Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
4. »Mal 1986. május 29. vásárnál» Átállás — leállás nélkül Szakmunkásátképzés gondjai a ZIM-ben A jövő év derekától kezdve teljes kapacitással dolgoznak majd a ZIM Kecskeméti Gyáregységében az automata kádgyártó gépsorok. Ma még a szerelés és az évi termelési feladatok végrehajtása okozza a legtöbb gondot a gyáregység vezetőségének, de egyre többször esik szó a műszaki konferenciákon az automatizálással együttjáró munkaszervezési változásokról is. Eltűnnek a kézi szerszámok Nem kevesebbről van szó. mint arról, hogy a nagyrészt Immár huszonegy esztendeje új történelmet írunk. A ma középkorú nemzedék gyermekei számára a szocializmus eredményei természetesek. Számukra meseszerű mindaz, amit a szülők, a meglettebb korú nemzedék a múltról idéz. Pedig a fejben őrzött emlékek rfieg is kopnak az évtizedek távlatában. Nem így azonban azok, amelyeket a korabeli feljegyzések, nevezetesen az újságok őriznek. A Kecskeméti Közlöny 1941-es évfolyamába lapoztunk — és kívánjuk tenni ezentúl rendszeresen —. hogy ha csak egy-egy villanásnyira is. bepillantást nyújtsunk a huszonöt évvel ezelőtti múltba. 1941. május 17. A Kö7j5ny bellii oKlalán, terjedelmes riportja- val a kecskeméti Budai utcai iskolába vezet el bennünket a szerző, hogy bemutassa: mit tanulnak a Vin. elemiben. És elöljáróban elmondja: „Kecskeméten két, sőt tavaly óta három iskolában folyt a nyolcosztályos rendszeres tanítás. 36 nyolcadikos indult az életbe az idén.” Laczkó Dénes tanító a tanultakról így tájékoztatta az újságírót: »Amint a miniszteri rendelkezés íz ól, egy tankönyvet használnak csak a nyolcadik elemiben, de i-bban az élet minden fontosabb gyakorlati kérdésére vonatkozóan felvilágosításhoz juthat a tanuló. . 1941. május 19. E napon cím-, sent ezt a kérdést tették fel az olvasóknak: „Kopog-e a fatalpú cipő?” Az alcím pedig már derűs hangnemben tudatja: „Akit \ fatalp szoktatott le a „kacsahúsról”. A lényeg azonban akkor bukkan elő a cikkből, amikor kiderül: „A divathölgyek nem törik maguzat a cipöjegy atán, hanem ízlésüknek és pénz- árcájuknak megfelelő facipöt szereznek be, melynek kopogó ritmusa sokszor állítja meg a torzó oroszlánjait.” 1941. május 26. Szász Lajos álamtitkár, aki látogatást tett és beszédet tartott Bugacon, kije- .öntette: „A magyar vér drágább, mint a pénz. .. S.zólott a honvédség felszereléséről és itt hangsúlyozta, hogy a jól felszerelt hadsereggel sokkal kevesebb I áldozattal lehet eredményt elér- j ni. ..” S íme, ugyanebben a lapszám- j ban egy másik cím: „Riport a I város „közellátási mirüsztériu- | inából” — Tízezrek ostromának középpontjában áll, reggeltől es- I tig megfeszített erővel folyik a í munka”. Hogy miért? Kiderül a j riportból, mert: „állandóan van- j tiak olyanok, akik nincsenek | megelégedve a kapott adaggal, i Mások kisgyermekkel a karjukon napról napra ott állnak és újabb adagokat kérnek. Pedig, I ha egy családban három gyer- j mek van, már bizonyosan ele- I gendő cukrot is kapnak. . 1941. május 29. „A szovjet földművelésügyi népbiztossá?; szőlészeti és borászati felügyelője { Kecskeméten tanulmányozza a homoki szőlőkultúrát” — olvashatjuk. S a tudósításból kiderül: Charitonov Alexander borászati ! főfelügyelő minden után érdek- I ődik. Minden mozdulatán meg- átszik, hogy szakember. . .” 1941. május 31. „Három deciliter a júniusi petróleum-fejadag” — teszi közzé a polgármester J megbízásából Schire tb.-tanács- j lók hirdetménye. Vajon emlé- í :eznek-e rá a villanyfényt akI toriban még nélkülöző, petró- euml ampánál vakoskodó kecskemétiek? kézi munkán alapuló technológiáról, a világviszonylatban is a legfejlettebb automatagyártásra tér át fokozatosan az üzem — anélkül hogy a termelés folyamatossága akárcsak napokra is megszakadna. A zökkenőmentes átállás csak úgy képzelhető el, ha a fejlesztési munkákkal azonos ütemben kialakítja a gyáregység az új termelési feladatok végrehajtására alkalmás műszaki és szakmunkásgárdát is. Szabó Lajos, a vállalat főmérnöke foglalta össze, mit tett eddig és mit szándékozik tenni a következő hónapokban a vezetőség a cél érdekében. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a termelés a duplájára növekszik maid — évente 200 ezer fürdőkád kerül le az automata gépsorokról —, ugyanakkor a fizikai munkáslétszám alig 10 százalékkal emelkedik: 715-ről 780 főre. A műszaki dolgozók száma a jelenlegi 73-mal szemben valamivel több mint száz lesz. Nem a létszámnövelés, hanem az erők átcsoportosítása és a munkások kiképzése okozza tehát a legtöbb problémát a vezetőségnek a hátralevő időben A harmadik műszak: karbantartás Legkorábban a műszaki irányító gárda szakmai felkészítéséhez látott hozzá a vezetőség. A főmérnök az utóbbi években számos külföldi üzemben tanulmányozta az ittenivel azonos kádgyártógépek működését. A többi műszaki kezdettől fogva részt vesz a gépek szerelésében és így alkatrészről alkatrészre ismerkedhet meg az automatákkal. Segít a felkészülésben a Gépipari Tudományos Egyesület üzemi szakosztálya is: az utóbbi hónapokban több olyan előadást szerveztek, amelyeken az új technológiával ismerkedhettek Erőszakos bűnözök meg az erdekiódoK. A GTE további tervei között szerepel egy filmvetítéssel egybekötött előadás is. Ezen Szabó Lajos számol majd be külföldi tapasztalatairól. A fizikai dologzók átcsoportosítása és szakmai kiképzése is folyamatosan történik. Mindenekelőtt a karbantartó részleg megszervezéséhez lát hozzá a vállalat, hiszen ez a munkaterület — az új technológiából adódóan — még a termelő részlegeknél is magasabb szaktudású dolgozókat igényel. Érdekességként megemlítjük, hogy az automata üzemben a harmadik műszak teljes egészében a karbantartással telik majd el. Önkéntes jelentkezés és képességvizsga A főmérnök szerint a gyáregység karbantartói sokoldalú, ügyes emberek. Nem kétséges, hogy nagy részük el tudja sajátítani az automaták kezelését. Néhány villanyszerelő máris ott dolgozik az angol szerelők mellett, s így munka közben ismerkedik a berendezéssel. Tekintettel arra, hogy a gépek irányítása elektromos úton történik, ez a szakma igényli majd a legtöbb hozzáértőt. Az utánpótlást az a harminc elektromosipari tanuló jelenti, akik jövőre szabadulnak az üzemben Idejében gondolt a Vezetőség arra is, hogy a karbantartás mellett pótalkatrészgyártásra is be kell rendezkednie a TMK- nak, annak ellenére, hogy a gépekkel együtt jelentős mennyiségű tartozékot is vásárolt külföldről a vállalat. Az automaták üzembe helyezésével egyidobén, megkezdik a pótalkatrészek előállítását, hiszen a bonyolult eszközök pors kijavítása megfelelő pótalkatrészkészlet nélkül el sem képzelhető. Igen mostoha munka körülmények között is világszínvonalon álló terméket produkáltak a ZIM kádöntői. Érthető tehát, hogy a vezetőség elsősorban a kipróbált törzsgárdát akarja foglalkoztatni — az összehasonlíthatatlanul jobb munkafeltéle. leket biztosító — korszerű üzemben is. Nem lesz könnyű mindenkinek megfelelő posztot találni, hiszen korántsem biztos, hogy az, aki kiválóan tudott kézzel formát készíteni, irányítani tud majd egy bonyolult berendezést is. Éppen ezért — munkapszichológus által irányított — képes- ségvizsgálaok alapján dönti majd el a vállalat a következő hónapokban, hogy alkalmasak-e egy-egy reszort betöltésére az önként jelentkező dolgozók. Békés Dezső Kiosztották a BNV és a főváros nagydíjait Szombaton a városligeti Gun- | idei BNV legnagyobb slágere | dél Étteremben került sor a volt. BNV-n kiállított legértékesebb termékeket jutalmazó díjak kiosztására. A vásárbizottság a szakértő zsűri javaslatára a Budapest főváros nagydíjára nyolc, a BNV 1966. díjára 73 kiállított terméket talált alkalmasnak. Nagydíjat kapott a CER— 200-as numerikus . rövideszterga, a Villamos Automatika Intézet terméke, a dioktilftalat extra (DÖF) az Egyesült Vegyiművek terméke, a Pa- mutnyomóipard Vállalat poli- noz alapanyagból készült szövete, a bébi ételkonzerv, a Konzervipari Tröszthöz tartozó Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár készítménye, a Medicor művek elektromyographja, j amely az izommozgások által keletkező biofeszültségek megfigyelésére és regisztrálására szolgál, a koordináta kapcsojós crossbar alközpont ezres típusa is, amely a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár terméke, az Április 4. Magasépítő Ktsz exportházát és az önhordó tető- szerkezetű, nagy fesztávolságú alumíniumcsamokot, amely az Két súlyos bűncselekmény elkövetőit ítélte el a múlt héten Kecskeméten a járásbíróság dr. Tóth István büntetőtanácsa. Az első igen jó példája annak, hová vezet a munkakerülés, az italozás, a rendezetlen élet. A másik ügy tárgyalásán pedig megdöbbentő hangsúlyt kapott a szülők felelőssége, amit olyan sok esetben emlegettünk már. Menekül a rabló Tíz esetben volt már büntetve Kovács Pál, Városföld 144. szám alatti lakos. Általában lopásokért, de bűnlajstromán találkozunk csalással, orgazdasággal is. Állandó munkahelye sohasem volt, alkalmi keresetekből, no meg „szerzésből” tartotta fenn magát. Életmódja, erkölcsi felfogása újabb és újabb bűncselekménye felé sodorta, míg végül is elkövette a legsúlyosabbat: rabolt. Ez év március 6-án a Kecskemét melletti Felsőszéktó tanyái között barangolt, állítása szerint azért, hogy a szőlőkben munkát keressen. Így jutott el D. J. tanyájába is. ahol csak a tízéves kislányt találta odahaza. Ez egyáltalán nem zavarta. Elővette a konyha sarkából a demizsont, megitta a benne levő bort, aztán „szétnézett” a helyiségben. Talált közel háromszáz forintot, zsebre vágta és el akart menni. A kislány azonban útját állta és kérte, ne vigye el a pénzüket. Kovács egy akácfa husánggal fejbe vágta a gyereket és rázárta az ajtót. A kis Eszti szerencsére nem sérült meg komolyabban, és felismerve a helyzetet, kiugrott az ablakon, szólt a szomszédban lakó N. S.-nek, aki kerékpárral üldözőbe vette, s hamarosan utol is érte a rablót. Kovács Pál azonban nem adta meg magát, a nála levő bottal üldözőjére támadt és úgy megütötte, hogy eltörte a lábát. Ekkorra már mások is bekapcsolódtak a menekülő elfogásába, de mielőtt utolérték volna, Kovács szétszórta a pénzt és öngyilkosságot kísrelt meg. Nyakán ejtett sebe azonban nem volt komoly. A kórházban bekötözték és átadták a rendőrségnek. A bíróság visszaesőként elkövetett rablás és súlyos testi sértés miatt hétévi szabadság- vesztésre ítélte Kovács Pált és öt évre eltiltotta a közügyek Egyhangú lassúsággal kattogott a tehervonat kereke. A szerelvény csak nagyritkán állt meg egy-egy állomáson, de a vagonok ajtaját ilyenkor sem nyitották ki. — Ügy visznek bennünket, mint a hadifoglyokat — düny- nyögte valaki a sötétben amikor megint fékezett a mozdony, s elcsitult a zaj körülöttünk. — Mit tudod te. hogy viszik a foglyokat — kontrázott rá egy másik hang. — Egy ilyen t,jfölösszájú katonának arról még fogalma sem lehet. Majd. ha már a keleti fronton menetelsz, aztán nem vigyázol jól a duny- nyogódra, akkor esetleg még lehet benne részed. — Ne pofázzatok már annyit, aludjatok inkább! — Lehet aludni egyáltalán ebben az átkozott hidegben? — Csak nem fázol? Hiszen egymásba ér itt az embernek a feneke. — Épp az a baj, te tulok! gyakorlásától. Súlyosbító körülményként vette figyelembe, - hogy már sokszor volt büntetve. Tizennégy éves sértett A másik ügy sértettje mindössze tizennégy éves, de azel- i követők sem töltötték még be ] a huszadik életévüket, sőt eg.yi- i kőjük fiatalkorú. A tragédiá- i nak is felfogható bűncselek- j mény nem történhetett volna I meg, ha a kislány szülei ko- j molyabban veszik kötelességü- j két és nem hagyják fél éjsza- j kákon át csavarogni a gyere- ; két. Jellemző az anya nemtörődömségére, hogy már csak a tárgyaláson tudta meg: lánya hetedik hónapos terhes. Még a múlt év őszén történt, hogy a fiatalkorú O. G., Poczó István és Lakatos József kecskeméti lakosok egy este találkoztak a lánnyal, összebeszéltek, hogy elcsalják valahová és majd meglátják mi lesz. Azt mondták neki, menjenek el egyik barátjuk lakására, ahol „házibulit” tartanak. Első szóra beleegyezett a kislány, és elindultak a Műkert felé. Mikor oda kiértek, már szó sem volt a házibuliról. Kereken megmondták neki, mi a szándékuk. Hiába sírt, tiltakozott, kiszolgáltatott helyzetében nem tudott mit tenni. Mind a hárman erőszakot követtek el rajta. A lány ezután elment az egyik fiú lakására és ott aludt. A szülők másnap meg sem kérdezték tőle, hol töltötte az éjszakát... Súlyos ítélet A bűncselekmény elkövetői közül kettő már büntetve volt. Mostani tettüket is előre megbeszélték. Mentőkörülményt nem lehet találni. A bíróságon egymásra igyekeztek hárítani a „főszerepet”, de a tárgyalás során kiderült az igazság, az „akciót” a fiatalkorú O. G. vezette. A bíróság teljesen jogosan és érthetően szigorú büntetéssel sújtotta őket. Az ítélet meghozatalánál azt is figyelembe kellett venni hogy sajnos, az utóbbi időben eléggé elszaporodtak az ilyen bűncselekmények Kecskeméten és a megye más területein is. O. G.-t öt évre. Poczó Istvánt három. évre, Lakatos Józsefet pedig két évi szabadságvesztésre ítélte a büntetőtanács és mind- hármójukat meghatározott időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. G. S. Ilyen szép közvetlen modorban folyt a diskurzus, míg a vagon parancsnóka, egy öregebb honvéd el nem vágta az értelmetlen vitát: — Na, most már aztán elég legyen! Nem tudom, holnap lesz-e majd kedvük a filozófál- gatáshoz? Okoksabban tennék, ha tartalékolnak égy kicsit az erejüket — mondta nem éppen biztató hangon. Erre aztán alábbhagyott a gondűző csevegés. — Gyújtsa már meg a pilácsot egy kiedit. szakikám! — tápászkodott fel egy újonc a közelemben és a lábakon átlépegetve. tapogatózva, botorkálva indult el a vafeon közepén levő, korláttal elkerített nyílás felé. — Terád is éppen most jött rád! — káromkodtak azok, akikbe véletlenül belerúgott. Éreztük, amint kinyitotta a nyílást elzáró kis csapóajtót, s hirtelen beáramlott a kinti éles levegő. De hullott az arcunkra még egyéb is, holmi permetező harmatféleség, nem éppen az illatosabb faltéból való. Mire a heringes hordóhoz hasonló marhakupé közönsége felmorajlott:
