Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

4. »Mal 1986. május 29. vásárnál» Átállás — leállás nélkül Szakmunkásátképzés gondjai a ZIM-ben A jövő év derekától kezdve teljes kapacitással dolgoznak majd a ZIM Kecskeméti Gyár­egységében az automata kád­gyártó gépsorok. Ma még a sze­relés és az évi termelési fel­adatok végrehajtása okozza a legtöbb gondot a gyáregység vezetőségének, de egyre több­ször esik szó a műszaki konfe­renciákon az automatizálással együttjáró munkaszervezési vál­tozásokról is. Eltűnnek a kézi szerszámok Nem kevesebbről van szó. mint arról, hogy a nagyrészt Immár huszonegy eszten­deje új történelmet írunk. A ma középkorú nemzedék gyermekei számára a szo­cializmus eredményei termé­szetesek. Számukra mese­szerű mindaz, amit a szü­lők, a meglettebb korú nemzedék a múltról idéz. Pedig a fejben őrzött emlé­kek rfieg is kopnak az évti­zedek távlatában. Nem így azonban azok, amelyeket a korabeli feljegyzések, neve­zetesen az újságok őriznek. A Kecskeméti Közlöny 1941-es évfolyamába lapoz­tunk — és kívánjuk tenni ezentúl rendszeresen —. hogy ha csak egy-egy villanás­nyira is. bepillantást nyújt­sunk a huszonöt évvel ez­előtti múltba. 1941. május 17. A Kö7j5ny bel­lii oKlalán, terjedelmes riportja- val a kecskeméti Budai utcai iskolába vezet el bennünket a szerző, hogy bemutassa: mit ta­nulnak a Vin. elemiben. És elöl­járóban elmondja: „Kecskemé­ten két, sőt tavaly óta három iskolában folyt a nyolcosztályos rendszeres tanítás. 36 nyolcadi­kos indult az életbe az idén.” Laczkó Dénes tanító a tanultak­ról így tájékoztatta az újságírót: »Amint a miniszteri rendelkezés íz ól, egy tankönyvet használnak csak a nyolcadik elemiben, de i-bban az élet minden fontosabb gyakorlati kérdésére vonatko­zóan felvilágosításhoz juthat a tanuló. . 1941. május 19. E napon cím-, sent ezt a kérdést tették fel az olvasóknak: „Kopog-e a fatalpú cipő?” Az alcím pedig már de­rűs hangnemben tudatja: „Akit \ fatalp szoktatott le a „kacsa­húsról”. A lényeg azonban ak­kor bukkan elő a cikkből, ami­kor kiderül: „A divathölgyek nem törik maguzat a cipöjegy atán, hanem ízlésüknek és pénz- árcájuknak megfelelő facipöt szereznek be, melynek kopogó ritmusa sokszor állítja meg a torzó oroszlánjait.” 1941. május 26. Szász Lajos ál­amtitkár, aki látogatást tett és beszédet tartott Bugacon, kije- .öntette: „A magyar vér drá­gább, mint a pénz. .. S.zólott a honvédség felszereléséről és itt hangsúlyozta, hogy a jól felsze­relt hadsereggel sokkal kevesebb I áldozattal lehet eredményt elér- j ni. ..” S íme, ugyanebben a lapszám- j ban egy másik cím: „Riport a I város „közellátási mirüsztériu- | inából” — Tízezrek ostromának középpontjában áll, reggeltől es- I tig megfeszített erővel folyik a í munka”. Hogy miért? Kiderül a j riportból, mert: „állandóan van- j tiak olyanok, akik nincsenek | megelégedve a kapott adaggal, i Mások kisgyermekkel a karju­kon napról napra ott állnak és újabb adagokat kérnek. Pedig, I ha egy családban három gyer- j mek van, már bizonyosan ele- I gendő cukrot is kapnak. . 1941. május 29. „A szovjet föld­művelésügyi népbiztossá?; szőlé­szeti és borászati felügyelője { Kecskeméten tanulmányozza a homoki szőlőkultúrát” — olvas­hatjuk. S a tudósításból kiderül: Charitonov Alexander borászati ! főfelügyelő minden után érdek- I ődik. Minden mozdulatán meg- átszik, hogy szakember. . .” 1941. május 31. „Három decili­ter a júniusi petróleum-fejadag” — teszi közzé a polgármester J megbízásából Schire tb.-tanács- j lók hirdetménye. Vajon emlé- í :eznek-e rá a villanyfényt ak­I toriban még nélkülöző, petró- euml ampánál vakoskodó kecs­kemétiek? kézi munkán alapuló technoló­giáról, a világviszonylatban is a legfejlettebb automatagyártás­ra tér át fokozatosan az üzem — anélkül hogy a termelés fo­lyamatossága akárcsak napokra is megszakadna. A zökkenőmentes átállás csak úgy képzelhető el, ha a fejlesz­tési munkákkal azonos ütemben kialakítja a gyáregység az új termelési feladatok végrehajtá­sára alkalmás műszaki és szak­munkásgárdát is. Szabó Lajos, a vállalat főmérnöke foglalta össze, mit tett eddig és mit szándékozik tenni a következő hónapokban a vezetőség a cél ér­dekében. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a termelés a duplájára növek­szik maid — évente 200 ezer fürdőkád kerül le az automata gépsorokról —, ugyanakkor a fizikai munkáslétszám alig 10 százalékkal emelkedik: 715-ről 780 főre. A műszaki dolgozók száma a jelenlegi 73-mal szem­ben valamivel több mint száz lesz. Nem a létszámnövelés, ha­nem az erők átcsoportosítása és a munkások kiképzése okozza tehát a legtöbb problémát a ve­zetőségnek a hátralevő időben A harmadik műszak: karbantartás Legkorábban a műszaki irá­nyító gárda szakmai felkészíté­séhez látott hozzá a vezetőség. A főmérnök az utóbbi években számos külföldi üzemben tanul­mányozta az ittenivel azonos kádgyártógépek működését. A többi műszaki kezdettől fogva részt vesz a gépek szerelésében és így alkatrészről alkatrészre ismerkedhet meg az automaták­kal. Segít a felkészülésben a Gép­ipari Tudományos Egyesület üzemi szakosztálya is: az utóbbi hónapokban több olyan előadást szerveztek, amelyeken az új technológiával ismerkedhettek Erőszakos bűnözök meg az erdekiódoK. A GTE további tervei között szerepel egy filmvetítéssel egybekötött előadás is. Ezen Szabó Lajos számol majd be külföldi tapasz­talatairól. A fizikai dologzók átcsoporto­sítása és szakmai kiképzése is folyamatosan történik. Minde­nekelőtt a karbantartó részleg megszervezéséhez lát hozzá a vállalat, hiszen ez a munkate­rület — az új technológiából adódóan — még a termelő rész­legeknél is magasabb szaktu­dású dolgozókat igényel. Érde­kességként megemlítjük, hogy az automata üzemben a harma­dik műszak teljes egészében a karbantartással telik majd el. Önkéntes jelentkezés és képességvizsga A főmérnök szerint a gyáregy­ség karbantartói sokoldalú, ügyes emberek. Nem kétséges, hogy nagy részük el tudja sajá­títani az automaták kezelését. Néhány villanyszerelő máris ott dolgozik az angol szerelők mel­lett, s így munka közben ismer­kedik a berendezéssel. Tekin­tettel arra, hogy a gépek irá­nyítása elektromos úton törté­nik, ez a szakma igényli majd a legtöbb hozzáértőt. Az után­pótlást az a harminc elektro­mosipari tanuló jelenti, akik jövőre szabadulnak az üzemben Idejében gondolt a Vezetőség arra is, hogy a karbantartás mellett pótalkatrészgyártásra is be kell rendezkednie a TMK- nak, annak ellenére, hogy a gé­pekkel együtt jelentős mennyi­ségű tartozékot is vásárolt kül­földről a vállalat. Az automaták üzembe helyezésével egyidobén, megkezdik a pótalkatrészek elő­állítását, hiszen a bonyolult esz­közök pors kijavítása megfe­lelő pótalkatrészkészlet nélkül el sem képzelhető. Igen mostoha munka körül­mények között is világszínvona­lon álló terméket produkáltak a ZIM kádöntői. Érthető tehát, hogy a vezetőség elsősorban a kipróbált törzsgárdát akarja foglalkoztatni — az összehason­líthatatlanul jobb munkafeltéle. leket biztosító — korszerű üzem­ben is. Nem lesz könnyű min­denkinek megfelelő posztot ta­lálni, hiszen korántsem biztos, hogy az, aki kiválóan tudott kézzel formát készíteni, irányí­tani tud majd egy bonyolult berendezést is. Éppen ezért — munkapszicho­lógus által irányított — képes- ségvizsgálaok alapján dönti majd el a vállalat a következő hónapokban, hogy alkalmasak-e egy-egy reszort betöltésére az önként jelentkező dolgozók. Békés Dezső Kiosztották a BNV és a főváros nagydíjait Szombaton a városligeti Gun- | idei BNV legnagyobb slágere | dél Étteremben került sor a volt. BNV-n kiállított legértékesebb termékeket jutalmazó díjak kiosztására. A vásárbizottság a szakértő zsűri javaslatára a Budapest főváros nagydíjára nyolc, a BNV 1966. díjára 73 kiállított terméket talált alkal­masnak. Nagydíjat kapott a CER— 200-as numerikus . rövideszter­ga, a Villamos Automatika In­tézet terméke, a dioktilftalat extra (DÖF) az Egyesült Vegyi­művek terméke, a Pa- mutnyomóipard Vállalat poli- noz alapanyagból készült szö­vete, a bébi ételkonzerv, a Konzervipari Tröszthöz tartozó Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyár készítménye, a Medicor művek elektromyographja, j amely az izommozgások által keletkező biofeszültségek meg­figyelésére és regisztrálására szolgál, a koordináta kapcsojós crossbar alközpont ezres típu­sa is, amely a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár terméke, az Április 4. Magasépítő Ktsz ex­portházát és az önhordó tető- szerkezetű, nagy fesztávolságú alumíniumcsamokot, amely az Két súlyos bűncselekmény elkövetőit ítélte el a múlt hé­ten Kecskeméten a járásbíró­ság dr. Tóth István büntetőta­nácsa. Az első igen jó példája annak, hová vezet a munkake­rülés, az italozás, a rendezet­len élet. A másik ügy tárgya­lásán pedig megdöbbentő hang­súlyt kapott a szülők felelős­sége, amit olyan sok esetben emlegettünk már. Menekül a rabló Tíz esetben volt már büntet­ve Kovács Pál, Városföld 144. szám alatti lakos. Általában lopásokért, de bűnlajstromán találkozunk csalással, orgazda­sággal is. Állandó munkahelye sohasem volt, alkalmi kerese­tekből, no meg „szerzésből” tartotta fenn magát. Életmód­ja, erkölcsi felfogása újabb és újabb bűncselekménye felé so­dorta, míg végül is elkövette a legsúlyosabbat: rabolt. Ez év március 6-án a Kecs­kemét melletti Felsőszéktó ta­nyái között barangolt, állítása szerint azért, hogy a szőlőkben munkát keressen. Így jutott el D. J. tanyájába is. ahol csak a tízéves kislányt találta oda­haza. Ez egyáltalán nem za­varta. Elővette a konyha sar­kából a demizsont, megitta a benne levő bort, aztán „szétné­zett” a helyiségben. Talált kö­zel háromszáz forintot, zsebre vágta és el akart menni. A kislány azonban útját állta és kérte, ne vigye el a pénzüket. Kovács egy akácfa husánggal fejbe vágta a gyereket és rá­zárta az ajtót. A kis Eszti szerencsére nem sérült meg komolyabban, és felismerve a helyzetet, kiugrott az ablakon, szólt a szomszédban lakó N. S.-nek, aki kerékpárral üldö­zőbe vette, s hamarosan utol is érte a rablót. Kovács Pál azon­ban nem adta meg magát, a nála levő bottal üldözőjére tá­madt és úgy megütötte, hogy eltörte a lábát. Ekkorra már mások is bekapcsolódtak a me­nekülő elfogásába, de mielőtt utolérték volna, Kovács szét­szórta a pénzt és öngyilkossá­got kísrelt meg. Nyakán ejtett sebe azonban nem volt ko­moly. A kórházban bekötözték és átadták a rendőrségnek. A bíróság visszaesőként el­követett rablás és súlyos testi sértés miatt hétévi szabadság- vesztésre ítélte Kovács Pált és öt évre eltiltotta a közügyek Egyhangú lassúsággal katto­gott a tehervonat kereke. A sze­relvény csak nagyritkán állt meg egy-egy állomáson, de a vagonok ajtaját ilyenkor sem nyitották ki. — Ügy visznek bennünket, mint a hadifoglyokat — düny- nyögte valaki a sötétben amikor megint fékezett a mozdony, s elcsitult a zaj körülöttünk. — Mit tudod te. hogy viszik a foglyokat — kontrázott rá egy másik hang. — Egy ilyen t,j­fölösszájú katonának arról még fogalma sem lehet. Majd. ha már a keleti fronton menetelsz, aztán nem vigyázol jól a duny- nyogódra, akkor esetleg még le­het benne részed. — Ne pofázzatok már annyit, aludjatok inkább! — Lehet aludni egyáltalán ebben az átkozott hidegben? — Csak nem fázol? Hiszen egymásba ér itt az embernek a feneke. — Épp az a baj, te tulok! gyakorlásától. Súlyosbító körül­ményként vette figyelembe, - hogy már sokszor volt büntetve. Tizennégy éves sértett A másik ügy sértettje mind­össze tizennégy éves, de azel- i követők sem töltötték még be ] a huszadik életévüket, sőt eg.yi- i kőjük fiatalkorú. A tragédiá- i nak is felfogható bűncselek- j mény nem történhetett volna I meg, ha a kislány szülei ko- j molyabban veszik kötelességü- j két és nem hagyják fél éjsza- j kákon át csavarogni a gyere- ; két. Jellemző az anya nemtö­rődömségére, hogy már csak a tárgyaláson tudta meg: lánya hetedik hónapos terhes. Még a múlt év őszén történt, hogy a fiatalkorú O. G., Poczó István és Lakatos József kecs­keméti lakosok egy este talál­koztak a lánnyal, összebeszél­tek, hogy elcsalják valahová és majd meglátják mi lesz. Azt mondták neki, menjenek el egyik barátjuk lakására, ahol „házibulit” tartanak. El­ső szóra beleegyezett a kis­lány, és elindultak a Műkert felé. Mikor oda kiértek, már szó sem volt a házibuliról. Ke­reken megmondták neki, mi a szándékuk. Hiába sírt, tiltako­zott, kiszolgáltatott helyzetében nem tudott mit tenni. Mind a hárman erőszakot követtek el rajta. A lány ezután elment az egyik fiú lakására és ott aludt. A szülők másnap meg sem kérdezték tőle, hol töltötte az éjszakát... Súlyos ítélet A bűncselekmény elkövetői közül kettő már büntetve volt. Mostani tettüket is előre meg­beszélték. Mentőkörülményt nem lehet találni. A bíróságon egymásra igyekeztek hárítani a „főszerepet”, de a tárgyalás so­rán kiderült az igazság, az „ak­ciót” a fiatalkorú O. G. vezette. A bíróság teljesen jogosan és érthetően szigorú büntetés­sel sújtotta őket. Az ítélet meghozatalánál azt is figye­lembe kellett venni hogy saj­nos, az utóbbi időben eléggé elszaporodtak az ilyen bűncse­lekmények Kecskeméten és a megye más területein is. O. G.-t öt évre. Poczó Istvánt há­rom. évre, Lakatos Józsefet pe­dig két évi szabadságvesztésre ítélte a büntetőtanács és mind- hármójukat meghatározott idő­re eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Az ítélet nem jog­erős. G. S. Ilyen szép közvetlen modor­ban folyt a diskurzus, míg a va­gon parancsnóka, egy öregebb honvéd el nem vágta az értel­metlen vitát: — Na, most már aztán elég legyen! Nem tudom, holnap lesz-e majd kedvük a filozófál- gatáshoz? Okoksabban tennék, ha tartalékolnak égy kicsit az erejüket — mondta nem éppen biztató hangon. Erre aztán alábbhagyott a gondűző cseve­gés. — Gyújtsa már meg a pilá­csot egy kiedit. szakikám! — tápászkodott fel egy újonc a közelemben és a lábakon átlépe­getve. tapogatózva, botorkálva indult el a vafeon közepén levő, korláttal elkerített nyílás felé. — Terád is éppen most jött rád! — káromkodtak azok, akik­be véletlenül belerúgott. Éreztük, amint kinyitotta a nyílást elzáró kis csapóajtót, s hirtelen beáramlott a kinti éles levegő. De hullott az arcunkra még egyéb is, holmi permetező harmatféleség, nem éppen az illatosabb faltéból való. Mire a heringes hordóhoz hasonló mar­hakupé közönsége felmorajlott:

Next

/
Thumbnails
Contents