Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

I t. «Mal 1966. május 19, esfitftrtSb A béke kérdésében együttműködés . A dél-rhodesiai kérdés a BT előtt / Kínai jegyzék Indonéziának Az Országos Béketanács Elnökségének ülése A LENGYEL lapok kommentárokban fog­lalkoznak Couve de Murville francia kül­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN — legyen eleget a köte­lező jellegű szankciók­nak. Emellett — köve­telte az Ligán da és a Maii által is aláírt határozati javaslatában a nigériai delegátus — a londoni kormány kezdjen hala­déktalan tárgyalásokat a dél-rhodesiai afrikai vezetőkkel egy népképviseleti kormány megala­kítása céljából. A MALAYSIÁI kormány hivatalosan bejelen­tette, hogy felkérték Tun Abdul Razak minisz­terelnök-helyettest, tárgyaljon a malaysiai vál­ság békés megoldásáról Adam Malik indonéz külügyminiszterrel. Ismeretes, hogy Indonézia tudtul adta szándékát, külügyminiszteri szinten minél előbb tárgyalásokat akar kezdeni Malay­siával. Az ausztráliai rádió idézi Adam Malik szavait, amelyek szerint Indonézia a tárgyaláso­kat nem akarja előzetes feltételek megszabásá­val veszélyeztetni és nem ragaszkodik ahhoz sem, hogy a borneói államokban népszavazást tartsanak. A malaysiai kormány szerdai ülésé­ről kiadott közlemény szerint Kuala Lumpurban örömmel üdvözölték Indonézia kinyilvánított szándékát, kiváltképpen azt, hogy Indonézia nem követel népszavazást Észak-Borneóban és „az Indonéz népet nem háborítaná fel. ha ezek az államok megmaradnának a Malaysiai Állam­szövetség keretében”. Ezért a malaysiai kor­mány hajlandó hozzájárulni az azonnali tárgya­lásokhoz. A Kínai Népköztársaság jegyzékben tájékoztatta a pekingi indonéz ügyvivőt arról, hogy hajókat küldenek Indonéziába az ott élő üldözött kínaiak ezreinek elszállítására. A kínai jegyzék rámutat, hogy Indonéziából kínaiak ezrei szándékoznak hazatérni, mert bántalmaz­zák őket. Megfosztották őket a legalapvetőbb létkörülményektől. Egy Pekingben kiadott má­sik hivatalos megnyilatkozás arra hívja fel a fi­gyelmet. hogy Indonéziában október óta sok kínai esett a fehér terror áldozatául. ügymániszter lengyelországi látogatásával. A Trybuna Ludu „további lépések” című kommen­tárjában megállapítja: a varsói lengyel—francia tanácskozások — írja a lap — széles területet, elsősorban Európa és az egész világ békéje és biztonsága kérdéskomplexumát ölelik fel. De Gaulle elnök és munkatársainak realizmusa, mellyel a hideg háborút anakronizmusnak és különösen veszélyesnek minősítették, sok tekin­tetben Lengyelországéval azonos, illetve nagyon közeli álláspontra vall. A kommentár ezután felsorolja a lengyel határok kérdésétől a viet­nami háború értékeléséig az ismert francia ál­lásfoglalásokat, s megállapítja: mindez azt bi­zonyítja, hogy a két különböző társadalmi rend­szerű és politikai csoportosuláshoz tartozó ország között nincs akadálya a béke kérdésében való párbeszédnek és együttműködésnek. AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely a rho- desiai válság megtárgyalása céljából kedden ez­úttal nem Anglia, hanem az afrikai országok felszólítására ült össze, a késő esti órákban szer­dára napolta el a további tanácskozást. A rhode- siai vita első napján öt afrikai és két ázsiai küldött szólalt fel. Az afrikai delegátusok nyo­matékosan hangoztatták, hogy nem törődnek bele a „kesztyűs kéz” poltikájának folytatásába, s követelték Angliától a fajüldöző dél-rhodesiai kormány erőszakos megdöntését, Dél-Rhodesia teljes gazdasági elszigetelését Afrikai részről a határozati javaslatot S. O. Adebo nigériai kül­dött terjesztette be: Anglia, amely felelős a kialakult helyzetért, Dél-Rhodesia területén hasz­náljon fegyveres erőt a szakadár kormány meg­döntésére, a brit hadsereg segítségével Dél-Rho­desiát gazdaságilag szigeteljék el, s minden ENSZ-tagállam — főleg Dél-Afrika és Portugália Brezsnyev Vlagyivosztokban Evek óta nem volt ilyen nagyarányú sztrájk Franciaországban Couve de Murville Varsóban A francia külügyminisztert a j repülőtérért Rapacki lengyel, külügyminiszter, Motyka műve­lődésügyi miniszter és több más magasrangú személyiség fogad­ta. (MTI) h Ky tábornok bizakodik - a hírügynökségek rácáfolnak A buddhisták az ellenállást támogatják SAIGON. (MTI) Ky miniszterelnök néhány órás Da Nang-i tartózkodás után visszautazott Saigonba. Elindulása előtt nem volt haj­landó semmiféle nyilatkozatot tenni, röviden csak annyit mondott, hogy szerinte a hely­zet „javulóban van” Da Nang- ban. A dél-vietnami miniszterel­nök bizakodására rácáfolnak a hírügynökségi jelentések, ame­lyek szerint inkább a fokozódó feszültség jelei mutatkoznak. A katonai junta parancsára szer­dán kora reggel a tengerész­gyalogság két zászlóalja meg­szállta az összes fontos pozí­ciókat Saigon központjában. A főváros „biztonsága érdekében” már előző nap Saigon környé­kére vezényelték a hadsereg egyik hadosztályát a Mekong deltából A saigoni buddhista intézet erélyes hangnemben fogalma­zott közleményt adott ki, amelyi szerint a buddhisták a végső­kig támogatják az ellenállást a saigoni kormány által elin­dított közép-vietnami katonai művelettel szemben. A közle­mény hangsúlyozza, hogy Thieu és Ky tábornokok elvesztették a buddhisták bizalmát, akik azt követelik, hogy a kormány azonnal vessen véget a Da Nang-i katonai műveletnek. A buddhista intézet felhívással fordul az összes politikai pár­tokhoz és a vallási csoportok­hoz, segítsenek kivezetni az or­szágot a zsákutcából. Az amerikai gyorshadosztály megerősített egységei közel­harcba keveredtek An Khe mellett a szabadságharcosok­kal, akik között amerikai ál­lítás szerint észak-vietnami ka­tonák is voltak. A harcba be­vetették a gyorshadosztály he­likopteren szállított három zász­lóalját. Az összecsapás már hétfőn kezdődött és kedd éj­szaka még tartott. A légiháborúban amerikai B—52-es bombázók a szabad«, sághárcosok feltételezett állá­sait támadták Da Nangtól 88 kilométerrel délnyugatra. Az Észak-Vietnam felett végrehaj­tott légitámadásokat a mon­szun esőzés korlátozta, így ked­den az amerikai gépek csak 23 bevetést hajtottak végre. A VNA vietnami hírügynök­séget felhatalmazták annak lá- jelentésére, hogy teljesen alap­talan az a véd, amelyet leg­utóbb a thaiföldi küldöttség hangoztatott az ENSZ-ben, s amely szerint a VDK-nak ka­tonái vannak Kambodzsában és Dél-Vietnam területén. guíriu felségjogait e terület felett. Ekkor határol­ták el egymástól a há­rom Guayanát. Először 1953-ban ter­vezték az ország füg- gctlemtését, majd a Nyugat-indiai Szövet­séghez kívánták csa­tolni. Ennek 19fil-ben bekövetkezett szétesése után ismét önállósítani akar ták, azonban a vá­lasztásokon a britelle­nes oppozíciópárt győ­zött és Nagy-Brltannia félvén befolyásának elvesztésétől, felfüg­gesztette az Ideiglenes alkotmányt és kor­19»6. május 26-án Brit Guayana is a füg­getlen államok sorába lép. A Brit Nemzet- közösség tagjaként — Guayana néven válik önállóvá. Területe: 215 ezer négyzetkilométer. Guayana a környező területekkel együtt 1498-ban került a vi­lág- térképeire, miután Kolumbusz elhajózott partjai mellett. Pár év­vel később a spanyo­lok megszállták ten­gerparti területeit, — 1581-ben pedig holland ellenőrzés alá került. A hollandokat a SlX. század első felében az angolok váltották fel és 1814-ben az európai nagyhatalmak ts elis­merték Nagy-Britannia mányzói uralmat lép­tetett életbe. Népessége eredetét és társadalmi helyze­tét tekintve Guayana igen különböző. A vi­szonylag kis létszámú európai származású ré­teg a gazdaságban és a politikai életben ve­zetőszerepet tölt be. A lakosság nagy ré­szié, közel fele. 1835— 1917 között Indiából került erre a terület­re. Közülük kerülnek ki a földművesek, kis­kereskedők és kisipa­rosok. Az itt élők töb­bi része afrikai néger\ portugál és kínai szár­mazású. Az indián ős­lakosság száma ma már alig 60 000, közü­lük sokan még mindig az őserdőkben, kőkor- szakbeli viszonyok kö­zött élnek, Guayana lakosságá­nak száma 1964-bén 680 000 volt, melynek í)0 százaléka a keskeny tengerparti szakaszon él. Fővárosa George­town (162 000 lakos) egyben az ország leg- orgal masabb kikötője. Második legnagyobb városa az ugyan rsak tengerparton épült — New Amsterdam 115 ezer lakos). Guayana bauxitter- melésével a vllágrang- * istán előkelő helyet foglal el, 1963-ban ki­termelt 2,5 millió ton­nával az ötödik he- iyen áll. Ennek elle­nére fejletlen, mező- gazdasági jellegű or­szág. Mezőgazdaságá­nak központja az ^szak-keleti partvidé­ken van. Nagyüzemi •ukomádtermelés mel- e>tt főleg rizsterme- .éss-el foglalkoznak. A nagy kiterjedésű sza­vannákon szarvasmar- íia-tenyésztés is folyik. \z ország jövője szem- 'ontjából különösen a ’éz- és molibdénkész- vteknek van jelentő- ége. Az utóbbi idő­én megkezdett olaj­kutatások is biztatóak. Chilei diplomaták értekeztek Moszkvában megkezdődött a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, Jugoszláviában, Ma­gyarországon és Romániában működő chilei diplomáciai kép­viselők ötnapos értekezlete. Ez az első ilyen jellegű értekez­let, amelynek chilei részről nagy jelentőséget tulajdoníta­nak. Azt várják, hogy az itt hozandó döntések eredménye­képpen tovább erősödnek Chile gazdasági és kulturális kapcso­latai a szocialista országokkal. (MTI) Tiltakozások a tervbe vett francia atomfegyver-kísérletek ellen PÁRIZS (MTI) A Csendes-óceán partján fek­vő országok kormányait és köz­véleményét nagymértékben ag­gasztja. hogy Franciaország atomfegyver-kísérletre készül az óceán térségében. Az AFP jelentése szerint a to­kiói kormány szerdán szóvivő­je útján hivatalosan is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a rob­bantások esetlieg veszélybe so­dorhatják a japán halászokat. Tomiszaburo Hasimoto. a ka­binet szóvivője sajtótudósítók­nak elmondotta, hogy a fran­ciák által megjelölt térségben sok japán halész végzi munká­ját, s a kormány aggódik sor­sukért. Japán j teljes kártérítést fog követelni, ha a nukleáris kísérletből bármiféle kára szár­maznék. A chilei fővárosban mintegy 400 egyetemista vonult fel a francia nagykövetség elé, s csendes tüntetést tartott tiltako­zásul a francia! kormány szándé­ka ellen. (MTI) A francia szakszervezetek az utóbbi évek szociális harcának legnagyobb fegyvertényeként ér­tékelik a május 17-i sztrájkot és tüntetéseket. A CGT nyilatkoza­tában kiemeli, a munkásosztály egységében rejlő erő meggyőző módon jutott kifejezésre a dol­gozók millióinak sztrájkjában,' amely új lendületet ad a bérkö­vetelő mozgalomnak. A francia lapok kiemelik, hogy 1958 óta, a de Gaulle-i rendszer uralomra jutása óta ez volt a legnagyobb méretű sztrájk Franciaországban. A dol­gozók tömegesen követték a szakszervezetek felhívását. A CGT 200 000-re becsüli a keddi párizsi tüntetés részvevőinek számát. Lyonban 40 000, Mar- seille-ben 30 000. Toulouse-ban, St. Étienne-ben 15—15 000 főnyi | tömeg vett részt a kormány gazdasági és szociális politikája I ellen tüntető gyűléseken. Couve de Murville francia külügyminiszter a lengyel kor­mány meghívására néhány na­pos hivatalos látogatásra szer­dán kora délután különrepülőgé- pen Varsóba érkezett. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelső I Tanácsa elnökségének tagja : szerdán Vlagyivosztokba érke- i zetl, hogy átnyújtsa a Lenin- rendet a Primőrje határterület­nek. amellyel a népgazdaság fejlesztésében elért sikerekért j tüntették ki. (MTIj portosulásával folytat tapasz­talatcserét, levelezést. A nyári hónapokban újabb országok békemozgalmainak képviselői­vel találkoznak az Országos Béketanács vezetői: elsősorban Afrikából, Ázsiából és Latin- Amerikábói varnak vendégeket. Az előadó végül javasolta, hogy az elnökség június 6-ra hívja össze az Országos Béke­tanácsot, amely egyebek kö­zött a Béke-világtanács genfi ülésszakán részt vevő magyar delegáció tagjait is megválaszt­ja. Elmondta: a tavaszi béke- demonstrációt nagygyűléssel kí­vánják zárni, amelyen béke­mozgalmunk Géniben járt kül­döttei is felszólalnak, s beszá­molnak a Béke-világtanács ülésén végzett; munkáról. Ezután dr. £>ík Endre tájé­koztatta a tanácskozás részve­vőit a legutóbbi, Párizsban tar­tott kelet-nyugat kerekasztal- konferenciáról, majd vita kö­vetkezett. A tanácskozás rész­vevői egyhangúlag elfogadták a referátumban előterjesztett javaslatokat. (M TI) A magyar és a nemzetközi békemozgalom legutóbbi ak­cióiról, kezdeményezéseiről és soron következő feladatairól tárgyalt szerdai kibővített ülé­sén a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá­ban az Országos Béketanács Elnöksége. Dr. Sík Endre, az Országos Bóketanács elnöke megnyitójában egyebek között hangsúlyozta: a békeszerető embermilliók legfontosabb fel­adata napjainkban, hogy útját állják az Egyesült Államok vi­etnami agressziójának, a Né­met Szövetségi Köztársaság nyílt és leplezetlen revansista, militarista törekvéseinek és va­lamennyi imperialista hatalom mesterkedéseinek, amelyek Eu­rópa biztonságát, az egész vi­lág békéjét veszélyeztetik. Sebestyén Nándorné, a Haza­fias Népfront nemzetközi és békemozgalmi osztályának ve­zetője referátumában beszá­molt a Béke-világtanács Elnök­ségének és a nemzeti békemoz­galom vezetőinek budapesti ta­nácskozásairól. Elmondta, hogy a fővárosunkban elfogadott ha­tározatok nyomán nagyszabású akciók bontakoztak ki a világ minden részében. Sebestyén Nándorné ezután elmondotta, hogy örvendetesen fejlődnek békemozgalmunk nemzetközi kapcsolatai. Az Or­szágos Béketanács jelenleg 84 ország összesen 133 testvérmoz­galmával, szervezetével, cső-

Next

/
Thumbnails
Contents