Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

Js linacs XÚ Ll Gyermek- és ifjúságvédelem Kecskeméten A Kecskeméti Városi Tanács V. E. legutóbbi ülésén a gyer­mek- és ifjúságvédelmi munka legfontosabb kérdéseivel, a so- ronlevő feladatokkal foglalko­zott. A probléma sokrétűsége — úgy gondoljuk —, mindenki előtt ismeretes. Magában foglal­ja a kiskorúak nevelését, gon­dozását, testi és szellemi fejlő­désének előmozdítását, szemé­lyi és vagyoni érdekeik védel­mét. Ha a fenti, természetesen nem teljes, felsoroláshoz hozzá­tesszük, hogy mindezeket a kér­déseket egy viszonylag nagy városban kell összefogóan meg­oldani, fogalmat alkothatunk az e területen dolgozók munkájá­ról. Nem azt akarjuk mondani, hogy a gyermek- és ifjúságvé­delem csak azoknak a felada­ta, akik hivatali tevékenységük során foglalkoznak vele. Az egész társadalom közös ügye a jövő nemzedék nevelése. Ez el­sősorban a család kötelékeiben valósítható meg. Sajnos — ilyen vagy olyan okból —, azonban nem minden otthon, nem min­den szülő alkalmas gyermek nevelésére. Ilyenkor aztán az arra hivatottak, a hatóságok lépnek közbe. A fő feladat a gyermek­es ifjúságvédelemben még­sem ez utóbbi, hanem a megelőzés, a kiskorúakat Veszélyeztető körülmények mielőbbi feltárása és meg­szüntetése. Ehhez viszont már valóban a nagy közösség önzetlen és tel­jes összefogására van szükség. Kecskeméten ez az összefogás, a szervezett védekezés nem mondható kielégítőnek. 'Nem­csak az anyagi lehetőségek szab­ta korlátok éreztetik hatásukat, hanem ezen túl más tényezők is közrejátszanak. Nyilván mind­kettőre lehet megoldást találni. A városi tanács vb igazgatási osztályának jó kapcsolatai van­nak a társadalmi szervekkel, a lakossággal, a tanácstagokkal, de az ügyészi, bíród és rendőr­szervekkel is. Törvényes esz­közök állnak rendelkezésére, s a veszélyeztetés mértékétől füg­gően segélyt folyósít, figyelmez­teti a szülőket és végső esetben állami gondozásba veheti a kis­korút. Legtöbbször — mintegy 60 százalékban — elegendőnek bizonyul az írásbeli figyelmez­tetés. A megelőző munkához azon­ban a hatóságok igyekezete nem elég. Igaz, hogy Kecskeméten évről évre észrevehetően foko­zódik a lakosság aktivitása. Jó példa erre, hogy tavaly az 1963. évi 6 he­lyett már 244 esetet hoztak az igazgatási osztály tudo­mására — tanácstagok, társadalmi szer­vek stb. —, amelyben még a fi­gyelmeztetés eredményesnek bi­zonyult. De hogy ez mégsem elegendő, azt az állami gondo­zásba vételek alakulása teszi Nem mindig kielégítő a zöldség- és gyümölcsválaszték Akik megkárosítják a "vevőket A megyében az elmúlt hónap­ban a MÉK 13 üzletében és öt kirendeltségénél tartottak vizs­gálatot az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség ellenőrei. Arra a kérdésre kerestek választ, hogy a zöldség- és gyümölcs­ellátás mennyiségben, minőség­ben. választékban igazodik-e a vásárlók igényeihez, és milyen szabálytalanságok, visszaélések tapasztalhatók az áru értékesí­tésekor. Az „elfelejtett" árleírás Nyílt, vagy burkolt árdrágí­tást a vizsgált üzletek közel fe­lénél derítettek fel az ellen­őrök. Június 9-én például a ka­locsai zöldség- és gyümölcsbolt­ban „elfeledkeztek” arról, hogy a MÉK megyei központjában 6,50 forintban állapították meg a karfiol kilónkénti árát, s az előző napi nyolcforintos áron értékesítették. Kiskőrösön és Baján sem vé­gezték el az előírt árcsökkentést, és a magas ár miatt jelentős mennyiségű zöldborsó és kar­fiol maradt a szaküzletekben, vált emberi fogyasztásra alkal­matlanná. Gyakori hiba az is, hogy a zöldség és gyümölcs későn ke­rül az üzletekbe. Bácsalmáson például a reggeli órák helyett csak délután lehetett vásárolni a vizsgálat napján. Ez egyes üzletvezetők mulasztására vezet­hető vissza, akik nem rendel­nek időben elegendő árut Aa Egy megyei vizsgálat tapasztalatai üzletvezetők hanyagságát feles­leges „óvatosságát” bizonyítja az is, hogy az ellenőrzés a bol­tok 40 százalékánál tárt fel vá­lasztékhiányt. Miért csak a vevő kárára? Lejárt hitelesítésű mérlegeket, súlyokat, s egyéb hibás mérő­eszközöket több szakboltban ta­láltak az ÄKF ellenőrei. S ezek még véletlenül sem „tévedtek” a vásárlók javára. A mulasztás nyilvánvaló, hiszen törvényere­jű rendelet írja elő a mérle­gek, súlyok rendszeres hitelesí­tését. A pontatlan mérleg ugyanis eszköz a vásárló meg­károsítására. Még jobb belső ellenőrzést A feltárt hiányosságok jelzik: a zöldség- gyümölcsboltok ve­zetőinek, dolgozóinak a jövő­ben jobban szem előtt kell tar­taniuk a vásárlók érdekeit, igé­nyeit. A hálózati ellenőrökön kívül a társadalmi ellenőrök is sokat tehetnek a visszaélések megelőzése érdekében. Segítségükkel elérhető, hogy csökkenjen az ÁKF által kez­deményezett szabálysértési el­járások száma, s hogy a szövet­kezeti zöldség- és gyümölcske­reskedelem dolgozói kivétel nél­kül a vásárlók megelégedésére végezzék munkájukat. kétségtelenné: 1960. január 1-én 164, tavaly december 31-én pe­dig 264 volt az ilyen gyerekek száma a megyeszékhelyen. Er­kölcsi és anyagi okokból a fen­ti kiskorúaknak 75 százalékát kellett kiemelni a családi kör­nyezetből. A kettő összefügg. A szülők erkölcsi magatartása nagyban befolyásolja az anyagi helyzetet. A megelőző, felvilá­gosító munkában tehát még na­gyon sok tennivalónk van. A végrehajtó bizottságnak készített jelentés is elsősorban ezt hangsúlyozza. Hasznos len­ne, ha a különböző társadalmi szervek egy-egy ülésükön önál­ló napirendi pontként erről a kérdésről is tanácskoznának. Meghívhatnák oda az illetékes tanács vb szakelőadóját is. Ilyen és ehhez hasonló módsze­rekkel elérhetnénk azt, hogy például ifjúság elleni bűntett miatt az utóbbi két évben tett 11 feljelentés felére, negyedére csökkenne, kevesebb lenne az állami gondozottak száma stb. Éppen a hatékony megelőző munka vehetné elejét a fiatal­korúak bűnözésének is. Komoly eszköze ennek az is­kolából kikerült, 14 éves kort betöltő fiatalok munkába állí­tása, elfoglaltságuk biztosítása. Tény viszont, hogy ezen a té­ren — főleg a téli hónapokban — nehézségek vannak. A gyermek- és ifjúságvé­delmi állandó bizottság terv­be vette egy ifjúsági mun­kahely létesítését szorgal­mazó javaslat kidolgozását. Az elmondottakon túl azon­ban még számos lehetőség kí­nálkozik az if j úságvédelmi mun­ka hatékonyabbá tételére. Ilyen elsősorban a szülök, a felnőtt társadalom példamutatása, s ami legalább ennyire fontos: az ifjúság nevelésével, formálásá­val kapcsolatos — még nem egyszer tapasztalható — közöm­bösség teljes felszámolása. Gál Sándor „Hideg napok“ díjai Hétfőn az éjszakai órákban osztották ki Karlovy Varyban az idei 15. nemzetközi filmfeszti­vál díjait. A második fő díjat a „Hideg napok” című magyar film nyerte, amelyet Kovács András írt filmre és rendezett. A fesztivál alkalmából Kar­lovy Varyban tartotta ülését a Filmsajtó Nemzetközi Szövet­sége (Fipressci) amelynek 15 ta­gú zsűrije úgy döntött, hogy a Fipressci díját a „Hideg napok” és a Karlovy Varyban verse­nyen kívül bemutatott „Minden fiatal férfi’ című csehszlovák film kapja. Bács-Kiskunból a Balatonra Fekete boszorkányok és az Angyal Tökfőzelék gitárzenével Foxi Maxik Balatonbogláron Un-lak. Harap-lak. Kirúg-lak. „Fenyegető” sátorcímek. A gyen­gébb idegzetűek már abba is hagyhatják a balatonboglári Kállai Éva önkéntes ifjúsági építőtáborban a sátorszemlét. Ugyanis jobbra a következőt ol­vashatjuk: A fekete boszorká­A jánoshalmi 23-as brigáddal a táborozásról beszélgetünk. Nagyon tetszik neikik Balaton- boglár. — Tavaly Mátételkén tábo­roztunk — mondják. — Itt,, a rossz idő ellenére is jól érezzük magunkat. — Titokban eláruld 1 191 m Ma api . - /kV 1 ­’jé/'­• fi ; M%< ; Iplll V $ ' * 1 it ijí m A Pöttöm-brigád üdvöskéi, Kati és Mari, az ikrek. nyok tanyája. Mellette megpil­lantjuk a tv-ből jól ismert An­gyalt, glóriával a feje körül. Somogy egyetlen ifjúsági tá­bora a bogiári. Igazi „nomád” körülmények között táboroznak itt a lányok. De nem sokáig. A gazdaság vezetői azt tervezik, hogy jövőre a halatonújhelyihez és a lengyeltótihoz hasonlóan modern házikókat építenek a sátrak helyén. Tehát utoljára a Bács-Kiskun megyei lányok él­vezhetik a sátorozás romantiká­ját, amiben nincs is hiány. Er­ről az éjszakai őrség is sokat tudna mesélni... A lányok két műszakban dol­goznak. Ebédidőben, műszakvál­táskor érünk a táborba. A dél- utánosok a szabadtéri „étterem­ben” ebédelnek. Az üres kis tá­lak — pedig tökfőzelék volt! — azt bizonyítják; kitűnő az ét­vágyuk, s hogy a konyha is szakértő kezekre van bízva. So­kat jelent a hangulatos zenei aláfestés is. Ugyanis a sátrak­kal körülzárt téren egy zenés brigád alakult. — „Jánoshalmán nincs több legény, csak kettő, csak ket­tő. — éneklik, miközben kézről kézre jár a gitár, min­denki megpróbálja, van, akinek sikerül is valami dalra emlé­keztetőt kicsalni a meggyötört hangszerből. Egymást követik a számok: A felkelő nap háza... Egy késő üzenet... Előadják: Radics Vera (gitár), Vidács Bor­bála (ének) — Kiskunfélegyhá­záról. A lubickolás szünetében a kiskunfélegyházi strandon l&Qvacs János ják; éjszakára nagy „heccet” ter­veznek. — A 14-es brigád tegnap el­vitt egy vödör, becsületes mun­kával leszedett meggyünket. Er­re bosszút esküdtünk. Szerez­tünk egy biztos helyről enyvet, jaj lesz nekik az éjjel... Érthető a felháborodásuk, hisz a munkaversenyben egy vödör is sokat számít. Főként akkor, amikor nagy a tét. Az első öt brigád szombaton elmehet tán­colni az egyik szórakozóhelyre. — Ez nem izgat különösebben bennünket — magyarázzák a félegyháziak —, ugyanis a gyü­mölcsösben megkérdeztük az egyik szakmunkást, hogy meny­nyi fiú van Bogláron. Azt mond­ta, talán harminc. Hát mit kezd­jen harminc fiúval 260 lány?! Nagy Katalin táborvezető-he- lyettes arról beszél, hogy több nevezetessége van a tábornak. Az egyik a Foxi Maxi-brigád. Politechnikás lányok a tagjak akik még otthon Foxi Maxi­egyenruhát csináltattak. Foxi Maxi-zászlójuk is van és min­den reggel különbejáratú zász­lófelvonást rendeznek. A másik nevezetesség az ikerpár: Kazin- czi Mária és Kati, a jánoshalmi gimnázium második osztályából. Nemcsak külsőleg egyformák, de egyforma jól is dolgoznak a Pöttöm brigádban. Búcsúzunk a lányoktól. Mit üzennek az otthoniaknak? — Azt, hogy át kell alakítani a ruhákat, mert mire hazaérünk, nehézsúlyúak leszünk. Mindent megeszünk itt, ráadásul akad még egy kis hazai is. S. M. PETŐFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei ka pkiadó Vállalat, eleifis kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tőr 1/a Telefon: 17-08. Terjeszti a Magyar Posta, .iőfizetési dfj 1 hónapra 10 torint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskéméi — Telefon: H-3S IWfeXJ Í60SS

Next

/
Thumbnails
Contents