Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

t. oldal 1966. július 21, szerda MAI, Vietnammal kapcsolatos washingtoni jelentésünk az ed­digieknél erőteljesebben illuszt­rálja az amerikai közvélemény lázadását a háborúról szóló hi­vatalos doktrínával szemben. Haladó gondolkozása amerikaiak egy csoportja a délkelet-ázsiai helyszínre utazik, hogy a saját szemével győződjön meg a viet­nami helyzetről, mert többé nem hihet Johnson elnök vád­jainak és optimizmusának. Moszkvai jelentésünk, amely egy —, a CIA jóvoltából el nem hangozhatott — tv-nyilatkozatot tár az olvasó elé, ugyancsak cáfolja azt a hivatalos amerikai verziót, miszerint a VDK ag­ressziója ellen kellene a jenki katonáknak védelmezniük Dél- Vietnamot. Egy amerikai szem­tanú állítja, hogy szó sem lehet Északról jövő beavatkozásról. AZ ARAB földrészen elköve­tett izraeli agresszió szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsa napi­rendjén, amely ugyan izraeli kérésre ült össze, mégis elsőbb­séget adott Szíria álláspontjának kifejtéséhez. Ez meg is felel az események jellegének, A hely­zetet illusztrálja, hogy 1948 óta a BT átlagosan minden ötödik ülését kénytelen volt Izrael és az arab államok viszonya kér­désének szentelni. Mint a szo- jet küldött, Fedorenko rámuta­tott, Izrael az agressziós cselek mények elkövetésében nemcsak saját belső erőire támaszkodik, hanem a nyugati hatalmak tá­mogatását is élvezi. Ismeretes, hogy nyugatnémet, amerikai fegyverszállítmányok gyakran irányulnak Izraelbe. Indokolt, hogy a BT agresszorként bélye­gezze meg a provokációkért Iz­raelt. A hétfői ülésen az ame­rikai és az izraeli küldött kép­mutató módon „sajnálkozását” fejezte ki a szovjet vélemény felett. Az ülést tegnap e«ste foly­tatták. KOMÉDIÁVÁ FAJULT a munkáspárti képviselők külön- értekezlete, melyet a kormány takarékossági intézkedésének megvitatására hívtak össze, mert a parlamenti csoport elnöke ki­jelentette, hogy a képviselők a most folyó alsóházi vitában csu­pán kérdéseket intézhetnek a miniszterelnökhöz, de szavazást nem nyithatnak az intézkedések fölött. A Wilson-kormány ugyanilyen antidemokratikus eszközökkel próbálja elegét ven­ni a szakszervezetek közbeszó­lásának, s próbálja a vita, az érvelés, és a veszekedés medré­ben tartani az intézkedésekkel kapcsolatos ellenvélemények fel­vetését. Woodcok, TUC főtitká­ra, ki is jelentette, hogy a kor­mány csupán az intézkedések alkalmazását hajlandó velük megbeszélni. Mindazonáltal a kormány aggódva várja a szak­szemein szövetség állásfogla­lását, mert a külföldi hitelezők a bérbefagyasztás sikerétől te­szik függővé a font iránti bi­zalmat. — A megkezdődött alsó­házi vita ilyen háttérrel folyik. AZ ANGOLOK „Szueztől ke­letre” politikájának csődjét ép­pen a Szuezi csatorna államo­sítása jelentette, amelynek ma van 10 esztendős jubileuma. Ma Egyiptom az évfordulót ünnepli, s megemlékezik arról, hogy a nemzeti tulajdon megtartásához és továbbfejlesztéséhez jelentős segítséget kaptak a szocialista tábortól. Koszigin a Kremlben fogadta U Thantot MOSZKVA (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnö­ke, kedden a Kremlben fogadta U Thant ENSZ-főtitkárt. Koszigin és U Thant szívélyes, baráti beszélgetést folytatott. A beszélgetés alkalmával az ENSZ tevékenységére vonatkozó kér­désekről tárgyaltaik és érintet­ték a jelenlegi nemzetközi hely­zet néhány problémáját. Alekszej Koszi gin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke kedden a Kreml nagypalotájá­ban villásreggelit adott U Thant ENSZ-főtitkár tiszteletére. A villásreggelin megjelent Kirillin és Novikov miniszter­elnök-helyettes, több miniszter és államférfi. Heath Wllsonéh fejére olvasta... LONDON. (MTI) Az angol alsóház kedden megkezdte a Wilson-féle bér­befagyasztó gazdasági intézke­dések vitáját; e kérdésben szer­dán este szavaznak. A vitában 77 képviselő jelentkezett szó­lásra. A konzervatív ellenzék bi­zalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány „hozzá nem értése” miatt. Heath Wilsonék fejére olvas­ta, hogy megszegték választási ígéreteiket, s az eredmény; a termelés pangása, csaknem 1200 millió fonttal több adóte­her, a bérek befagyasztása, a hitelek megszorítása és körül­belül 500 000 főnyi munkanél­küli tartalékhadsereg tudatos megteremtésének nyilvánosan bejelentett terve. A toryk vezére az intézkedések hatékonysá­gát vonta kétségbe és rámutatott, hogy a font ster­ling árfolyama mindössze egy fél dollárcenttel emelkedett múlt szerda óta. v Délnyugat-A fríka és a hágai döntés A Hágai Nemzetközi Bíróság jú­lius 25-én. Délnyugat-Afrikával kap­csolatban elhangzott döntését meg­döbbenéssel fogadta a világ haladó közvéleménye. A hágai határozatta] ugyanis Délnyugat-Afrikát teljes egészében kiszolgáltatták a Dél-afri­kai Köztársaság faji elkülönítés alapján álló politikájának. A döntés ellentmondásai különö­sen akkor válnak szembetűnővé, ha megvizsgáljuk ennek ^ hazánknál kb.: kilencszer (824 000 négyzetkilo­méter) nagyobb 0rszág múltjának egy évszázadát. 1884-től Délnyugat- Afrika Németország gyarmata volt. A Dél-afrikai Unió csapatai L915-ben, az első világháború alatt nyomultak be az ország területére. 1920-ban a Népszövetség is jóváhagyta a hódí­tást, amennyiben a terület közigaz­gatását, mint mandátumot a Dél- afrikai Unióra bízta. A második világháború befejezése után a Dél-afrikai Unió Délnyugat- AfTika bekebelezésére törekedett. Az 1946. december 14-i ENSZ-közgyülés azonban elutasítja ez irányú kérel­mét és utasítja az ENSZ gyámsági közigazgatás bevezetésére. Ennek végrehajtására nem kerül sor, mert a Dél-afrikai Unió (1961. május 31- től Dél-afrikai Köztársaság) bojkot- t&lja a határozatokat, a lakosság helyzetéről nem ad felvilágosítást és nem engedi be az ENSZ-bizott­ságot az ország területére. Sőt, 1949- ben Délnyugat-Afrikái törvénytelen H nagyar-francia kapcsolatok fejlődése Cyrankiewicz fogadta Fanfanit Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke kedden fogadta a jjivataloa látogatáson Varsóban tartózkodó Amdntore Fanfanit, Olaszország külügyminiszterét — közli a PAP lengyel hírügynök­ség. módon az Unió részévé nyilvánítja. 1957. október 25-étn pedig az ország­ra is kiterjesztik a faji elkülönítés, az apartheid-elvét. Délnyugat-Afrika gyarmatosítás előtti népeinek több mint felét (az 574 009 főnyi lakosság alig 10 száza­léka fehér) visszaszorították az or­szág északi részébe, a többiek pedig szétszórtan, apró rezervátumokban j élnek. A határokon belül is csak I útlevéllel közlekedhetnek. Orvosi vizsgálat alapján A-, B-, C-kategó- riákba sorolták őket, annak megfe­lelően, hogy föld alatti bányamun­kára, felszíni vagy könnyebb me­zőgazdasági alkalmazásra használha­tók-e. A természeti kincsekben rendkívül gazdag ország kibányászott nyers­anyagkészletét is külföldre szállít­ják. Legfontosabb a csaknem teljes egészében ékszerkészítés céljaira felhasználható gyémánt (kapitalista világtermelés csaknem 5 százaléka) és a vanadium (az Egyesült Álla­mok után második a kapitalista vi­lágtermelésben) . Jelentős még a mangánérc, rézérc, az ólom- ás hor­ganyércbányászat is. A kitermelés főleg angol és ame­rikai tőkével történik. Legjelentő­sebb vállalatok: Consolidated Dia­mond Mines of S. W. A, a Tsiuneb Corporation, az American Metal Cli­max és a The South West Africa Co. Ltd. Ezeknek a vállalatoknak hatalmas hasznára jellemző, hogy 1958-ban például 99 millió font ster­ling profitról adtak számot, s ebből a részvényeseknek jutalékként 43 milliót fizettek ki. Az ország kifosztása és a faji megkülönböztetés politikája ellen lé­pett fel Etiópia és Libéria, amelyek az Afrikai Egységszervezet és az ENSZ afri’kai tagállamainak nevé­ben vádolták a dél-afrikai kormányt. A hágai bíróság a tényék ellenére ezt a vádat elutasította« Alig fél évvel azután, hogy a Quai d’Orsay-on, a francia diplomácia „felieg várában”, a francia külügy­minisztérium épületében a magyar külügyminiszter látogatását fogad­ták — Magyarország látja vendégül Couve de Murville francia külügy­minisztert. Franciaország és Magyarország kapcsolatainak történetében a ma­gyar külügyminiszter párizsi látoga­tása volt az első találkozó a két ország diplomáciájának vezetői kö­zött. Ebből következik, hogy a lá­togatás viszonzása is különleges esemény: az első eset, hogy fran­cia külügyminiszter érkezik Ma­gyarországra. Természetesen, helytelen lenne pusztán ezeken a még oly fontos hivatalos látogatásokon mérni a magyar—francia kapcsolatok hőfo­kát és intenzitását. Ha a nemhivatalos történelmi és érzelmi-politikai kapcsolatok a kul­turális csere folytonosságának fenn­tartását megkönnyítették — a gaz­dasági és politikai viszonyok terén a helyzet már lényegesen bonyolul­tabb. Emlékezetes, hogy a két vi­lágháború között a Horthy-rendszer külpolitikája a német szövetségre épült, Franciaország pedig a mes­terségesen szított ellentétek ki­használása jegyében az akkori, úgy­nevezett „kisantant”-államokra ala­pozta közép-európai befolyását. A felszabadulás után hosszú ideig a hidegháború és a francia politiká­nak az atlanti vonalhoz való „simu- lása” akadályozta a gazdasági-poli­tikai kapcsolatok kibővítését. A változást végül is a nemzetközi enyhülés periódusa indította el. A francia külpolitika irányváltozása, az amerikai politikai és gazdasági vonaltól való függetlenedés pedig, akkor is lehetővé tette a fejlődés kibontakozását, amikor a nemzet* közi helyzet újra feszültebbé vált. Diplomáciai síkon 1963 végén bekö­vetkezett a két ország kapcsolatai­nak nagykövetségi szintre történő emelése. Ezt követte a magyar kül­ügyminiszter párizsi látogatása, majd nehány nappal ezelőtt, a francia külügyminiszter látogatásának kü­szöbén a két ország között kötött konzuli egyezmény. Magától értetődően a gazdaeági- kereskedelmi kapcsolatok jelezték legszélesebbkörüein a viszony fejlő­dését. A pozitív fordulatot itt az 1966 februárjában aláírt magyar— francia hosszú lejáratú árucserefor­galmi megállapodás jelentette. En­nek értékelésénél nem is annyira az egyébként tekintélyes mennyisé­gű áruesere-növeíkedést kell kiemel­ni, mint inkább azt, hogy a fran­cia politikai álláspont változásai az egyezmény feltételeiben is tükröződ­tek. A francia kormány ugyanis a magyar ipari exportcikkek egész sorára megszüntette a behozatali mennyiségi korlátozásokat, ami le­hetővé teszi a magyar export struk­túra megjavítását. Emellett megál­lapodás jött létre ipari üzemek kooperációjában és gyártási kapaci­tások egyesítésében, hogy lehetővé váljék a termékek harmadik piacon történő elhelyezése. Ez az egyezmény módot ad a gaz­dasági kapcsolatok kiaknázatlan tar­talékainak hasznosítására, s arra, hogy a nyugat-európai üzletfeleink sorában hatodik helyen álló Fran­ciaország erőteljesebb partnerünkké váljék. A kapcsolatok egész skálája arról tanúskodik, hogy a két ország kul­turális, politikai, gazdasági viszony­lataiban minden lehetőség megvan a további gyors fejlődésre. Európa, Vietnam, ax ENSZ a francia és a cseh külügyminiszter tárgyalásainak napirendjén PRÁGA (MTI) Couve de Murville francia és Vaclav David csehszlovák kül­ügyminiszter kedden folytatta tanácskozásait fontos nemzet­közi kérdésekről. A megbeszé­lések során elsősorban az eu­rópai biztonság, a vietnami há­ború és az ENSZ-szel össze­függő problémák kerülnek szó­ba. A tárgyalások hétfőn kezdőd­tek, nem sokkal a francia ál­lamférfi megérkezése után. Az első eszmecsere központi témá­ja a két ország közötti kölcsö­nös együttműködés volt. Megállapodtak, hogy kiszéle­sítik országaik politikai kapcso­latainak körét, továbbá fejlesz­tik az árucsereforgalmat és a gazdasági együttműködést. A déli órákban Murville-t a miniszterelnökség épületében fo­gadta Jozef Lenárt miniszter­elnök. Kedden Prágában Couve de Murville francia és Vaclav Da­vid csehszlovák külügyminiszter megbeszéléseiről jelentést ad­tak ki. A két miniszter meggyőződé­sét fejezte ki, hogy ez az esz­mecsere is hozzájárul a cseh­szlovák—francia kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséhez, a nemzet­közi feszültség enyhüléséhez, Európa és a világ békéjének és biztonságának megszilárdításá­hoz. Gromiko a kormánysónál Szovjet—Japán kereskedelem, közlekedés fejlesztése TOKIÓ (TASZSZ) Kedden reggel Gromiko szov­jet külügyminiszter látogatást tett Azumánál, Tokió kormány­zójánál. A beszélgetés során Kis csúcs DAAR ES SALAAM (UPI) Kedden Daar es Salaamban Nyerere tanzániai elnök veze­tésével „kis csúcsértekezlet” kezdődött, amelyen részt vesz Kenya, Uganda, Zambia és Tan­zánia küldöttsége. A konferen­cia napirendjén szerepel Zam­bia helyzete a rhodesiai válság­gal összefüggésben, valamint a kelet-afrikai közös piac prob­lémája. Az alsóház elfogadta LONDON (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint az angol alsóház 328—247 szavazattal másodszori olvasás után is elfogadta az angol acél­ipari államosításról szóló tör­vénytervezetet. Gromiko megjegyezte, hogy a Szovjetunió *s Japán még szo­rosabb kapcsolatokat létesítenek, különösen a kereskedelem terü­letén. A japán főváros kormányzója átadta Gromikónak a város kul­csát, majd kijelentette, hogy a közeljövőben megindul Moszkva és Tokió köpött a közvetlen légi­forgalom, a két ország közötti hajóforgalonfpedig Idbővül. Az új NATO-székhely BRÜSSZEL (MTI) A belga kormány hétfőn este úgy döntött, hogy a Brüsszeltől 50 kilométernyire dél-nyugatra fekvő Chievres-Casteau-t java­solja az új NATO-főhadiszállás székhelyéül. Chievres közvetlen szomszéd­ságában egy katonai repülőtér található és a Mons—Brüsszel autóút jó összeköttetést biztosít a belga fővárossal. A kormány azzal érvelt, hogy a NATO-síékhely áthelyezése fellendítheti e vidék gazdásági életéi»

Next

/
Thumbnails
Contents