Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

1966. májas 19» csütörtök S. oTffa* A bugaci erdő dísze Alkalmazzuk bátran az új módszereket Hozzászólás az állattenyésztési vitához Szinte lélegzik a bugád erdő. Pompázik, illatozik: tele van virággal. Ügy tűnik, önnön nagyszerűségét ünnepli a ter­mészet. Ám a varázslat nem lenne teljes, ha nem szólnának a bu­gaci erdő legnevezetesebb dí­széről. a fácánról. Pontosabban: a fácántelepről. A vadmadár mesterséges tartásának immár kialakult hagyományai vannak az itteni erdészetben. — Hat évvel ezelőtt, mikor Idejöttem — sorolja Kovács Jó­zsef, a „fácánmester” — a te­lepen nem volt több száz tyúk­nál. A törzsállomány most en­nek a tízszerese. Később még több lesz. És mennyi kísfácámt keltet­nek az idén? Hatezret Háromezer már ki­kelt. Előbb a törzstelepet látogat juk meg. A három méter ma­gas nádfomattal körülvett udvar néhány rekeszébe nyitunk be. Kovács József szinte egyenként ismert a szárnyasokat, különö­sen a színes-tarka tollazatú, peckes járású kakasokat. Nem túlságosan kedvelhetik a nyil­vánosságot, kíváncsi tekinte­tünk elől legszívesebben elbúj­nának. A Dunántúlról ideszár­maztatott ércesen kékes fényű tollal borított „tenebrozuszok” kevésbé zavartatják magukat. Az e2er fácántyúk közül 400- at fűtött helyiségekben tartot­tak a télen. A tojáshozam ko­rábbi jelentkezése végett. S így februárban már megkezdhették a keltetést. Június közepéig fo­lyamatosan tojnak a fácánok. A naposfácán igen érzékeny. Kéthetes koráig megkívánja a 30—32 fokos állandó hőmérsék­letet. Meg is kapja — az infra- lámpás melegítők jóvoltából. Ezután a nappalokat már a fe­dett tetejű kifutókban töltik. Most azonban épül egy újabb előnevelő is. amelyet ventilláto- ros melegítővel fűtenek, ameny- nyiben szükség van rá. Itt hat­hetes korukig tartózkodnak az apró szárnyasok. Utána szabadon engedik őket az erdőben. — A kotlós hangja itt tartja őket — mondja a fácánmester amikor arról érdeklődöm, nem kallódnak-e el a nagy puszta­ságban. — És a fácán egyéb­ként is az erdőben érzi jól ma­gát. Őszre a tyúkok átlagsúlya meghaladja az egy kilót, a ka­kasoké pedig a másfelet is meg­közelíti. Ekkor kezdjük a befo­gást. Nagy részüket ugyanis él­ve szállítjuk külföldre. Így a legjövedelmezőbb. De marad a külföldi vadászoknak is. Leg­utóbb például olaszok jártak itt. Kovács József negyedmagá­val látja el a gondozás fárad­ságos teendőit. Ő maga is mond­ja: ahhoz, hogy minden rend­Kovács József az első kelések egyik szép példányát mutatja: ilyen a hathetes fácán. ben legyen, nem elég a napi nyolc órát a telepen tölteni.' De a számára a fáradtság feloldó­dik a természet ősi. örökös kö­Amikor a megye mezőgazda­ságának termeléséről és a fel­vásárlásról van szó, önkéntele­nül is az vetődik fel az embe­rek tudatában, hogy a nagy hírű kertészeti termelés mellett az állattenyésztés, az állat és állati termékek felvásárlása csak má­sodlagos fontosságú. Kétségte­len a növénytermesztés domi­náns szerepe, hiszen 1965-ben is a bruttó termelési érték 68 szá­zalékát adta, azonban abból a kertészeti ágazat közel a terme­lési érték egyharmadát képvi­selte, vagyis pontosan annyit, mint az állattenyésztés. A belterjes gazdálkodás mind a kertészet, mint az állatte­nyésztés fejlesztését megkíván­ja. Kevésbé ismert a közvéle­mény előtt, hogy a homoki te­rületeken végzett nagyarányú ültetvénytelepítések mellett mi­lyen nagy figyelmet fordított a megyei vezetés az állattenyész­téssel kapcsolatos gondok meg­oldására. A beruházások tekin­tetében alapvető célkitűzés volt a termelőszövetkezeti gazdasá­gokban a férőhelyek növelése. A második ötéves terv idősza- lkában épült és került üzembe­helyezésre többek között az 1965. december 31-én meglevő tehénistálló-férőhelyek 33, a nö­vendékmarha 72. a sertésfiaz- tató 63 és a juhhodályok 51 százaléka. A nagyüzemi barom­fitenyésztés megteremtését tette lehetővé a 22 300 négyzetméter­nyi tojóház és az 59 600 négyzet­méternyi csibenevelő létesítése. Növeljük az átlagterméseket A legtöbb gondot a szinte ál­landósult takarmányhiány okoz­ta ,és okozza ma is. A takar­mánytermő területek növelésére nincs lehetőség, csak az átlag­termések emelése javíthatja a helyzetet. Vannak eredménye­ink, elsősorban a kukorica ter­mésátlaga növekedett jelentő­sen, különösen a bajai járás­ban, ahol a közvélemény előtt ismert fészkes sortrágyás mód­szert kezdeményezték. A különböző takarmánymeg­segítések és akciók keretében a mezőgazdasági termelés min­den szektora — állami gazdasá­gok, szövetkezetek, egyéni és háztáji gazdaságok — kapott központi készletből takarmányt. Éves átlagban majdnem három­ezer vagont. Ez segítette az ál­latállomány tervszerű növelését, Kiskunhalas majd mindegyik közös gazdasága foglalkozik kertészkedéssel. A Vörös Szik­ra Tsz húsz, az Üj Élet 30 hol­don termeszt különböző zöld­valamint a felvásárlási tervek teljesítését. Az állattenyésztés korszerűsí­tését szolgálja a keveréktakar­mányok előállítása. Az elmúlt tervidőszakban több mint 22 ezer vagon ilyen takarmányt állítottak elő. Ez elősegítette a tenyésztési idő lerövidítését, a gyorsabb súlygyarapodást, az el­hullások csökkentését. A különböző tényezők együt­tes hatására az állomány me­gyei szinten szarvasmarhából 16, sertésből 6, juhból 74 százalék­kal haladta meg az 1960. évit az idei március 31-ével záruló állatszámlálás szerint. Az állattenyésztés fejlesztési törekvések helyességét mutatja az elmúlt évi felvásárlás ala­kulása. Ugyanis amíg a növényi termék 13,5, addig az állat- és állatitermék-jelvásárlás 46,5, százalékkal emelkedett 1960-hoz képest. Országosan az állatiter- mék-felvásárlás 1964-hez viszo­nyítva 11,7 százalékkal. me­gyénkben 31.7 százalékkal nö­vekedett részben pótolva a ked­vezőtlen időjárás, az elemi ká­rok miatti kieséseket a kerté­szeti ágazatban. Az adottságokat figyelembe véve A megyék sorrendjében össz- felvásárlási volumen értékével a tanácsi ellenőrzés alatt álló mezőgazdasági szektor első he­lyen áll az országban. Vágóser­tésből és baromfiból harmadik, tojásból, tejből, gyapjúból má­sodik, vágómarhából ötödik he­lyet ért el a megye. A termelési körzetek sajátos adottságait figyelembe véve dol­gozta ki a megyei vezetés a har­madik ötéves terv időszakának teendőit az állattenyésztés vo­natkozásában. A számítások sze­rint a bácskai és a dunamelléki körzetben 1970-ig biztosítani le­het az állatlétszám és a takar­mánybázis összhangját A Ho­mokhátság állattenyésztésének fenntartása és fejlesztése éven­ként 2700 vagon abraktakar- mány-ellátást igényel központi készletből. A szarvasmarha- és sertésállomány növelésére csak korlátozott lehetőségeink van­nak és ezért az csak néhány százalékkal, a juhállomány vi­szont több mint 20 százalékkal ségfélét, főként a városellátás céljára. Az előbbi gazdaságnak állandó standja van a halasi piacon, ahol rendszeresen kap­ni friss árut. Az Űj Élet Tsz- ben pedig mindinkább megho­nosodik a korai termesztés. Május első napjai óta primőr­paprikát és karalábét árusíta­nak a piacon. Ugyanakkor a M ÉK-kel is nagyobb mennyi­ség átadására szerződtek. Az Üj Élet Tsz tíz holdján spárgát is termesztenek. Igen kifizetődő ez a növény, na­gyobb arányú meghonosodását akadályozza, hogy meglehető­sen nagy munkaerőt igényel. A Szabadság Tsz-ben, hevesi kertészek «közreműködésével, évek óta sikerrel foglalkoznak a dinnyetermesztéssel. Az idén 25 holdra ültetik ki a kobakos növény palántáit. Már januárban elvetették a zöldborsó magját a Vörös Ok­tóber 30 holdas tábláján. Vál­lalta a gazdaság, hogy május 20-án megkezdi a szállítást a M ÉK-telepre. A szedést már hétfőn megkezdik, s az emlí­tett időpontig mintegy 30 má­zsát adnak át a felvásárlónak a nagyszerűnek ígérkező ter­mésből. emelhető a rét- és legelőjavftás, a korszerű legelőgazdálkodás révén. Helyes kezdeményezések A felvásárlás fokozását, a nép­gazdaság jobb ellátását, ami összefügg a termelőszövetkeze­tek jövedelmének emelkedésé­vel, a tenyésztési munka megja­vításában látjuk. Már az idén számos intézkedés ilyen irány­ban hat. Többek körött IS ter­melőszövetkezet kapott lehető­séget borjúnevelők bővítésére összesen 1300 férőhellyel, 14 szö­vetkezeti gazdaság vezeti be a karbamidos etetést a tehené­szetben és a marhahízlalásban granulált hízómarhatápot takar- mányoznak három termelőszö­vetkezetnél. Márciusban négy közös gazdaságban tértek rá a szalmiákszeszes etetésre a tehe­nészetben, ami elősegíti a jobb takarmányértékesítést. Nyolc­vanöt gazdaságban villanypász­torral legeltetnek, harminc he­lyen sávos legelőhasznosítást folytatnak, az év második felé­ben már mintegy harminc szö­vetkezet saját takarmánykeve­rővel dolgozik. Véleményem szerint az új módszerek alkalmazása, az ál­lattenyésztésben jelentősen nö­veli majd a színvonalat. A fel- vásárlási árak felemelése az idén már mintegy 65 millió többlet- bevételhez juttatja a termelő gazdaságokat vágómarha, hízott sertés és süldő eladásaik után. Csupán ezt a néhány össze­függést kívántam felvetni még, mintegy kiegészítve a vitaindító cikket. A feltételek megvannak az állattenyésztés fejlesztésére és ha élnek a lehetőségekkel a megye gazdaságai, akkor teljesí­teni tudjuk az idei termelési és felvásárlási célkitűzéseket. KISS JÓZSEF, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa A-tólZ-ig „Gazdaságpolitikai kisszótár“ Mechanizmus — halljuk ma min­denfelé, mondogatjuk mi magunk is, sokszor bizony gépiesen. Mert mi is az a mechanizmus? Tudjuk-e pontosan e szó értelmét? S nem­csak ennek a szónak, hanem más, a gazdasági életünkben manapság annyit hallott, olvasott szó fogal­mát? E szavak rengetegének szak­szerű magyarázatát találhatjuk egy nagyon hasznos kézikönyvben, amely most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál, Gazdaságpolitikai kisszótár címmel. A gazdaságirányítás új rendsze­rének vithi során igen sok — nem mindenki számára ismert — köz- gazdasági, gazdaságpolitikai foga­lommal találkozunk. Ezeket is- merniök kell a népgazdaság alsóbb vezetőinek, a párt és a társadalmi szervek aktivistáinak, hogy gazdál­kodásunk új módszereivel és fel­tételeivel mind szélesebb körben tudjanak foglalkozni, s a jelentke­ző kérdésekre kielégítő és megfe­lelő választ adjanak. Ebben a kis szótárban úgyszól­ván minden olyan foga'.om, ..feje- zés magyarázata megtalálható, amely gazdasági életünk, a gazda- ságirányítási rendszer reformja sorú felmerül. Például: mi a ha­szonbér, a hiteltípus, a mezei lel­tár, a külterjes gazdálkodás, a községfejlesztési hozzájárulás, a közgazdasági emelők. Megtudjuk azt is, mi a decentralizáció, a def­láció, a degresszív bérrendszer, a devalváció, a deviza stb. A több mint kétszázoldal r könyvben lexikonszerű feldolgozó­ban, alfabétikus sorrendben 5' gazdaságpolitikai címszó találhc: A kisszótár szerkesztő kollektíva arra is gondolt, hogy a felsor fogalmak magyarázata során ahol ez lehetséges — a m égj el legújabb rendeleteket, vagy a ic frissebb adatokat is megjelölje. Bizonyára sok ezer érdeklőd' nek lesz mindennapos segítője, a gazdasági munkában, az agitáció- ban és az oktatásban egyaránt a Gazdaságpolitikai kisszótár, Nem túlságosan kedvelik a fényképezés nyilvánosságát a törzs- telep lakói. A kakas, nem kis büszkeséggel, éppen hátat fordítani igyekszik. Nem rosszal. Tavaly például zelségében. s a fácánok színes volt olyan csoport, ahol 64 to- érdekes, mindennapos élményt jás volt az átlag. Ez országos jelentő ^irodalmának „kormány- rekordnak számit. De az idei ban”, eredményekre sincs panasz. H. D. Alig másfél hete írtunk a lakatos- pari vállalat Rá­kóczi úti híradójá­ról. Azt tettük szó­vá, hogy a szép, nagyvonalú keret, a demonstratív cső­vázas, színes, üve­gezett utcai faliúj­ság milyen érdekte­len tartalmat hor­doz. Néhány hal­vány fénykép ár- váskodott az üveg alatt, de ezek — azonos témájuk mellett — azért se mondtak sokat, mert egy sor aláírás nem mutatta, hol, mikor, mi történt és kik­kel ... Aki Kecskeméten most arra jár, nézze meg a lakatosipa­riak újjászületett üzemi híradóját. Tizenhat, jó minő­EZ AZ! ségü, közvetlen han­gulatú felvételt lát­hat az üvegszek­rény falán. Csinos elhelyezésben, köny- nyed, rajzos kere­tekben. Csak kapásból so­roljuk fel, milyen változatos a képek mondanivalója. Egyik művezető át­veszi a műhely ju­talmát. TMK ter­melési tanácskozás a munkahelyen. Él- üzem ünnepség. A városi pártbizottság titkára oklevelet ad. át az üzem vezető­jének a jó baleset- védelmi munkáért. Kiváló szakszerve­zeti főbizalmi ki­tüntetése. Műszaki konferencia. Május elsejei felvonulás. Mindezek a nevek, helyszín, az ese­mény pontos feltün­tetésével. Bárki megfigyel­heti, mennyien áll­nak meg most az üzemi híradó mel­lett. Van rajta mit nézni, lehet róla be­szélni. Valóban a legfrissebb, legfon­tosabb események­ről tudósít érdeke­sen az üzemi hír­adó. Ilyen szemléltető faliújság méltó a szép nagy vöröscsil­lag mellé, amely főhelyen függ a tár­lóban. Az élüzem jelvényről van szó, amelyhez szintén gratulálunk. —th ■—n Kertészkedő termelőszövetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents