Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
1980. Julias 21, csfitftrtSfc *. oldal Kisebb területről — több hal Nyilatkozik a halászati felügyelő Holdanként húsz mázsán télül Az évnek ez a szakasza nem csupán a gabonatáblákon jár az eredmények summázásával. Az egyéb üzemágak mellett halgazdaságaink is mérleget készítenek ilyenkor a feladatok elvégzéséről, s egyúttal természetesen párhuzamot is vonnak az elmúlt évvel: mennyiben sikerült ahhoz képest előbbre lépniük. Termelőszövetkezeteink halgazdálkodásának helyzetéről Asbóth Géza megyei halászati felügyelőtől kértünk tájékoztatást. — Á halastavak mintegy 2 hónapon át tartó úgynevezett népesítésénék, a halivadékok kihelyezésének adatai megyénkben megelégedésre adnak okot — mondotta. — Termelőszövetkezeteink közül 15 folytat ösz- szesen 1097 holdon halgazdálkodást. A tavaszi kihelyezés során több mint 13 és fél vagon ivadék került a halastavakba, jó másfél vagonnal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez holdanként! átlagban 124 kilogram vegyes halat jelent, szemben a tavalyi 103 kilóval. A most kihelyezett ivadékokból, valamint a már tóban levő egy- és kétnyaras pontyokból tsz-eink az idei gazdasági évben csaknem félszáz vagon halat remélnek. A tavalyi lehalászás eredményét ez 7 vagonnal haladja meg, annak ellenére, hogy a kihasznált halastavak területe azóta csaknem száz holddal csökkent. Egy holdra vonatkoztatva ez kis híján négy és fel mázsányi zsákmányt jelent, míg a tavalyi bruttó hozam mindössze 3,7 mázsa volt. Mindez a fokozottabb arányú benépesítésnek, illetve az alaposabb, gondosabb takarmányozásnak köszönhető. Idén. keményítőértékre átszámítva, több mint 7 és fél ezer mázsa takarmányt — kukoricát, rozsot és egyéb defektes magvakat — etetnek fel az állománnyal. A termelőszövetkezeti halgazdálkodás előző évében a nagyobb terület ellenére is csak felényi „menázsit” kaptak a halak. Nagyban hozzájárulnak a lakosság folyamatos ellátásához a Halértékesítő Vállalat kedvező szerződéses feltétlei is. Az előnyös felvásárlási ár és az akciós takarmány juttatás mind több közös gazdaságot ösztönöz a szerződéskötésre, amelynek értelmében összesen 11 vagon áruponty kerül — részben még a nyár folyamán — a fogyasztókhoz. J. T. Padlásra kerül a gabona Jó terméseredményekről érkeznek hírek a megye minden részéből. Sok helyen bizony gondot okoz az elraktározás. A hartai Béke Tsz- ben megtelik a magtár padlása is. Képünkön a kombájn- szérűről betakarított, tisztított gabonát fúvatják a padlásra, (Toronyi János felvétele.) — Holdanként húsz mázsán felüli búza Szabadszálláson? Ugyan, ez lehetetlen. Biztosan kisebb területet vallottak be, mint amennyi a valóságban van... így tamáskodott egy évvel ezelőtt a Dunavecsei Járási Tanács egyik szakembere, amikor tudomást szerzett a szabadszállási Lenin Tsz terméseredményeiről. Báli Ferenc, az elnök sem maradt adós a válasszal. Fajsúly a skálán túl — Talán bizony megnöveltük a több mint 300 mázsát adó cukorrépaterületet is. Meg a kukoricaföldet, amelynek egy- egy holdjáról legalább 50 mázsa csövest törünk le. Még kiderül, hogy az alig 2500 holdas szántó területünknek a kétszeresével rendelkezünk. Ha tavaly volt is. az idén már már semmi kétség nincs afelől, hogy a Lenin Tsz terméshozamai a megyében a legjobbak közé tartoznak. A minap az aratásban részt vevő gazdák egyik csoportja azzal a hírrel fogadta a határt járó elnököt, hogy az egyik táblán négy kiló híján 30 mázsa búzát takarítottak le. Bezosztáját. A gazdasági átlag 24 mázsa felett van. Mondják, hogy a helyi átvevő telep fajsúlymérő műszere csődöt mondott, amikor a Lenin ■Tsz búzájának minőségi meghatározására került sor; a hektolitersúly a skálabeszostáson csak 85 kilóig szerepel. Még tavaly tavasszal történtamikor a hüvelyknyi magas gabonára ráhajtott a traktor, mögötte a vegyszerező géppel. Az egyik idős gazda kétségbeesve rohan az elnökhöz: „Elnök elvtárs, mintha az asztalomon taposnák a kenyeret.” Báli Ferenc nyugodtan válaszol: „Lehet, de ettől a taposástól több lesz a kenyér.” A gyomirtószer közé ugyanis karbamid volt keverve, lombtrágyázás végett. És holdanként 3,5 mázsa „hagyományos” műtrágyát is felhasználtak. öt év alatt a talajjavító anyag mennyiségét megnégyszerezték. A terméshozam pedig két és félszeresére növekedett. Kísérleti parcellák Régente a gyalogos vándor, ha folyó felé közeledett, azt abból is tapasztalhatta, hogy zöldebb, elevenebb, gyorsabb növésű volt a növényzet. Ma, aki a Duna menti Szalkszentmárton felől érkezik Szabadszállás határába, ennek a fordítottját látja. Amit itt produkálnak, az egyszerűen csodálni való. Kiszámították például, hogy a Lenin Tsz-ben legkifizetőbb a burgonyát öntözni. Holdanként 120 mázsára van kilátás. A falu közelében pedig a cukorrépa és a burgonya kísérleti parcelláira figyelünk fel. Ezekkel főleg Papp Kálmán főmezőgazdász foglalkozik nagy ambícióval és hozzáértéssel. A műtrágya és a gyomirtószer optimális hatását vizsgálja. Ügy tűnik, a cukorrépa vegyi gyomirtása megoldódott, s ha úgynevezett monogénvetőipagot is szereznek, a cukortermő növény termesztését szinte forradalmasítják. Az előkészítésen, vetésen és a betakarításon kívül nem lesz más munka vele. s ezek teljesen gépesíthetők. Ez főleg az önköltség szempontjából jelentős. De a munkaerő szempontjából is fontos az ipari színvonalú gazdálkodás megvalósítása. Évről évre mind többen mennek nyugdíjba. Igaz, szép számmal vannak fiatalok is. Az új gyümölcsöst főképpen a huszonöt tagú ifjúsági brigád gondozza. Havi bér, nyereség« részesedéssel — Nálunk jól járnak a. fiatalok — mondja az elnök. — A tavalyi átlagjövedelem 21 és fél ezer forint volt. Háromszorosa a négy év előttinek. Az idén pedig rátértünk a havonkénti készpénzfizetésre. S ha a terméseredmények túlszárnyalják a tervezettet, húsz százalék nyereségrészesedést is osztunk. Arról érdeklődöm az elnöktől, lehetséges-e a mostaninál is serkentőbb jövedelemelosztás. —- Lehetséges — feleli. — A végtermék utáni bérezést. Amikor a jövedelem teljes mértékben a hozamtól és az önköltségtől függ. Pár éven belül ezt a módszert honosítjuk meg. f Az elkövetkező évek kilátásairól már az irodában tájékoztat az elnök: — Négy év múlva 400 szarvas- marhánk lesz. Az éves bevételt, amely tavaly megközelítette a 20 milliót. 35 millió forintra növeljük, miután a 200 holdas új gyümölcsösünk is termőre fordul. Létrehozzuk a komplex gépesített brigádokat, amelyek a szántóföld egy-egy területén minden munkát géppel végeznek. Az elnök- aki annak idején fővárosi üzem irányítását cserélte fel a tsz-elnöki tisztséggel, a szorgalmas szabadszállásiak segítségével alig tíz év alatt ipari mezőgazdaságot teremt. Olyan gazdaságban, amely idejövetelekor milliós adósságokkal küszködött. Hatvani Dániel Volt-e foganatja? Először Gulyás Józsefet, a TMK-lakatosok csoportvezetőjét kérdezzük meg, jó? — Helyes. Arató Sándor elvtárs, a kecskeméti „Fémmunkás” szb-tit- kára veszi a telefonkagylót, hogy a lakatost a gépek zajából a csendes szakszervezeti irodába hívja. Nemsokára meg is érkezik a szép szál fiatalember. Percek alatt rátérnek a tárgyra. — A februári termelési tanácskozáson a TMK-sok jópár észrevételt tettek. Gulyás elvtárs. emlékszem, egy ócskavassá rongálódott satut tett szem- léltetőül az elnökség elé: így vigyáznak a munkaeszközökre egyesek. Felhívta a műhelyvezetők figyelmét, hogy több gondot fordítsanak arra. miként óvják gépeiket, szerszámaikat — beosztottaik... Használt-e a felszólalás- van-e eredmény azóta? A csoportvezető nem sokat gondolkodik. — Sajnos, nagy változás nem mutatkozik. Hanyagság, gondatlan kezelés még mindig tapasztalható. Munkánk egyötöde ilyen javításokra megy el.. • Ez a lényege annak, amit eSY kis beszélgetés alatt közölni tud a csoportvezető. A folytatás azonban nem itt az irodában történik, mert az szb-titkár- nak, halaszthatatlan ügyben, a városba kell mennie. — Segítsen ebben a kis tájékozódásban — kéri a lakatost. — Mint főzizalini, járja fel azt a pár munkást, aki akkor szintén hozzászólt, bírált, javaslatot tett. ök mit mondanak, lett-e foganatja szavuknak? Kisudvarnyi hosszú vasszerkezetek között, síneken át lépdelve, haladunk a TMK-mű- hely felé. Egy-egy csarnokból hegesztőlángok villognak, dong a föld, nehéz gépzúgástól rezeg a fémszagú levegő. Egyik szűk- négyszögletes platzon szállítógépek, targoncák. Némelyik még viseli új színeit, a többség azonban már eléggé megviselt. Gulyás József odamutat. — Ezeket sem tudják jól karbantartani. Egyrészt, mint látható, nincs helyük, itt állnak a szabadban műszak után. Ha mondjuk, többször kellene kenni őket: „Nincs idő!” A kellő kioktatás is hiányzik a kezelőiknél. .. Tehát vannak körülmények. amik miatt a munkás vagy művezető sem hibáztatható __ C sarnokon sietünk át. Egyik végében nem éppen új monstrum: gépsatu. Mellette a földön fatörzs vastagságú. hengeres fémtömeg. A munkás megjegyzi, mialatt megáll egy pillanatra. — Ebbe sem lehetne ekkora darabot befogni. De mit lehetett tenni? A munkát el kellett végezni, még ha a gép hibáso- dott is... Más eszköz nem volt. Berényi József garázsmester annak idején azt tette szóvá, hogy a raktár, illetve az anyagosztály nem figyeli eléggé a készletek alakulását. O most nincs az üzemben- de helyettese, a fiatal Benda József ugyanúgy ismeri a problémát. Ha — mint mondja — nem is szeret „nyilatkozni”, azt el kell ismerni, hogy van javulás az anyagellátásban. Az alkatrész- hiány országos gond. tudják. Most már többen foglalkoznak beszerzéssel. Somodi Pál emelőgép-ügyintéző, meg Szentesi Mátyás gyakrabban jár például Pestre, gépkocsikhoz, darukhoz. gépekhez szükséges eszközökért, anyagokért, alkatrészekért. Ami kapható, hozzák is... Arról is szó volt azonban, még a szakszervezeti irodában, hogy a raktár és anyagosztály még mindig nem hangolta ösz- sze eléggé tevékenységét. — Nyolc éve vagyok a vállalatnál, de ez mindig visszatérő probléma — hangsúlyozza ezúttal is a főbizalmi. Nem egyszer megállapodtunk már, hogy bizonyos anyagokra állandóan szükség van. azokból legyen mindig készlet a raktáron. Még darabszámra is meghatároztuk, mert tapasztalatunk van rá, hogy például ékszíjból vagy egyes csapágytípusokból mennyi a forgás. — Viszont az anyagosztálynak is van központja, ahová fel kell ter jeszteni, jelenteni... s néha hetekig kell visszavárni... — vetették közbe fent az irodán. — Ez is igaz. de éppen ezért kell még pontosabban összedolgozni a raktárnak az osztállyal. Egy kicsit több figyelmesség, s nem leszünk annak kitéve, hogy egyszerű, olcsó anyagokra egykét hétig kelljen várni —, erősítette a főbizalmi. Balogh Lajost a műhelysarokból hívja közelébb Gulyás József, — Mit tapasztal, Lajos bácsi, jobban elismerik-e a TMK munkáját az üzem vezetői, mióta felszólalt? — Már hogyne vettük volna észre —, válaszol azonnal a lakatos, aki kilenc esztendeje dolgozik a gyárban. — Kiváló dolgozó jelvény, oklevél, anyagi juttatás több van. mint régebben. .. Amikor a 3-as műhely megnyerte a versenyt, én is részesültem pénzjutalomban. .. Meg az élüzemünnepségen is kiemelték, hogy a karbantartóknak is fontos része van a sikerben. Még Takács József kőműves van hátra. Időszerű-e még a februári panasz- hogy a szállítók — ha csak lehet — elhárítják az építők kérését? Sokszor maguknak kell hordani a téglát,' maltert — kézi erővel. Mire azonban az új építkezéshez érünk, a műszak lejárt. Nem találtuk a kőműveseket. Nagyot nézett azonban a főbizalmi is. — Most már aligha van baj a szállítással — állapította meg elismerően. — Egv hete sincs tán, hogy még itt állt a régi műhely. Gyorsan elrámolták, hiszen már az új csarnok falait húzzák.*. Tóti) István