Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

összeállították ^ Hívja, várja Sopron“ az ünnepi hetek műsorát Kis kéregetők A nagyobbik olyan nyolc­éves. a kisebb pedig öt-hatéves lehet. Nem rongyosak, csak ép­pen mezítlábasak, ami nyáron — még ha most kissé hűvösebb is az idő — csak napjainkban szokatlan. Kezükben egy-egy szatyor, az egyik már tele van, kenyérdarabok fehérlenek a te­tején. És járják sorra az új lakónegyed házait. Megjárják az emeleteket és mindenhova be­csöngetnek. Kéregetnek. A na­gyobbik bátrabb, minden ház­hoz beóvakodik — figyeli, hogy nincs-e kint a házfelügyelő —, a kisebb kint marad, várja a másikat. Most egy elegáns fia­tal párt figyel, amint szállnak be az autóba. Fel sem tűnik nekik a kocsi mellett ácsorgó csöppség. Olyan szokatlan do­log ez ma már, hogy szinte ei­sern hiszi az ember. És most valami erkölcsi ta­nulság féle következne, s hol­mi dörgedelem, mondjuk arról, hogy a házfelügyelők legyenek éberebbek a koldulókkal szem­ben, és ne engedjék, hogy hol­mi jött-ment csavargók őgye- legjenek a házakban. De hát ezek a gyerekek még nem a veszedelmes munkakerülők kö­zül valók, akik néha valóban kellemetlenséget okoznak a mo­tors» és kerékpár-tulajdonosok­nak. Ezek még csak apró kis kéregetők. Legszívesebben elkísérném őket azokba a tiszta és nemrég épült házakba, amelyeket a vá­ros emelt számukra a régi put­rik helyett. S megnézném, va­jon hányán élnek egy-egy szo­bában és kifaggatnám az ap­jukat, anyjukat, hogy dolgoz­nak-e, s hogyan viselik gondju­kat gyermekeiknek. Biztosan iskolába is jár­nak. de most, miután megkez­dődött a szünidő, hát így hasz­nosítják magukat. Valaki biz­tatta erre őket. Talán az apa, aki már dolgozik néha, de még gyakran elissza a keresetét, vagy az anya,, akit nemrég hagyott el a kereső élettárs. De az is lehet, hogy senki sem küldte őket, csak mivel egyedül van­nak, s az öreg szüle nem tudott mit adni nekik, hát útra kel­tek. .. Hányféle lehetőség, s mind elképzelhető, menni sem kell utánuk. S mit is szólnának, ha az idegen betoppanna hoz­zájuk? Mi köze hozzá? — kér­dezhetnék. És mégis. . . Valakinek ezzel is törődni kellene. Nemcsak ötletszerűen, de szervezetten. S nem tiltó rendszabályokkal — mit ér az ilyesmi, ha nem kí­séri józan megfontolás? —, ha­nem okos, meggyőző szóval és segítséggel is. ha kell. Egyen­ként és külön-külön. Szinte ké­zenfogva. .. JMert a szép úi házak már felépültek számukra, de milyen soká épül még fel lakóikban, kivétel nélkül mindegyikben, az emberi öntudat és az a más­fajta erkölcs, amelynek alapjai valahol ott rakódnk le. ott kez­dődnek. ahol a gyermeki meg­szokás. ' T- P. Kiskunfélegyházán, a Már­tírok útja 9. szám alatt egy pi­ciny helyiségben húzódik meg a Háziipari Szövetkezet szalma- fonó részlege. A kis műhely tíz dolgozója és a huszonnyolc be­dolgozó több százezer forintos exporttervet teljesített az el­múlt években. Az idén 700 ezer forint a termelési tervük. Gyártmányaik hagyományos, a szakajtófonás technológiájá­val készült használati cikkek, dísztárgyak. 1962-ben alakult a részleg Vízhányó Lajos népmű­vész vezetésével. ö tanította meg a többieket arra, hogyan kell kifésült rozsszalmából és hasított fűzfavesszőből korsze­rű, ízléses tárgyakat kialakítani. Az elsőként készült jénai alá­tétek, kenyeres és krumplis ko­sarak óta sok új tárgyat ter­veztek a részleg dolgozói. A mostani választékra jellemző, hogy 4 3 mintadarabot küldtek el öt országba. Az idei évben az eddig gyor­san fejlődő kis műhely azonban több gondot okoz a háziipari szövetkezet vezetőinek, mint amennyi hasznot ígér. Néhány kisebb szérián kívül ugyanis nem kaptak megrendelést. — így ebben az évben először kínálkozik alkalom a belföldi termelésre és értékesítésre — mondja Pajtás Istvánná, a há­ziipari szövetkezet vezetőségi tagja. Próbálkozásunk sajnos, nem sok eredménnyel járt. Ugyanis a szövetkezet csak a HXSZÖV-ön keresztül értékesít­heti termékeit, s egy-két nép­művészeti és háziipari bolton túl nem jutottak el áruink. Ez pedig ahhoz is kevés, hogy az igényeket felmérjük. — Milyen elképzeléseik van­nak? — Először szeretnénk az ex­portmegrendelőket felkutatni. Azonban jelentkezett egy új ve- télytárs, Jugoszlávia. Olcsóbb nyersanyagból állítják elő árui­kat és formailág is gazdagab­bak. Igaz, mi is kísérletezünk új formákkal, új technológiával és szeretnénk a modem lakásba bevinni gyártmányainkat. Saj­nos, fejlődésünket gátolja, hogy nincs népművész formaterve­zőnk. A dolgozóink által terve­zett formák bekerültek a nép­művészeti kiállításokra, ezek azonban még nem biztosítják a megrendelések növekedését. Több népművészeti boltban ér­deklődtünk: kaphatnánk-e szal­mából készült óriásvázát, vagy gyümölcsös kosarat. Mindenütt azt válaszolták, nincs. A Buda­pesti Mintabolton kívül sehol nem található. Pedig az igé­nyek úgy nem jelentkeznek, ha a vásárlók nem találkoznak az áruval. Jelenleg úgy tűnik, nem nagy jövő áll a háziipari szövetkezet szalmafonó részlege előtt. Va­jon nem lehetne, nem volna érdemes ezen segíteni? Mert mindenképpen sajnálatos lenne, ha az értékesítés útvesztőiben elveszne a nagy múltú szakaj- tófonós emlékeit őrző, modem követelményeket is kielégítő népművészeti ág. P. G. Hónapok óta a soproni üze­mek, vállalatok, hivatalok a „Hívja, várja Sopron” feliratú borítékokban leveleztek. Később azonos felirattal megjelentek szerte az országban a hirdetmé­nyek is;< Soproni Ünnepi Hetek 1966. július 1—18. A Hazafias Népfront városi bizottsága, az ünnepi hetek rendezőszerve, be­fejezte az előkészítő tárgyaláso­kat, megkötötte a szerződéseket és összeállította a végleges mű­sort Sopron a műemlékek városa Hazánkban kevés olyan hely akad, ahol a múltnak annyi szép emléke maradt volna fenn, mint Sopronban. A római ko­rabeli várfalak, a gótika, a ba­rokk és úgyszólván minden épí­tészeti stílus képviselve van Sopronban. A rendező bizottság véleménye: az ünnepi hetek egyik legnagyobb látványossága maga a város és környéke. Szép erdeivel, állat- és növényvilá­gával, szubalpin klímájával, nyaralóival: az úgynevezett „Kö­vérekkel” kedvelt üdülőhely. Július 1-én este 9 órakor a hagyományos toronyzenével, majd a győri és a soproni kó­rusok közös hangversenyével nyitják meg az ünnepi heteket. Másnap este a megye legjobb énekkarainak közreműködésével kerül sor a megyei dalostalálko­zóra. A soproni szimfonikusok Bűnügyek másodfokon Elutasították a fellebbezéseket A megyei bíróságra nemrégi­ben — fellebbezés folytán — több olyan ügy került, amely­nek vádlottjai garázda, köteke­dő, verekedő emberek. Meg kell vallani: eléggé elszaporodtak az utóbbi időben az ilyen fajta bűncselekmények. Éppen ezért vált szükségessé, hogy velük szemben fokozott szigorral, ha­tározottsággal lépjenek fel a bí­róságok. Az alábbiakban né- íiáAy olyan ügyről írunk, ame­lyekben az elsőtökön, tehát a járásbíróságoknál kiszabott bün­tetéseket a kecskeméti megyei bíróság is helyben hagyta, illet­ve megváltoztatta, súlyosbította. A törökfái italboltban minden, ok nélkül verekedést kezdemé­nyezett Szelei József és Benkő Lajos, akik három ott tartózko­dó embert megvertek. A Kecs­keméti Járásbíróság Szeleit ki­lenc hónapi, Benkőt egy évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen enyhítésért felleb­beztek, de a megyei bíróság el­utasította, keresetüket. Hasonlóképpen nem adott helyt Pohankovics Pál kecske­méti lakos azon kérésének sem, hogy a hat hónapi szabr* ág­vesztést függessze fel. Pohan­kovics italozó ember. Legutóbb egy alkalommal, amikor felön­tött a garatra, úgy megverte a feleségét, hogy annak két bor­dája eltört. Á megyei bíróság elrendelte a kiszabott börtön végrehajtását. Két testvér: Baji Hajagos Gyula és Ferenc nyárlőrinci la­kosok is azért jelentettek be fellebbezést, hogy enyhítsék a járásbíróság által kiszabott bün­tetést, ami négy-négy hónap felfüggesztett szabadságvesztés volt. A bíróság azért ítélte el őket, mert egy este nyomába szegődtek Szabó István nyárlő­rinci lakosnak, megtámadták és a földre tiporva fejbe rugdos­ták. A másodfokú, megyei bíró­ság elrendelte a büntetések vég­rehajtását. Közismerten kötekedő, izgága emberek Kiskunfélegyházán a Viczinai testvérek: László és József. Az előbbi eddig már négy esetben volt elítélve ga­rázdaság miatt, míg József ösz- szesen hétszer állt a bíróság előtt Most is garázdaság miatt kerültek a vádlottak padjára. Fellebbezés útján ügyük a me­gyei bíróság elé került, ahol Vi­czinai László egy év három hó napi szabadságvesztését két év­re. Viczinai József egy évi bün­tetését pedig másfél évi bör­tönre emelték fel. Dr. Orell Ferenc PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és p megyei tanács lapja. Főszerkesztő: ir. Weither Dániel. Kiadja a Bícs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelői: kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: t0-3f Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Terjeszt; a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hőnapra 13 forint. _______________ 66. 4356 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Index; SS 965, nei műsorát. Július 16-án aBM Tűzrendészet! Parancsnokság Szimfonikus Zenekara, Lakatos Gabriella, Róna Viktor, Szabó Miklós közreműködésével „Ope­rett- és balettéit” címen rendez műsort, mely után este 10 óra­kor nagyszabású tűzijátékkal zárul a jubileumi ünnepség. Nyári Egyetem, kiállítások, sportversenyek Az Ünnepi Hetek elején, jú­lius 7-én nyitják meg a 11, Soproni Nyári [ Egyetemet. A TIT, az Erdészeti és Faipari Egyetemmel gőzösen rendezi meg a Nyári Egyetemet, melyre sok külföldi, de nem kevés bel­földi is bejelentette részvételét. A hallgatók számára biztostják, hogy a vároq idegenforgalmi adottságainak, évszázados kul­túrájának bemutatásán kívül az erdőmérnöki és) faipari mérnök- képzés korszerjű eredményeivel is megismerkedjenek népszerű formában. A hallgatók megte­kintik a város nevezetességeit, a fertődi kastélyt, a fertődi és sopronhorpácsi növénynemesítő állomást, Győtj nevezetességeit, a világhírű pannonhalmi könyv­tárat. Ugyancsak július 7-én nyitják meg |a IX. Magyar Emissziós Színképelemző Kon­ferenciát. A Sopront megláto­gató vendégek az Ünnepi Hetek idején több kiállítást tekinthet­nek meg. Soproni városkép a első hangversenye, július 3-án este lesz a Petőfi Színházban, melyen közreműködik Dunst Mária, Komlóssy Erzsébet, Me­lis György és Pálos Imre az Operaház magánénekesei. A he­tek egyik kimagasló zenei ese­ménye Mozart: Kequiemjének előadása lesz. A soproni szim­fonikusok, az Arezzóban arany­érmet nyert Veszprém városi Tanács Énekkara, továbbá Sze- csődi Irén, Barlay Zsuzsa, Réti József és Szalma Ferenc, az Operaház tagjai szólaltatják meg a művet. Lehotka Gábor orgonaművész és a soproni Ka­marazenekar hangversenyét a televízió is átveszi. A soproni fiatal művészek hangversenyét, majd az Operaház művészeinek előadásában Mozart: Szöktetés a szerájból és Puccini: Pillangó­kisasszony című operáját hall­hatja a közönség. Több fúvós- zenekari és kamarazenei hang­verseny, továbbá a tánc- és dzsessz-zenekarok dunántúli versenye egészíti ki a hetek sieti Érdekes sportbemutatók, or­szágos tornaverseny, motoros terepgyorsasági verseny egészí­tik ki az ünnepi műsort. Meghívóval az ünnepi hetekre Nemcsak a rendezőbizottság, de a kereskedelem, a Vendéglá­tó Vállalat, a Megyei Idegen- forgalmi Hivatal is készül az ünnepi hetekre. A Sopronba látogatók az új Fenyves Szállo­dát, a Pannónia szállodát, a Campinget, a turistaszállókat és a fizető vendégszolgálatot ve­hetik igénybe. Hamarosan az or­szág összes idegenforgalmi hi­vatalaiban és IBUSZ irodáiban kaphatók lesznek az ünnepi hetekre szóló meghívók. A meg­hívó a határövezetbe való be­lépésre jogosítja annak tulajdo­nosát. A meghívó mellékletekép­pen mindenki! megkapja a ki­állításokra érvényes belépője­gyeket is. Radó Ferenc Egy népművészeti termék vevőt keres

Next

/
Thumbnails
Contents