Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I XXI ÉVFOLTAM, 149. SZÁM 60 fillér 1966. JÜN1US 25. SZOMBAT Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta ta­nácskozását. Az ülést Vass Ist­vánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend szerint a képviselők folytatták a nép­gazdaság harmadik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat meg­tárgyalását. Elsőnek Fock Jenő, a Miniszr tertanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. Tisztelt országgyűlési Harmadik ötéves tervünket a kormány meggyőződéssel tudja javasolni elfogadásra a tisztelt országgyűlésnek. A terv az ösz- szes érintett minisztériumok és főhatóságok együttes munkájá­val, gondos mérlegeléssel, a le­hetőségek számbavételével ké­szült. Szakemberek ezrei vettek részt fontos részletek kidolgo­zásában. a terv készítése tudo­mányos jellegű, alkotó tevé­kenységet követel meg. Ugyan­akkor nem nélkülözheti a dol­gozók minden rétegének állandó aktív közreműködését, a társa­dalmi jellegű ellenőrzést sem. Tervünk realitását ezek a té­nyezők nagymértékben erősítik — mondotta bevezetőben Fock Jenő. Tervünket nagymértékben jellemzi a józanság, a realitások számbavétele. Ez azonban nem jelenti azt. hogy végrehajtása könnyű feladat. Ellenkezőleg: egész tevékenységünket az élet minden területén magasabb szintre kell emelni, mert a terv különösen annak alapvető koncepciója csak ily módon tel­jesíthető. Fock elvtárs kijelentette: A terv alapvető vonásának tekin­tem, hogy abban tükröződik pártunk gazdaságpolitikája. Vannak, akik a gazdálkodás­sal, gazdaságirányítással, a gaz­dasági mechanizmussal kapcso­latos kriiikai-önkritikai észre­vételekből, cikkekből, vitákból olyan következtetést Vonnak le, hogy nemcsak a gazdasági mechanizmus, hanem gazdaság- politikánk is reformra szorul. Ez téves következtetés. A re­form — mint erre a Központi Bizottság határozata rámutat — fontos tényezője a gazdaságpo­litika továbbfejlesztésének. A gazdasági mechanizmus alapos megjavítása minde­nekelőtt azért szükséges, hogy gazdaságpolitikánk a gyakorlatban minél hatéko­nyabban érvényesülhessen. Fock elvtárs ezután az év elején hozott bérjellegű intéz­kedések kedvező hatásáról be­szélt, majd így folytatta: Az idei és a jövő évi mun­kánkat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechaniz­musát. A Központi Bizottság határo­zata tudományos alapossággal fogalmazta meg a teendők ösz- szességét. A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb épí­tése előtt álló — jórészt ön­magunk teremtette — aka­dályok elhárítása és a haté­konyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. Ismert, hogy az űj mechaniz­mus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. A termelői árak rendezését úgy kell szer­vezni, hogy a konkrét árak megállapítása valamennyi gaz­dálkodó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember 1-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztábban láthatók majd a fej­Fock Jenő felszólalását mondja. lesztési tennivalók, gyorsabban haladhatunk a műszaki fejlesz­tésben, a gyártmánystruktúra átalakításában, a társadalmi munka termelékenységének emelésében. Olyan rugalmasabb árrend­szert kívánunk létrehozni, ahol az árak az eddiginél szűkebb körét határozzák meg központi­lag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pb egyes alapanyagokra, alapvető fo­gyasztási cikkekre és szolgálta­tásokra. Lesznek hatósági meg­kötéssel mozgó megállapodás­árak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek je­lentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság pL vagy maximálja az árat. vagy, az adott termékcsoportra irány­árat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesz­nek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatrészek­re, bizonyos fogyasztási cikkek­re! Az árrendszer nem lesztfte- rev, az árképzés formáit a szük­ségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Az állami szervek már el­kezdték a munkát és a gazda­sági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rende­zésének legfőbb elveiről — mon­dotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésé­vel kapcsolatos előkészítő fel­adatok, az á Hamiveze tésben dol­gozóik jó munkájával a szüksé­ges időre el végezhetők. Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről-időre beszá­moljon az országgyűlésnek. A dolgozók informálásához, a gazdasági mechanizmus bonyo­lultabb kérdéseiben való eliga­zodáshoz nagy segítséget nyúj­tanak a társadalmi szervek. A társadalom különböző rétegei­nek, a gazdasági vezetés külön­böző szintjein dolgozóknak más és más jellegű problémáik, he­lyenként kételyeik vannak és lehetnek még hosszabb ideig. Ezekre is választ kell adni. Az új gazdasági mechaniz­mus alapvető vonásainak meg­magyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtér­be kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, ma­gyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a hatá­rozat szellemében dolgozza­nak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági felada­tokat igyekezzünk nagyobb fe­lelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Ügy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági ter­veinket, hogy ezzel is előkészít­sük a reform 1968. évi beveze­tését. A gazdasági mechanizmus re­formja nem csupán gazdasági, hanem jelentős politikai fejlő­dést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratizmusa. Bővül a dolgozók szerepe a gaz­dálkodás irányításában és ellen­őrzésében. Fokozódik a szor­galmasan és jól dolgozók, a na­gyobb szakképzettséggel rendel­kezők munkájának megbecsülé­se. Következetesebben érvénye­sül a szocialista bérezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden területén új munkastí­lus honosodik meg. A szemé­lyes felelősség, a politikai meg­győződés, az új iránti fogé­konyság szerepe jelentősen meg­nő. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságra, a kezde­ményezések kifejlődésére, a nép- gazdasági és vállalati érdekek jobb összhangjára épít, számol azzal, hogy az eddiginél jobban kibon­takozik a dolgozók alkotó- készsége, a szocializmus felépítésére irányuló aka­rata. Ez azonban automatikusan nem következik be. Fontos feladat az embereket felvilágosítani, meggyőzni, valamint úgy oktat­ni és nevelni, hogy élni is tud­janak a nagyobb önállósággal. Azzal számolunk, hogy az új mechanizmus előnyei már a ki- j dolgozás során felszínre kerül­nek és a végrehajtásban ér­vényre jutnak, s ez mielőbb új j lendületet visz a szocializmust építő munkába. Bizonyosak va­gyunk benne, hogy az új gazda­sági mechanizmus segítségéved, a mostani tervtörvényben ja­vasoltnál nagyobb feladatok el­végzésére leszünk képesek. (Folytatás a 3. oldalon.) Teljesen gépesítheti a burgonyatermesztés Tapasztalatcsere Miskéa A Bács-Kiskun megyei öntö­zési Szaktanácsadó Csoport, a Megyei Növényvédő Állomás és a Kalocsai Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályának kez­deményezésére pénteken dél­előtt burgonyatermesztési ta­pasztalatcserét tartottak a mis­kei Egyetértés Termelőszövet­kezetben. Ennek a szövetkezet­nek van a megyében a legna­gyobb, mintegy 200 holdas ön­tözött burgonyatáblája, amelyet teljes egészében az idén. először a Burgonya-G-nevű gyomirtó­szerrel kezeltek. A bemutató­nak az volt a célja, hogy a me­gyei szakemberek, valamint a környező termelőszövetkezetek vezetői a gyakorlatban is meg­tekintsék a gyomirtószer, vala­mint az öntözés hatását. A vendégeket Miskolczi Péter, az Egyetértés Termelőszövetke­zet elnöke és a gazdaság többi vezetője fogadta. Tanyi János, a járási tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője rámutatott a burgonyatermesztés növelésé­nek fontosságára. A követke­zőkben Bolla Károly, a terme­lőszövetkezet főagronómusa el­mondta, miképp oldották meg a burgonyatermesztés teljes gépe­sítését. Géppel vetettek, és a szedést is gépesítették. A Bur» gonya-G, amely magyar gyárts mányú gyomirtószer, jól bevált csak még egy kicsit drága. Hol­danként 300 forintba kerül a gyomtalanítás. A burgonyára különböző időben, különböző fajta műtrágyát is szórtak, ösz- szesen mintegy 5 és fél mázsa mennyiségben holdanként. Két táblán karbamidos kezelést is alkalmaztak. Az egyik kísérlet­nél holdanként 20 kilogramm, a másiknál pedig 30 kilogramm karbamidot adtak. A próbasze­dések elég szép eredményt mu­tatnak, 50—60 mázsa körüli ter­mést holdanként. A tanácskozás résztvevői meg­tekintették a burgonyatáblákat, látták működés közben a Káló- 3 nevű burgonyaszedő gépet, amelyből négy van a termelő- szövetkezetnek. A vendégek a határjárás után értékelték a látottakat és meg­állapították, hogy korszerű ag­rotechnikai eljárásokkal meg­oldható a burgonya hozamainak növelése, megakadályozható a fajtaleromlás. A tapasztalatok alapján a következő években több termelőszövetkezetben kí­vánják alkalmazni a Burgonya- I G-nevű gyomirtószert. Tiszántúli gazdák szakmai kirándulása megyénkbe Pénteken Debrecenből és kör­nyékéről csaknem félszáz ter­melőszövetkezeti vezető és gaz­da érkezett — Rohács Józseffel, a debreceni járási tanács mező- gazdasági osztályvezetőjével az élen — tapasztalatcsere látoga­tásra a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézetbe. A nyírségi homokterületek sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a kísérleti intézet te­rületén művelt talajokkal, s a Debrecen környéki mezőgazda­sági szakemberek egynapos út­jának célja volt megismerkedni az itteni homoktalajok vetés- szerkezetével, a jellemző növé­nyek arányainak alakulásával, nem utolsó sorban pedig jöve­delmező termesztésük lehetősé­geivel. Különösképpen érdek­lődtek a vendégek az intézet­ben előállított, nemesített új paraddcsomr, paprika- és ubor­kafajták, a H-rozs és a triticale iránt, mely utóbbinak a ter­mesztésével kísérleti parcellá­kon már mintegy tucatnyi Hajdú-Bihar megyei termelő- szövetkezet is foglalkozik. J. T. De Gaulle Szibériában Sokrétűen fejleszteni a kapcsolatokat NOVOSZIBIRSZK (TASZSZ) A Szibériában tartózkodó de Gaulle francia köztársasági el­nök Nyikolaj Podgomijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének társaságá­ban pénteken délelőtt megte­kintette a novoszibirszki villa­mossági gépgyárat, amely 37 (Folytatás a 2. oldalon.) Ce Gaulle francia köztársasági elnök — balról — és Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke Novoszibirszk repülő­teréről útban ä város felé. • •'••• •­Áz ötéves terv vitája az országgyűlés második napján

Next

/
Thumbnails
Contents