Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
IMS. Július 8, péntek 1 oldal Százalék, prémium, munkaegység A jövedelemelosztás tapasztalatai a bajai járás kosos gazdaságaiban A bajai járás termelőszövetkezeteiben megtartott határszemléken. egyebek között, az is nyilvánvalóvá vált: a gazdálkodás nemcsak a szakértelmen áll, vagy bukik, része van abban sok más tényezőnek . is, nem utolsósorban a jövedelem- elosztásnak. — Jelenleg leginkább a bát- monostori Kossuth Tsz fejlődésén mérhető le az ösztönző jövedelemelosztás hatása — véli Kőházi Ferenc, a járási párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője. — A százalékos művelés két év előtti bevezetése száznyolcvan fokos fordulatot hozott a gazdálkodásban. A köz. vetlen érdekeltség a korábbinál jóval serényebb munkára ösztönözte a gazdákat. Családi tervezés A százalékos elosztás nemcsak Bátmonostoron, hanem a járás legtöbb tsz-ében is megtalálható. Főleg a kapás- és zöldségnövényeket, valamint a szőlőket vonják be a részes művelésbe. A részesedés aránya, mértéke, felétele helyenként változik, de egy közös sajátosságot megfigyelhetünk: nevezetesen azt. hogy — a korábbi évek próbálkozásaitól eltérően — ma már nem gépiesen és mereven alkalmazzák a százalékos ösztönzést. Nem mindenkit egyformán illet a részesedés. Egy példa: ha a kukoricából 25 mázsa a tervezett átlag akkor 25 százalék feletti arányban csak az részesül, aki az előirányzottnál magasabb termést takarít be. Máshol prémiummal jutalmazzák a nagyobb hozamot. Tehát a részesedés összetételében is érvényesülnek az össztönzés eszközei, — mintegy újabb dimenzióval gazdagodott az anyagi serkentés. Ezzel függ össze a családi tervezések rendszere. A tsz-vezetők év elején végiglátogatják a gazdákat, megbeszélik, ki — miből — mennyit vállal, megállapodnak mindenféle feltételben. az egyes munkafázisok elvégzésének határidejében is. És mindezeket szerződésben rögzítik. Húszezer forint havi bér? Az állattenyésztésben — figyelembe véve az ágazat sajátosságait — külön rendszere van az anyagi ösztönzőknek. A módszerek itt sem egyöntetűek, még kevésbé kiforrottak. Általában figyelembe veszik az eredményességet, a választási súlyt, a havonkénti súlynövekedést és a tejhozamot. Üjabban pedig — és ez a követendő út — mindjobban számításba veszik a gazdaságosságot: a kevesebb abrak felhasználásával a nagyobb és gyorsabb gyarapodást. Szélsőséges példa az ösztönzést illetően: Vén Ferenc, a bácsalmási Táncsics Tsz sertésgondozója a múlt év egyik hónapjában húszezer forint feletti jövedelmet ért el. A malacok választása zömmel erre a hónapra esett. Ha az év többi hónapjában csak a 600—700 forint körüli alapbért számítjuk. a részesedés akkor is több mint átlagon felüli. Lehet vitatni a módszer helyességét. Egy dolog kétségkívül mellette szól: a Vén Ferenc által gondozott malacok hathetes korukban 21 kilós átlagsúlyt érnek el. Ilyen eredménnyel nagyon kevés gazdaság dicsekedhet. A traktorosok bérezése a hajdani gépállomási normák szerint történik, a teljesítmény alapján. Helyes törekvés a premizálásnál, hogy figyelembe veszik a gépek műszaki állapotát, a rendszeres karbantartást és az üzemanyaggal való takarékosságot A csátaljai Űj Tavasz Tsz-ben például ennek köszönhető, líogy a viszonylag nem nagy gépesítés ellenére a traktorosbrigád a környékbeli közös gazdaságokban is vállal munkát. a kampányok idején. Ösztönző hagyományos forma Mondják, a vaskútiak konzervatívak a jövedelemelosztásban. A Petőfi ,Tsz-ben példáid pár évvel ezelőtt bevezették a premizálást, de csak zűrzavar származott belőle. Megszüntették. Járulékos beruházások a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezetben Keverőtorony zuhanyozóval Disznótor mint szolgáltatás -*• Új pince épül ~ A járulékos beruházások újszerű kombinációját honosítják meg a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet nagyüzemi 6zőlő- és gyümölcsös tábláin. A már meglevő két, s az idén készülő ugyancsak két permetlékeverő- torony mellé zuhanyfürdőt építenek. Az ültetvényeken dolgozó alkalmazottak, a brigádok tagjai társadalmi munkában segítenek; hiszen elsősorban az ő javukat szolgálják a létesítmények. A fürdés céljára a torony egyik tartályában tárolják majd a vizet. A közös gazdaság nyolc tagú házilagos építőbrigádja — Andriska Pál nyugdíjas építész irányításával — az egyéb létesítmények kivitelezésében is serényen tevékenykedik. Kétszáznyolcvanezer forintos költséggel nemrég készült el az új raktár. Jelenleg pedig úgy tervezik, hogy megvásárolják az alig kihasznált községi vágóhidat, némiképp rendbehozzák, s ott bérmunkában dolgozzák fel a sertéseket, a megrendelők kívánsága szerint. Ez a szakszövetkezet egyfajta szolgáltató tevékenysége lesz. Ha a községi tanács igényli, vételár fejében a közös gazdaság korszerű községi vágóhidat épít. Másik két szakszövetkezettel, a kiskőrösi Rákóczival és a kas- kantyúi Sárfehérrel közösen még az idén hozzáfognak a 16 ezer hektós pince és az 50 ezer mázsa teljesítőképességgel rendelkező szőlőfeldolgozó megépítéséhez. A kivitelezővel, az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalattal már megállapodtak. A 14 millió forintot érő kombinát a kisbócsai vasúti megálló mellett két év múlva teljesen elkészül. Később mód lesz a létesítmények bővítésére is. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi borpincét almatárolóvá alakítják át. Két év múlva ugyanis teljes termést hoz az 50 holdas új gyümölcsös, de javában szüretelhetnek a 243 holdas nagyüzemi szőlőről is. Amit ma megtehetsz AZ ÜJ gazdaságirányítási rendszer alapvető elemei másfél év múlva lépnek működésbe. A vállalatok önállósága sokkal nagyobb, döntési lehetőségük, joguk sokkal szélesebb lesz, mint eddig. Erre az új helyzetre minden vállalatnak fel kell készülnie. Mivel a felkészülésre nem lehet központilag receptet kidolgozni, már most szükség van a vállalatok öntevékenységére. Nem , engedheti egyetlen gazdasági vezető sem, hogy vállalatát az új gazdasági mechanizmus felkészületlenül találja. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az egyes ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok változtatásokat fognak végrehajtani termelésük összetételében, vállalati gazdálkodásukban, beszerzési és értékesítési politikájukban. Minden vállalat kötelessége azonban megóvni saját termelő tevékenységének gazdaságosságát a külső váratlan fordulatoktól. Ezért már most ajánlatos elkezdeni az előzetes tárgyalásokat a szállító és a rendelő partnerekkel. Ki kell „tapogatni”, hogy az új körülmények milyen követelményeket támasztanak, Viszont a munkaegység értéke, [ milyen lehetőségeket teremte- hosszu évekre visszamenőleg,. nek. Előzetes piackutatást kell egyszer sem maradt alatta az végezni arra. hogy a vállalat 50 forintnak. Előlegként 24 forintot fizetnek. Az egy tagra jutó éves jövedelem tavafiy elérte a húszezer forintot. Maradiság? Aligha. Inkább józanság. A bevált, megalapozott formát kár lenne felcserélni egy újabbért, csak azért, mert az — más. És, hogy hol az ösztönzés? A munkaegység 50 forintos értékében. Vasicúton — a község másik két tsz-ében is — kiegyensúlyozott, hozzáértő gazdálkodás folyik. „Meg lehet nézni a határunkat” — vallja büszkén Csanaki Ferenc, a Petőfi elnökhelyettese. Majd arról beszél, hogy a tsz már benevezett az idei megyei versenybe. Eljutottunk tehát a kérdés lényegéhez: a jövedelemelosztás nem formai, hanem tartalmi kérdés. Bármelyik elosztási forma esetében is az a lényeges, hogy ösztönzően alkalmazzák, kellően figyelembe vegyék a közös és az egyén összehangolt érdekét. Egyebek között ezt is bizonyítják a járási határszemlén tapasztaltak. H. D. hagyományos termékeire a jövőben mekkora mennyiségben és milyen minőségben lesz szükség. Ezzel egy időben ismerni kell az igények változását is. Rendkívül fontos, hogy az anyagot» időben beszerezzék, s a kooperációs szerződéseket megkössék, valamint piackutatást végezzenek nemcsak az értékesítő. hanem a beszerző piacokon is. Megszűnik az anyagok egy részénél a kiutalásos, keretgazdálkodásos rendszer. Nem várhatja a vállalat, hogy majd kiutalják neki, amire szüksége van. Néki magának kell beszereznie. SZÜKSÉGES előkészülni öntevékenyen, utasítást be nem várva a munkaerő-gazdálkodás tekintetében is. Fontos a létszám-megtakarítás lehetőségeinek feltárása, s a szakmunka- erő-szükséglet felmérése. Mivel a vállalatok fontos munkájává válik az „üzleti” tevékenység, a közgazdasági elemző munka, ezért már most gondoskodni kell szakképzett közgazdászokról. gyakorlott üzletemberekről. Szükségessé válik néhány mérnök átképzése közgazdásszá és „kereskedő” mérnökké. Hasznos lenne, ha a vállalatok az új mechanizmus bevezetését megelőző negyedévekben fokozatosan alkalmaznának új bérezési, premizálási, jutalmazási formákat, s a szakmánkénti b::r- szinteket a terület vállalataival egyeztetnék. Így elkerülhe ő hogy az első időkben túl nagy legyen a munkaerő-vándorlás és — csábítás. ÜJ MÓDSZEREK szükségesek a jutalmazási alap felhasználásában, sőt esetleg a nyereségrészesedés személyekre való lebontásában is. Csak úgy van ezeknek a juttatásoknak igazi ösztönző erejük, ha a személyi teljesítmény szerint eléggé differenciáltak. Már most érdemes felülvizsgálni az állóeszköz- és a készletgazdálkodás rendiét és feltárni a tartalékokat, valamint megvizsgálni azt, hogy a meglevő géppark milyen termék- összetétel gyártására alkalmas; hol van hiány; hol nincsenek a gépek kellően kihasználva: hogyan lehetne ezekre munkát szerezni. A legfontosabb terület, ahol az átállásra meg kell tenni az előkészületeket: a műszaki fejlesztés. Mind az iparvállalatoknak, mind a mezőgazdasági szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nagy biztonságot nyújtana, ha 1968 januárjában valami újjal, korszerűvel, jó áron értékesíthetővel lepnék meg a piacot. AZ ÜJ GAZDASÁGI mechanizmus az ország lakossága előtt akkor arat majd teljes elismerést, ha megjelennek a piacon az új korszerű termékek, megszűnnek a hiánycikkek. Gazdaságirányításunk új rendszere széles lehetőséget nyújt a demokrácia kiszélesítésére a gazdasági tevékenységben. A- döntési jogkörök nagyfokú decentralizálása, az egyéni kezdeményezés kibontakoztatása új erőforrásokat mozgósít népgazdaságunk fejlesztésére. Vállalataink előtt szép perspektíva, nemes cél áll. Kezdjük el hát a felkészülést már ma. öntevékenyen, lelkesen, s jó üzleti érzékkel. S közben hiánytalanul lássuk el folyó feladatainkat, megteremtve az anyagi, termelési feltételeket az új rendszerre való átálláshoz. P. O. Csavaros búza Termesztették már a kalocsai járás tsz-gazdaságai Bámmti 1201- est, San Pastorét, Be- zosztáját és más búzafajtát. de olyan különlegeset, mint az idén az ordasiak, még nem. Ámbár ennek az új No, meg nyolc mázsa kicsépelt mag abbéi a különleges, és eddig még hazánkban teljedás csavar a búza közé. Az illetékesek azonban mindezt cáfolják és a sikeres sen ismeretlen gabo- gépszremlére hivatkoz- nafajtából, amit úgy nak. neveznek, hogy csavaros búza. Nem tévedés, kedves Kalocsai búza! Ami áll kb.í 7,9 Állomás mázsa búzából meg egy szakajtóra való különféle vascsavargabonafajtának előállí- olvasóink, ^ csavaros tásában a Gépjavító egyik-másik szerelőjének volt oroszlán része. Az ő közreműködésükkel került ugyanis az ordasi Üttörő Termelőszövetkezetbe az a kombájn, amely Amint hírlik, az ordasi tsz-gazdák most egy közbe vető megoldáson törik a fejüket: miként lehetne a kombájnt úgy átalakítani, hogy az nemcsak az „új gabonafajta” ból. Az ordasi tsz-gaz- előállítását, hanem dák váltig azt állítják, csapágyak és más behogy az ő földjükön ilyen még nem termett, és a kijavítatnek heti teljesítménye lan kombájnból kerül- pgv hold aratás volt. hetett az a sok rozssz-erezhetetien gépalkatrészek „betakarítását” is megoldaná. K. A. A lelkiismeret ébresztői Megyénk egyik tanácsi vezetője illette ezzel ország számos megyéjében átlagosan három- a jelzővel a „Tessedik” szocialista brigádot. Né- négy termelőszövekezettel tartjuk a kapcsola- miképp átvitt értelmet "kell e kifejezésben ke- tol Kivétel éppen Bács-Kiskun, amelyben 27 resnünk: a termelés — közelebbről a lucerna, lucematermesztő közös gazdaságot patronálunk, illetve a lucerna magtermesztés — helyzetének Annak ellenére, hogy tavaly a kártevők pusztí- a megjavítását igyekeznek az eddiginél sok- tását a termőterület jórésze megsínylette, az szórta inkább szorgalmazni közös gazdaságaink- eredmények mégis kielégítők voltak, s decem- ban, s ébresztgetik ennek érdekében az illetéke- berben a MEDOSZ odaítélte brigádunknak a sek leükiismeretét, mozgósítják az erőket az 1964. megtisztelő „szocialista” címet, januárjában a mezőgazdasági tudományos élet A brigádtagok nemcsak állandó szakmai el- reprezentánsaiból alakult brigád tagjai. lenőrzés, kísérleti megfigyelés alatt tartják a Legutóbb lapunk is hírül adta — Dunave- több ezer hold lucernást. „Együtt vannak” a csén egész napos értekezlet és gyakorlati bemu- szövetkezeti gazdaságokkal oly formában is, tató keretében beszélték meg a „lucernás” tsz-ek hogy a közgyűléseken, vezetőségi üléseken rendvezetőivel a soron levő tennivalókat. A tanács- szeresen részt vesznek; a járási brigádfelelősök kozás szünetében alkalmunk nyílt találkozni pedig a határjárást követően esetenként meg- dr. Virányi Sándorral, a „tudósbrigád” helyet- vitatják tapasztalataikat a szövetkezeti vezetés vezetőjével. A rendelkezésünkre álló néhány tőkkel. percben ő a szervezet „életrajzát” ismertette, Idén még szorosabbra fonódott Bács-ftiskun célkitűzéseiket vázolta. megye és a brigád kapcsolata. Mondhatni, ide — A lucerna magtermesztés mintegy két év- tevődik tevékenységünk súlypontja. Nem kisebb tizede csökkenő tendenciát mutat. Felesleges feladatot tűztünk ki célul, mint bebizonyítani: hangsúlyozni, hogy ez milyen következmények- a tudomány és a gyakorlati mezőgazdaság együttkel. jár. Annak ellenére, hogy adottságaink foly- működése révén a megye lucematermeszrtésé- tán évente jelentős mennyiségű exportra nyíl- nek helyzetét néhány éven belül sikerül olyany- hatna lehetőség, mégis a legutóbbi években nyira megszilárdítani, hogy az eredmények vete- még a belföldi igényeket sem sikerült teljes kednek majd a jelenleg élenjáró Békés, Hajdú mértékben kielégítési. és Szolnok megye terméshozamaival, esetleg tű] Ezt a folyamatot igyekszik megállítani, „el- is szárnyalják azokat. A Kiskunhalasi Állami lenkező előjelűvé” alakítani a két és fél éve Gazdaság, a csávolyi Egyesülés, a dunaveesei alakult Tessedik brigád. Egyéni kezdeménye- Virágzó, a mélykúti Béke Tsz — hogy csak zésből, az elmélet és a gyakorlat szakemberei- néhány gazdaságot említsek — telepítései máris nek összefogásával jött létre, dr. Jánossy An- jó alapul szolgálnak elképzeléseink megvalósító- dórnak, az Országos Agrobotanikai Intézet sához, a sikerhez — mondotta nyilatkozata befe igazgatójának a vezetésével. Megyénként és já- jezéseként dr. Virányi Sándor, ragonként brigádtagozatokat szerveztünk. Az —x.
