Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
NYILATKOZAT az európai béke és biztonság megszilárdításáról (Folytatás az 1. oldalról.) biztonságának és Európa békéjének védelméhez. A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikény szeri tett katonai tömbök és külföldi katonai támaszpontok léte akadályozza az államok együttműködését. Minden európai ország biztonságának és haladásának igazi biztosítékát nem katonai csoportosulások adják meg, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai egészséges tendenciáival, hanem egy olyan hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése amely a földrész valamennyi államának, egyenjogúságán és kölcsönös megbecsülésén, minden európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapszik. / A nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint elsősorban az európai katonai feszültség enyhítésére kellene" intézkedéseket tenni. Ennek radikális módja az lenne, ha a fennálló katonai szövetségeket egyidejűleg feloszlatnák. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ezt. Államaink kormányai többször hangoztatták, hogy az Észak- Atlanti Szövetség működésének megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti, s a katonai szövetségek helyét európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélyesen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségek egyidejű felszámolására. , De amennyiben a Észak- Atlanti Szerződés tagállamai meg mindig nem hajlandók teljes egészében feloszlatni a két csoportosulást, a nyilatkozatot alairo államok célszerűnek tar- mnak. ha már most megegye- ?;*. J04m}e letre az Észak-Atlanti t Y’ e^°S es a Varsói Szerződés Sói1 SZCrVeZetének fclszámom^ay^-kkor ^lentik, hogy .amíg létezik az Észak-Atlanti Tömb és az agresszív imperialista körök mf- renyletet követnek el a vilál eke ellen, az értekezleten részt S? szocialista országok megőrzik nagyfokú éberségüket és f*. V£mnak szánva arra, hogy fokozzák erejüket és védelmi képességüket. veueimi Ugyanakkor szükségesnek Tümhh h°£y aZ Észak-Atlanli 63 a Varsói Szerződés ben részt vevő valamennyi ál- .valamint a katonai tömbokhoz nem tartozó államok két vagy több oldalú alapon tegyenek erőfeszítést az európai biztonság előmozdítása érdekében. a Napjainkban úgyszintén nagy lehetőségre tesznek szert az olyan részleges intézkedések is, amelyek az európai földrészen tapasztalható háborús feszültség enyhítésére irányulnak. mint például: A külföldi katonai támaszpontok felszámolása; A külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről saját nemzeti határok mögé; Mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és meghatározott idejű csökkentése; Az atomkonfliktusok veszélyének elhárítására irányuló intézkedések; atommentes övezetek létrehozása, kötelezettségvállalás az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak részéről, hogy nem alkalmaznak atomfegyvert az ilyen övezetekhez tartozó államokkal szemben stb. Az atom- és hidrogénbombákat szállító külföldi repülőgépek repüléseinek beszüntetése az európai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók és más hajók távoltartása ezeknek az államoknak a kikötőiből. Tekintettel arra, hogy az NSZK-nak az atomfegy- birtoklására vonatkozó Szövetségi Köztársaság bármilyen formában — közvetlenül vagy közvetve, államcsoportosulásokon keresztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver feletti rendelkezésben való bármilyen formájú részesedéssel lalkozó értekezlet összehívása elősegíthetné a kollektív biztonsági rendszer megteremtését Európában, jelentős mérföldkő lehetne Európa jelenkori történelmében. Országaink készek részt venni egy ilyen értekezleatomfegyverhez jusson. E kér- j ten, bármilyen, más érdekelt ál- des megoldásától nagy mérték- 1 lamok számára, így az Északben függ az európai és nem csu- ; Atlanti Szövetség tagállamai és pan az európai népek jövője, j a semleges államok számára is alkalmas időpontban. Az európai semleges országok is pozi Felemás megoldások ebben a kérdésben megengedhetetlenek. A határok sérthetetlen- j tív szerepet játszhatnának egy ..................ilyen értekezlet összehívásában. M agától értetődik, hogy egy ilyen találkozó vagy értekezlet napirendjét és az előkészítésével kapcsolatban felvetődő egyéb kérdéseket valamennyi részt vevő állam közösen határozná sége az európai tartós béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekei megkövetelik, hogy valamennyi európai állam, éppen úgy mint az európai földrészen kívül eső államok, külpolitikai lépéseikunuinun, jvuiuummai icucatriA- , * ~ ------ , . ._*•«,*«*«* b en abból induljanak ki, el kell! meg, figyelembe veve minden. ..__ ........ 1 xroirA nrszae elotere gyes részt vevő ország előter. jesztett javaslataik Az értekezleten jelenlevő országok készek arra, hogy más rendelkezésükre álló módszereket is igénybe vegyenek az európai biztonság problémáinak megvitatására: a diplomáciai csator- . nákcxn folyó tárgyalásokat, a . _1fop,ai °eke, érdekeinek. Az ér- j külügyminiszterek vagy külön- c ezieten részt vevő szocialista, megbízottak két vagy többolda’' — 1/acf. ismerniök az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera—Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat. A német kérdés békés rendezése megfelel az verek ___ i génye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniök annak meg- skadalyozásara, hogy a Német ailamok készek tovább keresni m„kf.d,és megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell L Eurón °SS z6S érdekelt ország érdeken 6g biztonságának euröraThä ^. vele együtt az pai biztonság más vonatkozasamak építő jellegű kezelése . , a Jelenlegi helyzethől mindenekelőtt a két német ál- iam — a Német Demokratikus ägi^zH® CS a Német Szövetségi Köztársaság — létezése téPJ“ek elismeréséből kiindulva épzelhefo ej. Ugyanakkor fel- tetlenul szükséges e rendezés m^ÍÍkébeu’ -hogy elismerjék a meglevő határokat és hogy mind- etnemetánam mondjon le a nukleáris fegyverekről. ré^vétete é^et áUam egyen-i°gú részvételé az európai államok kaP“olatainak fejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítésekben a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasági, tudományos _ m űszaki, kulturális téren egy- ärant • lehetővé teszi a két német állam munkásosztályásréién^raSZtSlgának 05 értelmi- egész lakosságának, hogy lehetőségeikhez, alkotóképessegeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzájárul- hez^ a baladas ös a béke ügyé.,ArP‘ a két német állam egye- sitesének kérdését illeti, ennek elereséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén német allam fokozatos közeledésen, megegyezésükön, a német es .i32 európai leszerelésre vonatkozó megállapodáson, vala- mmt annak: az elvnek a megvalósításán keresztül vezet, hogy az , egyesített Németországnak valóban békeszerető, demokratikus államnak kell lennie, és soha többé nem veszélyeztetheti szomszédai és Európa békéjét. I -1 Nagy pozitív hatással ULi lenne egy olyan általános európai tanácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és ^ az egyetemes európai együttműködés kibontakoztatásának kérdéseit Az ilyen értekezleten születő megállapodás kifejeződhetne például egy közös európai nyilatkozatban, — mely az európai biztonság fenntartásáról és a megerősítése érdekében kialakítandó együttműködésről szólna. Egy ilyen nyilatkozatban az aláíró államok kötelezettséget vállalhatnának, hogy egymással való kapcsolataikban a béke érdekeit tartják szem előtt a vitás kérdéseket csaik békés úton oldják meg, konzultálnak és tájékoztatják egymást a kölcsönös érdekű kérdésekről, elősegítik a gazdasági, a tudományos, műszaki, valamint a kulturális kapcsolatok sokoldalú fejlődését. E nyilatkozathoz minden érdekelt állam csatlakozhatna. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fogmegtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék a világméretű problémák mielőbbi rendezését. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésének az ENSZ-alap- okmány maradéktalan betartása alapján, az ENSZ egyetemessége biztosításának, továbbá annak, hogy összehangolják az ENSZ tevékenységét a világban végbement változásokkal; mindenképpen hozzájárulnak a világszervezet hatékonyságának fokozásához, az általános béke és biztonság megőrzése és a népek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése érdekében. A nyilatkozatot aláíró államok hangoztatják, készek más államokkal együtt keresni az európai béke megszilárdításához vezető kölcsönösen elfogadható utakat. Államainkat az a szi- j egyetemes béke és a világmére............................ r± 1------ *-* '-Ä1— hatalma« a béke, az államok nemzetközi együttműködése, valamennyi szabadságszerető és haladó erő összefogása politikai vonalát, harcolnak az imperialista agresszió, az erőszak és a diktá-i tűm politikája ellen, támogat-i ják a szabadság, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyét. Az értekezlet részvevői azzal a felhívással fordulnak vadamennyi európai kormányhoz és nemzethez, földrészünk békeszerető és háladó erőihez ideológiai, politikai vagy vallási meggyőződésüktől függetlenül egyesítsék erőfeszítéseiket azért, hogy Európa — a világcivili- záció egyik legfontosabb központja — egyenjogú nemzetek sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésének földrészévé, az lárd eltökéltség hatja át, hogy a nemzetközi életben megvédik tű kölcsönös j megértés hatalmas tényezőjévé váljék. —__ _ l ú találkozóit, valamint a legfelső szintű személyes kapcsolatokat is. Az a véleményük, hogy a fentebb kifejtett elképzelések magukban foglalják az európai biztonság garantálásának alapvető és legfontosabb vonatkozásait. Készek arra, hogy megvitassanak minden olyan javaslatot, amely ennek a problémának a ipegoldását célozza, bármely állam terjesztette is azt élő, vagy terjeszti elő a jövőben. Ami az ilyen vitában való részvételt illeti, a Varsói Szerződés államai senkit nem zárnak ki belőle. Minden államnak magának kell eldöntenie, részt vesz-e, vagy sem az európai problémák megvitatásában, vagy megoldásában. A népeknek természetesen nem mindegy, milyen politikai irányvonalat választ az egyik, vagy másik állam — olyant választ-e, amely megfelel a béke és a biztonság érdekeinek, vagy pedig olyant, amely ellentétes ezekkel az érdekeiekéi. Az értekezlet részvevői meg vannak róla győződve, hogy más földrészek országainak sem lehet közömbös, milyen irányban fejlődnek Európa ügyei. A két világháború tüze Európa földjén lobbant lángra, de csaknem egész bolygónkra kiterjedt. Sok ország, közöttük Európától távolfekvő kontinensek országai is megismerték a pusztítást és nagy veszteségeket szenvedtek. Ezért minden olyan államnak, amely szívén viseli a béke sorsát, üdvözölnie kell minden olyan lépést, amely a feszültség csökkentéséhez, az európai helyzet egészségesebbé tételéhez vezet és támogatnia kell minden ilyen erőfeszítést. Országaink kifejezésre juttatják, hogy érdekeltek az európai biztonság megszilárdításában, készek megtenni a cél érdekében a szükséges lépéseket és meg vannak róla győződve, hogy valamennyi európai államnak kötelessége hozzájárulni az egész világot érintő problémák megoldásához, amelyek rendezése kétségkívül az európai helyzetre is kedvező hatással lenne. Ide sorolhatjuk az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozást, az erőszak és az erővel való fenyegetés megtiltását a nemzetközi kapcsolatokban, a leszerelést, a nukleáris fegyverek alkalmazásának megtiltását és az atomkonfliktus veszélyének elhárítására irányuló más nagy horderejű intézkedéseket továbbá a gyarmati rendszer teljes felszámolását annak minden megjelenési formájában, az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok felszámolását, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági együttim'ködés fejlesztését. Az értekezleten részt vevő államok - jövőben is minden tőlük telhetőt A Bolgár Népköztársaság nevében! TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: ANTONIN NOVOTNY, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke A Lengyel Népköztársaság nevében: WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság nevében: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke ' A Német Demokratikus Köztársaság nevében: WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPHt a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A Román Szocialista Köztársaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, ION GHEORGHE MAURER. a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Bukarest, 1966. július 5. (MTI) Miért jöttek vissza? HÚSVÉT táján két folytatás- Az hogy az Üj Élet Tsz tagban írtunk riportot arról a né- iái mindhármán avisszajöt- hány volt tsz-tagról, aki a gaz- t e k közül valók, dag, 60 munkaegység-forintos Korszerinti sorrendben: felsőszentiváni Űj Élet Tsz-ből Gyöngyösi Sándor 35 éves, ment el dunántúli iparvidékre, három gyerek apja. Hét eszten- Felsőszentivánon megfordult deig a pécsi bányákban dolgo- a kocka. Mióta ők eltávoztak, zott. Nem külszínen, — a föld örvendetesen folyik a haza- alatt. áramlás is. Tucatjával tér- Varga János, a barna, 33 esztek vissza a községbe. tendős, két éve nős, szintén ra— Mennyien is, — Orha elv- kodó. társ? Krémer János 26 éves, egy Ezt a kérdést dr. Orha István esztendeje házasember, fogatos. elvtársnak, Felsőszentiván köz- HOGY SZOLNAK a távollét- ségi tanácsa fiatal vb-elnöké- ről a városról, az ipari mun- nek tesszük fel a demográfiái 1^51? értekezlet szünetében. Gyöngyösi Sándor: — Szép- Kbrü^'ül2íinenen jvifk ho«zúTdő"Vorr- mondja“kis haza 3 múlt évben *■— vala- iVAniáTrai _ ^ i»j s zolja, ötven éven aluliak, és , t‘ „„Y3 közülük legalább harmincán — ' Ji , , ^ ... l, «0 éve,„a ffi. Vagyunk itt vagy negyve- tam haza. Hidegben, melegben, nen, résztvevők. Nincs körünk- _ nemegyszer összeszorított ben ilyen visszatért? foggal... De így kellett len— Dehogynem, három is. nie. Annak idején két hétig vol- Együtt ülünk a tanácsi szó- tam a-Vörös Csillag Tsz tagja, bábán a három fiatalemberrel, de nem láttam biztosítottnak a Mi bennük a közös? megélhetésünket. Elmentem, A
