Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

1980. Julias 21, csfitftrtSfc

*. oldal

Kisebb területről — több hal

Nyilatkozik a halászati felügyelő

Holdanként húsz mázsán télül

Az évnek ez a szakasza nem csupán a gabonatáblákon jár az eredmények summázásával. Az egyéb üzemágak mellett halgazdaságaink is mérleget készítenek ilyenkor a feladatok elvégzéséről, s egyúttal természetesen párhuzamot is vonnak az elmúlt évvel: mennyiben sikerült ahhoz képest előbbre lépniük. Termelőszövetkezeteink halgazdálkodásának helyzetéről Asbóth Géza megyei halászati felügyelőtől kértünk tájékoztatást.

— Á halastavak mintegy 2 hónapon át tartó úgynevezett népesítésénék, a halivadékok kihelyezésének adatai megyénkben megelégedésre adnak okot — mondotta. — Termelőszövetkezeteink közül 15 folytat ösz- szesen 1097 holdon halgazdálkodást. A tavaszi kihelyezés során több mint 13 és fél vagon ivadék került a halastavakba, jó másfél vagonnal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez holdanként! átlagban 124 kilogram vegyes halat jelent, szemben a tavalyi 103 kilóval.

A most kihelyezett ivadékokból, valamint a már tóban levő egy- és kétnyaras pontyokból tsz-eink az idei gazdasági évben csaknem félszáz vagon halat remélnek. A tavalyi lehalászás eredményét ez 7 vagonnal haladja meg, annak ellenére, hogy a kihasznált halastavak területe azóta csaknem száz holddal csökkent. Egy holdra vonatkoztatva ez kis híján négy és fel mázsányi zsákmányt jelent, míg a tavalyi bruttó hozam mindössze 3,7 mázsa volt. Mindez a fokozottabb arányú benépesítésnek, illetve az alaposabb, gondosabb takarmányozásnak köszönhető.

Idén. keményítőértékre átszámítva, több mint 7 és fél ezer mázsa takarmányt — kukoricát, rozsot és egyéb defektes magvakat — etetnek fel az állománnyal. A termelőszövetkezeti halgazdálkodás előző évében a nagyobb terület ellenére is csak felényi „menázsit” kaptak a halak.

Nagyban hozzájárulnak a lakosság folyamatos ellátásához a Halértékesítő Vállalat kedvező szerződéses feltétlei is. Az előnyös felvásárlási ár és az akciós takarmány juttatás mind több közös gazdaságot ösztönöz

a szerződéskötésre, amelynek értelmében összesen 11 vagon áruponty kerül — részben még a nyár folyamán — a fogyasztókhoz.

J. T.

Padlásra kerül a gabona

Jó terméseredményekről érkeznek hírek a megye minden részéből. Sok helyen bizony gondot okoz az elraktározás. A hartai Béke Tsz- ben megtelik a magtár padlása is. Képünkön a kombájn- szérűről betakarított, tisztított gabonát fúvatják a padlásra, (Toronyi János felvétele.)

— Holdanként húsz mázsán felüli búza Szabadszálláson? Ugyan, ez lehetetlen. Biztosan kisebb területet vallottak be, mint amennyi a valóságban van...

így tamáskodott egy évvel ezelőtt a Dunavecsei Járási Tanács egyik szakembere, amikor tudomást szerzett a szabadszállási Lenin Tsz terméseredményeiről. Báli Ferenc, az elnök sem maradt adós a válasszal.

Fajsúly a skálán túl

— Talán bizony megnöveltük a több mint 300 mázsát adó cukorrépaterületet is. Meg a kukoricaföldet, amelynek egy- egy holdjáról legalább 50 mázsa csövest törünk le. Még kiderül, hogy az alig 2500 holdas szántó területünknek a kétszeresével rendelkezünk.

Ha tavaly volt is. az idén már már semmi kétség nincs afelől, hogy a Lenin Tsz terméshozamai a megyében a legjobbak közé tartoznak. A minap az aratásban részt vevő gazdák egyik csoportja azzal a hírrel fogadta a határt járó elnököt, hogy az egyik táblán négy kiló híján 30 mázsa búzát takarítottak le. Bezosztáját. A gazdasági átlag 24 mázsa felett van. Mondják, hogy a helyi átvevő telep fajsúlymérő műszere csődöt mondott, amikor a Lenin ■Tsz búzájának minőségi meghatározására került sor; a hektolitersúly a skálabeszostáson csak 85 kilóig szerepel.

Még tavaly tavasszal történtamikor a hüvelyknyi magas gabonára ráhajtott a traktor, mögötte a vegyszerező géppel. Az egyik idős gazda kétségbeesve rohan az elnökhöz: „Elnök elvtárs, mintha az asztalomon taposnák a kenyeret.” Báli Ferenc nyugodtan válaszol: „Lehet, de ettől a taposástól több lesz a kenyér.” A gyomirtószer közé ugyanis karbamid volt keverve, lombtrágyázás végett. És holdanként 3,5 mázsa „hagyományos” műtrágyát is felhasználtak. öt év alatt a talajjavító anyag mennyiségét megnégyszerezték.

A terméshozam pedig két és félszeresére növekedett.

Kísérleti parcellák

Régente a gyalogos vándor, ha folyó felé közeledett, azt abból is tapasztalhatta, hogy zöldebb, elevenebb, gyorsabb növésű volt a növényzet. Ma, aki a Duna menti Szalkszentmárton felől érkezik Szabadszállás határába, ennek a fordítottját látja. Amit itt produkálnak, az egyszerűen csodálni való. Kiszámították például, hogy a Lenin Tsz-ben legkifizetőbb a burgonyát öntözni. Holdanként 120 mázsára van kilátás.

A falu közelében pedig a cukorrépa és a burgonya kísérleti parcelláira figyelünk fel. Ezekkel főleg Papp Kálmán főmezőgazdász foglalkozik nagy ambícióval és hozzáértéssel. A műtrágya és a gyomirtószer optimális hatását vizsgálja. Ügy tűnik, a cukorrépa vegyi gyomirtása megoldódott, s ha úgynevezett monogénvetőipagot is szereznek, a cukortermő növény

termesztését szinte forradalmasítják. Az előkészítésen, vetésen és a betakarításon kívül nem lesz más munka vele. s ezek teljesen gépesíthetők.

Ez főleg az önköltség szempontjából jelentős. De a munkaerő szempontjából is fontos az ipari színvonalú gazdálkodás megvalósítása. Évről évre mind többen mennek nyugdíjba. Igaz, szép számmal vannak fiatalok is. Az új gyümölcsöst főképpen a huszonöt tagú ifjúsági brigád gondozza.

Havi bér, nyereség« részesedéssel

— Nálunk jól járnak a. fiatalok — mondja az elnök. — A tavalyi átlagjövedelem 21 és fél ezer forint volt. Háromszorosa a négy év előttinek. Az idén pedig rátértünk a havonkénti készpénzfizetésre. S ha a terméseredmények túlszárnyalják a tervezettet, húsz százalék nyereségrészesedést is osztunk.

Arról érdeklődöm az elnöktől, lehetséges-e a mostaninál is serkentőbb jövedelemelosztás.

—- Lehetséges — feleli. — A végtermék utáni bérezést. Amikor a jövedelem teljes mértékben a hozamtól és az önköltségtől függ. Pár éven belül ezt a módszert honosítjuk meg.

f Az elkövetkező évek kilátásairól már az irodában tájékoztat az elnök:

— Négy év múlva 400 szarvas- marhánk lesz. Az éves bevételt, amely tavaly megközelítette a 20 milliót. 35 millió forintra növeljük, miután a 200 holdas új gyümölcsösünk is termőre fordul. Létrehozzuk a komplex gépesített brigádokat, amelyek a szántóföld egy-egy területén minden munkát géppel végeznek.

Az elnök- aki annak idején fővárosi üzem irányítását cserélte fel a tsz-elnöki tisztséggel, a szorgalmas szabadszállásiak segítségével alig tíz év alatt ipari mezőgazdaságot teremt. Olyan gazdaságban, amely idejövetelekor milliós adósságokkal küszködött.

Hatvani Dániel

Volt-e foganatja?

Először Gulyás Józsefet, a

TMK-lakatosok csoportvezetőjét kérdezzük meg, jó?

— Helyes.

Arató Sándor elvtárs, a kecskeméti „Fémmunkás” szb-tit- kára veszi a telefonkagylót, hogy a lakatost a gépek zajából a csendes szakszervezeti irodába hívja.

Nemsokára meg is érkezik a szép szál fiatalember. Percek alatt rátérnek a tárgyra.

— A februári termelési tanácskozáson a TMK-sok jópár észrevételt tettek. Gulyás elvtárs. emlékszem, egy ócskavassá rongálódott satut tett szem- léltetőül az elnökség elé: így vigyáznak a munkaeszközökre egyesek. Felhívta a műhelyvezetők figyelmét, hogy több gondot fordítsanak arra. miként óvják gépeiket, szerszámaikat — beosztottaik... Használt-e a felszólalás- van-e eredmény azóta?

A csoportvezető nem sokat gondolkodik.

— Sajnos, nagy változás nem mutatkozik. Hanyagság, gondatlan kezelés még mindig tapasztalható. Munkánk egyötöde ilyen javításokra megy el.. •

Ez a lényege annak, amit eSY kis beszélgetés alatt közölni tud a csoportvezető. A folytatás azonban nem itt az irodában történik, mert az szb-titkár- nak, halaszthatatlan ügyben, a városba kell mennie.

— Segítsen ebben a kis tájékozódásban — kéri a lakatost. — Mint főzizalini, járja fel azt a pár munkást, aki akkor szintén hozzászólt, bírált, javaslatot tett. ök mit mondanak, lett-e foganatja szavuknak?

Kisudvarnyi hosszú vasszerkezetek között, síneken át lépdelve, haladunk a TMK-mű- hely felé. Egy-egy csarnokból hegesztőlángok villognak, dong a föld, nehéz gépzúgástól rezeg a fémszagú levegő.

Egyik szűk- négyszögletes platzon szállítógépek, targoncák. Némelyik még viseli új színeit, a többség azonban már eléggé megviselt. Gulyás József odamutat.

— Ezeket sem tudják jól karbantartani. Egyrészt, mint látható, nincs helyük, itt állnak a szabadban műszak után. Ha

mondjuk, többször kellene kenni őket: „Nincs idő!” A kellő kioktatás is hiányzik a kezelőiknél. .. Tehát vannak körülmények. amik miatt a munkás vagy művezető sem hibáztatható

__

C

sarnokon sietünk át. Egyik végében nem éppen új monstrum: gépsatu. Mellette a földön fatörzs vastagságú. hengeres fémtömeg. A munkás megjegyzi, mialatt megáll egy pillanatra.

— Ebbe sem lehetne ekkora darabot befogni. De mit lehetett tenni? A munkát el kellett végezni, még ha a gép hibáso- dott is... Más eszköz nem volt.

Berényi József garázsmester annak idején azt tette szóvá, hogy a raktár, illetve az anyagosztály nem figyeli eléggé a készletek alakulását. O most nincs az üzemben- de helyettese, a fiatal Benda József ugyanúgy ismeri a problémát. Ha — mint mondja — nem is szeret „nyilatkozni”, azt el kell ismerni, hogy van javulás az anyagellátásban. Az alkatrész- hiány országos gond. tudják. Most már többen foglalkoznak beszerzéssel. Somodi Pál emelőgép-ügyintéző, meg Szentesi Mátyás gyakrabban jár például Pestre, gépkocsikhoz, darukhoz. gépekhez szükséges eszközökért, anyagokért, alkatrészekért. Ami kapható, hozzák is...

Arról is szó volt azonban, még a szakszervezeti irodában, hogy a raktár és anyagosztály még mindig nem hangolta ösz- sze eléggé tevékenységét.

— Nyolc éve vagyok a vállalatnál, de ez mindig visszatérő probléma — hangsúlyozza ezúttal is a főbizalmi. Nem egyszer megállapodtunk már, hogy bizonyos anyagokra állandóan szükség van. azokból legyen mindig készlet a raktáron. Még darabszámra is meghatároztuk, mert tapasztalatunk van rá, hogy például ékszíjból vagy egyes csapágytípusokból mennyi a forgás.

— Viszont az anyagosztálynak

is van központja, ahová fel kell ter jeszteni, jelenteni... s néha hetekig kell visszavárni... —

vetették közbe fent az irodán.

— Ez is igaz. de éppen ezért kell még pontosabban összedolgozni a raktárnak az osztállyal. Egy kicsit több figyelmesség, s nem leszünk annak kitéve, hogy egyszerű, olcsó anyagokra egykét hétig kelljen várni —, erősítette a főbizalmi.

Balogh Lajost a műhelysarokból hívja közelébb Gulyás József,

— Mit tapasztal, Lajos bácsi, jobban elismerik-e a TMK munkáját az üzem vezetői, mióta felszólalt?

— Már hogyne vettük volna észre —, válaszol azonnal a lakatos, aki kilenc esztendeje dolgozik a gyárban. — Kiváló dolgozó jelvény, oklevél, anyagi juttatás több van. mint régebben. .. Amikor a 3-as műhely megnyerte a versenyt, én is részesültem pénzjutalomban. .. Meg az élüzemünnepségen is kiemelték, hogy a karbantartóknak is fontos része van a sikerben.

Még Takács József kőműves van hátra. Időszerű-e még a februári panasz- hogy a szállítók — ha csak lehet — elhárítják az építők kérését? Sokszor maguknak kell hordani a téglát,' maltert — kézi erővel.

Mire azonban az új építkezéshez érünk, a műszak lejárt. Nem találtuk a kőműveseket. Nagyot nézett azonban a főbizalmi is.

— Most már aligha van baj a szállítással — állapította meg elismerően. — Egv hete sincs tán, hogy még itt állt a régi műhely. Gyorsan elrámolták, hiszen már az új csarnok falait húzzák.*.

Tóti) István