Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
f Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM Ára 60 fillér ^rXrWLrr^.. *w Muir Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön, délelőtt 11 órakor összeült az or- ' szággyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Minisztertanács el- ! nöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás- i pár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, i az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továb- j bá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy az ipari bizottság megvizsgálta Klujber László képviselő interpellációját — amely az 1965. novemberi ülésszakon hangzott el a bauxitbányászat ügyében —, továbbá az interpellációra adott miniszteri választ Ez utóbbit, mint ismeretes, az országgyűlés nem fogadta el. Az ipari bizottság vizsgálatának eredményéről az ülésszak során jelentést terjeszt az országgyűlés elé. Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az ipari bizottság jelentése Klujber László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; i. Interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. Ajtai Miklós beszéde A forradalmi rrumkas-paraszt kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1966—70. évekre vonatkozó 3. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervjavaslat figyelembe veszi a gazdaságfejlesztés eddigi tapasztalatait, támaszkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatában foglalt, hosszú időre alapul szolgáló irányelvekre, szem előtt tartja a társadalmi, gazdasági építés legközelebbi feladatait. A törvény- javaslat alapjául szolgáló irányelveket az MSZMP Központi Bizottsága 1966. májusi . ülésén megvitatta és jóváhagyta — mondotta, bevezetőjében Ajtai Miklós. A továbbiakban részletesen elemezte a második ötéves terv eredményeit Hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében is. A harmadik ötéves terv célkitűzéseiről szólva megállapította, hogy míg korábban nagyobb mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerőtartalékait addig ma már ilyen lehetőségekkel nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezünk. A gazdaságfejlesztés jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz — mondotta az előadó. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar export- képessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból az összes számításba vehető tényező gondos figyelembevételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét feltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. A kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét, A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisai továbbra is a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszú lejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom* a KGST-országok- kal az átlagosnál gyorsabban nő. Ebben különösen nagy szerepet játszik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztása során biztosítjuk hogy (Folytatás a 2. oldalon-) 1966. JÜN1US 24. PÉNTEK Felkészültek a nyári csúcsidőszakra a fiivarn7fllr illést tartott IlifUiUbUll a megyei szállítási bizottság Tegnap Kecskeméten, a városi tanács dísztermében gyűltek össze a megyei szállítási bizottság tagjai, valamint a szállító és szállíttató vállalatok vezetői, hogy megvitassák a nyári csúcs- időszak legfontosabb fuvarozási feladatait Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a szállítási bizottság elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd átadta a szót Csoltó LászlónaJc, a Központi Szállítási Tanács titkárának. Bevezetőül az ország egészét érintő teendőkről, a szállítás utóbbi években végrehajtott fejlesztéséről szólt az előadó. Kiemelte, hogy — sok év után először — 1965-ben a közlekedés valamennyi ága végrehajtotta a legfontosabb árufuvarozás teendőit. Ez egyrészt a műszaki színvonal emelkedésének, másrészt annak köszönhető, hogy tervszerűbbé, szervezettéb- bé vált a munka, nagymértékben csökkentek az indokolatlan szállítási igények. A továbbiakban a Bács megyére vonatkozó fuvarozási kérdésekkel foglalkozott Csoltó László. Megállapította, hogy az első félévi tervét a vasút és az Autóközlekedési Vállalat is teljesítette. Hátra van azonban a begyűjtési, szüretelésd csúcsidő- szak, amely — a megye mező- gazdasági jellegéből adódóan igen nagy terhet ró az idén is a MÁV és az AKÖV dolgozóira. Sokat segíthet, ha az eddiginél jobban kihasználják a közületek, termelőszövetkezetek igen jelentős — 944 teherautót és 2900 pótkocsit számláló — gépkocsiparkját a megyei feladatok lebonyolításához. Szükség lesz a csúcsidőszákban a vasárnapi rakodás megszervezésére és ahol indokolt a rakodási idő meghosszabbítására is. Különösen a tartály és hűtőkocsik gyors kiürítése, tervszerű mozgatása a fon te», mert ezekből — az utóbbi években végrehajtott fejlesztések ellenére is — kevesebb lesz a csúcsidőszakban, mint amennyit a megyei fuvaroztatók igényelnek. Befejezésül azt hangsúlyozta az előadó, hogy a megyei szállítási bizottságnak az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is nagy szerep jut a szállítási munka koordinálásában és a menetközben felbukkanó nehézségek gyors, operatív jellegű megoldásában. A vitában felszólalók szinte kivétel nélkül beszéltek arról, hogy az év eddig eltelt hónapi jaiban a szállítók és a szállíttatok kapcsolatát a szoros együttműködés jellemezte. Sóhaj da József, a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat igazgatója azt fejtegette, hogy a néhány hónappal ezelőtt végrehajtott gépkocsitipizálás — a ZIL teherautókat nagyobb rakfelületű Csepelekre cserélték ki — előnyösen éreztette hatását a mezőgazdasági termékek szállításánál. Ha szükség lesz rá csúcs- időszakban, az országos tartalékból is igényel járműveket a megyei szállítási bizottság B. D. Politikai nevelőitittiika a szakszervezetekben 160'tanfolyam, 3500 hallgató Megyénkben az utóbbi évek nagyarányú iparosítása következtében megnőtt az ipari munkások száma és ezzel együtt örvendetesen gyarapodott a szak- szervezetek tagsága is: csaknem százezer szakszervezeti tagot számlálunk már Bács-Kis- kun megyében. Ennek a — bátran mondhatjuk — nagy tömegnek művelődését a Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányítja. Tavaly 161 politikai iskola működött ?500 résztvevővel. Annak ellenére hogy az építőipari munkások szétszórt munkahelyeken dolgoznak, az ÉM. Építőipari Vállalat szakszervezete végezte a legeredményesebb munkát a politikai oktatás terén: 67 tanfolyamon 1600 dolgozó tanult és lemorzsolódás alig fordult elő. Hasonló ered- rftényes munka folyt még a HVDSZ, a MEDOSZ és KPVDSZ szervezeteiben. Különösen a február elsején életbe lépett ár- és bérintézkedések helyes magyarázásánál volt nagy jelentősége a szakszervezeti politikai iskoláknak. Főképp „A falu szocialista fejlődése” című téma keltett nagy érdeklődést, amely a munkás- osztály és a dolgozó parasztság érdekazonosságát tárgyalta. az életbe léptetett intézkedések kapcsán. A Szakszérvezetek Megyei Tanácsa a politikai iskolákról szerzett tapasztalatait összegezve, legutóbb megállapította, hogy azok nagyban hozzájárultak a párt által meghatározott irányvonalnak a dolgozók körében való elfogadtatásához és széles körben népszerű módon vitatták meg az ideológiai irányelveket. Néhány jelenségre azonban felhívja az SZMT a figyelmet. Nevezetesen: nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pártós KISZ-oktatással összehangolják a politikai iskolákat. Továbbá: minden esetben mérlegelni kell az adott munkahely lehetőségeit és sajátosságait. Általában minden tanfolyamon, de különösen a szakmaközi kul- túrotthonokban, lehetővé kell tenni az előadást illusztráló filmvetítést. Azokon a munkahelyeken, ahol nagyobbrészt szétszórt üzemegységek vannak (építőipar, MEDOSZ), a jövőben az illetékes szakmai megyebizottság es az SZMT is nagyobb segítséget nyújt a tanfolyamok tartásához, mint eddig. B. J* i
