Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-30 / 153. szám
I Két madarasi termelőszövetkezet: a Béke és a Kossuth közös vállalkozása ez a sertéskombinát. Tavaly még csak 400. az idén már 1800 hizót ad a népgazdaságnak. arányban részesedik ez az üzemág a többi ágazaton belül. A táj és üzemi adottságoknak megfelelően szakositják az állattenyésztést. Torzsaila ttenyész tűsre rendezkedik be 6zámos község. Felsőszentiván, Gara. Tatailáza, Vaskút és Sükösd a szarvas- marhát tenyészti. A sertést Csávolyon, Felsőszentivánon, Vaskúton, Bácsboko- don, Tataházán, Nemesnádudvaron szorgalmazzák. Tizenhárom községben árusertésként tenyésztik a fekete és fehér keresztezett húsiajtakat. Ezek: Bácsbokod. Bácsborsód, Gara, Bácsszenlgyö. gy, Csátalja, Dávod, Hercegszántó. Nagy- baracska, Szeretnie, Vaskút, Felsőszentiván. Madaras, Mátélelke. Több községben a szarvasmarha-tenyésztést fejlesztik, de emellett foglalkoznak sertés- és baromfitenyésztéssel is. Ezek: Csávoly, Bácsalmás, Bátmo- nostor, Érsekcsanád, Kalymár, Nemesnádudvar, Sükösd és Tataháza. A járásban a sertés tartását a háztáji gazdaságokban is szorgalmazzák. A háztáji baromfiállomány kicserélését is megvalósítják. Tataháza1, Dávod, Csátalja községek példájára további baromfitársulásokat szerveznek. » A korszerű állattenyésztést segítik a termelőszövetkezetközi létesítmények. A tataházi termelőszövetkezeti baromfi- telep már régebben működik kiváló eredménnyel. Újabban Madarason. Vaskúton, Nagybaracskán, Hercegszántón, Bácsalmáson létesülnek termelőszövetkezetközi sertéstelepek. A magasabb hozamokat eredményező korszerű módszerek elterjesztését szolgálja a Bácskai Mezőgazdasági Kísérleti Szakbizottság is: A kukoricán kívül valamennyi fontosabb növényi kultúránál tanulmányozza ez a szakbizottság a terméseredmények növelésének lehetőségeit. Érdemes lenne azon is gondolkodni. hogy miképpen lehetne az állattenyésztésben is kutatni az előrelépés módozatait. NegyedwiiHSárd értékű ipari lermeics Az eddigiekből is látjuk, hogy a bajai járás lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik. A Bácskában csupán hét kisebb ipari telephely ran és lakossági szolgáltatást nyolc ktsz lát el. Szeptember közepéig másfélmillió szénporos téglát égetnek a szeremlei Dunagy öngye Termelőszövetkezetben. A képen Dudák István és Görög József. A járásban az ipar az 1960. évi 90 millió forint termelési értékkel szemben 1965-ben már 250 millió forintot produkált. 1970-re ez az összeg újabb 20 százalékkal emelkedik. A célkitűzések szerint a fejlesztés további irányai a következők: Először is a meglevő ipari üzemeket tovább korszerűsítik. Másik tennivaló a helyi építőipar fejlesztése. Sürgetőek a lakásépítkezések. Falun is egyre nőnek az igények. Kulturáltabb körülmények között kívánnak élni az emberek, ezért mind több építő kézre van szükség Tsz-közi építő brigád működik ősztől kezdve. Növelik a KÖFA brigádok, a ktsz-ek építő tevékenységét. Támaszkodnak az építkezésben a magánkisiparra is. A termelőszövetkezetek melléküzemágaiban a szénporos téglaégetést szorgalmazzák. Többek között a sükösdi Új Élet, a szeremlei Dunagyön- gye Termelőszövetkezetben az idén két- két millió szénporos téglát akarnak égetni. Az építőipar fejlesztése összefügg a mezőgazdasági építkezésekkel is, az állattenyésztés férőhelyeinek bővítésivel. Ugyancsak összefügg egyéb ipari tevékenység fejlesztése a mezőgazdasággal. Bácsbokodon például korszerűsítik a takarmánykeverő üzemet, Csátalján újat építenek. A lakosságnak nyújtott szo’gál'adások kiterjesztése szintén a célkitűzések között szerepel. Bácsalmáson egy na. gyobb vízvezeték, rádió és televízió javító részleg létesítését tervezik. Számos fórumon bírálat érte már a Kecskeméti Vegyesipari Szolgáltató Vállalatot amiért megszüntette a szoláltatást a járásban. A járás vezető szervei ezt annál is inkább helytelennek tartják, mert előzőleg nem történt erre vonatkozólag köztük és a vállalat vezetői között semmiféle megállapodás. Ar. elvándorlás gondjai Miért vándorolnak el a faluból — sok szó esik mostanában erről, sokat vitatott téma ez. Bonyolult, összetett kérdésről van szó, amire nem könnyű egyszerre válaszolni. Ha az elvándorlást, nézzük érdekes számokat kapunk a bajai járásra vonatkozóan. 1960. és 1965. között 5532-vel csökkent a lakosság száma. Figyelemre méltó, hogy a kiskunhalasi után a bajaiban a legnagyobb a csökkenés. A járás lakossága arányosan számítva nagyobb mértékben csökken, mint a megyéé. Az utóbbié ugyanis 1960-tól 1966. január 1-ig 22 329 fővel lett kevesebb. Ez annál is inkább feltűnő, mert a járásban jól dolgozó termelőszövetkezetek vannak. A tapasztalatok szerint azonban a jövedelem még nem minden. A falusi parasztság igényei is egyre inkább nőnek. Ezért a járás vezetése egyik fontos feladatnak tartja a kommunális, egészség- ügyi, a szociális és a kulturális tennivalók, mielőbbi, gyors megvalósítását. Olyan tervek összeállítására tö ek d- nek, amelyek végrehajtásában a párt- szervezetek a tanácstagok szervezésével a lakosság szívesen vállal részt, ösztönzik a termelőszövetkezetek részvételét a községfejlesztési feladatok megvalósításában. Állami támogatással Nagybaracskán, Hercegszántón, Szeremlén, Bál- monostoron új törpevízművet kívánnak építeni. Továbbra is szorgalmazzák az út, víz, villanyhálózat bővítését. A művelődési igények kielégítése szintén egyik ellenható tényezője az elvándorlásnak. Korszerűsítik a műve o- dési házakat. Bácsalmáson újat építenek. Gondot fordítanak az újonnan kialakított kulturális létesítmények, felszerelések, bővítésére, könyvtárak fejlesztésére és a községi sportmozgalom támogatására. A célkitűzések között szerepel Bácsalmás nagymértékű fejlesztése, hogy mind jobban megközelítse a városi jelleget. Kiemelten fejlesztik Bácsbokodot. Sükösdöt, Nagybórácskát, Csátalját és Vaskút községet. Több helyütt összevonják a művelődési ház és a mozi működését. A járásból indult ed az a kezdeményezés, amely az öregek napköziotthonának létesítését szorgalmazza. Ez ma már országos mozgalommá nőtt A munkában megfáradtaknak ezek a napközi otthonok egész napos szórakozást, pihenést nyújtanák. Azt tervezik, hogy a meglevők mellé még öt községben létesítenek ilyen napközi otthont társadalmi összefogással. Kádár János elvtárs, a párt Vili. kongresszusán Felsőszentivánt mint a felnőttoktatásban való részvétel szép példáját említette. A vezetők kezdeményezésére indult meg itt az általános tanulás, fiús István községi párt- titkár erről a következőket mondja: — 1957-ben tűztük napirendre a felnőtt oktatást. Mindenekelőtt a példamutatást tartottuk a legfontosabb propagandaeszköznek. Ezért elhatároztuk, hogy minden vezetőnek valamilyen fokon tanulnia kéll. Így is történt. A községben a dolgozók általános esti iskolája 1958 óta megszakítás nélkül működik. A pártvezetőség elhatározta, hogy kezdeményezi egy kihelyezett mezőgazdasági technikum. létesítését. Ez 1962. januárjában megkezdte a működését. Külön említésre méltó, hogy a termelőszövetkezetek anyagilag is érdekelté teszik a tagokat a tanulásban. Például ha az állattenyésztők közül valaki leérettségizik, akkor a főállattenyésztő keresetének 80 százalékát kapja. Az általános iskola nyolc osztályát végzettek pedig 74 százalékát. A tanulással, a művelődéssel összefügg az olvasottság. A járás könyvállománya 1962-ben 54 ezer volt, a könyvtári adatok szerint és 1965-ben pedig kereken 83 100. A kölcsönzött kötetek száma 80 ezerrel nőtt. 100 százalékkal emelkedett a napilapok olvasottsága. Nemesnádudvaron csak igen kevés olyan család van, ahova nem jár rendszeresen valamelyik napilap. A helyzetképhez tartozik még, hogy a járás 21 községében 26 általános iskola és egy középiskola működik. A nemzetiségi lakosságot figyelembe véve az igényeknek megfelelően van egy német nyelvű és három horváth —szerb nyelvű iskola. Az oktatás fejlesztése érdekében a szakrendszerű tanítást akarják bővíteni. Két hétközi diákotthont létesítettek, amely a tanyai gyerekek tanulását segíti. Garán új diákotthont építenek. Közismert, hogy a nyolc általánost végzettek továbbképzésének megteremtése szintén a bajai járásból indult el. Később országosan is elismerték. A jelenlegi fejlődés azonban túlhaladta már ezt, ezért szak- és betanított munkásképzővé való átszervezése időszerűvé vált, természetesen mezőgazdasági jelleggel. A nők és fiatalok állandó foglalkoztatása érdekében nagyon fontos a segéd-, mellék- és kiegészítő üzemágak fejlesztése a termelőszövetkezetekben. Konzervipari félkészáruk készítése, aszaló- és szárítóüzemek létesítése, az iparba történő idényjellegű bedolgozás, háziipari tevékenység, szolgáltatás jellegű üzemek szerepelnek az elképzelések között. A járás lakossága több éve kéri a Dávod—Püspök-pusztai gyógyfürdő kiépítését. Ismert, hogy évtizedek óta folyik itt a kedvező gyógyhatású víz. A községek és a termelőszövetkezetek vállaltak mintegy 2 és fél millió forint hozzájárulást. A kút fúrásához 1,2 millió forintos állami támogatás szükséges. Ha ez megvalósul — vn rá megyei ígéret —, a hajdúszobosz- lóival egyenrangú gyógyvizet nyernének, amely nagymértékben megnövelné a megye idegenforgalmát is. Más tartalmú kapcsolatok Bármerre járunk mostanában a járás területén, élénk pezsgéssel találkozunk. A párt IX. kongresszusára való előkészület fellendítette a ver- senymozgalmat. A gazdasági reformokról szóló párthatározat szintén a mindennapi beszélgetés témája. — Alkotó légkör jellemzi most az egész járást — mondja Szabó Imre. az MSZMP járási bizottságának első titkára — az a törekvésünk, hogy növeljük a vezetők felelősségérzetét, fejlesszük a tömegszervezetek párti rá- nyítását. Ezért évek óta nagy gondot fordítunk a vezetők továbbképzésére. Az esti egyetemen végzettek és jelenleg tanulók száma: 72. Száztizenhafan tanultak a marxista középiskolán. A pártoktatásban az elmúlt évben 7345- en vettek részt, 35 százalékuk termelőszövetkezeti tag. A kommunisták 65 százaléka kapcsolódott be szervezett pártoktatásba az elmúlt évben. A termelőszövetkezeti párt titkároknak kivétel nélkül öthónapos pártiskolája, vagy ennél magasabb politikai képzettségnek megfelelő végzettsége van. Mindezek hatása megmutatkozik nemcsak a gazdaságszervező munkában, hanem általában az eddig elért eredményekben. A gazdaságirányítás reformja szükségessé teszi a párt- és a tanácsi vezetés eddigi munkastílusának megváltoztatását. Más tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a vezetők és a beosztottak között, a járás és a községek között. A járási pártbizottság keresi a pártmunka hatékonyabb módszereit, növeli annak igényességét. Nemcsak követelményeket állít fel, hanem segíti a helyi vezetést. Részben tanulmányok és tapasztalatok közreadásával, másrészt a konkrét helyi feladatok kidolgozásában való részvétellel. Az eddigi eredmények korántsem tesznek bennünket elbizakodottá, mindezeket csak a lakossággal együtt érhetjük el. Az előttünk álló további nagy célok megvalósításában is a legteljesebb bizalommal számítunk járásunk népére. A jelentős távlati tervek mellett nagy figyelmet fordítunk éves feladataink végrehajtására, amelyek összhangban vannak a megye elképzeléseivel — hangoztatja az első titkár. Történt már számos kezdeményezés és nem túlzás az a megállapítás, hogy a bajai járás élenjár az új munkastílus bevezetésében. A tapasztalatok alapján bátran mondhatjuk, hogy a Bácska modell — s a jövőben még inkább az lesz — a megye mezőgazdaságának fejlesztéséhez. Kereskedő Sándor Kétmillió forintos költséggel épült ez a szép művelődési ház Felsoszcntivá- non. Nagyterme 300 személyt fogad be és van bőven hely a szakkörök működéséhez is.
