Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
Vigyázzunk jobban értékeinkre! A hanyagság a tolvaj kezére játszik Elszaporodott a megyében azoknak a bejelentőknek a száma. akik sürgős segítséget kérnek a rendőrségtől, mert lakásukat kirabolták, értékeiket ellopták. Már a panaszok felvételénél azonban kiderül: a károsult szolgáltatott alkalmat arra, hogy pénzétől, esetleg berenS. soltvadkerti fiatalember és két társa könnyűszerrel befeszítette a kamra ajtaját. s onnan egy alkalommal 56 liter bort loptak el. A károsult természetesen a rendőrséghez fordult: kerítsék elő a tetteseket de egy percig sem gondolt arra, hogy a betörést egv biztonsági zárral megelőzhette volna. Nemcsak a magánosok követnek el ilyen hanyagságot, de sok esetben az állami vállalatok is. A Kiskőrösi Állami Gazdaság egyik raktárhelyiségében takarmányt tároltak. A raktár ajtaja egyszerű kulccsal záródott, és a raktárra senki, sem vigyázott. Ez év tavaszán B. I. és V. F. akasztói lakosok gondoltak egyet, feltörték a raktárhelyiséget és nagyobb meny- nyiségű lucemaszénát loptak el. Besurranás és álkulcs Sok háziasszony főzés, takarítás közben meglátogatja a szomszédasszonyt, egy kis tercierére. Ilyenkor általában az ajtók tárva nyitva állnak, s a háziasszony nem is gondol arra, hogy milyen jó alkalmat te- | remtett a bűnözők számára. Számtalan példát lehetne felhozni a megye községeiből, városaiból. ahol ilyen hanyagság következtében nagyobb összegű ; pénzt, különböző értéktárgya- j kát, ruhaneműeket loptak el. Amikor a háziasszony hazaér- j kezik már bánja, hogy nem zárta be az ajtót, de a tettesnek és értéktárgyainak már csak hült helyét találja. Különösen most nyár elején szeretnénk felhívni a nyaralni, üdülni utazók figyelmét B. J. kecskeméti lakos esetére. B. J. hosszabb időre elutazott, * ezt jó néhány ismerősével közölte Ez nem is lett volna baj, de lakását csak egyszerű kulccsal zárta be. s a szekrényben 8000 forint készpénz lapult. A tettes aki tudta, hogy B. J. nem tartózkodik otthon, álkulccsal kinyitotta az ajtót, magához vette a pénzt és kereket oldott. Amikor a lopást felfedezték, már szinte lehetetlen volt a tettes felkutatása. ..Alkalom szüli a tolvajt’' ;artja a közmondás, s ez így gaz, amelyet a fenti példák is nizonyítanak. Ne teremtsünk te- lát alkalmat, vigyázzunk job- >an értékeinkre, hiszen a nyit- /a hagyott ablak, az elrejtett culcs, a biztonsági zár hiánya nind lehetőség a rosszindulatú, i könnyű pénzkeresetre számí- ó emberek szemében. Könyvtár a fiókban dezési tárgyaitól „megszabadítsák”. A bejelentés megtörténte után hiába kezdenek gyors nyomozást, a tettest nagyon nehéz elfogni, hiszen legtöbb esetben nyitott ablakon, vagy csak a család által ismert „rejtekhelyen” levő kulccsal hatolt be a lakásba. Az okos ember más kárán tanul, tehát érdemes néhány nagyon is jellemző példát felsorakoztatni. Kulcs a lábtörlő alatt Jó néhány családnál még most is szokás, hogy a lakás kulcsa csak egv példányban van meg, s emiatt, valamiféle rejtekhelyét keresnek számára, amelyet állítólag csak a családtagok ismernek. Az ilyen „rejtekhelyek” közé tartozik a lábtörlő és a virágcserép, A közelmúltban T. I. kalocsai lakos súlyosan ráfizetett arra, hogy a 'lábtörlő alá rejtette el a kulcsot. Valaki mégis megtalálta és senkitől sem zavartatva behatolt a lakásba és 4200 forintot magával vitt. T. I-nek valószínűleg kevesebbe került volna a kulcsról egy másodpéldányt csináltatni. Szinte ezzel az esettel egy- időben történt. V. D. bajai fiatalember megfigyelte, ' hogy K. E-né amikor eltávozik otthonról. a lakás kulcsát egy felfordított virágcserép alá rejti el. Egyik délelőtt, amikor az asz- szony eltávozott otthonról, a fiatalember magához vette a kulcsot, átkutatta a lakást, s a szekrényből 2300 forintot emelt ki, majd a kulcsot a szokott helyére tette. Napok múlva döbbent rá K. E-né, hogy ellopták a pénzét. Csakis az eredményes nyomozás tudta a tettest leleplezni. Raktár biztonsági zár nélkül Az agyafúrt, tolvajok nemcsak a „rejtekhelyeken” levő kulcsokban látnak behatolási alkalmat. hanem azokba a raktárakba is, hol a biztonsági zárat mindössze egy. rozsdásan lógó pánt és egy aprócska lakat képviseli. A betörés után természetesen a tulajdonosok fogad- koznak, de akkor már késő a bánat. így járt F. J. bócsai lakos is. A gazdának a szőlőben levő boros kamrája egy rossz lakattal volt csupán lezárva. H. Évente több millió könyvet adnak ki a világon, a rendszeresen megjelenő folyóiratok száma is több százezer. Egy-egy könyvtár évi könyvszaporulata több tízezer. E rengeteg anyag tárolása temérdek helyet igényel, mert nemcsak a könyvek száma nagv, gyakran a méreteik is tekintélyesek. Különösen a régi, évszázados művek között akadnak óriások is: egy 1830- ban készült anatómiai atlasz magassága 190 cm, szélessége 80 cm. Igaz viszont, hogy akad olyan miniatűr könyv is, amelynek magassága csak 16 mm, szélessége p>edig 6 mm és csak mikroszkóppal olvasható. Ha körülnézünk egy könyvtárban, az egymás után sorakozó termekben polcot és p>olcot látunk mindenütt. Külön helyiségeket igényel a könyvek nyilvántartása is. nagyságú vékony filmre több ezer táviratot ráfényképeztek, s postagalambbal juttatták ki. Az üzeneteket mikroszkóppal olvasták el. Ma a mikrokópiákat éghetetlen íinomszemcsés filmre fényképezik, kb. húszszoros kicsinyítéssel. A gép automatikusan méri az expozíciós időt, exponál és továbbítja a filmet. Automatikus az előhívás is, a gép tartja a vegyszerek állandó hőmérsékletét, s Végigviszi a filmet az előhívón, fixálón és mosótartályokon; a negatívokról p>edig a folyamatős filmmásoló készíti a pozitívl képeket. A fel- vételezés ilyen automatizálása természetesen igen rövid idő alatt nagy mennyiségű mikro- kópia elkészítését teszi lehetővé. A filmeket csjak régebben tárolták tekercsekben, ez a kikéÜdítő ital — izmainknak A sportolók szervezete speciális megterhelésnek van kitéve, tehát speciális táplálkozásra van szüksége, — ennek az elvnek az aprópénzre váltását kezdte meg két fiatal orvos, dr. Frenkl Róbert és dr. Rigó Imre, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének adjunktusai. Az első „aprópénz”: a táplálkozásnak ugyan igen csekély, de mégis fontos részét képező üdítőital. Kísérleteik során arra a gondolatra jutottak, hogy tulajdonképpen a szomjúságot kiváltó izzadás, illetve az izzadást kiváltó nagyfokú izommunka során a szervezetben elhasználódó ásványi sókat kell pótolni. Ezek közül eddig csak a nátriumot, azaz a konyhasót tartották komolyabban számon (a meleg munkahelyen dolgozóknak is sós keksz az egyik védőétele), pedig csaknem hasonló jelentőségű a foszfor és a kálium is. Az, hogy vitaminra és nagy kalóriái ú szénhidrátra is szükség van, nyilvánvaló volt. Az eleve magas vitamintartalmú csipkebogyószörpöt nátriummal, káliummal, foszforral dú- sitoták, tettek bele még C és B, vitamint, valamint cukrot és — azonal felszívódó cukortartalma miatt — mézet. A ke- j verőkből nemcsak egészséges, hanem igen kellemes ízű, kissé édeskés ital lett. S ez mutatja, hogy a dolog nem is volt olyan egyszerű, mert például ezenkívül még sehol nem sikerült úgy biztosítani egy ital nátriumtartalmát, hogy az ne a sósvízre emlékeztessen. A VITASPRINT néven már forgalomba is került szörp egészséges, kizárólag természetes anyagokból álló és valóban üdítő ital, amely nemcsak a sportolók, hanem a más, nagyobb fizikai teljesítményt kifejtők izmait is gyorsan felfrissíti. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocia'lsta Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel, Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfiz-thető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: íö 065 MáP szöveg aéiküL Az elkészített filmeket katalogizálják a mikrofilmtárban. (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felvétele.) Gémes Gábor A nagy könyvtárak nem lehetnek meg klímaberendezések nélkül, különben a papír anyaga vegyileg átalakul; a papír öregedését saját könyveinken is megfigyelhetjük. Az 50 éves könyv, újság már besárgul és törékennyé válik. De a könyvet különféle penészek, baktériumok, rovarok és rágcsálók is megtámadják,' amelyek ellen védekezni kell. Ezt a sok gondot mind megoldaná, ha a könyvek anyaga, a papír nem volna olyan kényes. Kísérleteznek is új anyagokkal. De ha sikerülne is a könyvek anyagának tartósságát biztosítani, akkor is gond marad a tárolás egyre növekvő helyigénye. A könyvtárak gondjainak megoldását sokan a mikrokópiák készítésében látják. A mikrokópiák. mikrofotográ- Hák készítése nem új találmány, új azonban a könyvtárak számára történő felhasználásuk és készítésük módja. Már 1870-ben. Párizs ostroma idején alkalmazták a mikrokópiát: a körülzárt városból 31X53 mm resést nehézkessé tette. Ezért ma inkább csíkokra vágják, s így helyezik a tartókba. Kiderült, hogy a mikrokópiák készítése gazdaságos, célszerű akkor is, ha ném filmre veszik fel a felvételeket, hanem az ún. mikrokártyákraj, melyek kb. a katalóguscédulák nagyságának felelnek meg. Ezekre kb. 1/40 arányú kicsinyítéssel mintegy 120 könyvoldal fényképezhető. Kézenfekvők a mikrokópiák előnyei: anyaguk nem olyan kényes. mint a könyvpapír, nem kívánnak különleges ápolást, nem öregednek, nem támadják meg a rovarok, baktériumok. Kiküszöbölhető a tűzveszélyesség is. És nagyon fontos még, hogy rendkívül kis helyen elhelyezhetők, egy íróasztalfiókban akár egy egész könyvtár is tárolható. E mikrokönyvtárak csak olvasógéppel használhatók. Ezek a parányi oldalakat, a szabad szemmel olvas|hatatlan betűket felnagyítják é$ kivetítik. Csak be kell helyezni a gépbe a mikrofilmtekercset, mikrokártyát, a gép gombnyomásra ..továbbít”. D. L. Plakát és valóság darka helyett, a homok fővárosában. Kecskemét talán legtöbbet lett önmaga tetszetőssége érdekében. Ezt nem hagyja szó nélkül egyetlen erre járókelő, de azt sem, hogy termékeit nem kelleti igazán, elsősorban azolcat, amelyek valaha megalapozták hírnevét. Mert szomjtúhozzon meg bárki átutazó vagy helybeli csak egy pohárkára is a homok aranyából, vagy a kajszi híres párlatából, szomjúsága csillapítat- lan marad. Mire benőjükben ilyesmi fo- jalmazódik meg: a hírnevet nem elég megszerezni, tartani is teli! ismert magyaros finomságokat. A keresgéléssel és képzeletének csapongásával együtt azonban hoppon maradt, mert Kecskeméten ilyen helyre nem lelt. Mire bosz- szúsan kocsijába ült és fordult vissza Budapestnek. Egyik este az Aranyhomokban szovjet turistacsoport vacsorázott. Jóízűen fogyasztották a paprikás, hagymás készítményt, de uram bocsá’ szomjukat csillapítandó mit kaptak? Egy üveg Mohai Ágnes gyógy- és ásványvizet. Igen ásványvizet a tüzes ka* a már előre elképzelt kellemességeket és hogy tudják meg olvasói: milyen is az a jó homoki bor és nemkülönben a magyaros étek, amire hörpintik. Hősünk a találó plakátszövegtől felgerjedve Kecskeméten lázas keresgélésbe fogott. Nem voltak nagy igényei: egy meghitt, hangulatos borozó után kutatott, ahol. nemcsak a gyöngyöző nedű kellemes, de a környezet is vonzó. Fantáziájában már ízlelgette a különböző névre hallgató piros-fehér borokat, s közben falatozva a i&lftgszerte. elNemrégiben három nyelven és több színnyomásban, határainkon túl, plakátot terjesztett az Idegenforgalmi Hivatal, hadd tudja meg minden hazánkba utazni vágyó, hogy Kecskemét a bor és a gyümölcs fővárosa. Nosza, fogta magát a felhívásnak hiszékeny és nem kevésbé kíváncsi külhonos, s pénzt, időt és gépkocsikilométert nem kímélve hozzánk utazott egy kis romantikáért, mert — mint megvallotta — a bornak édestestvére. Kellő vastagságú jegyzetfüzetet is zsebébe csúsztatott, hiszen újságíró volt az istenadta, hogy majd aprólékosan megörökíti
