommal és elsősorban a szocialis ta világrend - szerrel szörp« szövetségben és együttműködve haladhat sikeresen előré a nemkapitalista úton”. Az ország népe ugyanakkor — nagy mezőgazdasági múlttal rém detkező területről van szó — kiemelkedő fejlődést ért el állattenyésztése és növénytermesztése terén is. Nem oj»ak két és féj millióval nőtt állatállománya az utóbbi években, hanem egész történelme folyamán első ízben kenyérgabona- sziifeséglefcét is hazai termelésből fedezi ma már. Valamikor jurtákban laktak, s az időjárás szeszélyeit követve ide-oda vándoroltak Mongólia lakói. A jurták népéből szakmunkások, tudósok, agF-onómusok nőttek fel. Együtt nőttek és nőnek a július ll-én fennállásának 45. évfordulóját ünneplő, szocializmust építő or' szag városaival és nagyüzemeivel, boldog, békés hétköznapjaival. (Ö. Gy.) Érdek és gondolkodás MINDEN vezető elvileg jól az anyagi-t-társadakni viczo- tudja a szocialista vállalatok ny<>k változására alapvető feladatát, hogy torta- Másodszor azért, mer tévhit lékaikat maximálisan mozgósít- gon^mv; az .objektíve le- sák és hasznosítsák a Ursa- tezo erdekek„ ^kapcsolhatok” dalom fizetőképes szükségletei- TT "el? letej?vé le‘le(lok ~ nek kielégítésére. Csakhogy a a tf> ““-epüket korlátozbázisszemléletén alapuló éves f1 igyekeznek Az érdek objek- tervezési rendszer sokszor az letef°, kategona. Az ante- ellenkező irányba ösztönöz - a !fk * rendkívül, tartalékok elrejtésére, a „vissza- helyzetektől « tekintve ma meg tartásra”, a tervalkura stb Az dontoen ***** motiválják, eszmeiség, a szocialista tudat és a gazdasági viszonyok közös szabályozzák. Ez a felismerés öltött testet kapcsolatáról van tehát szó: ar- utan abban a törekvésben, ról a bonyolult összefüggésről, egy gazdasági céljaink meg- amelynek végső eredménye ma- va «^aban az addiginál fokosa a gazdasági cselekvés. zottabban támaszkodjunk a dolMég a népgazdaság helyreál- f,oz<? V eidekeltségere. lítását követően az 1950-es évek E tekintetben eddig elértünk elején is gazdasági feladataink ug^an . reszeredmenyeket, de végrehajtásában szinte kizáró- szaaios eUentmonlag a tudati - gondolkodásbeli daa [et*z,k a tudati elemek, az tények fontosságát hangsúlyoz- 0!ltudat es az érdekeltség kotuk. S ekkoriban alakult ki az 7,01;_______ az álláspont, amely az emberek HAT MI a megoldás? Talán anyagi érdekeltségére való erő- .. ...... ... az egyenek es a kollektíváik teljesebb támaszkodást az anya- a t - , Tr giassággal azonosította, s eárt erdekenek Mjes el nLsftcrfta alárendelésé |a társadalom erde„ ,, .... , . , kének? Ez ma még általánosan E velemeny több tekintetben és tartósan aligha lehetséges, is hibás: Ilyenre csak rendkívüli esetekElőször azért, mert nem szá- ben (elemi csapás, stb.) kerül - molt azzal az objektív ténnyel, hét sor. És ebből a szempontból hogy a tudat alakulása nem kö- helyes, ha utalunk az 1956. évi veti mechanikusan a lét, a tár- nagy árvízre, amikor tíz- és sadalmi környezet változását; százezrek tettek tanúságot áldo- előbbi: t. i. a tudati elemek ál- zatkészségükről, az öntudat, igen tálában csak később reagálnak magas fokáról. A társadalmi
