Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
1966. Juni Of 12, vasárnap VS. oldal t,A párthatározatban megfogalmazódott mindaz„ amit vártunk” Beszélgetés a reformról Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész ország közvéleménye felfokozott érdeklődéssel kísérte a gazdaságirányítási rendszer reformjáról megjelent előzetes sajtóközleményeket Természetesen — aszerint, ki mennyire járatos a közgazdaság területén — másmás elképzelések alakultak ki a dolgozók körében. Volt, aki többet és volt aki kevesebbet értett meg a tájékoztatókból. De azt kezdettől fogva tudta az egyszerű munkásember is, hogy jövőnk szempontjából döntő jelentőségű határozatot dolgoz ki a párt. Vajon megfelel-e mindenben az előzetes várakozásnak a néhány nappal ezelőtt megjelent határozat? — ezzel a kérdéssel indult az az érdekes beszélgetés, amelyet a „Fémmunkás” kecskeméti gyáregységének gazdasági és politikai vezetőivel: Horváth János igazgatóval, Bakos Péter párttitkárral, Ócsat Imre főmérnökkel és Váczi Zoltán főkönyvelővel folytattunk. Higgadtan, megfontoltan — Örömmel láttuk, hogy a párthatározatban megfogalmazódott mindaz, amit mi kommunisták, gazdasági vezetők vártunk. Olyan határozat ez, amely mögé nyugodt szívvel felsorakozhat minden dolgozó — mondja Horváth János és szavai egyetértésre találnak munkatársad körében. — Sokat beszélgettünk, vitatkoztunk az elvtársakkail a határozat megjelenése óta eltelt napokban. Volt, aki azt mondta, hogy nagyon szép, nagyon jó, de miért kell még évekig várni a reform megvalósítására — veszi át a szót a főmérnök. — Nincs igazuk a türelmetleneknek, hiszen tulajdonképpen már hozzáláttunk a kitűzött célok megvalósításához: elsősorban a termelés minőségi mutatóinak az előtérbe állításával. — Egyetértek Ócsai elvtárssal — kapcsolódik a beszélgetésbe a főkönyvelő. — A minőségi szemlélet kialakítása az alapja a gazdaságpolitika égé- ■ szét érintő változásoknak. — Éppen az a higgadtság, megfontoltság, amely a párt munkáját jellemezte a reform előkészítése idején és jellemzi a következő időkben, az intézkedések gyakorlati megvalósítása során, kölcsönöz biztonságot az embernek. Népünk jövőjéről van szó, a kapkodás nehezen jóvátehetó károkat okozhatna. — Köti csokorba az elhangzottakat Bakos Péter párttitkár. Kézzel fogható bizonyíték — A reform szükségességét hangsúlyozva, a határozat kiemeli, hogy a gazdasági fejlődés korábbi forrásai kimerülőben vannak, a jövőben a növekedést a belső tartalékok intenzívebb feltárásával, a műszaki színvonal emelésével kell elérni. Mi a véleményük erről? — Elég, ha megemlítem, hogy évekkel ezelőtt nem okozott gondot a létszám bővítése. Ma már a munkaerő belső átcsoportosítása — az improduktív létszám csökkentése a produktív javára — is jórészt befejeződött. A termelés további fokozása nyilvánvalóan csak a termelékenység növelése útján lehetséges — vélekedik az igazgató. — Már csak azért Is, mert a bérkeretünk kötött és a Jövedelmezőség döntő fontosságú gazdasági mutató — egészíti ki a gondolatot a főkönyvelő, Ócsai Imre kézzelfogható bizonyítékkal támasztja alá szavait: egy ajtóprofilt helyez élénk az asztalra. — Ezt a gyártmányt korábban két darabból állítottuk össze. A hagyományos módszerrel sem az anyagfelhasználást, sem a megmunkálás*® fordított időt nem lehetett tovább csökkenteni. Készítettünk azonban egy új szerszámot, amelynek a segítségével most már egy darabból préseljük az ajtóprofilokat. Megszűnt a nehéz kézimunka, összehasonlíthatatlanul jobb és esztétikailag is szebb a gyárt- mány, ugrásszerűen nőtt a termelékenység. Ez az a bizonyos belső tartalék, ami a műszaki fejlesztésben, a technológia tökéletes! tésében, az újításiban rejlik. » Vj szemlélet A továbbiakban arról beszélgetünk, hogy a vállalatok és a dolgozók anyagi érdekeltségének a fokozása segít kihozni minden emberből tudása, szorgalma legjavát. És ezzel máris elérkeztünk a határozat egyik legfontosabb pontjához, amelyet így fogalmaztak meg: „Az egyes dolgozó életszínvonala jobban függjön a munkája társadalmi hasznosságától.” — Nem lesz könnyű megértetni ezt mindenkivel, hiszen ha az „egyenlősdi”-elv már régen megszűnőben van is, még kísért az emléke — fordulunk a párttitkárhoz. — Igen, az újszerű gazdálkodáshoz szükséges szemlélet kialakítása nem lesz könnyű feladata a kommunistáknak és a szakszervezetnek. Fel kell készülnünk alaposan, hiszen a gazdasági reformok bevezetése, sikeres megvalósítása elsősorban a kommunisták ügye és politikai kérdés. Máris látjuk, hogy tovább kell javítanunk az alapszervezetünk vezetésének a színvonalát — válaszol a párttitkár. Piac és hidroglóbus A termelés és a kereslet összhangjának a fokozása egyik alapvető célkitűzése a reformnak. Beszélgető partnereink érdekes példát tudnak idézni a vállalat életéből ezzel kapcsolatban is: — Nehéz megérteni, hogy éppen most, amikor párthatározat születik arra vonatkozóan, hogy a piac szükségletei határozzák meg alapvetően a termelést, egy felsőbb szinten született intézkedéssel, a mi megkérdezésünk nélkül elviszik tőlünk a hirdoglóbusgyár- tást. Pedig a hidroglóbus előállítását az utóbbi években úgy tökéletesítettük, hogy ma már szép hasznot hoz a vállalatnak, és osztatlan elismerést arat termékünk a külföldi, valamint a hazai piacon is — panaszolja Horváth János igazgató. A főkönyvelő döntő érvként hozzáfűzi az elhangzottakhoz: — A technológia tökéletesítésének eredményeképpen jövőre már 10 százalékkal olcsóbban tudnánk piacra dobni a hidroglóbusokat. Az OVF Víz- gépészeti Vállalat lajosmizsei telepén pedig a gyártás beindítása, felszerszámozása stb. még hosszú hónapokig lehetetlenné teszi ugyanezt.' Gyártsák ott is, az ilyenféle versengés bizonyára további fejlesztésre ösztönözné mindkét vállalatot. A monopolhelyzet — ezt tapasztalhattuk az elmúlt évek-, ben — sokszor minőségromlást eredményez. * A beszélgetést hosszú órák után „más dolgunk is van” — jelszóval hagytuk abba. Mint a társaság egyik tagja találóan megjegyezte: ez is a határozat szellemében történt. Mert ma és az élkövetkezendő hónapokban is a legfontosabb a napi feladatok, az éves tervek maradéktalan megvalósítása. A reformok ugyanis nem szavakra, hanem gazdasági eredményekre épülnek. B. D. 4 félszemű Jmsfitía Justitiának, a jog istennőjének a szemét kendő takarja, jelképezvén, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. A bíróságok tekintélye éppen ebből a pártatlanságból táplálkozik és ez vonatkozik természetesen az üzemj társadalmi bíróságokra is. Miért hangsúlyozzuk ezt? Azért, mert a társadalmi bíróságok munkáját értékelve, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa többek között megállapította: számos üzemben következetesen csak a fizikai munkások ügyeit viszik a kollektíva ítélőszéke elé, a vezetőkét nem. A Kalocsa vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat kiskőrösi telepvezetője például többször részesült már fegyelmi büntetésben — legutóbb 28 ezer forint kárt okozott a népgazdaságnak a technológiai fegyelem megsértésével — mégsem idézték még soha a társadalmi bíróság elé. A Bajai Állami Gazdaság energetikusa saját részére készített konyhabútort a gazdaság anyagából. Szigorú megrovásban részesült ezért, de az ő ügyét sem utalták a társadalmi bíróság elé. A példákat sorolhatnánk tovább, hiszen mint mondtuk — számos üzemben csak a fél szemét takarja kendővel az igazság istennője. A társadalmi bíróságoknaK jelentős szerepet szántunk a munkafegyelem megszilárdításában, a közös tulajdon védelmében. az üzemi demokrácia szélesítésében, egyszóval: a szocialista erkölcs kialakításában. És szerepük a jövőben még tovább növekszik. Tűrhetetlen, hogy egyes gazdasági vezetők a „mundér becsülete” jegyében, a magasabb beosztású dolgozókat szint« lopva fegyelmezik és nyilvánosságot csak a fizikai munkások ügyeinek adnak. De nem értjük azt sem, hogy az üzem kommunistái, szakszervezeti aktivistái miért nem lépnek fel keményen az ilyen szemlélet ellen. A szakszervezeti bizottságoknak törvényben rögzített joguk és kötelességük, hogy figyelemmel kísérjék a fegyelmi ügyeket és az arra érdemeseket a közösség elé bocsássák — függetlenül a vétkes beosztásától. Mert a mérce ugyanaz akárkiről is van szó, és a vezetés tekintélyét nem a hibák eltakarása, hanem nyílt feltárása növeli. (—s —Ő) Két felszállás között, 30—4-0 éves. terebélyes cseresznyefák koronáját csak ily módon lehet jól megpermetezni. Talán nem érdektelen, ha megkérdezem a pilótáktól: mi a jövedelmük. — Sajnos, azzal nem dicsekedhetünk — mondja Lakk István. — Beszélgettünk az itteni traktorosokkal, s kiderült, több a keresetük, mint nekünk. Minket valóban csak a hivatásszeretet tart a gépen... Pedig nemcsak a teljesítmény érdemelne nagyobb anyagi megbecsülést. A légi növényvédelem a legveszélyesebb repülési kategóriába tartozik. S hozzá kell tennünk, ezek az emberek a permetezési-műtrágyázási szezonban csak kéthetenkénj járnak haza: Budapestre, Székes- fehérvárra. Esztergomba, Mezőtúrra. Előfordult olyan eset, hogy öt hétig nem tudtak hazamenni. Állomáshelyüket hetente kétszer-háromszor változtatják. Volt már úgy nemegyszer, hogy például Nyíregyházán reggeliztek. Szolnokon ebédeltek és Szekszárdon vacsoráztak. Gyors és gazdaságos Mindezek ellenére nem tudnának megválni hivatásuktól. Láthatóan büszkék arra, hogy a mezőgazdaság legkorszerűbb gépeivel dolgozhatnak. A korszerűség nemcsak a technikára vonatkozik. Hanem a gazdaságosságra is. Erről beszélgetünk a legelő szélén Szalai Józseffel, a Jókai Tsz brigádvezetőiével és Bátyai Józseffel, a Petőfi Tsz íőagro- nómusávaL — A karbamidos lombtrágyá- kás holdanként egy-másfél mázsás terméstöbbletet eredményez — mondja a főmezőgazdász. — A ráfordítás pedig, beleszámítva a hatóanyag és a kiszórás költségét, nem haladja meg a holdanként! hatvan forintot. Jánoshalma határában az idén 3500 hold gabonát lombtrágyáznak repülőgépről. _A permetezésnél pedig legfőbb előny — a gyorsaság. Az idén először szőlőt is permeteznek. Evégett mennek át Mélykút határába, ha itt végeztek. ■ - .A megtöltött tartállyal negyedóránként startolnak dübörögve a gépek. Pár perc múlva már a kalászok tetején száguldanak, Hatvani BameJ öttagú, két géppel dolgozó csoportnak. Nicsak. felszállt a másik gép is, egy kilométernyire tőlünk ereszkedik rá a gabonatáblára. fülkéjében Lakk István pilótával. Mi pedig visszafelé tartunk, mivel kiürült az ötbektós tartály. Hajszálpontosan megállunk a „repülőtér” szélén elhelyezett óriási vasedény mellett, amelyben a szövetkezeti gazdák készítik, illetve pótolják a karbamid oldatát. Odébb pedig a csoport ..földi tagjai napoznak: Osisneg Ferenc és Szikorszki István, a két szerelő, továbbá Kovács László, egyszemélyben gépkocsivezető és anyagbeszerző. Ez esetben örvendetes a szerelők tétlensége, mivel ez annak a jele, hogy rendben vannak a gépek.. Reggeli Nyíregyházán, vacsora Szekszárdon — Üzembiztos, jó gépek ezek — mondja Osisneg Ferenc. — A Földművelésügyi Miniszí é- rium Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának 33 ilyen masinája van. De az idén még kapunk vagy tizenötöt, szovjet gyárt- mányúakat. az ittenieknél háromszorta nagyobb teljesítmény űeket. Bár a mostaniak kapacitását sem lehet összehasonlítani a földi gépekével. Kriván Péter, a tsz-közi vállalkozás főkertésze elmondja, hogy az 1100 holdnyi szórvány gyümölcsfák permetezését alig több mint egy nap alatt elvégezte a két gép. És nem is akárhogyan, hiszen a Felbőg a motor. Meglódul velünk a gép. Fokozódó gyorsulással szalad alánk a jánoshalmi nagy legelő egyhangúan zöld szőnyege. Néhány másodperc — és a fülkében szinte elviselhetetlenné válik a zaj. Ráz bennünket a narancssárga színű szárnyas gép, akár egy parasztszekér. Ám a következő pillanatban megszűnik a rázás. Elszakadtunk a földtől. Símán úszunk a remegő napfényben, szinte a sugarak rácsain kapaszkodva felfelé. Alattunk dűlőút kanyarodik, fasorral. Emitt traktorok, amott tanyák látszanak. Előttünk a Jókai Tsz hatalmas gabonatáblája. A széléhez ereszkedünk, a gép meredeken oldalt dől. Már ott is vagyunk. Czifra Sándor, a pilóta a gép műszerfalán megnyitja a csapot. A karbamid oldata fehér sugárban hull a szárnyak alatti nyílásokból. A huszonhetedik start Mintha közvetlenül a kalászok tetején szaladnánk. Óránként 140 kilométeres sebességgel. — Ma ez a huszonhetedik felszállásom — kiabálja a pilóta, hogy értsem szavát a zúgástól. — Még huszonhárom van visz- sza. Naponta ötven az engedélyezett. Nem egészen fiatalember már. Harmadik éve repül a lengyel gyártmányú — PZL jelzésű — növényvédő géppel. Előtte a honvédségnél, illetve a honvédelmi sportszövetségnél vitorlázott. Ö a vezetője egyúttal az —————————— ..................... l——1 ..........mr mwnrmn • ni n ■■ ■ a Re pülőkkel a k
