Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-18 / 116. szám
1966. májas 18. szerda I 8. oldal Munkára fogni a földgázt SZÁNKON világosak az éjszakák mostanában, a határban szerteszét méteres lánggal lobognak a földgázfáklyák. Bár a feltárási munka még nem fejeződött be, a szakértők becslése szerint országos viszonylatban is számottevő mennyiségű olajait és gázt rejt a szanki mező. A feltárás előre meghatározott program szerint halad: eddig jóval több mint 40 fúrást végeztek az olajuktatók és féltucat kút már termel is. A helybeliek, főképpen a Haladás Termelőszövetkezet gazdái azonban mégis türelmetlenek egy kissé. Szeretnék, ha a talpuk alatt lapuló mérhetetlen energiát mielőbb hasznosítani lehetne a termelésben. KOVÁCS László, a Haladás Tsz elnöke így vázolta a vezetőség elképzelését: — Szeretnénk zöldséget és virágot termeszteni a földgázzal fűtött melegágyakban. Szövetkezetünk gyenge minőségű földeken gazdálkodik, 'nekünk a trágya aranyat ér. Jelenleg sajnos, túl sokat kell felhasználnunk a palántaágyak melegítéséhez. Pedig szinte a szé- rűskertünkben buzognak a gáz- kutak. TÁV ALT Szánkon járt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetősége. A helybeli vezetőkkel folytatott tanácskozáson szóba került a gáz hasznosítása is. Nem kétséges, hogy a következő években bevezetik az energiát a községbe és ezzel párhuzamosan sor kerül a Haladás Tsz ellátására is. A helybeli gazdák türelmetlenségét mégsem tartjuk indokolatlannak. A gázvezetékek, illetve a melegágyak felépítése ugyanis nem megy máról holnapra. Előzőleg meg kell teremteni a beruházás pénzügyi fedezetét is. Az elképzeléseket mielőbb tervvé kellene kovácsolni tehát, az illetékesek — elsősorban a gázipar, a megyei, járási, illetve helybeli tanács — bevonásával. MINDEN ÉV késedelem veszteség a népgazdaságnak és természetesén veszteség a Haladás Tsz gazdáinak is, hiszen az olcsó fűtőanyaggal jól jövedelmező zöldség- és virágkertészetet lehetne létrehozni. A gázipar vezetői bizonyára támogatják majd a kérést, mert — mondjuk ki nyíltan: tartoznak is ezzel a termelő- szövetkezetnek. A Haladás, vezetőségének ugyanis egyre több gondot okoznak a nagyüzemi termelés megszervezésénél a kutatások. NEM ADLÍTJUK, hogy máris késik a gáz hasznosítása Szánkon, de az bizonyos, hogy a lehetőségek felmérésének elérkezett az ideje. Erre intenek a határban lobogó fáklyák, amelyek ma még szélnek eresztik a drága energiát. B. D. A párt vb megtárgyalta Tervek a gazdagabb fél évtizedért A közelmúltban vitatta meg az MSZMP kecskeméti járási végrehajtó bizottsága Tiszakécs- ke község helyzetét és fejlesztésének irányelveit Az előbbiről szólva említsük meg, hogy a 23 ezer hold kiterjedésű nagyközség lakóinak száma megközelíti a 13 ezret, s ezzel a járás legnagyobb községe. Tataházán minden gazda Terven feim _ versenyben másfél millió forint bevetelre számítanak A kilencedik pártkongresszus tiszteletére a tataházi Petőfi Tsz nagyszabású munkaversenyt hirdetett meg A vállalásokból a szövetkezet valameny- nyi gazdája kivette részét. A második számú üzemegység Szabó Antal vezetésével, a tsz összes növénytermesztő brigádját versenyre hívta ki. A felhíváshoz valamennyi brigád csatlakozott. A kezdeményező brigád vállalta hogy a munkát a szükséges időben és kellő minőségben nemcsak a saját területén végzi el, de segít a szövetkezet más területén dolgozóknak is. A brigád tagjai megfogadták, hogy szükség esetén vasárnapi és éjszakai műszakot is vállalnak. A gazdálkodás minden területén célul tűzték a tervezettnél nagyobb hozam, illetve bevétel elérését. A cukorrépát például állandó sorközi kapálással óvják a gyomoktól, október végére betakarítják, s tízszázalékos terméstöbbletre számítanak. Nagy gondot fordítanak a vöröshagyma minőségére, háronvnejyed részét exportálni kívánják. A kender termését műtrágya kiszórásával növelik. Kukoricából, májusi mor- zsoltban számítva, 25 mázsás átlagot terveztek, ami elég magas, de ezt is növelni kívánják a tőszám sűrítésével és a legalább négyszeri sorközi kapálással. A pillangósok nagyobb hozamát főleg a következetes növényvédelemmel akarják elérni. A baromfitelep gondozói vállalták, hogy a tervezettnél 125 mázsával több csibehúst értékesítenek. Ugyanakkor 70 dekával kevesebb abrakot használnak fel egy kiló hús előállítására. A tehenenként! 3200 li,ter tejet 3300 literre kívánják növelni a szarvasmarhatelep gondozói. A sertéstelepen célul tűzték ki 1700 mázsa hízó értékesítését, amely 60 mázsával több a tervezettnél. Minden remény és adottság megvan ahhoz, hogy a reális, de nem túlzott célkitűzéseket valóra váltsák. Ha ez síikerül, a közös tiszta bevételét több mint másfél millió forinttal növelik. Tízezer forintot „ér" a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet kezelésében levő földterület minden egyek holdja. Az intézet gondoskodik az ország paradiesomellá- tásához szükséges vetőmagról például, évente 100 vagon kalászos vetőmagot ad a népgazdaságnak, s az idén például 150 vagon gyümölcsöt szállítanak a boltokba az intézet gyümölcsöséből. A kecskeméti „ Nagytemplom hátamögött a Korona utcában, öt lovacska ropogtatja a zabot. Amikor közelebb lépek, rámsandítanak a pofájukra akasztott tarisznyák fölött, mintha arra lennének kíváncsiak, hogy abba kell-e hagyni a finom uzsonnát. Talán túlzásnak hat ennyi értelmet tulajdonítani a balga állatoknak, csakhogy ezek nem egyszerű lovak ám, hanem konflislovak. Egy konfislónak pedig — Bozsik Imre bácsi szerint — annyi esze van nyolc-tiz évi szolgálat után, hogy éppen csak meg nem szólal. Imre bácsi kényelmesen hátradőlve a kopott bőrülésen — érkezésemig olvasással csapta agyon az időt. Most gondosan behajtja a kalendárium lapját — „jó kis marhaságok vannak benne, csak az a baj, hogy tavalyi” —, aztán invitál, hogy telepedjek, mellé. így kényelmesebben beszélgethetünk. — Fuvar? Az már volt délelőtt kettő is — válaszol, aztán hűséges négylábú társa felé biccentve hozzáfűzd: — Megkerestük a napi menázsira valót. Ránk fér egy kis pihenés. Gazdája hangjára Csörgő — így hívják a fényes szőrű, sötét pejt — hegyezni kezdi a fülét. — Tíz éve szolgálunk együtt — számítja ki rövid gondolkozás után Imre bácsi. — Jó ló, de volt már nekem jobb is. A Jülcsa. de sokszor felírtak gyorshajtás miatt akkoriban. Igaz, hogy ez már régen volt. Lehet talán negyven esztendeje A fiákeres — Abban az időben bizony még vagy harmincán voltunk fiákeresek — adja át magát az emlékeknek az öreg kocsis. — Nem itt standoltunk, hanem többnyire a Beretvás Szálló előtt. Tudja, amit lebontottak. Ott akadt a legtöbb üzletfél, mert a Beretvásban jó bort mértek és éjfél felé bizony nagyon sok vendég csak négy keréken tudott közlekedni. Ve nemcsak a lába, hanem a nyelve is botladozott egyik-másiknak. Még jó volt, ha ki tudta nyögni, hogy: haza... Nekünk azonban ennyi is elég volt. Jól ismertük az állandó kuncsaftokat. Tudtuk, ki hol lakik, sőt még azt is — kacsint rám a kalap alól — hogy merre kell igazítani a rudat, ha szerenádról, vagy egy kis kitérőről van szó. Hej, de sok furcsa dolgot láttam, hallottam és annak idején. Még a rendőrkapitányságon is akadt néhány dorbézolás ügyfél. Nem is igen tartottam én a büntetéstől akkor sem, ha felírt valamelyik közrendőr. — És mostanában megy-e az üzlet? — fordítok egyet a beszélgetésen. — Csak. csendesen. Én ugyan nem panaszkodhatom cüiönö- sebben, mert már adóköteles sem vagyok. De a patkó, meg a talcarmány, az bizony elég drága. Ha pedig a kocsinak esik valami baja, az kész istencsapás, olyan sokba kerül. Ráadásul' nem, is igen értenek már az iparosok a fiákerekhez. Mert ez finom munkát igényel ám. kérem. A vendégek — mint Imre bácsi elmondja — főképpen olyan idős betegek közül kerülnek ki, akik semmiképpen sem tudnának elbicegni az orvoshoz, a taxitól pedig még mindig idegenkednek. Nem ritkán televíziót, mosógépet kell hazaszállítani az üzletből, de a turisták, főképpen a külföldiek is gyakran felülnek a számukra már romantikus ritkaságnak számító járműre. Amíg mi beszélgetünk, a cimborák snapszli partot víimak az egyik kocsiban. Á hangosabb bemondásokra felütik a fejüket a lovacskák, aztán látva, hogy most sem vendég érkezett, ropogtatják tovább az abrakot. Békés Dezső A kereső lakosságnak az 55 százaléka mezőgazdasági dolgozó. Talán felesleges is hangsúlyozná — hiszen, aki csak kevéssé is ismerős a megye mezőgazdasági helyzetével, lépten- nyomon meggyőződhet róla —, hogy a község termelőszövetkezetei évről évre javuló, sőt nemegyszer kiugró termelési eredményekkel tesznek bizony, ságot a szövetkezés vitathatatlan előnyei mellett. örvendetes, hogy a szövetkezeti gazdaságokban a termelés öt év alatt 140 százalékkal, a felvásárlás aránya pedig 78 százalékkal nőtt. A minőségi javulás ígéretét rejti magában az új telepítésű 1330 hold szőlő és 920 hold gyümölcsös ültetvény. A járulékos beruházásokról való gondoskodásra vall az idei szüretkor már használatba kerülő 32 ezer hektoliteres bortároló. Ez utóbbi azonban korántsem jelent teljes tehermentesítést, ha figyelembe vesszük a két-három év múlva termőre forduló nagyüzemi telepítések hozamát is. Gyarapodó kocaállomány Az állattenyésztés fejlődését bizonyítja a szarvasmarha-állomány 45, valamint a sertésállomány 38 százalékos növekedése. Elgondolkoztató tény viszont, hogy a kocaállomány 90 százalékos gyarapodásával szemben ugyanez a mutató a tehén-állományt illetően mindössze 2 százalékos. Néhány számadat jól érzékelteti a közös gazdaságok anyagi fejlődését a most lezárult ötéves terv ideje alatt. A beruházott vagyon 600 százalékkal nőtt, az egy hold közös művelésű területre jutó tiszta vagyon pedig a tervidőszak kezdő évével szemben a befejezésig 1600- ról 6300 forintra emelkedett. Több mint négyezer forinttal magasabb az egy dolgozó tagra jutó jövedelem, amelynek jelenlegi átlaga 16 300 forintot tesz ki. A háztáji termelés megfelelően alakult. Több mint fél ezer mázsa baromfihús, csaknem egy és negyedmillió tojás képviselte a háztáji gazdaságokat, s a felvásárolt tejmennyiségnek is a felét ők adták. Csaknem félezer kommunista A pártmunkát a községben 11 alapszervezetnek a tagjelöltekkel együtt több mint 400 kommunistája végzi. Egészséges az uralkodó politikai közhangulat, s a lakosság többsége nem csu. pán elfogadja a párt álláspontját, de igényt is tart a rendszeres tájékozódásra. A kommunisták szaktudása, irányító tevékenysége a termelési eredményekben is érezteti hatását. Közülük tavaly tizenöten végeztek mezőgazdasági pártiskolát. Az egyébként is hatásos tömegpolitikát kifejtő helyi nőmozgalom pedig mezőgazdasági vonatkozásban főként a háztáji gazdálkodás és a vele kapcsolatos fel- vásárlási tervek teljesítése érdekében tevékenykedik. Ami Tiszakécske további fejlesztésének irányelveit illeti, ezek a népgazdasági tervezés rendszeréin belül a gazdasági egységek fokozott önállóságára épülnek. A gyorsan romló, illetve huzamos tárolást igénylő mezőgazdasági termékek elhelyezésére terveik szerint a közeljövőben tsz-közi alapon 200—300 vagon befogadóképességű hűtőházat létesítenek. Nem utolsósorban az ültetvények jobb megközelíthetősége érdekében a községi úthálózat javítása, bővítése is sürgősen elvégzendő feladat. A kenyérgabona mennyiségé, nek növelése céljából fokozni kell az intenzív búzafajták arányát, egyszersmind élni a kecs- keméti H-rozs termesztésének lehetőségeivel. Az abraktakar- mány-ellátás gondjait a kukoricatermesztés bajai járási módszerének tanulmányozásával, s a sortrágyázásnak a homokon való megfelelő alkalmazásával szándékoznak enyhíteni. A sertésállomány jelenlegi mértékének tartása mellett a cél a szarvasmarha-állomány 10—12 százalékos gyarapítása mellett valamennyi termelőszövetkezetben az itatásos borjúnevelés bevezetése. Szőlő- és gyümölcstermesztésüket az új tervidőszakban a fajtaarány javításával igyekeznek még jobbá tenni. Az erre alkalmas talajokon, illetve a kiöregedett ültetvények helyébe félezer holdon csemegeszőlőt, 300—400 holdon pedig főként csonthéjasokból álló gyümölcsösöket telepítenek. Hozzávetőleg ugyanekkora területen a silány homoktalajok hasznosítása végett a nyárfatelepítés programjába is bekapcsolódnak. * Megk étszere«! k a szőlőtermelést Szándékaik szerint szőlőtermésüket öt év múlva megkétszerezik, a gyümölcsösök hozamát 50—60 százalékkal növelik, végül az exportarányt 75 százalék fölé javítják. Számos, helyszűke miatt itt nem érintett kérdéssel egyetemben az MSZMP járási végrehajtó bizottsága a tiszakécskei községi párt vb előterjesztését ri- fogadta, jóváhagyta. A községfejlesztési irányelvek megalapozott voltát, körültekintő kidolgozását egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint hogy — a végrehajtó bizottság megállapítása szerint — tapasztalataikat más községek hasonló jellegű terveinek az elkészítése során is ajánlatos és érdemes figyelembe venni, hasznosítani. Gyorsabban, olcsóbban Régóta sok gondot okozó nyitott kérdés a kereskedelemben az áru útjának megrövidítése. Ezen a gondon igyekszik segíteni az a most életbe lépett rendelkezés, amely a MÉK-kel szerződéses kapcsolatban álló szövetkezeti gazdaságoknak nyújt lehetőséget közvetlenül a kiskereskedelmi boltegységbe történő szállításra. A lehetőségekkel élő termelők költségei természetesen megtérülnek, mivel részükre a kereskedelmi szerv a felvásárlási árnál magasabb átvételi árat biztosít. Ez az ártöbblet oly módon érvényesül, hogy amennyiben a termelőszövetkezet áruját a MÉK által kijelölt kiskereskedelmi boltegységbe szállítja, ez esetben a szóban forgó áru nagykereskedelmi ára illeti meg, 7 százalékos levonással. Az említett ár a felvásárlási árnál nyilvánvalóan magasabb. Ennek fejében a termelőszövetkezetnek magától értetődően vállalnia kell a minőségi kockázatot, valamint saját fuvareszközével köteles a szállítást lebonyolítani. A megye néhány közös gazdaságában az eddigi tárgyalások alapján már vállalták az áru átadásának ezt a közvetlenebb gyorsabb formáját, amely kétségkívül mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából egyaránt haszonnal jár majd.
