Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
Í063. május $. csütörtök 5. oldat A munka mellett ALIG fejeződött be a pártoktatási évad, máris kezdődnek a következő esztendő előkészületei. Még ebben a hónapban megtárgyalja valamennyi járási és városi pártbizottság az idei tapasztalatokat, s a további feladatokat, azután hozzálátnak az alapszervezetek is a munkához. Felmérések, egyéni beszélgetések, a propagandisták kiválasztása... az oktatás rendjének, formáinak egyeztetése a helyi viszonyok adta j lehetőségekkel, sőt sokszor még a hallgatók egyéni kívánságaival is — mindez bizony nem kis feladat. De nem szabad elkapkodni, elnagyolni, mert az oktatás megkezdése után már csak a legritkább esetben lehet segíteni az előkészítés közben elkövetett hibákon. Ilyen hiba történt például Kunszentmiklóson a mólt év-: adban a marxizmus—leniniz- | mus esti középiskolájának megszervezése alkalmával. Akkor először indult középiskola a pártoktatásban Kunszentmiklóson, s majdhogynem utoljára. Úgy megcsappant a létszám, hogy némelyek azt vitatták: érdemes-e és egyáltalán szükséges-e megszervezni a községben a következő évadban is a középiskolát? Holott ez az oktatási forma az öthónapos pártiskolával egyenrangú végzettséget ad, tehát fontos eszköze a káderképzésnek és utánpótlásnak. S alig hihető különben is, hogy egy csaknem kilencezer lakosú községben ne lehetne megszervezni. Ha jól fognak hozzá. nulmányi szabadságot sem vehetnek ki ezen a címen a hallgatók. Kunszentmiklóson mégis úgy szervezték meg, hogy őz előadásokat, szemináriumokat délután két órakor kezdték. Lehet, hogy kezdetben némelyek még örültek is ennek. Rövidesen azonban csak azok maradtak meg a hallgatók közül, akik kötetlen munkaidőben dolgoztak, a többiek pedig kénytelenek voltak kimaradni. Nem szűnt ugyan meg a középiskolai osztály, de az induló létszám egyharmada már a tanév elején lemorzsolódott. MIÉRT mondtuk el éppen ezt a példát? Azért, mert itt tulajdonképpen nem is hanyagság okozta a bajt, hanem inkább a túlságos jószándék. A községi pártbizottság ugyanis eleget akart tenni a többség kívánságának, azért engedélyezte a foglalkozások idejét kora délutánra. Csakhogy figyelmen kívül hagyta ugyanakkor a többieket, akik ha kevesebben is voltak, nyomosabbak voltak az okaik. De más oka is lett volna a községi pártbizottságnak, hogy ne egyezzen bele az alkalmatlan időpontba. Az, hogy a pártoktatásra nem a munka helyett hívjuk a hallgatókat, hanem azt várjuk tőlük, hogy a munka mellett vállalják a tanulást. Ennyi áldozatkészséget a párttagokról és az oktatásra jelentkező pártonkívüliekről joggal fel is tételezünk. M. L. ! Elkészült a Balaton nyári programja Az érdekelt rendezőszervek , közreműködésével elkészítették ! a Balaton nyári programját. A balatoni szezont május 21. | —22-én nyitják meg Siófokon, s ekkor már telt ház lesz a tópart üdülőházaiban. A „nyitányhoz” tartozik a május 22—i balatonfüredi vitorlafelhúzó ünnepség. A zenei program május 7-én a keszthelyi zenei hetek megnyitásával kezdődik. A Balaton legnagyobb nyaralóhelyein néhány műsornak nemzetközi jellege lesz. A Balatoni Táncdal-fesztivált, amelyet a külföldi példák nyomán hagyományossá akarnak tenni — Tihanyban rendezik meg augusztus 20-án, Siófokon „Tánczene Európa körül” címmel nemzetközi könnyűzenei hangversenyt rendeznek és ugyanitt tartják a nemzetközi gálaestet, híres külföldi előadó- művészek vendégszereplésével. A hagyományok szerint az idén is Balatonföldváron tartják meg a folklor-fesztivált, de érdeklődésre tarthat számot a IV. Országos Nemzetiségi Fesztivál is, amelynek színhelye Keszthely lesz augusztus 19— 20-án. Balatonfüreden is egymást érik az események, különösen az augusztus 7—14. között sorrakerülő nemzetközi nagytábor idején. Ekkor tartják a nagyvázsonyi lovasjátékokat is, amelyeket augusztus 14-én a világ 24 kem.pingszö- vetségének mintegy ötezer képviselője tekint meg. I» A fényképezés ma már nem luxus, mindennapi örö- | meink és szórakozásaink egyike A társadalom valamennyi rétegében hódít ez a szenvedély és nagyon sokan vannak, akik már művészi tökéletesség fokán művelik. Megyénk fotósai minden esztendőben bemutatják munkájuk gyümölcsét. Az idei megyei fotókiállítást április 3-án nyitották meg a Kecskeméti Katona József Múzeumban. Várakozáson felül, igen sokan nézték meg a kiállítást: három hét alatt több mint 1200 látogató tekintette meg a képeket. A kiállítás április 30-án, szombaton ért véget. Képünkön: a kiállítás egyik képev Horváth Péter bajai amatőrfotós munkája: „A zenész.” A zenész” Nincsenek egyedül DE MI történt tavaly ősszel? Nem esett nagyobb hiba, csupán annyi, hogy helytelenül választották meg az oktatás időpontját. Ez az oktatási forma, mint a neve is mutatja — a marxizmus—leninizmus esti középiskolája —' nem tartható munkaidő alatt. Nem jár sem- i miféle kedvezménnyel, még tar Uj magyar musical Üj magyar musical próbáit kezdték meg az „Oké, mister Kovács” című napjainkban játszódó történetet Hámori Tibor, a verseket Szenes Iván írta, a zenét Nádas Gábor szerezte. A három főszerepet Kalmár Zsuzsa, Jurik Júlia és Zana József játssza. M ég fél óra hiányzik a busz indulásáig. Fél óra! Milyen lassan telik az idő. De most már minden rendben lesz. Keserves csak ez a két nap volt. * onzervgyár. Szép, modem épület. Körülötte úgy hú- | zódnak meg a kis viskók, mint- \ ha szégyellnék a külsejüket. Az ! egyikben két kislány lakik. ; Egyedül. Hol az egyik, hol a másik szomszédasszony hívja meg őket ebédre. Kati és Mar- \ git szabadkozik. De a végén i mégis csak elfogadják, hiszen egyébként mást nem esznek, mint kenyeret. Az egyik 12 éves. a másik 14 ... Fejlődőben levő gyerekek, szükségük volna a bő táplálékra — de spines! Édesapjuk múlt év decemberében halt meg. Nevelőanyjuk nemsokkal élettársa halála után ‘ elköltözött. Tehette: nem volt. törvényes kapcsolat közöttük. A gyámhatóság húszéves bátyjukat nevezte ki a lányok mellé gyámnak. De a fiatalember nem sokat törődött velük. Három napra 10 forintot adott nekik élelemre. Ebből bizony csak kenyérre tellett. Ruhát nem vett nekik, és az sem érdekelte, hogyan tanulnak. Barátait gyakran kivitte, és ott ittak, kártyáztak a szobában a gyerekek mellett. Az egyik barát állandóra kiköltözött hozzájuk és ott aludt — egy szobában a lányokkal. Ferenc, a bátyjuk, gyakran a szemükre vetette húgainak, hogy „eltartja” őket. Egyszer aztán fogta a kisebbik lányt, és elvitte Talfájába. B. L.-né szívesen fogadta a kis Katit. Jó munkaerő, tud segíteni és még fizetni sem kell érte. Ruhát, cipőt vesz neki — még így is sokkal olcsóbban megússza ... Reggel 6-tól este 6-ig van mit csinálni a ház körül, Az iskola? A tanulás? — Hát, ha jut rá idő... Szerencsére a szomszédok, akik tudtak a kislányok szenvedéséről, nem hallgattak. Így jutottunk mi is Talfájába. A pirospozsgás fiatalasszony csodálkozva hallgatta, hogy a kislányt el akarjuk vinni. — Legalább karácsonyig szerettem volna itt tartani. Kati felvette az „ünneplő” ruháját. Kopott, piszkos nyári ruha, elnyűtt kabát, rossz, fekete szandált, meg a csupalyuk, valamikor fehér, most inkább szürkésfekete zokni. Már meg sem kérdeztük B.- nét. hogy ezt hívják-e gondoskodásnak, hanem igyekeztünk minél gyorsabban elvinni a kislányt. Az úton még egyre folytak a könnyei. Félt. A „kedves, jóindulatú'’ asszony ugyanis megmagyarázta néki. hogy a Gyermekotthonban verik és éhezte- tik az állami gondozottakat. Alig sikerült meggyőzni az ellenkezőjéről. Most már minden rendben van. Mehetünk Margitért. Sikerült elintézni, a két gyereket állami gondozásba veszik, az illetékesek minden segítséget megadtak. * A fél óra eltelt. Itt a busz. Most már egyenes út vezet a nyugodt élet felé. Lesz, aki gondoskodik róluk, törődik velük. Talán még felejtenek is. Körmendi Zsuzsa nala, a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű anyagoké, eszközöké pedig viszonylag magas. Az Országos Árhivatal számításai szerint a mezőgazdasági termelői árak árszínvonala jelenleg 26 százalékkal alacsonyabb, mint azt a társadalmi ráfordítások indokolnák. Az ipari árak színvonala pedig 11 százalékkal magasabb a társadalmi ráfordítások szintjénél. Ilyen körülmények között érthető, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős részében az árbevételek nem fedezik a kiadásokat és veszteségessé válik a termelés ott is. ahol arra társadalmilag szükség van. Emiatt a mezőgazdasági üzemek nagy része nem képes a fejlesztéshez szükséges anyagi erőforrásokat saját erőből megteremteni. Ezért vált szükségessé, hogy az állam az állami támogatás formáiban a szövetkezetek számára visszajuttassa a fejlesztéshez, a jövedelmi színvonal fenntartásához szükséges eszközök egy részét. Az állami támogatás fenti gyakorlata miatt alakult ki az .a látszat, mintha az állam „tartaná el” a mezőgazdaságot. A VALÓSÁG azonban mást mutat. Jelenlegi árrendszerünkben a népgazdaság tiszta jövedelmének 75 százalékát az iparban realizáljuk, míg a mezőgazdaság mindössze 5 százalékkal részesedik. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági árakban a tiszta jövedelem nem jelentkezik arányosan a lekötött alapokkal és a munkabérekkel. Továbbá, hogy a társadalmi ráfordításokkal arányos árak esetében a tiszta jövedelem lényegesen nagyobb része jelenne meg a mezőgazdasági árakban és kisebb az iparban. Ez világosan mutatja, hogy a társadalmi ráfordításokkal arányos árak esetén megszűnne az a látszat, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság eltartottja, mert a közel 30 százalékkal magasabb árak lehetővé tennék a mező- gazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges saját felhalmozást és a mezőgazdaság még így is hozzájárulna a társadalmi közös költségek viseléséhez. A RÁFORDÍTÁSOKKAL arányos árakat figyelembe véve, a megszokottól eltérő képet kapunk a főbb ágazatoknak a nemzeti jövedelemben elfoglalt súlyáról is. A jelenlegi árrendszerben a mezőgazdaság 16—17 százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, az ipar pedig ennek háromszorosával. A társadalmi ráfordításokkal arányos árrendszerben viszont az ipar és a mezőgazdaság közel azonos mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében. Kísérleti számítások erről az alábbi képet mutatják: A népgazdasági ágak hozzájárulása a nemzeti (jövedelemhez 1963-ban. Százalékos megoszlás 1963-baji érvényes Ráfordítás árrendszerben arányosan számított árrendszerben Mezőgazdaság 19,7 34,9 Ipar 57.0 37,6 Építőipar 8,3 9,3 Közlekedés, hírközlés, 5,5 8,6 Kereskedelem 7,0 8,7 Egyéb termelés ________2J5____________0,9 ös szesen: 100.0 100,0 A ráfordításarányos árak tér mészetesen nemcsak a főbb ága zatoknak a nemzeti 1 ftvedelemhez való hozzájárulási arányait változtatják meg, hanem eltérő képet mutatnak a nemzeti jövedelem végső felhasználásában, a végső fogyasztásban is. Ha az egyes ágazatok végső kibocsátását — a közvetlen és más ágazatokon keresztül történő kibocsátás — vesszük figyelembe, akkor 1959-ben pl. a mezőgazdaság az érvényben volt árakon 22,5 százalékkal, a ráfordításokkal arányos árakon pedig 31,6 százalékkal működött közre a fogyasztásban. Ezzel szemben az ipar az érvényben volt árakon 34,5 százalékkal, a ráfordításarányos árakon pedig 23 százalékkal részesedett a fogyasztásban. A mezőgazdaság jelentőségét azonban nemcsak a nemzeti jövedelem termélésében elfoglalt helye, hanem a magyar népgazdaság fejlődésében, a mező- gazdaság és az ipar kölcsönös kapcsolataiban játszott szerepe is mutatja. Közismert, hogy hazánk ásványi kincsekben, ipari nyersanyagokban nem bővelkedik. Viszont rendelkezésre áll az egyik legnagyobb potenciális természeti erőforrás a mezőgazdaság. Ebből következik, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági és az ipari termelés közti aránytalanság csökkentése egyben megnyitja az utat az ipar, az egész népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődése előtt is. A mezőgazdaság az ipar egyik legnagyobb piaca és ennek terjedelme a mező- gazdasági termelés korszerűsítésével. a mezőgazdasági lakosság életszínvonalának javulásával tovább bővül. Ugyanakkor a mezőgazdaság az ipar természetes bázisa. A mezőgazdasági termelés növekvő mennyiségű nyersanyagot biztosít az élelmiszer-. a len-, a kender, bőr- és gyapjúipar és részben a vegyipar számára is. Ebből következik, hogy az ipari termelés jelentős hányadát jelentő iparágak fejlődése a mezőgazdasági termelés alakulásától függ. Ezek az iparágak általában olyan termékeket állítanak elő, amelyek hosszabb távlatban is exportképesek. Mivel pedig a mező- gazdaság egyre növekvő mértékben használ fel ipari eredetű anyagokat és eszközöket — csupán az utóbbi években 16 milliárd forint értékűt —, a közvetlen mezőgazdasági exporton keresztül mód nyílik az egyébként esetleg nem exportálható ipari termékek közvetett kivitelére is. MINDEZ természetesen nem jelenti az ipar vezető szerepének, jelentőségének tagadását, Az ipar továbbra is a népgazdaság fejlődésének legfontosabb ágazata marad. Az ipari termelés hatása a mezőgazdaságra tovább növekszik, hiszen a mezőgazdaság az iparban értékesíti termékeinek 26 százalékát, a mezőgazdasági termelés anyagi- technikai megalapozású nagyrészt az ipart termelés színvonalának függvénye. De a mezőgazdaságnak a gazdasági életben, betöltött szerepét, helyét a korábbinál sokoldalúbban, reálisabban kell értékelni, mert ez egyben más megvilágításba helyezi a mezőgazdasági termelést és ennek megfelelően szabja meg a mezőgazdaság és a vele kapcsolatos iparágak fejlesztésének feladatait is. Dr. Dankov its László
