Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

1966. április 16, vasárnap

5. oldal

Kötöny király földjén

— Harkakötöny tanácsa

azért is érdekes, mert az itteniek — a kedvezőtlenebb adottságok ellenére — szinte dupláját produkálják annak, amit más, ugyancsak jól működő

apparátus ... Jellemző, hogy szívósan, csendesen dolgoznak. Hogy is fejezzem ki? A jelentésekben sok minden nincs benne. Nemegyszer fogadja

új, kellemes meglepetés a járásiakat, akik így nyugtázzák elismerésüket.

— Nahát, ez a Harka! Nagyapáti János vb-elnök

nyugodt ember. A pontos munkát szereti, s ez a precizitás a községen is meglátszik ...

Tóth Ferenc járási népfront- titkár jellemzése vajon menynyire találó. Nézzük meg a

helyszínen.

Családias hangulat fogadja a

látogatót, amint a községi tanácsháza élól végignéz a falun. Csupa új, derűs színű ház. Csinos kertek, járda, villany.

Ismerjük meg vezetőin keresztül is. Mikor Tóth Lászlóval, a vb-titkárral erről kezdjük a beszélgetést, praktikusan megkérdezi.

— Mit tud már Harkakötönyről?

M íg mosolyogva várja a feleletet, végigfut a fejemben a népfrohttitkár néhány mondata. Meg amit a táj régmúltjáról mondanak. Valamikor a XIII. században errefelé élt Kötöny kun király és sátoros- nomád népe. Sik politikai gond volt velük. Kötöny volt a nagyapja a sűrű vérű Kun László királynak is... De mit tudok a mai községről?

— Keveset.

Község a pusztában

— Akkor talán kezdjük azzal, hogy 1949-ben lett önálló a község. Ezt azonban úgy kell gondolni, hogy nem volt itt egy szem ház sem a mostani összefüggő belterületből. A tanácsháza szerepét is a régi Szathmári-birtok egyik gazdasági épülete kezdte. De 1952— 53-ban — állami hitellel — új község magva épült a síkság közepén.

— Azóta mintegy nyolcvan új ház sorakozik körülöttünk .— mutat ki az ablakon a vb- titkár, majd egy gyors felsorolás következik. Oj a kultúrház, új az iskola, új az orvosi rendelő. Szinte a gyarapodás minden fázisánál refrénszerűen következik. ,.Tanterem saját erőből... A kultúrházat bővítettük felépülése óta is — saját erőből..

Hirtelen megjegyzi Tóth László.

— Nem tudom, újságba var, ló-e, mindenesetre ez is a község történetéhez tartozik, ötvenhatban bizonyos csoport elhatározta, hogy a kultúrházból templomot építenek. A városi plébánián helyeseltek, de pénz helyett csak isten áldását tudták nyújtani. Így maradt, aminek építettük.

Az orvosi rendelőt lakással együtt csináltuk, de 1959 óta... Közbevágok.

— Hegedűs Géza író »megírta tavaly nyáron, az itteni író —olvasó találkozóról emlékezve, hogy orvoslakás van, csak éppen orvos nincs hozzá...

Jókedvűen cáfol.

— A múlt évben végre orvosunk is lett. Dr. Miskén János költözött ide a feleségével. Fiatalok, alig túl a kötelező gyakorlati idő után jöttek falura. Barátságosak, szereti őket a község.

Antenna-erdő

— Milyen az élét a művelődési házban?

— Vegyük először a mozit. Tanácsi kezelésű, de éppen- hogv „megél” saját bevételéből.

Tóth László a szeme sarkából figyeli a hatást, mát szólok mindehhez azok után, hogy

a több mint 1200 harkakötö- nyi lakosból négy és fél száz, tehát 38 százalék, könyvtári tag, rendszeres' könyvolvasó.

Ez a szám alighanem országos rekordnak is beillik ... De akkor miért pang a mozi? Csak a könyv?

— Tessék megnézni a 80 új ház tetejét. Minden másodikra jut tv-antenna — fejti meg a

talányt aiig leplezett büszkeséggel a fiatal titkár.

A művelődési ház működésénél tartunk, amikor határjáró útjáról megérkezik Nagyapáti János elvtárs, a vb-elnök, majd úgy kapcsolódik a társalgásba, mintha elejétől kezdve ott lett volna.

— A kultúrház bővítése még nem oldott meg mindent, életet is kellett belevinni. Hol lehet kezdem, ha nem a fiataloknál. Azzal kezdtük, hogy m i mentünk közéjük. Velük együtt kapáltuk a parkot, mellettük hordtuk a vályogot, összeálltunk velük kézilabdázni, segítettünk nékik szereptanulásban, rendeztünk szellemi vetélkedőket, csináltunk nyújtót hogy tornázhassanak, szereztünk csillekeréket — súlyemeléshez. ..

Másfél éve itt találta meg helyét a KISZ is, azóta van politikai nevelés, művelődés, rendszeres program, még tánciskola is.

— Mióta vb-elnök itt, Nagyapáti elvtárs.

— Ezeridlencsáázihatvaiiegy márciusában jöttem. Kiskunhalasról. Volt mit tenni, mindjárt az elején.

Láttam, merészebb, korszerűbb légkört kell kialakítani a tanács munkájában is. Meg kellett értetni az emberekkel, nemcsak az egykori szegények a mi barátaink, hanem a régi középrétegbeliek is, hiszen együttélünk, dolgozunk, olyan lesz erőfeszítéseink eredménye, amilyennek közös akarattal formáljuk... Így kaptak életre a tömegszervezetek, s legyen KISZ, nőtanács, népfront vagy fmsz — ma már egy nyelven beszélünk.

— Hogyan ismerkedett a lakossággal?

Felsült a furfang

Elgondolkodik egy kicsit, ba- zsalyog.

— Hallottam idejövetelemkor: „Fél év se kell neki, ez is belekerül a sodrásba. Poharaz- gatás mellett intézi az ügyeket, mint X, Y, Z meg mások.” Aztán kitapasztaltam. Volt néhány élelmesebb, furfangosabb ember, akinek „jól ment”, mert éltek az említett lehetőségekkel. Velem is megkíséreltéfc. Nem ment. Aztán elterjedt: „Nem adok hat hónapot, elmegy innen. Azt hiszi, lehet í g y bármi az emberekkel,” Teltek a hónapok, félévek, s megszokták azt is. hogy legjobb az egyenes út.

— A termelőszövetkezet ?

— Nagyon nehéz út volt, de megtört a jég. Bizony, még a múlt évben is kicsi volt a munkaegység értéke, de most már nincs mérleghiány... Kifogtunk jópár konjuktúra-leső vezetőt, akiknek a keze alatt csak gyengékedtek a tsz-ek. Most már egyesültek, az egyik agronómusbői lett az elnök, a. másikból főagronómus, a harmadik az ái lattenyésztést irányítja.

Egy nyelven beszélnek

Ebben az évben bizonyára sikerül a tagsággal egyetértésben kialakítani ösztönző részesedési módszereket. 1963 óta végre sikerült befejezni a tízezer férőhelyes tojóházépítéséit. Január óta 70—80 százalékos a tojástermelés, naponta 7,5—8 ezer a tojáshozam a tízezer, tyúktóL Hogy ez mit jelent,' kifejezi ez is: a tsz összjövedelmének egy harmadát adja a tojóház.

18 saját erőgépünk van, megkezdjük majd a hátrányosan egyenetlen szintű földek egyen- getését is. Pontos, reális számítással — a 90 vagonnyi ta- karmánytermelésre, illetve beszerzési lehetőségre építve — fejlesztjük az állattartás színvonalát. .. Az a fontos, hogy most már egy nyelven beszélünk. ..

Nem egyszerű a fejlődés útja egy kisközségben sem. Abban a tanácsnak is szép érdeme van, hogy Harkakötöny tájára nemhogy valaha volt Kötöny király kunjai, de még azok sem ismernének rá, akik másfél évtizede jártak erre.

Tóth István

TILTJA A SZEKTA...

Majdnem fiatalasszonynak szólítottam. De Sárika nem asz- szony. Leány. Még innen a harmadik ikszen. Legalább is számomra úgy tűnik, arca szép. szabályos, s ha nevet, szeme körül apró ráncok jelennek meg, ajka szögletéből fémesen villognak élő a múfogak.

Sárika a termelőszövetkezet pénztárosa. Nagy összegek fordulnak meg a kezén, hiszen a gazdaság nem mondható szegénynek. Tavalv ötven forintot ért egy munkaegység. Szorgalmasak a tagok. Mondják, sok közöttük a nazarénus. Az állat- gondozók majdnem mindnyájan tagjai a szektának.

És nazarénus Sárika is.

Mióta?

Megkérdezem azt is, nem kellemetlen-e számára a beszélgetés. a szektával kapcsolatos kér- dezősködés. Mosolyogva feleli, hogy nyugodtan kérdezhetem bármiről, s amire tud. válaszol is.

— Tizennégy évvel ezelőtt léptem be — mondja. — A szüleim is ezt az utat járják.

— Mit jelent na za répásnak ■ lenni?

— A biblia szerint élni — feleli eltökélt nyugalommal.

— Tehát hisz a bibliában?

— Igen. Csak abban hiszek.

— És a túlvilágban is?

—■ Természetesen. A hívő nazarénus üdvözölni fog a túlvilágon.

— Betartják azokat a tilalmakat, amiket a szekta állít a hívők elé?

— Igen, betartjuk. Nem járunk szórakozni. Se színházba, se moziba nem megyünk. Általában tilos a rádiózás, meg a televízió nézése is.

— Moziban mikor volt utoljára?

— Nagyon régen. Még kfe- lánv koromban.

— Televíziót látott már?

— Egyszer-kétszer. Divatbemutató volt. Az nem ártalmas.

— Ügy tudom — jegyzem meg —. hogy a nazarénus hit a zenét — a világi muzsikát — is a tilalmak közé számítja.

— Nagyon szép vallási énekeink vannak felvéve a szalagra. Az imaházban, a heti két összejövetel alkalmával mindig szól a magnetofon. És sok családnak van otthon harmóniu- laa.

holdon „Második Makó” Baja környékén

termesztenek vöröshagymát a járás gazdaságai

Évről évre mind nagyobb területen termesztik a vöröshagymát. a bajai járás közös gazdaságai. A fűszernövény öt évvel ezelőtt jelent meg a nagyüzemi táblákon. Azóta szép sikereket értek el, különösen a járás déli részében gazdálkodó szövetkezetek. Tavaly például holdanként 90 mázsát átlagot értek el. A szakemberek véleménye szerint azonban a Baja-környéki hagyma, minőségét tekintve, megelőzte a hagyományos makóit.

Ebben az évben a MÉK járási kirendeltségével már ezer holdra szerződtek a gazdaságok, köztük is főként a hercegszántói Lenin és Űj Élet, a dávodi Augusztus 20 és a felsőszentiváni Vörös Október Tsz. E termelő- szövetkezetekben minden feltétel megtalálható a sikeres vöFények a vízen

(Tóth Sándor felvétele)

röshágy ma-termesztéshez, nemcsak az alkalmas talaj, de az elegendő létszámú munkaerő is' a rendelkezésükre áll. A MÉK szakemberei pedig rendszeres és sokoldalú szaktanácsadással segítik a termesztést. Nem kis mértékben ösztönző a felvásárlási ár legutóbbi emelése, amely szerint az első osztályú áruért kilónként 1,90 forintot fizet az átvevő, s még szaporító anyaggal is ellátja a gazdaságokat.

Ami a dughagymával való jobb ellátást illeti, a kirendeltség központjában már javában épül a dughagyma-hőkezelő. Az évi száz vagon szaporítóanyag előállítására alkalmas létesítmény ez év augusztusában készül el, s általa nemcsak a járási, de a megyei igényeket is kielégíti majd. A dughagyma megtermesztésére előreláthatólag a járás négy vagy öt közös gazdasága vállalkozik.

A szekta tehát modernizálódik. A családi harmonium pedig az anyagi jólétre vall. A tsz vezetői elmondották, hogy a hívők rendkívül szorgalmasak, munkájukra soha nincs panasz. Mivel nem járnak szórakozni, így a ruházkodással kapcsolatos igényük sem magas, a jövedelmet többnyire a takarékba rakják. Soknak gépkocsija, még többnek motorkerékpárja van. Mert az egyéni érvényesülést nem tiltja a szekta. Sárika is könyvelői tanfolyamot végez.

ö, aki hisz abban, hogy eljön a biblia által is megjósolt világvége. Előbb, vagy utóbb, de bekövetkezik. És e hit mély lila fátyolén át jutnak el tudatához a tanfolyam előadásai... Vagy erre az időre lehull a fátyol?

Torlódnak a kérdések, amelyekre a válasz az ő szájából leginkább ez: hinni kell benne. .. E kifejezés, mint láthatatlan nehézkedési pont körül forog a társalgás.

így hát visszatérünk a tilalmakhoz.

Nazarénus csak nazarénussal köthet házasságot. Tilos a gyermekáldás korlátozása — hathét gyermekes család nem ritka a faluban —. s tilos a válás is. Aki megszegi, az úgy tekintendő, mint aki kilépett a szektából.

Megkérdem Sárikától: nem gondolt a férjhezmenésre?

— Gondoltam — feleli elkomolyodva. míg a szemében tétova fények bujkálnak. — De hát meg kell néznem kitől lesznek gyermekeim, s kivel kell leélnem az életet.

Mert, ha rosszul sikerül a házasság, a nazarénusnak nem szabad válni. Tiltja a szekta.

— És szektán kívüli kérője nem volt?

Kicsit megijedek a saját kérdésemtől. Mintha túl keményen, kíméletlenül hangzott volna. Vagy csak a rákövetkező csend miatt érzem ilyennek? Mert Sárika most első ízben nem válaszol. Kezét maga elé ejtve ül. s hosszas némasággal néz az asztal sarkán közönyösen díszelgő kaktuszra...

Sárika még nincs harmincéves, arca szép, s ha nevet, szeme körül apró ráncok jelennek meg. Hosszú számoszlopokat ad össze a berregő masinán, s tán még a könyvelői tanfolyam előadásain sem gondol az életét megbéklyózó szigorú regulákra.

Hogy ezek a bilincsek mennyire nőttek a leikéhez azt neki. kell éreznie.

H. D.