Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
VM§ proletárjai, agyesuíléfelc! 7ldm agyar, szocialista mvwkásPA'rt bäcs-kiskvam megyei lapja XXI. ÉVFOLYAM. Ml. SZÁM Ara 60 filtéftáffifgfa.9^ tűnils 23. csütörtök Befejeződött a megyei tanács ülése A megyei tanács Kiskunfélegyházára összehívott üléséneik második napja háromórás tapasztalatszerző körúttal kezdődött. A tanács tagjai kilenc munkacsoportban mezőgazdasági, ipari üzemekbe, egészségügyi és művelődésügyi intézményekbe látogattak, felkerestek száTJgyancsak az egészségházban uralkodó túlzsúfoltságot tette szóvá Csenki Lászlóné. A régi magánkórházban rendkívül kevés helyiségben működő intézmény ma már nem képes arra, hogy esetenként napi 1200—1300 betegeit fogadjon. Ü] egészségház építése vált szükségessé, de javasolta, hogy a legfontosabb tapasztalatok és határozatok a megye többi városában is kerüljenek ismertetésre, majd szólott a célszerű, takarékos költ ségvetési gazdálkodás fontosságáról. A vitában elhangzó tizennégy felszólalás után a tanács jóváA tanácsülés résztvevői élénk figyelemmel kísérték a felszólalásokat. mos kereskedelmi egységet, végignézték a város kommunális, építési és közlekedési létesítményeit, s közvetlen államigazgatási és jogi tapasztalatszerzés céljából tanulmányozták a városi tanács apparátusának félfogadási tevékenységét, a tanácstagi bejelentések intézését A vitához így nemcsak dr. Dobos Ferencnek, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. elnökének előző napon elhangzó, a helyi tanács vb-vezető, -irányító munkájáról szóló beszámolója szolgáltatott alapot, hanem e tapasztalatszerző körút változatos, gazdag tanulságai is. A délelőtt 11 órakor megnyitott vita első felszólalója Csatári Lajos megyei tanácstag volt. Figyelmét elsősorban a termelp- szövetkezetközi szakmunkásképzés megvalósítása ragadta meg. Véleménye — hogy ezt példát a megye többi járásában is érdemes követni — nem volt egyedülálló., mint ahogy az a kívánsága sem, hogy e kezdeményezésért a tanács külön is fejezze ki elismerését Kiskunfélegyháza városának. Dr. Cseh László, a város eredményeinek méltatást mellett elsősorban a megoldásra váró gondokra — az egészségügyi intézményeik elavultsága, iskolai tanteremhiány, lakáshelyzet — irányította a figyelmet. Sarok Antal a termőre fordult új gyümölcsösök fejlődését és a lihatanyésztési program megvalósulásának első eredményeit méltatta. Fazekas Béláné annak elismerése mellett, hogy a város vezetői a kereskedelmi hálózat korszerűsítésével is törekedtek a lakosság Igényeinek minél maradéktalanabb kielégítésére, szóvá tette, hogy a város kereskedelmi egységeiben általában kivétel nélkül szűkek a raktárak, de van. ahol az eladótér is kicsiny a megnövekedett forgalom zavartalan ellátásához. E gondokra azért is érdemes felfigyelni, mert — mint mondotta — előzetes számítások szerint a következő másfél évtizedben mintegy negyvenezerre nő a lakosság létszáma, s ennek megfelelően növekszik vonzáskörzete is. ezzel egyidöben felmerül a kórház bővítésének fontossága is. Vámos Ferenc a Bem József Tsz-ben szerzett tapasztalatairól szólt elismeréssel. Borsos György a városi tanács és a tömegszervezetek kapcsolatának elmélyítését sürgette a lakásépítési akciók fellendítése érdekéhagyta Kiskunfélegyháza város előterjesztését, s felhatalmazta a végrehajtó bizottságot a hozzászólásokban elhangzott észrevételeket is figyelembe vevő határozati javaslatok kidolgozására. A megyei tanács kétnapos ülése a tanácstagok interpellációival ért véget. A felkészülés nem korai A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését célró párt- határozat kimondja: „Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében a fejlődés nagy tartalékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkával, lényegesen többet lehessen keresni.” Az anyagi ösztönzés eddiginél hatékonyabb alkalmazására lehetőséget nyújt majd a vállalatoknak, hogy nyereségük egy részét a dolgozók jövedelmének a kiegészítésére: premizálásra, jutalmazásra, évvégi részesedésre és az alapbérek emelésére fordíthatják. Az önállóság növekedése az anyagi ösztönzésben, természetesen fokozott körültekintésre, a végzett munka társadalmi hasznosságának alapos mérlegelésére kell, hogy intse a gazdasági vezetőket, hiszen egy elhamarkodott bérintézkedés — a kívánttal ellentétben — elégedetlenséget, kedvetlenséget szülhet a dolgozók körében. Hogy ilyen ne fordulhasson elő, a rendelkezésre álló összegből valóban azok részesedjenek, akik a legjobban rászolgáltak, abban sokat segíthet, sőt sokat kell segítenie az üzemi szakszervezeti bizottságoknak is. Lesz idő felkészülni a sok vonásában új gazdálkodásra, így az anyagi ösztönzés helyes, a vállalat sajátosságainak leginkább megfelelő módszerének a kidolgozására is, hiszen a reformok bevezetése fokozatosan történik. De igen hasznos ha már most körülnéz minden vezető a saját portáján és számbaveszi mi az első tennivaló a bérezés frontján. Megvizsgálja például, hogyan alakulnak a bérarányok a szakképzett- és segédmunkások, illetve a fizikai- és az al- sében részt vevő szakemberek dolgozók között. Egy ilyen felmérés sok tanulsággal szolgálhat, olyan aránytalanságokra hívhatja fel a figyelmet, amelyek gátolhatják a párthatározatban foglalt elvek érvényre jutását. AZ SZMT közgazdasági bizottsága, a megyei tanács ipari osztályával karöltve, megvizsgálta a helyi iparban dolgozók bérezését — az áprilisi állapotot véve alapul. Sok más figyelemre méltó megállapítás mellett ezt olvastuk a vizsgálat eredményét ? összegező jelentésben: bár a szakmunkások alapórabére — a tanácsi ipar egészét tekintve — magasabb, mint a betanított-, illetve segédmunkásoké, az eltérés igen kicsi. E zen az arányon — természetesen a szakmunkások javára — kétségkívül változtatni kell a jövőben, hiszen a képzett dolgozók differenciáltabb munkák elvégzésére is képesek. Arról nem is beszélve, hogy a ezakmunkásbdzo- nyítvány megszerzése áldozatot követel mindenkitől. Igen elgondolkoztató az is, amit az alkalmazottak bérezésével kapcsolatban megállapított a vizsgálat. A termelést közvetlenül irányító műszakiak — művezetők — fizetése a nemrégiben végrehajtott béremelés óta megnyugtató módon rendeződött. De a vállalat irányításában, így például a termelés előkészítésében részt vevő szakemberek jövedelme bizony számos helyen felülvizsgálatra szorul. A jövőben, a vállalatok önállóságának a fokozódásával párhuzamosan', növekszik az igény a jól képzett műszaki és adminisztratív dolgozók iránt. A magas képzettségű, jól dolgozó szakemberek pedig többet érdemelnek, mint amennyit ma még egyes vállalatok fizetni tudnak — éppen a merev bérrendszer miatt. Nem részletezzük tovább a felmérés tapasztalatait, hiszen célunk csak az, hogy felhívjuk a figyelmet: aki kellő időben lát hozzá a felkészüléshez, annak nem kell majd kapkodnia aikkor sem, amikor a reformok gyakorlati megvalósítására kerül sor. B. D. A megyei tanács ülésének idején % kiskunfélegyházi tanácsháza előcsarnokában alkalmi kiállítás adott képet a város fejlődéséről, amelyet érdeklődéssel tanulmányoz a tanácstagok egy csoportja. Műanyag és faháncs helyettesíti a drága deszkát A Gyümölcs-Zöldség Göngyölegellátó Vállalat kecskeméti üzemegysége látja el a MÉK és földm űvesszö vetkezeti felvásárlótelepeket. valamint a közös gazdaságokat ládával, sőt kisebb mennyiségű edényt Csongród és Pest megyébe is szállít. Fontos feladata továbbá Hungarofruct részére végzett bérmunka: az export-göngyö- leggyártás. Az üzemegység vezetői szerint — az elmúlt két évhez hasonlóan — idén is elegendő ládát bocsátanak a mezőgazdaság és a felvásárló szervek részére. Az első félévre tervezett 170 ezer paprikás láda. illetve rekesz —t a meglevő készletekkel együtt — tökéletesen fedezi a megyei szükségletet. Teljesítik exportkötelezettségüket is: júbem. Kőrös Gáspár az államigazgatási tapasztalatcsere kapcsán a tanács testületi tevékenységének fejlesztésére hívta fel a figyelmet, többek között javasolta, hogy a tanácstagoknak a jövőben adjanak nagyobb szerepet egyes napirendek előkészítésében. A vitában felszólalt még dr. Lestár. Béla, Farkas József, Heile Géza, Kovács Gergely, Árvái István és ár. Varga Jenő. A megyei tanács vb elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a beszámoló, s a vita nemcsak Kiskunfélegyháza számára szolgál sok tanulságul, ezért De Gaulle a Len in -h egyen Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy szerdáin délelőtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások a szovjet vezetők és de Gaulle francia köztársasági elnök között. A tárgyalások után de Gaulle elnök látogatást tett a moszkvai Lomonoszov Egyetem Lenin-he- gyi épületében. Az elnök elbeszélgetett Ivan Pedrovszkij akadémikussal, az egyetem rektorával, Charles de Gaulle francia, köztársasági elnök és felesége szerdán a francia nagykövetségen vacsorát adott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány tiszteletére. Szovjet részről a vacsorán részt vett Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi gin, Nyikolaj Podgomij és több más vezető államférfi. Francia részről megjelent, többek között Couve de Murville külügyminiszter. (MTI) Ax idén sem less ládahiány a megyében aius végéig 270 ezer háncsládát és 300 ezer rekeszt gyártanak a Hungarofruct részére. Elsősorban a nagyarányú gépesítésnek köszönhető, hogy a kecskeméti üzemegység tökéletesen ki tudja elégíteni az igényeket. Ma már a ládák 60 százalékát géppel szegezik, A műszaki fejlesztés termelékenységnövelő hatását jól szemléltetik a következő adatok: Kézi szegezéssel egy dolgozó nyolc óra alatt átlagosan 140 exportrekeszt tud elkészíteni. Géppel pedig 260-at. A munka hatékonyságának a növekedése természetesen előnyösen befolyásolta a termelés gazdaságosságát is. A szegezés gépesítése például a háncsládák, gyártásánál, több mint 86 ezer forint munkabér-megtakarítást eredményez az első félévben. Ezenkívül sok ezer forinttal csökken az anyagköltség is. mivel a gépek dróttal rögzítik a ládák oldalait, a — jóval drágább — szeg helyett. Nemcsak a ládagyártás technológiája változott sokat az utóbbi időben, hanem a felhasznált anyag is. Az exportrekeszek nagy részét pvc-Iemezekből készítik — természetesen fakeretre rögzítve — a gyümölcs- és zöldségcsomagolásra használt Bizon- ládakat pedig faháncsból.
