Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek A MIGYSI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA xxL eve., m. sz. Ara 80 ft 1966. JÓL. 34, VASÁRNAP %-v v Nyár k^TÜZÉP-eii Van elegendő # tartalék, de ne várjuk meg a telet», Az első félévben a megye 12 állami és 68 földművesszövetkezeti TÜZÉP-telepén közel 110 ezer tonna szénféleséget értékesítettek a lakosság részére. Összesen mintegy 30 ezer tüzelőutalványt váltottak be az egyéni vásárlók. A földművesszövetkezetek TÜ ZÉP-telepein jelenleg 200 ezer' tonna tartalékkészlettel rendelkeznek, és az állami telepekén is felkészültek a fokozódó forgalomra. A legtöbb telephelyen ötféle szenet, elegendő kokszot, brikettet tárolnak. További javulás várható a tűzifaellátásban. Kecskemétre és a megye többi városába rövidesen újabb szállítmányok érkeznek. A tüzelőutalványok kiváltása] a városokban néni volt elégg< folyamatos az elmúlt hónapokban. Hasznos lenne, ha a lakosság mielőbb gondoskodna a téli tüzelő hazaszállításáról, mert jelenleg van elegendő tüzelő a telepeken, gazdag a választék, lehet miben válogatni. Éppen ezért ne várjuk meg a telet, most kényelmesebb és előnyösebb a tüzelő beszerzése. Hatodik emeleten Lapunk harmadik oldalán riportot közlünk a kecskeméti Széchenyi téri bérházépítkezésről. Képünkön a bérház udvari részének építése látható. KULTÚRPOLITIKA ÉS QAZDASÁQOSSÁQ Meg növekedett a mozilátogatók száma Szélesvásznú filmszínházak falun A Sáes-Kiskun megyei Mo- aáüzemi Vállalat elsődleges feladata a kultúrpolitikai célkitűzések megvalósítása, de gazdálkodását emellett — mint bármely, más vállalatét — tervszámok határozzák meg . Vajon ellentétbe kerülnék-e időnként a mozilátogatók nevelését, szórakoztatását, valamint a munka gazdaságosságát célzó intézkedések? — erre a kérdésre kerestünk választ, amikor a . vezetőség segítségével mérlegre tettük a vállalat első félévi eredményeit. A megye országos viszonylatban is korszerű mozihá- lózattal dicsekedhet: az első félévben 17 2 helyiségben vetítettek filmet és ebből 74 mozi szélesvásznú produkció bemutatására is alkalmas. A tanyavilágot négy filmesautó látogatta. Űj filmszínházat nem létesített a vállalat, de tekintélyes összeget költött a meglevők korszerűsítésére. Májusban adták át az új köntösbe . öltöztetett Kecskeméti Árpád Mozit és többek között a csengődi, ágasegyházi, bugaci, bácsborsódi, kunszállási és tiszaújfalui filmszínházat tették alkalmassá szélesvásznú film vetítésére. Két gépkocsival is gazdagodott a vállalat, amelyek a kiskőrösi és a félegyházi járás tanyavilágába viszik el a filmet. Kedvezően alakult az elmúlt hat hónapban a megyei mozik látogatottsága, s ezzel párhuzamosan a vállalat bevételi tervének a teljesítése: A tervezettnél 6,8 százalékkal több, összesen 2 millió 660 ezer vendége volt a filmszínházaknak. A bevétel meghaladja a 10 millió 100 ezer forintot és ez 100,4 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A Bács-Kiskun megyei Mozi- uzemi Vállalat évek óta nyereséggel dolgozik és ezzel kevés hasonló vállalat dicsekedhet. Az első félévi, több mint 400 ezer forint nyereség elérésében a nagy, városi mozik játszották a döntő szerepet. A kes- kenyfilmes községi filmszínházak zöme veszteséges. Éppen ezért foglalkoznak azzal a gondolattal az illetékesek, hogy a következő években új elszámolási rendszert vezetnek be a keskenyfilmes filmszínházak egy részében: anyagilag is érdekeltté teszik a vezetőket a bevétel és a nyereség alakulásában. Az első félévi eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy a tervezettnél lényegesen több előadást szervezett a vállalat. A Hétköznapi fasizmus című szovjet filmet például nem kevesebb mint 30 előadáson mutatták be és ez azért volt lehetséges, mert — a városi pártbizottságok segítségével — bekapcsolták a közönségszervezésbe az üzemek, intézmények kultúr- munkásait, ifjúsági vezetőit is. Sikert hozott az első félévben az idén először kezdeményezett művészfilm-sorozat is. Az elmondottak után választ adhatunk a bevezetőben feltett kérdésünkre, nevezetesen arra, hogyan' lehet megvalósítani a vállalat munkájában a kultúrpolitikai célkitűzéseket úgy, hogy a gazdaságossági követelmények Is érvényre jussanak. Ha színvonalas, valóban magas művészi értékű film kerül vászonra és hatásos a propaganda, akkor mindkét célkitűzés megvalósul. Igaz, hogy a bemutatásra kerülő filmeket a Filmfőigazgatóság, illetve ezen belül a film- átvételi bizottság választja ki, de a megyei vállalat is sokat tehet azért, hogy a valóban vonzó alkotások minél hamarabb és minél több helyen bemutatásra kerüljenek. Befejezésül örömmel számolunk be arról, hogy már elkészült a kecskeméti Városi Mozi korszerűsítési terve és ha sikerül megállapodásra jutnia a Moziüzemi Vállalatnak az építőkkel, akkor jövő évben elkezdődhet a felújítási munka. B. D. Más aratás (3. oldal) TárgyaliterembSI Fapuskások (4—5. oldal) Vasárnapi riport Táborban, vasárnap (5. oldal) Érettségi találkozó {9-1. oldal) Bírálni, megismerni (6. oldal) Szocialista iskola, korszerű iskola A jövő érdekében (7—0. óldal) V alamelyik megyei össze- fogialóban láttám ezt az adatot: 1960-tól 1966-ig a megyében 51 700 fővel csokiként a mezőgazdasági keresők száma. Kitelne belőlük egy nagyobbfajta vidéki város lakossága! Tavaly az átlagos életkor 55 év körül volt a termelőszövetkezetekben, s a h úsz éven aluliak aránya a tagságnak csak másfél százalékát tette ki. Örvendetes viszont, hogy az utóbbi időben —■ többször beszámoltunk már erről — sok fiatal keresett és talált munkát a közös gazdaságokban, akár tagként, akár alkalmazottként. Fiatalodik a szövetkezeti tagság — szoktuk jellemezni a folyamatot, amely a jövőben még csak erősödni fog. Mindinkább megszilárdul a gazdálkodás, s egyre kevesebb az olyan szövetkezet, ahol gondot okoz a jó megélhetést nyújtó, rendszeres havi bér kifizetése. Csakhogy ez a kedvező jelenség sem ellensúlyozza azt a tényt, hogy tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Számításba kell vennünk, hogy az átszervezéskor belépett gazdák jelentős része az elkövetkező évtizedben átlépi a nyugdíjas korhatárt. Az ilyen arányú fogyást nem tartja egyensúlyban a belépettek aránya. Ezt csak a gépesítés nagymérvű fokozásával és a korszerű eljárások alkalmazásával lenet ellensúlyozni. E.«hez viszont olyan gazdákra van szükség, akik az ipari színvonalú mezőgazdaság munkafolyamatainak tudományos összefüggését legalább nagyvonalaiban ismerik. Megyénkben a második ötéves terv ideje alatt 1900 mezőgazdasági szakmunkást képeztek ki. Számuk akkor is kevés lenne, ha valamennyien a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznának. Sajnos, erről sem beszél-' hetünk. Nemrégiben a megyei agropropagandisták 120 kérdőívet küldtek ki az elmúlt években végzett szakmunkások címére. Ebből 66 érkezett vissza. Feltételezhető, hogy akiktől nem érkezett válasz, javarészt már nem is dolgoznak a mezőgazdaságban. De a 66 jelentkezőnek is csak jó kétharmada közölte azt, hogy olyan munkát végez, amely •épzettségének megfelel. Noha a tavalyi keret például 502 fő jelentkezésére adott volna lehetőséget, csak 396-an szerződtek a közös gazdaságokkal. Egy hónap múlva 58- cal csökkent a számuk. S az első tanév végére már csak 250-en maradtak. Több járási agropropagandista hivatali asztalfiókjában őrzi a szakmunkásképzésben részt vevők általános iskolai bizonyítványát, tartva attól, hogy a hallgatók, a bizonyítvány birtokában, esetleg hamar „lemorzsolódnának”. Lehet vitatni a módszer helyességét; az eset mindenesetre élesen utal a szakmunkásképzésben mutatkozó gondokra. Nyugtalanító a helyzet, főleg, ha arra gondolunk, hogy 1970-ig újabb hat és fél ezer szakmunkásra lenne szüksége a megye mezőgazdaságának. Sajnos, ez az igény egyelőre túl van a lehetőségek határán. De a jelenleginél többet, sokkal többet lehet tenni, elsősorban a termelőszövetkezetek vezetőinek, akiknek legalább tíz évet kell előbbre pillantaniuk: hol, mennyi hozzáértő munkáskézre lesz szükség a gazdaságban. Kevés még az olyan gazdaság, ahol számvetéssel, előrelátó tervezéssel szerződtetik a szakmunkás- tanulókat. A kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben felmérték a szőlő- és gyümölcstermesztés ilyen irányú várható igényeit, s az ültetvényeken már most ifjúsági brigádok dolgoznak. Ezek tagjai előbb-utóbb megszerzik a szakmunkás-képesítést is. Hasonló gondoskodás tapasztalható Kiskunfélegyháza tsz-eiben. A gondoskodás fogalmába természetesen beletartozik a bérezés is, amelyre a rendelkezések tág lehetőséget adnak, hiszen a gyakorlati foglalkozások idejére csak a minimumot határozzák meg. A végzett szakmunkások részére pedig állapítsanak meg magasabb munkabért, eleve feltételezve azt, hogy olyan munkakörbe helyezik őket, ahol képzettségüket hasznosíthatják. Mindamellett nem ártana, ha a rendelkezés ezt is kötelező érvénnyel írná elő. A lehetőségek adottak, sőt már az idén bővülnek is: Bácsalmáson gépszerelő, Kiskunfélegyházán állattenyésztő szakiskola indul. A szakmunkásképzés a gazdaságok részéről anyagi áldozatot nem igényel. Csupán törődést, a gazdálkodás jövőjét féltő előrelátást. H. D,
