Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

Ha a bajai járásról hallunk, megje­lennek előttünk a gazdagon termő ró­nák, a dús kalászok, a kövér gulyák, a virágzó állattenyésztés. A jómódú Bácska — így jellemezték a múltban is ezt a vidéket. A föld termékei azonban a felszaba­dulás előtt — éppen úgy mint min­denütt az országban — csak a földbir­tokosok, nagygazdák hasznát növelték. A napszám itt is annyi volt, mint má­sutt. A szegény embereknek itt sem ju­tott több a javakból, mint az ország más vidékein.1. Talán érdemes megje­gyezni, hogy például Felsőszentivánon a múltban kilenc csendőr és öt rendőr vigyázta az urak vagyonát, és tegyük hozzá, hogy a tudomány, a tudás mé­csesét csupán hat pedagógus élesztget­te. Jelenleg egy körzeti megbízott rend­őr van a községben, de 16 pedagógus végzi áldásos tevékenységét. Ehhez nem kell kommentár. A felszabadulással a föld azé lett, aki megműveli. A még nagyobb előre­lépést pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentette. Az átszervezéshez — 1960-ban, a me­gyébe elsőnek — itt értek meg legelő­ször a viszonyok. A termelőszövetkeze­tek létrejöttével (41 mezőgazdasági, 1 halászati) szinte korlátlan lehetőségek nyíltak a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A járás szorgalmas, dolgos parasztsága látta, hogy csak a nagyüzemekben lehet tovább növelni a hozamokat. Bár a kezdet nehéz volt, de tavaly már nem­csak mérleghiányos, hanem gyenge ter­melőszövetkezet sem volt a járásban. Ez a jó természeti adottságoknak, az emberek tettrekészségének és a céltu­datos járási vezetésnek is köszönhető. Az előrehaladást jól bizonyítja, hogy a közös vagyonuk 1960. és 1965. között 262 százalékkal emelkedett. Az egy tagra jutó jövedelem ugyanebben az időszakban 9 800 forintról 17 765 forint­ra növekedett. A saját erőből történt beruházások aránya a termelőszövetke­zetekben öt év átlagában 38—41 szá­zalék között volt. Az egyre városiasodé Bácsalmás látképe. azokat az ágazatokat, amelyeket a nagyüzemekben eddig is sikeresen mű­veltek. A jobb üzemszervezés, a szako­sítás érdekében három alkörzetet ala­kítottak ki. Ezek: északi és déli duna- m el léki öntéstalaj és homokhátság, va­lamint a mezőségi talajú körzet. A távlati terv szerint tovább növelik a búza terméshozamát, amely eddig is fölözte a megyei átlagot, őszi búzából 12,4 mázsa volt tavaly a holdankénti ' átlag a megyében, míg a járásban 13,4 mázsa. A nagyhozamú fajták elterjesz­tése érdekében 1961-től kezdődően rend­szeres tapasztalatcserével egybekötött búzatermesztési tanácskozásokat tar­tottak. Egy kezdeményezés sikere Sokat írtunk már a kukoricatermesz­téssel kapcsolatos bajai járási kezde­ményezésekről. A járás legfontosabb és legnagyobb területen termelt takar­mánynövénye a szántóföldek királynő­je, a tengeri. Érthető ez. hiszen a Bács­kában országosan legjobb talaj- és ter­melési adottságok vannak a kukorica­termesztésre. A felszabadulás előtt is ez a vidék azok közé tartozott, amely a legnagyobb átlagot érte el, de ez meg sem közelítette a jelenlegi eredménye­ket. 1921. és 30. között 8,6 mázsa mor­zsolt kukorica volt a holdankénti át­lagtermés. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejező évében. 1960- ban 10,5 mázsás termésátlagot értek el ugyancsak májusi morzsoltban számít­va, amelyet négy év alatt 21,7 mázsára növeltek. A termésátlagok növekedéséhez je­lentős mértékben hozzájárult a kuko­rica fészkes trágyázása. A kevés szer­vestrágya ésszerű, takarékos felhaszná­lása adott indítékot ehhez a kezdemé­nyezéshez. Ezt a módszert kezdetben főleg azok a termelőszövetkezetek al­kalmazták. ahol a vetés időszakában erre a célra rendelkezésre állt a kézi munkaerő és a vetésre alkalmas mű­trágyával kevert istálló trágya. A nagy kézimunkaerő-szükséglet és a viszony­lag magas költségek a járás szakembe­reit arra késztették, hogy új módszert kísérletezzenek ki és az ehhez szüksé­ges géptípust megszerkesszék. 1964-ben már több olyan gépük volt, amellyel a vetéssel egyidőben a sortrágyázást és a talajfertőtlenítést is végre lehetett haj­tani. Jelenleg több mint száz ilyen gép van a járásban. Ezzel lényegében meg­szüntették a kézi fészkes vetés hátrá­nyait. Egy kukorica 6ortrágyázó gép 60—90 kézi munkaerő egy napi mun­káját végzi el, tehát termelékeny és gazdaságos. 1965-ben már a háztáji gaz­daságokban is alkalmazták ezt a mód­szert. Ez évben már 12 ezer kh-rá nőtt a sortrágyázott kukorica vetésterülete. A sortrágyázás, mint az ésszerű talaj­erőgazdálkodás új, nagyüzemi módsze­re már túlnőtt a járás határain. Alkal­mazzák megyeszerte. Sőt legújabban a kertészetekben is tért hódít. Az egyre növekvő termésátlagok tá­rolási és szárítási gondokat is jelente­nek. Ennek megoldásán fáradoznak a járás termelőszövetkezetei. A csávolyi Egyesülés kezdeményezésére már tíz termelőszövetkezetben létesítettek ven- tillátoros, hideg levegős szárító és tá­roló berendezést. Egy berendezés 35—40 vagon kukorica tárolására alkalmas. Jobb minőségben tartja a terményt, mint a hagyományos górék. Az csak természetes, hogy valamennyi nagyobb termelőszövetkezetben rátérnek erre a módszerre. A kukorica hozamait a második öt­éves tervben elért eredmények tapasz­talataira építve és figyelembe véve a rendelkezésre álló lehetőségeket, hol­danként 3—5 mázsával akarják növel­ni. Ezért a csávolyi trágyaszóró vető­géptípust és a többi kísérlet alatt levő művelő és betakarító gépeket még na­gyobb mértékben elterjesztik. A kuko­ricán kívül a napraforgónál és burgo­nyánál is alkalmazzák a módszert. E három növény vetését az elkövetke­zendő egy-két éven belül 70—80 száza­lékban sor- és fészkes trágyázással vég­zik. Nagyobb területen alkalmazzák a vegyszerezést és meg szeretnék oldani néhány éven belül a kukorica gépi be­takarítását. A nagyüzem kedvelt növénye lett az utóbbi években a kender. Szereti a bácskai talajt. Művelése teljesen gépe­síthető a vetéstől a betakarításig. Azt mondják a szakemberek, hogy a leg­jobb minőségű kender ezen a vidéken terem. Jól bizonyítja ezt az is, hogy például az elmúlt évtyen az országos kedertermesztési versenyben a bajai járás termelőszövetkezetei szerezték meg az első öt helyet. Első a nagyba­racskai Űj Tavasz lett. Egyébként az országos helyezést nyert 30 termelőszö­vetkezet közül 16 a bajai járásból ke­rült ki. Évről-évre nagyobb területen vetik A Bácska mindig híres vjolt állatte­nyésztéséről. A nagyüzem még inkább lehetővé tette ennek kibontakoztatását. A mennyiségi fejlesztés mellett minő­ségi állatállomány kialakítására töre­kednek. Ezért a járás termelőszövetke­zeteiben házi törzskönyvezést alkalmaz­nak. amelyben a legszükségesebb mu­tatók kerülnek ellenőrzésre Ez is egyik feltétel ahhoz, hogy a legjobban ter­melő egyedeket szaporítsák és gazdasá­gossá tegyék a tenyésztést. Az állattenyésztői munkába bevon­ják az állatorvosokat. Tehát nemcsak állategészségügyi feladatokkal foglal­koznak, hanem szakmai tanácsadással és konkrét üzemi tenyésztői munkává' is. Fontos kezdeményezés, hogy a fe­hérjehiány pótlására — amely a mézel pocok kártétele következtében a luc.-r na terület csökkenésében mutatkozik — alkalmazzák a karbamid etetését az állattenyésztésben. A kísérletek bevál­tak. A következő években a sertés javá­ra változik az állattenyésztés szerkeze­te. Mintegy 4 százalékkal nagyobb a vöröshagymát. Ez a kedvelt fűszer- növény öt évvel ezelőtt jeleiit meg a nagyüzemi táblákon. Az idén már ezer hold körül termesztik. Megkedvelték — megszerették. Előnyei üzemszervezési szempontból sem közömbösek. Vetése- szedése nem munkacsúcs idején törté­nik, tehát nem okoz munkaerőgondot. — Miért ne versenyezzünk Makóval — tették fel a kérdést a termelőszövetke­zetek vezetői. Pénzes növény is a hagy­ma, 90—110 mázsa körül térem hol­danként, 18—20 ezer forint termelési értéket ad. Ami a dughagymával való jobb ellátást illeti Baján m4r épül a hőkezelő. Augusztusra lesz kész. A dug- hagyma termesztésére a járás 8—10 termelőszövetkezete már vállalkozott. A bajai járásban nagy lehetőség van az öntözésre. Erről dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke a kővetkező­ket mondja: — A Duna, azonkívül a számottevő csatornahálózat lehetővé tenhé a na­gyobb mértékű öntözést. Sajnos a ter­melőszövetkezetek nem eléggé használ­Varga Katalin KISZ-tag a Bácsalmá­si Ruhaüzem szakmunkása. Az üzem 383 személyt foglalkoztat a járás köz­ségeiből. A munkások 80 százaléka nő. ják ki ezt. Reméljük, hogy közös erő­feszítéssel a következő években változ­tatni tudunk ezen a helyzeten. A táv­lati tervekben szerepel az igali öntöző- rendszer létrehozása, amely 12—13 ezer holdon teszi lehetővé a mesterséges csapadékellátást. Jelenleg 5100 hold ön­tözésre berendezett terület van. A ter­vek szerint 30 ezerre van lehetőség. Mennyiség — minőség A megye éléskamrája A bajai járást úgy tartjuk számon, mint a megye éléskamráját. Mit mon­danak ezzel kapcsolatban a számok? A járásban 1960-hoz viszonyítva 1965-ig a megyei 24,9 százalékkal szemben 48,6 százalékkal nőtt a felvásárolt áru mennyisége. Biztató jelenseg a húsfel- vásárlás eredményének javulása is. 100 kh szántóról 1960-ban 52 mázsa. 1965-ben 93 mázsa húst. adott a járás dolgozó parasztsága a népgazdaságnak. A megyei átlag 1965-ben 63,5 mázsa volt, tehát a bajai járás majdnem 50 százalékkal jobb átlagot ért el a me­gyénél. Az adottságok ezt meg Is ma­gyarázzák. Vágómarhából a megyei fel­vásárlás mintegy negyedét, hízósertés­ből közel harmadát, a baromfinak pe­dig 20 százalékát adja a járás. Fejlett a szántóföldi termesztés, első­sorban a gabona és a kukorica, amely­nek régi hagyományai vannak, újab­ban pedig a kender és a hagyma nagy­üzemi termesztése hódított tért. A já­rás vezetői tudatosa« fejlesztik mind­A városban is megállná a helyét ez a szép önkiszolgáló bolt. Bácsbokodon létesült három évvel ezelőtt. Havi forgalma 300 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents