Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
N Y! LAT KOZAT az Egyesült Államok vietnazzű agressziójáról i. A Varsói Szerződésnek a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti értekezletén képviselt tagállamai — a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — megvitatták az Egyesült Államok vietnami agressziójának következtében kialakult helyzetet, különös tekintettel az amerikai fegyveres erők új bűntetteire, amelyek a vietnami nép ellen foljdatott háború kiszélesítésére irányulnak. Az értekezlet résztvevői úgy értékelik Hanoi, továbbá Haiphong kikötőváros — Észak- Vietnam legnagyobb lakott helyei — külvárosainak bombázását, mint a vietnami háború „eszkalációja” amerikai politikájának újabb, még veszedelmesebb lépcsőfokát. Ennek következtében a Vietnamban folyó háború súlyosan rontja a nemzetközi helyzetet, egyszersmind új jelleget, a béke és az általános biztonság szempontjából még veszélyesebb jelleget ölt. Az értekezlet résztvevői felháborodva ítélik el ezeket a bűntetteket és kijelentik, hogy teljes mértékben támogatják azt a hősfes harcot, amelyet a testvéri vietnami nép vív szabadságának és függetlenségének védelmében, hazájának egységéért és integritásáért. Az Egyesült Államok vietnami háborúja az amerikai imperializmus agresszív politikájának legcinikusabb megnyilvánulása, a nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények megcsúfolása, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának durva megsértése. Nem más, mint az Egyesült Államok volt az, aki meghiúsította az 1954. évi genfi egyezmények végrehajtását, amelyek előirányozták a vietnami országos választások lebonyolítását és Vietnamnak mindenféle külföldi beavatkozás nélkül történő egyesítését. Az amerikai csapatok mint megszállók, mint a vietnami nép szabadságának és függetlenségének elfojtói mentek Vietnamba. Abban . a háborúban, amelyet Vietnam ellen folytat, az Egyesült Államok mind kegyetlenebb és embertelenebb eszközökhöz folyamodik, pusztítja a békés lakosságot, nem riad vissza a napalmbombák és mérgező anyagok alkalmazásától sem. Azok, akik e gaztetteket végrehajtják, a hitleri háborús bűnösök nyomdokában járnak. Az amerikai csapatok és csatlósaik által Vietnamban végrehajtott cselekedetek a béke és az emberiség elleni bűntettek, amelyek súlyos nemzetközi felelősséget vonnak maguk után. Az agresszoroknak számolniuk kell a történelem tanulságaival és nem szabad elfelejteniük. hogy nem kerülhetik el a gaztetteikért való felelőssé grevonást. Az amerikai agresszorok nem kerülhetik el a vietnami népnek okozott hatalmas anyagi pusztítások és károk megtérítését, fizetniük kell a szétrombolt városokért és falvakért, a felégetett kórházakért és iskolákért, a tönkretett utakért és a békés lakossággal szemben elkövetett minden barbárságért. Az Egyesült Államok kormányának tudnia kell, hogy minél több bűntettet követnek el a vietnami nép ellen, annál nagyobb lesz a bűnök súlya és annál kérlelhetetlenebből lakóinak meg érte. Az Egyesült Államok kormánya megkísérli, hogy fegyverrel ráerőszakolja Dél-Vietnam lakosságára saját rendszerét, fenntartsa a nép által mélységesen gyűlölt rothadt katonai diktatúrát, amely csakis amerikai szuronyokon nyugszik. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy saját akaratát diktálja a vietnami népnek, csakúgy, mint bármely más ország népének sem. Csakis Vietnam népe határozhat afelől, milyen rendet alakítson ki országában, s ez a nép elvitathatatlan joga. Az Amerikai Egyesült Államok le akarja igázni az indokínai félsziget más országait is. Fokozza durva beavatkozását Laosz belügyeibe, bombázza Laosz területét, folytatja a független Kambodzsa ellen irányuló provokációit. Mindez arról tanúskodik, hogy az amerikai imperializmus megpróbálja elfojtani a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, megfosztani őket attól a szent joguktól, hogy önállóan intézzék sorsukat, maguk válasszák meg a fejlődés útját, vágyaiknak megfelelően. Az amerikai kormány agresz- szív cselekményeiből folyó veszély még csak fokozódik azáltal, hogy Vietnamban folytatott háborújába igyekszik szövetségeseit is bevonni. Ausztrália és Üj-Zéland, Thaiföld és a Fülöp- szigetek, továbbá a dél-koreai bábrendszer máris küldött, vagy jelenleg küld katonai egységeket, hogy azok részt vegyenek a vietnami nép ellen folyó háborúban. Politikai és anyagi támogatást nyújt Vietnamban az Egyesült Államoknak a Német Szövetségi Köztársaság is. Cinkosok az agresszióban azok az országok, amelyek fegyverszállítással segítik az agresszort, megengedik, hogy az Egyesült Államok felhasználja területüket a Vietnamban levő amerikai csapatok szállítására és ellátására. Előbb-utóbb az összes ilyen kormányoknak vállalniuk kell a felelősségrevonást mindezekért a cselekedetekért a népek ítélőszéke előtt. Senkit sem téveszthetnek meg az amerikai kormány állításai, amelyek szerint hajlandó tárgyalni a vietnami probléma rendezéséről. A „békeszerető szándékokról” és „béketárgyalásokról” szóló nyilatkozatok velejükig, hamisak, mert nemcsak a hadműveletek folytatása, hanem kiszélesítése is kíséri őket. Látnivaló az az égbekiáltó eltérés, amely a vietnami háború folytatása és aközött az amerikai állítás között tátong, hogy az Egyesült Államok kész lépéseket tenni a leszerelés útján. Országaink pártjai, kormányai és népei csodálattal szólnak a hősi vietnami nép bátorságáról, szívósságáról és ama eltökéltségéről, hogy kivívják a győzelmet a rablók ellen folytatott harcban. Bármilyen makacsok legyenek az agresszorok, akármilyen újabb gaztetteket kövessenek is el, nem törhetik meg a vietnami nép szabadság- és függetlenségvágyát. Az értekezlet részvevői úgy vélik, hogy amikor a vietnami nép az amerikai imperializmus ellen harcol, akkor nemcsak saját nemzeti jogait védelmezi, hanem egyszersmind nagymértékben hozzájárul a szocialista világ- rendszer országainak, minden népnek a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelméhez. A vietnami nép igaz ügyét a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a kommunista és munkáspártok, a nemzeti felszabadító mozgalom, a béke és a haladás összes erőinek mély rokonszenve és teljes szolidaritása övezi. II. A Varsói Szerződés azon tagállamai, amelyek ezt a nyilatkozatot aláírták, a leghatározottabban megerősítik a vietnami kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat Az amerikai kormány hala- ] ben szuverenitásukat, függetlendéktalanul szüntesse meg a vietnami agresszív háborút, tartsa tiszteletben a vietnami népnek a békére, a nemzeti függetlenségre, a területi egységre és sérthetetlenségre vonatkozó alapvető nemzeti jogait, amelyeket a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi egyezményeik biztosítanak. Az értekezleten részt vevő államok abból kiindulva, hogy a vietnami nép kizárólagos joga a saját ügyeiben való döntés, teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos programját, valamint a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front által előterjesztett öt pontból álló programot; ezek igazságos alapul szolgálnak a vietnami kérdés politikai rendezéséhez és teljes mértékben megfelelnek az 1954. évi genfi egyezményeknek, összhangban állnak a béke érdekeivel Dél- kelet-Ázsiában és az egész világon. Az Amerikai Egyesült Államoknak maradéktalanul bekell tartania a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket, meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziót, haladéktalanul, véglegesen és feltétel nélkül véget kell vetnie a VDK területe bombázásának, fel kell hagynia a dél-vietnami fegyveres intervencióval, ki kell vonnia csapatait és csatlósainak csapatait Dél-Vietnamból, fel kell- számolnia az összes amerikai katonai támaszpontot ebben az országban, a nemzeti felszabadí- tási frontot a dél-vietnami lakosság egyedül jogos képviselőjének kell elismernie, el kell ismernie Vietnam népének azt a jogát, hogy saját maga. minden külső beavatkozás nélkül határozza meg sorsát és döntsön az ország békés egyesítésének kérdéséről. III. A Varsói Szerződésben részt vevő államok, miután megvitatták az Amerikai Egyesült Államok háborús tevékenységének kiszélesítése következtében kialakult vietnami helyzetet. 1. A leghatározottabb formában figyelmeztetik az Egyesült Állalmok kormányát arra a felelősségre, amelyet a háború folytatásával és kiterjesztésével az egész emberiség előtt vállal, figyelmeztetik azokra az előre nem látható következményekre, amelyek ebből egyebek között az Egyesült Államokra nézve is származhatnak. 2. Mindinkább növekvő erkölcsi és politikai támogatást és sokoldalú segítséget nyújtanak most is és a jövőben is a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, beleértve a gazdasági, védelmi, anyagi, műszaki eszközökkel és szakemberekben nyújtandó segítséget és minden olyan segítséget, amely elengedhetetlenül szükséges az amerikai agresszió visszaveréséhez, figyelembevéve a vietnami háború új szakasza által felvetett igényeket. 3. Kijelentik, készek megadni a lehetőséget önkénteseiknek — ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ezt kéri —. hogy Vietnamba menjenek és segítséget nyújtsanak a vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen viselt harcában. 4. Határozottan elítélik az Egyesült Államok kormányának azon cselekményeit, amelyek a háborúnak Laoszra. és Kambodzsára való kiterjesztését célozták: kifejezik szolidaritásukat ezen országok népeivel és követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok feltétlenül tartsa be az 1954. évi és 1962. évi genfi egyezményeknek a szpbanforgó országokra vonatkozó előírásait, tartsa tiszteletvevő országik felhívással fordulnak minden állam polgárához, tegyenek meg minden tőlük telhetőt az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetésére, a délkeletázsiai háborús tűzfészek felszámolására, a feszültség enyhítésére és a nemzetköz} kapcsolatok normalizálására. Egyetlen állam, egyetlen kormány sem szemlélheti közömbösen az Egyesült Államok vietnami cselekedeteit. ha valóban szívén viseli a béke sorsát. E cselekmények nemcsak a vietnami nép függetlenségét és szabadságát veszélyeztetik, hanem egyre súlyosabb veszélyt jelentenek a világbékére is. Országaink kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a béke erői, amelyek támogatják a vietnami nép harcát, rákénysze- ríthetik az ajmerikai imperialistákat, szüntessék be a vietnami agressziót, ily módon ezek az erők nagymértékben hozzájárulhatnak a világbéke biztosításához. A vietnami nép igaz ügye diadalmaskodni fog, Vietnam ségüket. semlegességüket és területi sérthetetlenségüket. IV. Országaink pártjai és kormányai a vietnami nép győzelmének kivívása érdekében feltétlenül szükségesnek tartják a szocialista államok akcióegységét. Országaink valamennyien el vannak szánva, hogy a jövőben sem kímélik erejüket és min len szükséges intézkedést megtesznek a vietnami nép megsegítésére az amerikai agresszió megfékezése végett. Az értekezleten részt vevő országok felhívással fordulnak minden államhoz. amelynek drága a béke, az összes haladó és békeszerető erőhöz, a világ közvéleményéhez, a nemzetközi munkásmozgalomhoz, a kommunista és munkáspártokhoz, tömörítsék az amerikai agresz- szió ellen küzdők arcvonalát, lépjenek fel határozottan a barbár vietnami háború ellen, a vietnami nép hősies harcának támogatására. A Varsói Szerződésben részt népe győzni fog! A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: ATNONIN NOVOTNY a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, JOZEF LENART a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke A Lengyel Népköztársaság nevében: WLADYSLAW GOMULKA a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. JOZEF CYRANKIEW1CZ a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság nevében: KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, KÁLLAI GYULA a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke A Német Demokratikus Köztársaság nevébent WALTER ULBRICHT a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPH a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A Román Szocialista Köztársaság nevében: NICOLÄE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, ION GHEORGHE MAURER a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében; LEONYID BREZSNYEV a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára A LE KSZE J KOSZIG IN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Buluirest, 1966. július 6. (MTI) Vietnam mellett Tüntetések világszerte LONDON Harold Holt ausztráliai miniszterelnök, aki nyolcnapos amerikai látogatásáról szerdán este érkezett Londonba, csütörtökön sajtóértekezleten oktatta ki a nyugat-európai országcluit — elsősorban Franciaországot —, amiért nem nyújtanak Ausztráliához hasonlóan, elegendő segítséget az amerikaiak dél-vietnami háborújához. A sajtóértekezlet közben az utcán a vietnami háború ellen tüntető csoportok vonultak fel. KIOTO Rusk és Siina tárgyalásai az amerikai—japán kereskedelmi és gazdasági konferencia keretében, csütörtökön keveset mondó közleménnyel befejeződtek. Amikor Rusk és kísérete a kiotói pályaudvarról Tokióba Indult, félezer tüntető ilyen ki„Rusk, áltásokkal búcsúztatta: menj hazai” HÁGA Luns holland külügyminiszter egy parlamenti interpellációra adott írásbeli válaszban kijelentette, hogy a kormányt aggasztja a Hanoi és Haiphong térségében Végrehajtott amerikai bombatámadás. ÜJ-DELHI Indira Gandhi indiai miniszterelnök szerdán beszédet mondott azon a fogadáson, amelyet az indiai—szovjet kulturális társaság adott a tiszteletére. Kijelentette, hogy India osztozik a Szovjetuniónak az amerikai bombatámadások miatt érzett aggodalmában és csodálja a vietnami nép bátorságát. A vietnami háború különleges veszélyt jelent az ázsiai népek számára.
