Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
1 oldal 1966. május 1. vasárnap Egy határozat nyomában Lakás, mint gyógyszer Eszik Éva „Körmenet zászlóval és zeneszóval" Régi május 1-ek | Kitüntették Almási Vincét, a munkásmozgalom veteránját Az országban egyedülálló, ritka növényzetű természetvédett Tőserdőben virágzik az erdei szőlő. Ez a növény — amely minden évben beérleli fanyar Almási Vince elvtársat, a munkásmozgalom veteránját az j Elnöki Tanács érdemes és eredményes munkássága elismeréséül 70. születésnapján a Munka Érdemrend ezüst fokozatával i tüntette ki. A kitüntetést szombat délelőtt a megyei pártbizottság székházában Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára meleg szavak kíséretében adta át. Almási Vince elvtárs az 1918 Virágzik az erdei szőlő —1919-es évedben került kapcsolatba a munkásmozgalommal és 1923 óta tagja a pártnak. Kubikosként a földmunkások szervezkedésének egyik vezetője volt hosszú \éveken át. A aoT- thy-időkben börtönbüntetést szenvedett politikai tevékenységéért. A fejszabadulás után nyomban bekapcsolódott a pártéletbe és Kiskunfélegyházán azóta is nagy megbecsülésnek örvendve tevékenykedik. termését — már csali itt található hazánkbajn. Általában a Tisza holtágának partján nőtte be gazdagon aj: erdőaljt, s kúszott fel a fákra. A harminc év körüli fiatalasszony csaknem egyhónapi ki- lincselgetés után, végül szerkesztőségünkhöz fordult tanácsért. Gondja? Mint annyi embernek: a lakás. De ezt a gondot az átlagtól eltérő tények. körülmények súlyosbítják: B. I-né tizenhét hónapi kezelés, műtét után,' egy hónappal ezelőtt tért vissza a Korányi szanatóriumból. Ám, ha visszaesik, nagyon súlyos következményei lehetnek ... Nemcsak ő vélekedik így, a szanatórium és a tüdőgondozó orvosai is, akik éppen ezért reménykedve állították kiÄ a lakáskérelméhez mellékelt orvosi igazolást. B. I.-né ugyanis hatvan éven felüli, idős szüleivel egy négyszer-négyméteres szobában lakik, s a szobához tartozó konyhát a háziakkal közösen használják. A falak körben, csaknem két méter magasan nedvesek, s a helyszűke miatt tizenhárom éves kislányának már netm tud külön fekvőhelyet a szobába állítaná... Nyolc évvel ezelőtt még a férjével együtt adták be lakáskérelmüket. A múlt év közéjétől azonban — miután családi életük is felbomlott — az újabb kérelmekre már az asszony nevére érkezik a válasz, 1960. óta azonos szövegű, stencilezett nyomtatvány: „...korábbi kérelme alapján nyilvántartásba vettük. Más intézkedés nem áll módunkban, mivel kiutalható üres lakással a városi tanács nem rendelkezik.” □n &z 1960-ban megjelent 42. számú kormányrendelet érvénybe lépése óta a megyei tanács végrehajtó bizottsága minden év elején vizsgálat tárgyává teszi a tbc elleni küzdelem előző évi munkatervének végrehajtását, s meghatározza az újabb feladatokat. A vb elé került jelentések sok oldalról és komplex módon dokumentálják, hogy évről évre milyen újabb; nagy- értékű eredményeket értünk el megyénkben e hajdan félelmetes népbetegség visszaszorításában. íme néhány részlet a szerkesztőségi irattárban is megőrzött dokumentumokból: 1964. február 11-i vb-anyag: „A megbetegedési arány 1,3 százalék, az elmúlt évinél alacsonyabb. Évek óta először fordult elő, hogy az új megbetegedések száma csökkent.. 1965. február 9.: „1964-ben a kezelés és gondozás alatt álló tbc-s -betegek aránya 1,12 százalék. Az új bétegek száma ötszázzal kevesebb volt, mint 1963-ban.” 1966. február 15.: „A kezelés és gondozás alatt álló tbc-s beKüszöbön a strandidéni/ Megyeszerte folynak az előkészületek a strandok megnyitására. Tisztítják, meszelik a medencéket, parkosítással csinosítják a strandok területét, s ahol szükséges, kisebb felújításokat is végeznek. Mert küszöbön a strandidény. A megye melegvizes fürdői ugyanis —ha az időjárás továbbra Is kedvez — május 15-én nyitják kapuikat, s egy hónappal később a hidegvizűeket is ‘birtokba vehetik a fürdőzők. Kiskunfélegyházán a munka ünnepe tiszteletére már tegnap befejezték a strand rendbehozatalát. Kecskeméten a vízmű vállalat dolgozói ugyancsak tegnap társadalmi munkával is segítették a fürdő területének parkosítását. * tegek száma 6415 (a lakosság 1,09 százaléka). Az újonnan felvett betegek száma 160-nal volt kevesebb, mint 1964-ben.” Az egy-két tized százaléknyi csökkenések abszolút számokban 500—1000 fővel kevesebb beteget jelentenek. De ez sem minden. A megbetegedettek számán belül 19 Százalékra csökkent a fertőzőképes tbc-sek száma. Arra, hogy milyen nagy anyagi áldozat, s munka van emögött, az alábbi néhány adat szolgáljon bizonyságul: Az 1960. évi 64 és fél ezerrel szemben. a múlt évben már csaknem 396 ezer szűrővizsgálatot végeztek megyénkben. Egyedül a múlt évben 10 millió forintot képviselt a tbc elleni küzdelem céljára jóváhagyott költségvetés. amelyből 2 millió 700 ezer forintot fordítottak a tbc-sek gyógyszerellátására: A kórházakban 560 ágy csak a tbc-sek gyógyulását szolgálta, így minden intézeti kezelésre szoruló beteget el tudtak helyezni. A megelőző, fefderítő és gyógyító munka tehát gyorsaság és korszerűség tekintetében hiánytalanul felel meg szinte minden kívánalomnak. Mindeme eredmények értékelése és elismerése mellett van egy területe a tbc elleni küzdelemnek, ahol a gondok, bajok megoldásának üteme nem elégíthet ki bennünket. Ez pedig a rossz lakáskörülmények között élő tbc-sek lakáshoz juttatása. • dJ „A vb utasítja a járási, városi, községi tanács vb-elnökö- ket, hogy amíg a tbc-s betegek lakáskörülményei nem rendeződnek. az előző évekhez hasonlóan, minden évben a kiosztásra kerülő lakások 10 százalékát, a felszabadított lakások 5 százalékát a rossz lakáskörülmények között ólő tbc-s betegeknek utalják ki. Felelősek: a járási, városi, községi vb-elnökök. Határidő: folyamatos.” A fenti idézet az 1964. február 11-i megyei tanács vb elé készült jelentés határozati javaslataink 3. pontja. A vb elfogadta határozat rangjára emelte. Mit mutat a megvalósítását fürkésző vizsgálódás? A megyében 1964-ben 34 1965-ben 20 gondozás alatt álló tbc-s beteg jutott jobb lakáshoz, öt év összesenjóben pedig 160-at mutatnak ki a jelentések. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának közelmúltban kiadott jelentése szerint öt év alatt a megyében megközelítőleg 11 ezer lakás épült — 30 százaléka állami beruházásból. Ez mintegy 3300 állami lakást jelent, amelyből a vb-határozat értelmében 330-at az arra rászoruló tbc-seknek kellett volna juttatni. A valóságban az arány az öt százalékot sem éri el... Ha itt abbahagynánk a vizsgálódást — már azt hiszejn, az eddigiek is alapot szolgáltatnának néhány fontos tanulság levonására. Többek között sajnálatos, hogy a határozat végrehajtásának ellenőrzése mindeddig elmaradt. m Am azzal, hogy érdeklődésün- ket az eddigiek nem elégítették ki, újabb tanulságok levonásáig is eljutottunk. Ezek egyike: nem is olyan egyszerű e határozat valóra váltását ellenőriz- nh Ugyanis: sem a megyei tüdőgondozó intézetben, sem a tanácsoknál nem vezetnek nyilvántartást a lakásra jogosult tbc-s betegekről. Igaz, hogy a betegek túlnyomó része mellékeli lakáskérelméhez az orvosi javaslatot — a kérelem azonban bekerül a többi közé. Kecskeméten több mint négyezer lakásigénylést kellene átvizsgálni ahhoz, hogy ki tudják mutatni, hány tbc-s van az igényjogosultak között. Azt azonban így sem volt nehéz kideríteni, hogy B. I.-né esete nem egyedülálló. A kecskeméti tüdőgondozó főnővére emlékezetből sorolja fel tucatnyi olyan gondozottjuk nevét, akinek betegsége mellett, s miatt is (!) évek óta legsúlyosabb, megoldatlan gondja a lakás- helyzete. Nyilvántartást — érthetően — azonban csak azokról vezetnek, akik orvosi igazolást kértek lakáskérelmük indoklására. Az igazsághoz az is hozzátartozik, amit dr. Mező Mihály- tól. a városi tanács vb titkárától hallottunk: A nyilvántartás megoldatlanságából eredően pontatlan lehet az a szám is, ami a lakáshoz juttatott tbc- sek arányát jelzi. Ezért rövidesen újabb, biztosabb alapot képező egyeztetésre ülnek össze a lakáshivatal illetékesei a tüdőgondozó vezetőivel. Ha ez valamit javít is a statisztikai arányon — a tanulságon nem sokat változtat. Hiszen a határozat időszerűsége nemcsak az egyének — de a társadalom érdekében még ma is fennáll. Szükség van rá mindaddig, amíg betegek gyó gyulását, vagy éppen a betegek családtagjait a rossz lakáskörülmények miatt a tbc veszélye fenyegeti. Mert az egészséges lakás az esetek többségében csaknem olyan nélkülözhetetlen kelléke a betegség visz' szaszorításának, mint a gyógyszerek. E felismerés szülte a határozatot, melynek rnegvaió- sítására a jövőben mindenképpen érdemes és szükséges nagyobb figyelmet fordítani. És haladéktalanul meg kell tez'em- teni á határozat végrehajtása feletti ellenőrzés feltételeit! A NÉPSZAVA 1899. august tus 25-én közölte, hogy a II- In- ternacionále párizsi kongresszusa Franciaország egyik küldöttének az indítványára kimondta, hogy „meghatározott napon minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendezzen. Ez a nap 1890. május 1-e legyen.'’ A magyar munkások Budapesten 1890-ben ünnepelték meg először május elsejét. A következő években a megtorló intézkedések ellenére vidéken is egyre többen szüntették be ezen a napon a munkát és vonultak ki az ideákra, terekre. A Népszava a munkások, ag- rárprbletárok megmozdulásait élénk figyelemmel kísérte. A május elsejei eseményeket a beérkezett tudósítások alapján, néhány nap múlva röviden ismerteit#. Ezek közül ragadtam ki néhányat, a tataházi. bajai, izsáki, kiskunhalasi, dunavecsei, solti, kiskunfélegyházi, kecskeméti proletárok egykori harcának felelevenítésére. 1898-ban a Bánffy-kormány terrorja hatalmas méreteket öltött. A május l-i Népszava kosára, a kivételes, szocialistaellenes törvények bevezetésére. Ilyen körülmények között ünnepelték meg a megyében először május elsejét. A korabeli tudósítás elmondja, hogy Tataházán elvtársaink nyugodtan, minden rendőri beavatkozás nélkül ünnepelték meg május elsejét”. A következő évben Baja és Izsák munkáséi ünnepeltek. A Népszava egykori tudósítása elmondja, hogy „Baja. Május 1-ét nálunk általános ünnepies csendben ülték meg az öntudatos szociáldemokrata munkások. A kik szívből érezték e napnak jelentőségét, azok velünk ünnepelte, megfogadva, hogy tántoríthatatlan harcosai lesznek megváltó eszméinknek ... Vasarnap reggel már ellepték kiadott kis röpirataink az egész város munkásságát ..” Ugyanez a tudósítás az izsáki eseményekről így szárrfbl be: „Elvtársaink összejövetelt tartottak egy elvtárs házánál, hol május elsejéről beszéltek. Az egész környékről együtt voltak az elvtársak/’ A HUSZADIK század első évében, 1900-ban Dunavecse ünnepelt. A Népszava tudósítója arról ír, hogy „Most harmadszor ünnepeltük, mi dunavecsei mezei munkások május elsejét.” Az eseményről írott beszámoló a továbbiakban elmondja, hogy „nem voltunk nagyon sokon, de együtt éreztünk és egy szívvel, egy lélekkel fogadtuk meg, hogy agitálni fogunk mindannyian, hogy jövő május elsején még többen legyünk”. 1902-ben Kiskunfélegyháza is ünnepel. Az ititeni eseményeknek volt egy érdekes momentuma. „A helyi, 48-as politikusok azt hírészlelték, hogy éppen abban az; órában érkezik léghajón Budapestről a herceeg- prímás, mikor . nálunk ki volt tűzve, hogy indul a néptömeg. De ezúttal tévedtek, mert a nép észrevette ravaszságukat és kinevette őket.’j A KIS K UNF ELEG YH AZT megmozdulásról! írott tudósítás elmondja még, hogy: „A májusi ünnepély kitűnően ment végbe, mert a tüntetésen körülbelül 3000-en vettünk részt. Zászlóval és zeneszóval tettük meg a körmenetet. A nők közül is sokan csatlakoztak a menethez ... A tüntetés igen szépen, csendben és rendben folyt le ...” A következő évben Kiskunfélegyházáról ismét érkezett tudósítás. valamiiit Soltról is. Az eseményekről a Népszava 1903. május 5-i számában a következőket írta: „Solt. A solti mezei munkások és wjunkásnők május elsején délelőtt 10 órakor gyűlést tartottak a : piacztéren ... A gyűlés után tüntető körmenetet rendeztek... Az ünnepélyen zölte. hogy az előzetes cenzúra a lap két cikkét betiltotta. Bán- ffy miniszterelnök minden eszközzel provokáltatta a munkásságot. hogy ürügyet találjon a kivételes állapotok állandósító-
