Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-30 / 153. szám
I / lflffl), jöElue 8», esütSrtBk 3. oldal Takarmánytermesztés a majorok körül Figyelemreméltó tapasztalatok a kecskeméti járásban A kecskeméti járás nagyrészt a homokhátságon terül el. Itt a legtöbb gazdaságban alig, vagy csak a trágyasaükséglet fedezésére tartottak állatokat. A homokon is megvan pedig a lehetőség az állattenyésztés színvonalának emelésére. Elsősorban a takarmány — amelyből behozatalra szorul ez a vidék — homoki termesztését kell megoldani. Az MSZMP járási bizott sága és a járási tanács vb határozata értelmében a legjobb adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetekben kell koncentrálni az á Halállományt. — Ezekben a gazdaságokban nagyobb tehenészeteket akarunk kialakítani — mondja Pálinkó István, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője. A lajosrr&ssei Saflaá Tsz-ben már hagyományai vannak az állattenyésztésnek. Itt vezették be két évvel ezelőtt a majorok körüli takaimányos vetésforgót, amelynek fő célja a szarvasmarha-állomány ellátása zöldtakarmánnyal, valamint a nagy tömegű silótakannány megtermeszté- se, Az öntözéshez szükséges vizet három összekapcsolt cső- kűtbol nyenk. A trágyái gényt a közeli istállókból fedezik, A trágya ki-, illetve a takarmány beszállítása a kis távolság miatt gazdaságosan megoldható. Tíz Tagon répa egy holdon A bőséges tápanyag-utánpótlást a talaj jó termésátlagokkal hálálja meg. Az első betakarításkor — tavaly — magas terméshozamok bizonyították ennek a módszernek előnyét. Takarmányrépát, amely igen jól beilleszthető az öntözéses vetésforgóba, 15 holdon termesztették. — A tizenöt hold 790 mázsás átlagtermést hozott — mondja Palócz Imre, a Sallai Tsz elnöke. — De volt olyan rész is, ahol egy holdon 10 vagon répa termett, őszi takarmánykeverékekből, (bükkönyös, rozs, búza, árpa), amelynek termésátlaga egyes gazdaságoknál 40— 50 mázsa volt, itt a homokon 250—300 mázsa termett egy holdon. Silókukoricából 200 mázsás átlagtermést takarítottunk be. A majorok körüld takarmánytermesztés előnyeit más gazdaságok még nem használják ki megfelelő mértékben, pedig azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol lehetőség van rá, érdemes volna bevezetni. Takarmánydinnye A takarmányellátás segítésére más kezdeményezések is vannak a járásban. A lászlófalvi Alkotmány Tsz-ben különleges homoki növényként jó eredményei termesztik a takarmány dinnyét. Az abraktakarmányok jó kiegészítője. Kemény "szövetének nem ártanak a korai fagyok, a takarmánytök betakarítása után folyamatossá teszi a friss takarmányozást. Silózásra kiválóan alkalmas, mert a száraz szecskák nedvesítője. Az eddigi kísérletek megállapították, hogy jó hatással van a tejtermelésre. A lákiteleki Szikra Tsz a majorok melletti tömegtakarmány termesztést kezdi bevezetni, emellett igyekeznek minél több silót készíteni. Külön sifózó- brigádjuk van, nem volt gondjuk a 338 darab szarvasmarha átteleltetésével. Festékszóró Több lucernái A lucerna termőterülete év- rol-évre csökken a járásban. Jelenleg rendkívül alacsony, 5—7 százalékos a termesztési 1 aránya. A csökkenés egyik oka J az is,. hogy nincs elegendő köz- [ pontilag biztosított vetőmag. Molnár András, a járási tanács ; vb-elnökhelyettese elmondta, : hogy szeretnék a lucerna termésterületét a közeljövőben legalább 8—10 százalékra felemelni. A közös gazdaságok saját I magtermeléssel fedezik a szük- J végletüket.' Ha lesz elég vető- i mag, akkor a termőterületet lu- cematermesztő bázisgazdaságok | kialakításával növelik az arra 1 alkalmas városföldi, vagy Tiszámén ti réti talajokon. A kecskeméti járásban most i az egyik legfontosabb feladat í az állattenyésztés fellendítése, I amelyhez a párt és a kormány a felvásárlási árak felemelésé- | vei az első lépéseket már meg- j tette. A járás termelőszövetke- I zeteinek említett kezdeménye- j zései más homoki gazdaságok- j ban is alkalmazhatók. K. J. Megyénkben a szőlőt 120 ezer holdnyi területen termesztik, s ebből 32 ezer hold még nem termő, új telepítésű ültetvény. A többi, csaknem háromnegyedrésznyi területnek mintegy 90 százalékán régi szőlők találhatók. Jelentőségüket jól példázza, hogy az új telepítések termőre fordulásakor is a régi szőlők adják a 3,5 millió mázsát megközelítő össztermésnek a fele körüli mennyiségét. A régi szólás-mondás tehát átalakítva is érvényes: öreg szőlők — nem vén szőlők. Javulás tapasztalható Az arány élénken figyelmeztet az utóbbiak gondozásának fontosságára. Mielőtt latolgatnák megóvásuk lehetőségeit és módszereit, érdemes végigtekintenünk: az elmúlt években milyen változáson mentek át. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének ideién meglehetősen. vigasztalan képet mutattak. összes területüknek a felén igen gyenge, másik félének a kétharmadán elfogadható, s csak az egyharmadán volt jó az állaguk. Az' azóta eltelt években, tehát a második ötéves terv időszakában, a szövetkezeti gazdaságok hagyományos telepítésű szőlőinek az állományában — néhány kivételtől eltekintve — javulás volt tapasztalható. Ez a tsz-ekben annak köszönhető, hogy célravezető munkaszervezés és ésszerű, jövedelemelosztás adottságaikhoz idomított formáinak az alkalmazásával lehetővé tették gazdáiknak a megfelelő szőlőművelést, illetve ösztönözték őket arra. Az alacso- nyobb. típusú társasgazdaságokban — amelyek a régi telepítésű szőlők többségét birtokolják — hasonlóképpen jártak el, amit különösképpen indokolt, hogy e szövetkezetekben „létkérdés” a szőlő terméshozamának növelése. Eármelv nagyobb szőlőtermesztő községünkre illik a fenti megállapítás, de az izsáki termelőszövetkezetek, az ágasegyházi Mathiász Tszcs és az orgoványi termelőszövetkezeti csoportok, valamint a keceli, Késik a komló virágzása ' AZ ERA kalocsai gyártelepén a modern, fénycsőarmatúra gyártó szalag kiszolgálására létesült az új festékszóró részleg. Képünkön: Lakatos Ferenc óránként 55 darab armatúraalkatreszt szór be lakkfestékkel. Cselik Lajos brigádja, amelybe tartozik, az idén is célul tűzte ki a szocialista brigád cím elnyerését. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megcibálták a tavaszi szelek a komló zsenge hajtásait a Bácskában, Így a szokottnál később virágzik az ipari növény. Az idén hétfajta komlót termesztenek megyénk délvidékén, szovjet, német, francia, belga és cseh, valamint több hazai fajtáról szedik majd a sör alapanyagát. A termesztés kísérleti jellegű, mert újabb ültetvényeket azokból a fajtákból telepítenek, amelyek igazolták, hogy jól alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz, bőven teremnek. barnállott ki a tésztaruha alól... Szabóné, az a szívós, dolgos kis barna asszony meg világos pon- 4 gyolában, felkészülten várta egy karszéken, mikor jönnek a fájások? Mikor kell mentőért telefonálni? ... Akkor várta a tizediket. Csendesein jegyzi meg az egyik asszonyka. — Meg is született, de mégis halt... Ülünk a kis szerkesztőségi szobában. Hallgatunk. ... Hogy szereti az a csepp, fürge kis asszonyka azt a nagy családot! ... Igen. akkor is ott csünglek gerendára akasztva a nagy vászonzacskók. Tele tésztával. Hogy míg' odalesz, ne érezze meg a család. Könnyebb legyen az apának, aki a Helvéciái Állami Gazdaságnak a munkása. Az volt a beszélgetésünk közepe Szabó Józseffel, meg a várandós anyával, hogy milyen segítségre lenne szükségük. Láttuk saját szemünkkel, hogy a pici tanya igen szűk tizenegy embernek. A tanácsi emberek feljegyezték az apa kérését, hogy párezer forint kellene, s könnyebben menne a tanyabővítés ... Később, napokon belül ment is javaslatként a megyei vb-hez: 3000 Ft-tal járuljon hozzá a tetőanyag beszerzéséhez. — Petőfi Sándor elvtárs a gazdaság igazgatója bontásanyagot ajánlott fel... De ahogy a cikk megjelent, már akkor kész volt új lakást építeni a nagy családnak a gazdaság, közelebb eső majorban. Szabó József nem fogadta el. „Nekem ott jó, ahol vagyunk ... Az a s a j á t o m.” — Ezzel hárította el a segítséget akkor is... Ö bővíteni akart. Azóta ragasztottak is egy szobát, spájzot a lakáshoz. Megkapta a pénzbeli segítséget a megyei tanácstól, s anyagi támogatást a gazdaságtól. Közbeszól G. Gy.-né. — De mi lett a kis tiszta tanyából? A belvizek miatt tócsákban állt benne a viz. Besüppedt a földpadló a lépések alatt, LemáUadozotí a vakolat. Most is fényes a föld, annyira nedves. A falak is. — Kívül a vályogból is ki van szakadva .,. Kirohad alóluk a szalmazsák ... Legutóbb négy gyerek volt beteg egyszerre. Az epilepszia is jobban előveszi őket. Egymás szavába vágnak az asszonyok, így is alig győzik sorjázni az érveket, annyi van. — Azon döbben meg mindenki, hogy Szabó József még sem akarja otthagyni a kis zugot, ott a pusztán. A felesége félti a gyerekeket, menne velük. Aki csak ismeri a családot, mind rajta lenne, hogy meggyőzné az apát. özv. Oláh Béláné tanítónő elé három gyerekük jár. ő is. M. Tóth László is kérte a gazdaságot, segítsen. Petőfi elv- társtól, az igazgatótól kezdve, mindenki kész arra, hogy lakást juttasson a nagy családnak. Szabó Józsefet becsülik, hiszen tizenhárom esztendeje hűséges, szorgalmas munkása a gazdaságnak. De hiába ajánlották fel most is a jót. Üjra csak ezt kapták: „Nekem jó, ahogy lakunk. Az a sa j á t o m.” Az anya, aki mindig otthon kénytelen lenni a gyerekekkel, és látja, mit ront a kicsik egészségén a leromlott tanya, külön kérvényt írt az igazgatóhoz. Beszéljék rá az urát. Az meg ezt vágta oda neki odahaza: „Menj az úi lakásba magad! Én maradok ...” Azért jöttünk ide, Kecskemétre, hogy az elvtársak is segítsenek ... Megírtuk a különös esetet. Olyan emberről, aki nehezen látja be, mennyire családja, gyerekei kárára ragaszkodik a „sajáthoz"’. Beszéltünk telefonon a gazdaság titkárságával. Igen, így igaz, ahogy az asszonyok elmondták. őket sem hagyja nyugodni régi munkásuk makacssága. Bíznak benne, hogy sikerül jobb belátásra bírni... Jó lenne, ha a helyi szervek is közreműködnének ebben ... Tizenegy emberről van szó... Tóth István soltvadkerti, kiskőrösi szakszövetkezetek dicséretesen példamutató eredményt értek el régi szőlőik rendbe hozásában. A legvégső határig! A kisparcellás szőlők állagának a javítása mellett megye- szerte hozzáfogtak a selejtes „kivágásra érett” kultúrnövény — sajnos, néhol indokolatlan — kiirtásához is. Ez a folyamat ma is tart, pedig a régi telepítésű termő szőlők likvidálása igen nagy körültekintést igényel, a gazdaságossági szempontok sokoldalú figyelembevételét, érvényesítését szükségeli. Ennek mellőzése, a „neki a régi szőlőknek” megfontolatlan „elv” gyakorlása, súlyos veszteséget okozna a szőlőtermesztő gazdaságoknak és a népgazdaságnak egyaránt. Éppen ezért hangoztatta korábbi állásfoglalásában a megyei párt- és tanácsi vezetés, hogy a régi szőlőket termőképességük legvégső határáig meg kell tartani! Ám hogyan? A kérdés az agrotechnikai eljárásokra, s az ösztönzésre vonatkozóan egyaránt választ vár. Mindehhez azonban bajosan lehetne mindenütt egyformán alkalmazható „receptet” adni. Néhány gazdaság eljárásának részletesebb ismertetése viszont támpontul szolgálhat —, amellett hogy rávilágít a megoldás sokrétűségére is. Művelő út, ssakmánybér, százalékos művelés Az 1260 hold új telepítésű és mintegy 300 hold régi szőlővel rendelkező Kunfehértói Állami Gazdaságban például az utóbbi művelése kétféle módon történik. A nagyobb parcellákon, s ahol a domborzati viszonyok megengedik, az úgynevezett művelőutas eljárást alkalmazzák. Minden hatodik sort kivágták, s ezek helyén járatják a nagyüzemi permetezőgépeket. (Az Izsáki Állami Gazdaságban jó néhány évvel ezelőtt hasonló módon alakították át a régi szőlők egy részét. — de eljártak úgy is, hogy minden második sor átdöntésével széles sorközü ültetvényt hoztak létre. A Szikrai Állami Gazdaságban szintén hozzáfogtak művelő utak létesítéséhez.) Tartoznak azonban a kun fehértói nagyüzemhez olyan fél- két-három-négyholdas régi szőlőparcellák is. amelyek (különösen Soltvadkert határában) szétszórtan találhatók. Ezeket hagyományos módon művelteik, mégpedig szakmánybérért. A gazdaság ellátja növényvédőszerekkel a művelést vállalókat, s a munkákért holdanként 3500 forintot fizet nekik. Ugyanakkor megszabja, hogy — az időjárástól függően — milyen terméseredményt kell elémiök. Az állami gazdaságnak ebből nincs valami nagy haszna, a népgazdaság azonban nem jelentéktelen mennyiségű szőlőhöz, illetve borhoz jut. A kecskeméti Üj Tavasz Tsz- -ben — a termelőszövetkezetekben általában „meghonosodott” — százalékos művelést alkalmazzák a régi szőlőkben. A 140 hold új ültetvénnyel is rendelkező közös gazdaság összesen 350 holdat kitevő régi parcelláinak a művelői megkapják a termésmennyiség forintértékének a 40 százalékát. Védekező- szerrel, kötözőanyaggal a tsz látja el, s igaerővel is segít! őket. Van az Oi Tavaszban több olyan parcella is; amelyeknek a százalékos művelésére nem ' akadt vállalkozó. Azokat készpénzfizetés ellenében mű- veltetik. (Folytatjuk.) Tatján István Őreg szőlők — nem yen szőlők
