Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
1966. májas 39, ▼as&rnsp 3. filial Kongresszusi munhaverseny 0 mezőgazdaságban Irta: Dr. Glied Károly, a megyei páirtbixottaág titkára |A IX. I pártkongresszus ösz- szehivásának hírére, valamint a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága együttes felhívására megyénk mezőgazdasági üzemei és a szövetkezeti gazdaságok dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a kongresszusi mun- kaverseny-felhíváshoz. Bár a csatlakozások még nem fejeződtek be, máris sok jó kezdeményezéssel, versenyvállalással találkozunk a mezőgazdaság valamennyi területén, bizonyítva, hogy itt ugyanúgy megvannak a feltételei a szocialista munkaversenynek, mint az iparban. Egyre többen látják, hogy a szocialista munkaversenynek milyen nagy szerepe van az emberek tudatának gondolkodásának, cselekedetének alakítá sában, ugyanakkor a magasabb termelékenység, a gazdaságosabb termelés, a jobb minőségű munka, a gyorsabb előrehaladás, a korszerű agro- és zoo- technika, a fejlettebb műszaki színvonal megvalósulását is szolgálja. Valamennyi állami gazdaságunk csatlakozott a kongresz- szusi felhíváshoz. A vállalásokat a gazdaságok dolgozói műszaki konferenciákon és termelési tanácskozásokon tárgyalták meg,- amelyeken a dolgozóknak mintegy 70—80 százaléka jelent meg. E megbeszélések eredményeként a gazdaságok dolgozóinak többsége részt vesz a szocialista munkaversenyben és máris szép eredményeket értek el a tavaszi munkák gyorsabb ütemű végzésében. Hasonló- kérmen a gépjavító állomások, erdőgazdaságok és a vízügyi szervek dolgozói is megtárgyalták az ez évi feladatokat, és csatlakoztak a versenyíelhí- Vé shoz. detes, hogy egyes szövetkezetekben — hartai Béke. tataházi Petőfi, bácsbokodi Üj Otthon ■«. valamennyi szövetkezeti gazda részt vesz a szocialista munka- versenyben és az ebben rejlő hatalmas mozgósító erőt mind több szövetkezeti vezető ismeri fel. Tanultak a korábbi évek hibás gyakorlatából, amikor esetenként nem a dolgozókkal való megbeszélés alapján történt a versenyvállalás, most közgyű léseken, brigádgyüléseken tárgyalják meg a vállalások feltételeit, ismertetik az ezzel kapcsolatos célkitűzéseket és a dolgozók többségének akarata szerint döntenek a versenyvállalások megtételében. | JÓNAK és IA SZOCIALISTA! munkaverseny fő célkitűzései valamennyi területen mindenekelőtt az éves tervek teljesítésére, a munkák időbeni és jó minőségben történő elvégzésére, a termelékenység fokozására, az önköltség, s egyáltalán a termelési költségek csökkentésére és a takarékos gazdálkodásra irányulnak. örvendetes, hogy állami gazdaságaink 9 millió 192 ezer forint többletnyereség elérésére tettek vállalást. Ezen belül a Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozói 1 millió 293 ezer forint költségmegtakarítást és 651 ezer forint hozamtöbblet elérését tűzték ki célul. A Városföldi Állami G azdaságban 2 millió 898 ezer forint terven felüli jövedelem teljesítését vállalták. A gépjavító állomások dolgozói megyei szinten 11 millió 363 ezer forint terven felüli nyereség teljesítését tűzték maguk elé, közülük is kiemelkedő a Kiskunhalasi Gépjavító Állomás dolgozóinak kongresz- szusi vállalása, akik 2 731 666 forint megtakarítást határoztak el. A versenymozgalomban résztvevők az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés mellett nagy gondot fordítanak a minőségi munkára. Csak helyeselni lehet a komplex javító brigádok szervezését, melyeknek fontos feladata lesz a szövetkezeti gazdaságokban a hi- b«s gének gyors kijavítása. I I I AZ IPARI I üzemekben és az állami gazdaságokban meghonosodott szocialista munkaver- seny tapasztalatai alapján megyénk termelőszövetkezetei is mind nagyobb számban csatlakoznak a kongresszusi verseny- felhíváshoz. A járási, megyei és az országos tsz-ek közötti versenyben máris 80 mezőgazdasági termelőszövetkezet vesz részt. Külön dicséretes, hogy a duna- veesei járás valamennyi közös gazdasága bekapcsolódott a kongresszusi versenybe, örvenkövetendőnek tartjuk azt is, hogy a szövetkezetekben az erkölcsi elismerés mellett egyre nagyobb gondot fordítanak az anyagi ösztönzésre is. A dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezetben az elmúlt évhez hasonlóan az idén is 300 ezer forintot, a hartai Békében 110 ezer forintot, a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezetben 34 ezer forintot fordítanak a versenyben részt vett dolgozók jutalmazására. Ehhez hasonló példákat még sokat lehetne felsorolni. A szakszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok közül is mind többen csatlakoznak a kongresszusi versenyhez és sajátos helyzetüknek mejfelelően mozgósítják a gazdákat az éves feladatok megvalósítására. A KISZ megyei, járási, városi bizottságok és a mezőgazdasági KISZ-szervezetek elismerésre méltóan dolgoznak a kongresszusi verseny szervezésében. Ennek során a megye mezőgazdaságában dolgozó 18 ezer — 27 éven aluli — fiatal közül 10 610-en kapcsolódtak be a helyi, járási, megyei versenyekbe. Létrehoztak 439 munkacsapatot, brigádot, akik vállalásaik teljesítésével készülnek pártunk IX. kongresszusára. Egyes termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a fiatalok kezdeményezték, hogy alakítsanak ifjúsági szerelő komplex brigádokat. Eddig 25 ilyen brigád alakult 350 fővel, akik vállalták, hogy a szövetkezetek gépeit a kért határidőre kijavítják, a javításért felelősséget vállalnak. | AZ IFJüsAgI a termelő munka mellett komolv feladatot vállalt magára a községek kulturális és községfejlesztési tennivalóinak megvalósításában. A megyei nőbizottság szervezésében az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre erősödik a baromfitenyésztő versenymozgalom. Eddig mintegy 30 munkacsapat nevezett be, ezek vállalták, hogy a kongresszusi munkaverseny során csökkentik az elhullási százalékot, javítják a takarmányértékesítési hányadot, melynek folytán magasabb hozamokat érnek él. A közösen tett felajánlásokat sokan kiegészítik a háztáji baromfineveléssel, hizlalással kapcsolatos vállalással is. Mezőgazdasági üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben egyre nagyobb tért hódít a szocialista brigád címért folyó mozgalom. Az állami gazdaságokban 223, a gépjavító állomásokon 24, az erdőgazdaságokban 48, a vízügyi szerveknél 28 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. Ez a mozgalom egyre terjed a szövetkezeti gazdaságokban is. Mintegy 70 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. A tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezetben az elmúlt évben csak három, az idén már 16 brigád küzd e büszke címért. A hartai Béke Termelőszövetkezetben tíz brigád tűzte ki célul e cím elnyerését. A szocialista címért küzdő brigádok szervezése új tartalommal tölti meg a mezőgazdasági üzemekben folyó szocialista munkaversenyt azáltal, hogy egyre többen dolgoznak, gondolkodnak és élnek szocialista módon. Ezek a brigádok jelentősen hozzájárulnak az emberek tudatának formálásához, a szocialista gondolkozásmód fejlesztéséhez, elősegítik az egymás iránti, elvtársi, baráti támogatás legnemesebb elveinek megvalósítását. Ezért is tevékenykedünk azon, hogy a szocialista brigádmozgalom tovább szélesedjen. Mind több szövetkezeti gazdaságban — ahol ennek feltételei biztosítva vannak — alakuljanak meg a brigádok. A párt, a KISZ és valamennyi tömegszervezet segítse munkájukat. A szocialista munkaverseny irányításában, szervezésében jelentős szerepük van a megyei, járási, illetve üzemi verseny- bizottságoknak. Egyre több azoknak a szövetkezeti gazdaságoknak a száma, ahol a munkaverseny szervezésére, rendszeres értékelésére állandó jelleggel versenybizottságokat hoztak létre. Ezek munkája nagyon fontos, és mindenképpen helyes segítésük. A járási versenybizottságok rendszeresen ülésezzenek, értékeljék a tapasztalatokat és ennek ismeretében tegyenek konkrét intézkedéseket a helyes anyagi ösztönzők kialakítására, a munka- verseny értékelésére, és nyilvánosságára. | A KONGRESSZUSRA] készülve valamennyi területen segíteni kell a szocialista munkaverseny fejlesztését. ösztönözzük a dolgozókat a nyári, őszi nagy feladatok elvégzésére. Az eddig tett munkavállalások, a dolgozók bizakodó hangulata és munkakészsége, valamint az, hogy nap mint nap, mind többen vesznek részt a szocialista munkaversenyben, alapul szolgál ahhoz, hogy az 1966. évi terveinket teljesíteni tudjuk. Ezzel ünnepelhetjük legméltóbban pártunk IX. kongresszusát. Körül tekin több készletgazdálkodást Népgazdaságunkban az elmúlt években a készletferhal- mozódás meghaladta a termelés növekedési ütemét. Ennek következtében a vállalatok egy- részénél jelentős mennyiségű felesleges anyag, félkész és kész- tei mék gyűlt össze, amíg másutt ugyanezek az anyagok hiányoznak. A raktárakban porosodó milliós értékek indokolatlanul kötik le a gazdasági erőforrások tekintélyes hányadát, improduktív ráfordításokat szülnek, akadályozzák a tervszerű arányos fejlődést és az életszínvonal emelését. Tavaly erőteljes akció indult a felduzzadt készletek csökkentésére, Napvilágot látott a 114/ 1965. PM—OT számú együttes utasítás, amely új szempontok szerint tette lehetővé az elfekvő anyagok, alkatrészek értékesítését. Azok a vállalatok, amelyek megragadták a kínálkozó lehetőséget. anyagi veszteség ' nélkül szabadulhattak meg a számukra használhatatlan készletektől. A megye szocialista ipara (a gyáregységek adatai nem szerepelnek az összesítésben) 1965-ben 87 és fél millió forint értékű elfekvőséget tárt fel és ebből 45 millió 300 ezer forint értékűt vissza is juttatott a népgazdaság vérjkeringésébe. Az akció sikere tehát vitathatatlan. Elégedettségre azonban nincs okunk. És nemcsak azért, mert a leltárba vett anyagoknak több mint 50 százaléka az év végéig nem talált vevőre, hanem azért is, mert egyes vállalatok készletgazdálkodása továbbra is kívánni valót hagy maga után. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága szerint, a korábbi évekéhez viszonyítva lassult, de még mindig a megengedettnél nagyobb arányú a feleslegek lerakódása. Kormányunk újabb rendeletekkel igyekszik meggyorsítani a feltárási és értékesítési munkát. Az 1964-ben vagy korábban keletkezett, de még nem értékesített készleteket a tavalyihoz hasonló, kedvezményes feltételek mellett adhatják el a vállalatok: a tényleges érték és az eladási ár közötti különbözetet az állam megtéríti. Szigorúbb feltételeket szab a 13/1966. OT—PM számú utasítás: az 1965—66-ban felhalmozódott feleslegek értékesítéséből selejtezéséből származó kár már a vállalat nyereségét terheli. A rendelet ösztönző hatása abban nyilvánul meg elsősorban. hogy a vevőként szereplő üzemek rendes áron adhatják el az olcsón vásárolt anyagokból, alkatx-észekből gyártott termékeket is. Sőt az ily módon keletkezett magas árrésből engedményt adhatnak a kereskedelemnek, ha a továbbfeldolgo- zás nyomán született cikkeket megvásárolja tőlük. Mindenki jóljár tehát* csak a lánc első szeme, a feleslegét értékesítő vállalat nem — mondhatják most egyesek, — Helytelen okoskodás, hiszen a pénzintézetek szigorú kamatokkal sújtják a megengedett készlethatárt túllépő vállalatokat. És bizony a kamat — amely indokolt esetben 18 százalék is lehet — többre rúghat, mint az értékesítésből adódó veszteség. A Műszaki-, Anyag- és Géjv kereskedelmi Vállalat az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is segít megoldani az üzemek eladási gondját. Június 2-án, Szegeden tanácskozást szervez, amelyre meghívták Cscfcigrád, Bács-Kiskun és Békés megye iparának és pénzintézeteinek a vezetőit, valamint a vállalatok gazdasági irányítóit is. Ezen a tanácskozáson a résztvevők alaposan megismerhetik az érvényben levő rendelkezéseket és tájékozódhatnak ’ az értékesítés lehetőségeiről is. Befejezésül hangsúlyoznunk kell, hogy nem elég, ha évről évre csak a feleslegek értékesítését szervezik meg a vál. lalatok. Az elsődleges feladat a keletkezésükben szerepet játszó okok feltárása, közgazdasági elemzése és a szükséges intézkedések megtétele. E téren kétségtelenül tapasztalható fejlődés a megyében is. Számos üzemben már központi kérdésként kezelik a készletgazdálkodást és a termelést — már a tervkészítés időszakában — a tényleges szükségletekhez igazítják. B. D. . Javult a technológia, jobb a minőség A megyei borverseny tapasztalatai Az alföldi borvidékhez tartozó területeken gyenge minőségű tömegbort termesztenek — így szerepel a mi borvidékünk a régi szakkönyvek felsorolásában. Borkezelésünk sem volt megfelelő, elsősorban a rossz bortárolási lehetőségek miatt. A termelők nagy része termését mustként, vagy új borként értékesítette, a többségében kamrás tárolásra visszamaradt borok hamar megöregedtek, elvénültek. Pár év óta komoly változások tapasztalhatók mind a szőlőtermesztésben, mind a borkezelésben. E változásokat legjobban a borversenyek tükrében lehet lemérni. Járuló minőség Változott a megye szőlőinek, borainak fajtaösszetétele és igen sokat javult a borok minősége. Tömegboraink mellett előtérbe kerülnek a minőségi fajták: ezerjó, rizling. Megjelentek a hegyvidéki termőtájak itt is jó minőséget adó fajtái: a hárslevelű, furmint, cirfandli, tramini, leányka, bővült a rajnai rizling, veltelini, szürkebarát részaránya is. Nagy változás, hogy ezekből a fajtákból ma már nemcsak a borversenyeken szereplő néhány literecske, hanem több száz hektós tételek találhatók, mellett azonban néhány bíráló szót is kell ejteni. Nem megfelelő még egyes borok stabilitása, ami a szakszerűtlen kezelést bizonyítja. Főként a háztáji termelők és néhány szövetkezet boránál találkoztunk ezzel. A fajtára jellemző illatú és színű — fehér boroknál a zöldfehér szín, vörös boroknál a rubin-piros szín a kívánatos — italt csak úgy lehet készíteni, ha már a szőlő leszedésétől kezdve a korszerű technológiát alkalmazzuk. A feldolgozásra kerülő szőlő előzetes ké- nezése, a gyors feldolgozás, ülepítés és nyálkázás, a faj- élesztővel történő erjesztés, az állandó és szükség szerinti kénessav szint biztosítása — mind megannyi alapfeltétele a korszerű borászatnak. A megye állami gazdaságai és szövetkezetei a második ötéves terv időszakában több mint 33 ezer katasztrális hold korszerű nagyüzemi szőlőtelepítést végeztek. Az idén kezdik meg 600 ezer hektoliter pincetér és nagyüzemi feldolgozó építését. Ezzel megteremtették, illetve megteremtik a nagyüzemi szőlőtermesztés és a korszerű borkezelés alapjait. A most kialakuló szőlőtermő vidék tájjellegű márkás borai a minőséget adó borvidékek szintjére emelik a megyét. PFENNING GYULA megyei főkertész Ugyanakkor a színvonalasabb borkezelést bizonyítja, hogy tömegborainkból — kövidinka, pozsonyi fehér — is kerülnek ezüst, sőt aranyérmes borok. 188 érem Az idei megyei borverseny a vártnál jobb eredményeket hozott. A bemutatott 280 mintából 51 arany-, 62 ezüst-, és 75 bronzérmes bor került ki. Ez azt jelenti, hogy a versenyen szereplő boroknak csaknem 70 százaléka nyert rangos helyezést. Az elért eredmény azért is jelentős, mert az elmúlt, év nem volt kedvező a minőség kialakulására. A legjobb helyezéseket a Magyar Állami Pincegazdaság borai mellett, a Kunbajai, Helvéciái, Izsáki, Bajai, Kiskunhalasi, Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Szőlészeti Kutató Intézet, a mélykúti Alkotmány, a tabdi Szőlőskert, az izsáki Kossuth Termelőszövetkezet, a kiskunmajsai Jonathán Szak- szövetkezet érte él. Korszerű kezelést Ezenkívül az ezüst érmek alapján még sorolhatnánk néhány termelőszövetkezetet, szakszövetkezetei és háztáji termelőt. Az eredmények hangoztatása
