Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-23 / 173. szám
Idei újdonság: A Szegedi Ünnepi Hetek érdekes újdonsága lesz a Szak- szervezetek Csongrádi megyei Tanácsának kezdeményezése: július 28 és 31-e között a kétezer személyes újszegedi szabadtéri színpadon az idén először megrendezésre kerülő országos népi táncfesztivál. Olyan ismert és népszerű tánccsoportok szerepelnek majd, mint a Vasas Központi Művészegyüttes, a VDSZ Bartók-csoportja, a HVDSZ Bihari táncegyüttese, az Építők Vadban nagyon népszerű, szabadkai Mla- dost ifjúsági együttes. A bemutatókat szakmai megbeszéOrszágos népi táncfesztivál rózsák együttese, a diósgyőri Vasas tánckar, a tatabányai és a várpalotai Bányász-együttes, a szolnoki Tisza, a borsodi Avas, a zalai Zala és az ÉDOSZ Szeged népi együttese. Külföldi tánccsoport is szerepel a műsorban; a Jugoszláviálések, viták, tanácskozások követik. A tapasztalatokat július 31-én, vasárnap összegezik, majd a fesztivál 500 táncosa színes népviseletben felvonul a délután 6 órakor kezdődő — szintén hagyományos — ifjúsági karnevál menetében. Dél-magyarországi Ipari Kiállítás Több éves szünet után az ünnepi hetek idején ismét megrendezik Szegeden a korábban is közkedvelt ipari kiállítást. A bemutatón Szeged, Csongrád megye és csaknem egész Dél-Magyarország vállalatainak, ipari üzemeinek termékeit láthatja majd a közönség. Az augusztus 10-én nyíló nagyszabású bemutatóra csaknem 8o üzem és 8 kisiparos jelentkezett. Budapestről 9 üzem vesz részt termékeivel a kiállításon. A bemutatott anyag főképpen a könnyűipart, a textil- és éle!, mi szeripart reprezentálja. A Háry és a Tragédia szabadtérin A tér fényei A legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozat Az első előadást 1931lenforradalmi kurzus végül is engedélyezte a já tékok megvalósítását. D< rögtön ki is akarta sajátítaná a maga számára „A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani Pietro Mascagni, a világhírű zeneszerző és karmester mondta ezeket a szavakat 1935-ben Szegeden. A nagy olasz komponista abban az évben a Dóm előtt vezényelte főművét, a Parasztbecsületet. Ekkor Szeged már „híres város” volt. Egész Európa felfigyelt a szabadtéri játékok növekvő hírére. ben tartották a téren. A vallásos és irredenta tartalmú Magyar passió került akkor színre. A játékok megvalósításának gondolatát azonban nem az ellenforradalmi rendszer kezdeményezte. Olyan baloldali erők álltak a játékok bölcsőjénél, mint a szegedi munkásszínjátszás, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és a haladó mozgalmakkal kapcsolatban álló más fiatal művészek, köztük akadt olyan is, aki külföldön tanulmányozta a szabadtéri színjátszás különféle iskoláit. Evekig tártó kísérletek és kudarcod után az élt A szegedi szabadtéri története azt bizonyítja, hogy a Horthy-rendszer hivatalos kultúrpolitikája valóban rányomta bélyegét a játékokra, s több előadás a vallásos, soviniszta mákony terjesztését szolgálta. A szabadtérin hatottak azonban azok a hivatalos renddel szemben álló erők és haladó gondolatok, amelyeknek a szegedi vállalkozás létét és legnagyobb sikereit köszönhette. A reakciós ideológia nem tudta felfalni a játékokat. A haladó erők hozták létre a szegedi szabadtéri legjelentősebb előadásait, azokat a produkciókat, melyeknek fénye térben és időben a legmesszebbre világított: egész Európához és egész a máhoá Az ember tragédiája, a Háry János, a Parasztbecsület, a Turandot, az Aida és a János vitéz: ezek voltak azok az előadások, amelyek a Dóm előtti játékok sikerét, jelentőségét, nemzetközi hírnevét már a harmincas években megalapozták és meghatározták. Nyolc éven át, 1931- től 1939-ig tartottak a téren előadásokat. A megindulás után 1932- ben szünetet tartottak, mert a Magyar Passió előadása érdektelenséget váltott ki. Húsz évvel az utolsó előadás után, 1959-ben kezdődtek meg ismét a Szegedi Szabadtéri Játékok. Azóta teljes mértékben megvalósultak, sőt újakkal gyarapodtak azok a célok, amelyeket a születésénél bábáskodó baloldali erők annak idején kitűztek. A szegedi szabadtéri — felújítása óta — a szó legnemesebb értelmében vett népszínházzá vált. Nemcsak azért, mert az eltelt években 600 ezer nézőnek nyújtott művészi élményt, hanem azért is, mert látogatói között a munkások és parasztok számaránya lényegesen magasabb, mint a kőszínházakba járóknál. Hazánk legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozata az idén is folytatja legnemesebb hagyományait. A Háryn és a Tragédián kívül ezen a nyáron láthatja a közönség Gounod operáját, a Faustot, amely most kerül először a Dóm előtti térre, továbbá magyarországi ősbemutatóként a nemzetközi tekintélyű, Len in-díjas grúz balett előadásában A. Macsavariani Otelló és D. Toradze Gorda című balettjét, ökrös László Á rendezők nyilatkozata Vámos László, a Tragédia rendezője (Somogyi Károlyné felvételei) rét észrevételeit, amelyek a rendezési elvek megvalósításának fogyatékosságaira, az előadás technikai pontatlanságaira vonatkoztak.. Ezeken az idén igyekszem javítani. Tavaly nem sikerült például Lucifer jelmeze; szemben állt a szerep mondanivalójával. Ügyetlen volt az űrrepülési jelenet megoldása is. Ezeken és több más apró részleten az idén változtatunk. —- Az előkészítő próbákat, a tavalyi tapasztalatok birtokában, hogy úgy mondjam „Dóm tér-szerűbb alaphangon” kezdjük. Olyan fogalmazásra van itt szükség — mimikailag és hangilag is —f amely egészen sajátos: szélesvászonban, állandó totálplánban gondolkodó for- manyelvre. Ä játékok idei előadásai a magyar színházművészet két, világszerte elismert remekművének bemutatásával kezdődnek. Július 23-án, az ünnepélyes nyitóelőadáson Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, másnap, július 24-én Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye kerül színre. Mindkét mű többször szerepelt már a Dóm előtti téren A Háry legutóbb — de más rendezésben — 1962-ben, a Tragédia tavaly. Hogyan, milyen felfogásban, rendezői elképzelésben láthatja őket idén a közönség? Erről kértünk tájékoztatást — a Háryt az emlékezetes színes filmen is rendezett — Sánetár Miklóstól és a Tragédia rendezőjétől. Vámos Lászlótól, Szinefár Miklós: mészetesen örülök ennek: a sikernek. De a színpad mégis- — A Háryban egy kis nemzet csak más, s ezért izgalmas szánagy tehetsége és nagy vágyai momra az idei szabadtéri felütköznek össze a realitással, adat: színpadon megrendezni Furcsa ötvözete ez a kivételes Kodály nagyszerű alkotását, remekmű lírának, tragédiának nagy nemzeti műveink egyikét — Elképzelésem lényege: a Háryt úgy kell felfogni, hogy cselekménye a faluban, Nagy- abonyban játszódik. Tehát nem Bécsben, nem a napóleoni háborúk színterein. Háry alakjára az a legjellemzőbb, hogy behozza falujába az egész világot Az irodalom többi ismert na- gyotmondója ezzel szemben saját magát repíti ki a nagyvilágba. Háry hőstetteit a faluban, a falusialtnak meséli el. Ezért a kocsma az egész előadás színhelykerete. — Ennek megfelelően Varga Mátyás, a díszlettervező, a Dóm előtti színpadra felépíti a falut Ez a színhely végig változatlan marad. A többi szín díszletéle- mei ebbe az állandó keretbe kerülnek. A Dóm két tornya hol a nagyabonyi két tornyot, hol a bécsi harangjátékok tornyát jeleníti meg. Ezzel és az előadás több más megoldásával is szeretném a tér adottságait, lehetőségeit minél jobban kihasználni a mű mondanivalóinak szemléletes kifejezésére. — A produkció szereposztása igen jó. Nagyon magas énekesi színvonalat jelent Melis György (Háry) és Komlóssy Erzsébet (örzse) közreműködése. A vezénylő Lukács Miklós, miként jómagam, most vesz részt először a Háry színpadra vitelében. Napóleon szerepét — akárcsak a filmen — Bodrogi Gyula játssza^ Ebelasztin lovagot iíj* Latabár Kálmán alakításában láthatja majd a közönség. Yómos László: — A közöríség nagy része tudja ,hogy a kritikák egyöntetűen elmarasztalták a Tragédia tavalyi előadását. Valójában csak a budapesti napilapok bírálata volt — részbeií vagy egészében — elmarasztaló. Az összes többi kritika — köztük a külföldiek, például a szovjet Teatr című folyóiraté — határozottan az előadás mellé állt. Es ugyanígy cselekedett a közönség is, amely tavaly minden Tragédiaelőadás alkalmával zsúfolásig megtöltötte a hatalmas nézőteret — Mivel az elmarasztaló bírálatok nem elvi természetűek voltak, nem volt okom változtatni elképzelésemen. A Tragédia idei előadása ezért a tavalyi alapokon nyugszik, változatlanul azokra épül. Nem hagytam azonban figyelmen kívül a bírálatoknak azokat a konkI Háromszázezer vendéget vár 'AZ ÜNNEPI hetek időszakában idén 300 ezer vendéget vár Szeged. Az előadásokra eddig már több mint ötvenezer jegy kelt el, szállást — mint Gács György, a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondotta — 40 ezren foglaltak. A számok szerint az idén a tavalyinál is nagyobb az érdeklődés. S nemcsak a belföldiek, de a külföl- diék is nagy számban Jelentik be érkezésüket. Tavaly például 30 ezer jugoszláv vendég látogatott Szegedre. Az előzetes jelentkezések alapján az idén legalább 40 ezer jugoszláv utazik majd a szabadtéri játékok városába. MIND a hazaiak, mind a külföldiek között sok a visszatérő vendég. Lengyelországból, Csehszlovákiából évenként rendszeresen csoportok látogatnak Szegedre, de más országokból is vannak törzsvendégei a szegedi szabadtérinek. Erik Svenson svéd munkás például három év óta minden nyáron Szegedre látogat. William Johnson angol színész Cantebury-ből utazik évek óta Szegedre. Különösen kedves visszatérő vendégként várják az idén Anne Berman angol táncosnőt. Nem azért, mert férje, Monty Berman a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Angyal-filmek producere, hanem mert az angol művésznő tavaly a West Side Story művészgárdájának táncos tagjaként járt Szegeden. AZ IDEGENFORGALMI hivatal esténként ötezer embernek tud szállást adni. Ebben a számban nem szerepelnek a szállodai férőhelyek, csak a hivatal szolgáltatásai: a kemping, a szegedi és a dorozsmai turistaszálló. a 25 kollégium és a fizetővendég-szolgálat nagyrészt első- osztályú — különbeiáratú, fürdőszobás, telefonos — szobái. A nagy előzetes érdeklődés miatt az idegenforgalmi hivatal a Szeged szomszédságában fekvő Kisdorozsmán is megkezdte a fizetővendég-szolgálat szervezését, sőt azt is biztosította, hogy ha szükséges. A Tisza-parti üdülőtelep és a KISZ-tábor kényelmes faházai is a vendégek rendelkezésére álljanak. A VENDÉGLÁTÁS érdekes idei újdonsága a Tisza-hídnál létesített motorcsónak-állomás. Óránként indulnak innen — a vendégek kivánsága szerint — az idegenforgalmi hivatal motorosai, kirándulásra, sétahajózásra. i Szinetár Miklós, a Háry rendezője és humornak, találó tükre a magyar nép sorsának. — A daljáték színpadra állítása régi vágyam. Filmen megrendeznem már sikerült. Eddig 1 millió 200 ezer néző látta ezt a filmet, amelyet én eddigi legjobb munkámnak tartok. Tér-
