Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
G LAPJA xxi. ew, is*, sz. Ára 80 fillér ws«. jut. b, vasabnap Az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről adott tájékoztatót dr. Maár András, a ! megyei tanács vb mezőgazda- j sági osztályvezetője, aki a következőket mondotta: — Mint ismeretes, az idén korábban kezdődött az aratás a szokottnál, de a szeszélyes idő- I járás, az esőzések akadályozták a folyamatos munkát. Sok he- j lyen volt vihar és jégkárok is keletkeztek, ami még inkább nehezítette a betakarítást. Az őszi árpa aratása befest n ' .n INTE7-. A Központi Statisztikai Hivóífol^élentése Macs áldozat haszta la (4. oldal) A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának tájékoztatója A bátorgyártók gondjairól (5. óidsál) a népgazdaság 1966. első félévi fejlődéséről £966. július £6. 1966. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelme és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966. első félévének végén az ország népességének száma kb. 10179 000 főt tett ki. A születések száma és aránya a népességhez képest némileg meghaladta a tavaly első félévit, de továbbra is rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék), a természetes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, mint a születéseké, mert a halálozások száma és axánya ez év első felében jóval (9 százalékkal) kisebb volt, mint 1965. első felében. Javult a csecsemőhalandóság arányszáma is (1000 élve- születettre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt). 1966. első fölévében a népgazdaság egyes ágazataiban fog- lalkoztattottak száma lényegesen nem változott: az iparban és az építőiparban kb. 1 százalékkal, a kereskedelemben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak, mint 1965. első félévében. A mezőgazdaságban és a közlekedésben viszont valamivel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az ipari termelés — az idényjellegű élelmiszer- ipar nélkül számítva — kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965. első felében, ezen belül a gépipar 9 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal növelte termelését. Az ipari termelésből ez év első felében több került értékesítésre, mint a múlt év azonos időszakában, az ipari készletek ezért kevésbé nőttek. Az ipari értékesítésből legnagyobb mértékben az ipari export nőtt. A félév folyamán 13 százalékkal több ipari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A gépek kivitele 13 százalékkal, az anyagok és félkésztermékeké 9 százalékkal és az ipari fogyasztási cikkeké 16 százalékkal haladta meg az 1965. első félévit. Az ipar 1966. első félévében kb. 4 százalékkal több iparcikket adott át a belkereskedelem net?, mint a múlt év azonos időszakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. Az építőipar termelése 1966. első felében 7 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. Elsősorban az ipari építkezések fokozódtak: az átadott lakások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari termelés elsősorban — több, mint ‘30 százalékban — a termelékenység növekedése folytán emelkedett. Az ez évi mezőgazdasági termés eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízkárok folytán a bevetett terület — az 1966. május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt. mint több megelőző év átlagában. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a takarmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcstermés jobb volt mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lényegesen, a júniusi kis mértékben meghaladta az egy évvel azelőttit. A nyár eleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és júniusban is két-háromszo- rosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a tavalyinál kisebb, sertésállomány és kb. azonos szarvasmarha-állomány mellett kb. 2 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. A felvásárláson alapuló élelmiszeripari termelés lényegében ugyanannyi volt, mint tavaly az első félévben. A félév folyamán 14 százalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A hazai ellátás céljait szolgáló élelmiszerek forgalma összehasonlítható árakon számolva 4—5 százalékkal — emelkedett A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben alakult, mint 1965. első felében: a kivitt áritk értéke ugyanis 13 százalékkal, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965. első félévi forgalmat. 1966. első félévében külföldiek 466 000 esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 000 alkalommal utaztak külföldre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt. mint a kiutazásoké. A megnövekedett termelésből és külkereskedelmi forgalomból adódó szállításokat a közlekedés lényegében folyamatosan lebonyolította — a vasút teherszállítási teljesítménye a múlt év első félévéhez képest 4 százalékkal, á tehergépkocsiké 9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei 3 százalékkal ^ növekedtek, a helyi személyszállítás a tavalyi szinten maradt. 1966. első félévében a lakosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1965. első felében. Ezen belül a munkabérek több, mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalékkal) nőttek, e növekedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezése folytán a nyugdíjak összege 15 százalékkal, a kétgyermekes családok családi pótlékának felemelése folytán a családi pótlékok összege 80 százalékkal nőtt. A parasztság munkaegység es felvásárlás címen 3 százalékkal több készpénzt kapott, mint tavaly az első félévben. A kiskereskedelem forgalma — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965. első félévit. Ezen belül az élelmiszervásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E növekedés mintegy felét az élelmiszerárszint növekedése tette ki. Az. élelmiszerellátás részben jobb (a zöldségellátásban, a gyümölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskedelem által forgalomba hozott hús- és húskészítmény-mennyiség a félév egészében kb. 10 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly az első félévben. Baromfiból növekedtek az eladások. (Folytatás a 2. oldalon4 hántással és a másodvetéssel kapcsolatban? jeződött. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fajtaleromlás miatt egyre csökkennek az átlagtermések. Kétségtelenül az időjárás is oka, hogy a megyei átlagtermés alig éri el holdanként a 10 mázsát. Legfőképpen azonban a biológiai okok játszottak közre. Ezen a helyzeten elsősorban a fajtacserével, az agrótechnikai tennivalók végrehajtásával, valamint társvetéssel lehet segíteni. Tudomásunk szerint a Karcagi Kutató Intézetnek van megfelelő árpafajtája, amit érdemes lenne nagyobb mértékben termeszteni. Hasznos volna vetőmagot importálni. Bevált az idén is az árpa búzával történő vetése. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben holdanként 23,20 mázsát adott az őszi árpa és a San Pastore. Betakarításra került a homok kenyérgabonájának, a rozsnak is nagyobb része. Mintegy 80 százalékban aratták le a közös gazdaságok. A búza betakarítását azonban meg keH gyorsítani. Határjárásaink tapasztalatai szerint már sok helyen túl érett a szem. Ezért most már ne alkalmazzák közös gazdaságaink a kétmenetes aratást, hanem azonnal takarítsák be kombájnnal —, ha a lehetőségük engedi — a szemveszteség csökkentése végett. — Ml a tapasztalat a tarlö— Nagyon sürgős tennivaló, hogy elsősorban az árpa és a rozstarlókat felszántsuk és időben földbe kerüljön a másodnövény magja. Vannak olyan tapasztalatok, hogy késnek a kombájnszalma lehúzásával. A másodvetés azért - is különösen fontos az idén, mert jelentős belvízkárunk volt. emiatt számottevő a takarmánykiesés a megyében. Ennek pótlására most még nem késő takarmánynövényeket vetni a tarlóba. Vetőmag van elegendő. A takarmánytermesztéssel kapcsolatban hívnám fel a figyelmet a pillangósok betakarítására. Az esős időjárás növelte a hozamokat, azonban késleltette a kaszálást. Ezért a második vágást, ahol még nem fejezték be, sürgősen ei kell végezni. Tapasztalataink szerint elhanyagolták a közös gazdaságok a rétek kaszálását. Ez annál is inkább helytelen, hiszen az idén már jelentős területen történt rét- és legelőjavítás, ami növelte a hozamokat. — Milyen fontosabb tennivalókra kell még gondot fordítani? — A szakemberek tudják, hogy mi a legfontosabb soron- levő tennivaló a gabona betakarításán kívüL Sajnos, az idei időjárás — különösen az utóbbi hetekben — nagyon kedvezett e káros gombafajta fejlődésének. Nemcsak a szőlőkben, hanem másutt is jelentkezett. A védekezés legtöbb helyen időben megtörtént, szervezettebben mint tavaly. Jól halad a kapások megművelése is. A tapasztalatok szerint ezekből jó közepes termésre számíthatunk — fejezte be tájékoztatóját a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője. K. S. Fapuskások (4—5. oldal) Villanyfény szomszédságában (5. oldal) cA táf (A a z vm brr ifi. ' ol<lal) J nagyanyára személyesen ismerte...“ Rózsabarack Megkezdődött a kései rózsa- barack csúcsidénye a M EK kecskeméti kirendeltségén. Műszakonként több mint ötszázan — lányok, asszonyok, diákok — válogatják és osztályozzák a naponként mintegy félszáz vagon- - nal beérkező zamatos árut. Megérteni, megértetni (3. oldal) Mivel töltscm az időt ? (8. oldal) Taktika <7. oldal) Leküzdjük az időjárás okozta kiesést A legfontosabb! a búza betakarításának meggyorsítása
