Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
AK özponti Statisztikai Hivatal Jelentés# (Folytatás az 1■ oldalról.) bekapcsolódtunk a KGST országok egyesített villamosenergiarendszerébe, ennek folytán fokozódott a vlllamosenergta Import: 1965-ben a felhasznált ösz- szes villamosenergia 10 százaléka importból származott. Az 1905-bcn importált villamosenergia mintegy háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk be. A KOHÁSZÁT termelése 1965-ben 31 százalékkal volt több, mint 1960-ban, ezen belül a vaskohászat 30 százalékkal, az alumíniumkohászatát 46 százalékkal, a színesfémkohászat 27 százalékkal növelte termelését. 1965-ben az összes hengereltáru-termelés 35 százalékát exportálták és az ösz- szes hengereltáru-szükséglet 18 százalékát importból fedezték. A GÉPIPAR termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett, 1965- ben a gépipar termékeinek exportja — beleértve a gépipar által gyártott fogyasztási cikkeket is — másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. A híradás- és vákuumtechnikai termékekből 2,3-szer, műszeripari termékekből 1,9-szer annyit termeltek 1965-ben, mint 1960-ban. Öt év alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42 százalékkal, a közlekedési eszközöké 54 százalékkal, a villamosipari gépeké és készülékeké 61 százalékkal, a fémtömegcikkeké 49 százalékkal nőtt. Őt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 2Ö2 000 centrifugát, 64 000 padlókefélőgépet, 244 000 porszívót. 238 000 hűtőszekrényt gyártottak. A rádióterjnelés a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961—1965. években 17 000 db különféle szerszámgépet, 21000 teherautót és autóbuszt. 523 Diesel-mozdonyt. 377 000 rádiót és 392 000 televíziót adtunk el külföldre. A \ EGY1PAR termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a, gyógyszeripar termelése háromszorosára, a műtrágyatermelés két és félszeresére emelkedett. 1965-ben a műtrágyafelhasználás kb. kétharmadát fedeztük hazai termelésből. 1965-ben a műanyagok termelése két és félszerese volt az 1960. évinek, a hazai szükségletnek azonban még mindig csak kisebbik részét fedezte. A KÖNNYŰIPAR legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A textilipar termelése 35 százalékkal, a textilruházati iparé 26 százalékkal, a cipőiparé 28 százalékkal volt több 1965-ben, mint öt évvel korábban. A bútoripar öt év alatt 75 százalékkal emelte termelését. Jelentősen nőtt a korszerű, keresett bűtorok választéka és aránya, javult a hazai bútóréllátás, emellett nagymértékben nőtt a bútorexport is. Évente átlagosan a ruházati termékek (szövetek, konfekcióáruk, cipők) termelésének kb. egynegyedét exportálták, öt év alatt 600 millió négyzetméter pamutszövetet, 38 millió négyzetméter gyapjúszövetet, 36 millió pár cipőt. 13 millió női ruhát. kosztümöt és kabátot exportáltak. AZ ÉLELMISZERIPAR termelése 1960—1965. között 44 százalékkal, az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett. A konzervipar 90 százalékkal, a tejipar 29 százalékkal, a húsipar 30 százalékkal. a baromfifeldolgozó ipar 2,3-szeresére növelte termelését. Építőipar 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Ezen belül öt év alatt az állami építőipar kb. 32 százalékkal, a szövetkezeti építőipar kb. 85 százalékkal növelte termelését. Az építőanyagipar termelése öt év alatt 37 százalékkal nőtt. 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az építőipari tervező intézetekben 295 000 fő dolgozott. 11 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. Az építőipari termelés növekedésének nagyobb részé1 tehát a termelékenység növekedése fedezte, öt év alatt az egy építőipari foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 21 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelése korszerűbbé vált: 1960-ban az előregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának aránya 25 százalék, 1965-ben pedig 38 százalék volt Az állami lakásépítkezéseknél a korszerű (nagyelemekből álló) falszerkezetek aránya öt év alatt jelentős mértékben növekedett, 1965-ben az összes falszerkezeteknek mintegy felét tette ki. öt év alatt építőipari beruházásokra körülbelül 4 milliárd forintot, az összes beruházások 2 százalékát fordították. 1965- ben az állami építőipari vállalatok rendelkezésére álló gépek teljesítőképessége körülbelül 61 százalékkal volt több. mint 1960- ban. a földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 százalékra, a vakolásé 8 százalékról körülbelül 24 százalékra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 százalékra. a parkettagyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A mezőgazdaság teljes termelése a tervidőszak egyes évéiben a következőképpen alakult: A mezőgazdasági teljes termelés alakulása 1960. év egyenlő 100 1960. 100 1961. 101 1962. 102 1963. 108 1964. 113 1965. 108 Öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1965. években a mező- gazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. 1961—1965. években mintegy 800 000 kát. holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát holdat, az 1960. évinek mintegy háromszorosát 1961—1965. években ösz- szesen 101 000 kát. hold gyümölcsöst és 82 000 kát. hold szőlőt telepítettek. 1965. év végén a mezőgazdaságban több. mint 64 000 traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évvel korábban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mező- gazdaság teljes termelése: 1965- ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra. mint 1960-ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszeresen I növekszik az ipari feldolgozásra átadott, de a mezőgazdaság által egyébként visszavásárolt termékek aránya. Öt év átlagában a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 85 százalék jutott ipari feldolgozásra és közvetlenül a kereskedelmi hálózatba. A mezőgazdasági termékek mintegy 15 százaléka változatlan formában került kivitelre. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965-ben 78 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956—1960. években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. A termésátlag alakulása mázsa/kat. hold 1956—1960 1961—1965 Búza 8,6 10,7 Árpa 10,3 10,8 Kukorica 13,3 15,0 Burgonya 60,2 45,5 Cukorrépa 122,0 141,8 Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány 1 964 000 darab, a sertésáilomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több. mint a megelőző öt évben. A szarvasmarha-állomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965. években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a tojástermelés mintegy 20—20 százalékkal, a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több, mint 1956—1960. években. A tejtermelés nem változott. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (árutonnakilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal. a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit szállítások. A belföldi forgalom öt év alatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1976 millió, távolsági autóbuszokon 1624 millió fő utazott. 1965-ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960— 1965. között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt. A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt. az összes beruházok 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az I960, évi 88 százalékkal szemben 1965. végén 65 százalék volt. A teherkocsik teherbíróképessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképessége 13 százalékkal nőtt. A Diesel- és viilamosvontatás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965. végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állományt. A nagyraksúlyú kocsik és pótkocsik üzembeállítása következtében a járműpark teherbíróké-. pessége 69 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett. Idegenforgalom 1961—1965-ben — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — 4 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 3,8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több, mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960-ban. a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok utazásainak a száma az ötéves tervidőszak egyes éveiben a következő volt: A külföldiek: A magyarok beutazásainak kiutazásainak a száma (ezer) a szama (ezer) 1961. 337 373 1962. 464 454 1963. 585 570 1964. 1302 1486 1965. 1319 893 Az elmúlt évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tőkés országokból érkezett hazánkba. A magyarországi állampolgárok 84 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföldiek 40 százaléka Csehszlovákiából, 9 százaléka Lengyelországból, körülbelül 8—8 százaléka Ausztriából, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10 —10 százaléka Jugoszláviába és Lengyelországba. 8 százaléka Romániába utazott. Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, minit a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2,1 százalékos import- és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott. A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: A külkereskedelmi forgalom alakulása I960, év százalékában behozatal kivitel 1960. 100 100 1961. 105 118 1962. 113 126 1963. 134 138 1964. 153 155 1965. 156 17? A BEHOZATALBAN a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék-import az átlagosnál valamivel kisebb mértékben növekedett. Aa átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek (gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importja. A behozatal összetétele Az 1965. évi behozattál Százalé- az i960, évi százalékában kos részesedés az összes behozatalból az 1961—1965. években Gépek és gépi berendezések 157 29 [pari fogyasztási cikkek 163 5 Nyersanyagok és fél- késztermékek 151 57 Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok 182 9 összesen: 156 100 A KIVITELEN belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő géoexport az átlagosnál kevésbé növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. A kivitel összetétele Az 1965. évi kivitel Százaié« as 1360. évi százalékában kos részesedés az összes kivitelből az 1961—1965. években Gépek és gépi berendezések 149 35 Ipari fogyasztási cikkek > 207 21 Nyersanyagok és félkésztermékek 175 23 Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok 185 21 összesen: ' 173 100 A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Az egész külkereskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGST-hez tartozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék volt. A szocialista, valamint a fejlődő országokba 65 százalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 százalékban (a Szovjetunióba 22 százalékban) nyersanyagokat, félkésztermékeket, mezőgazda- sági termékeket és élelmiszereket exportáltunk. A Szovjetunióból szármázó import mintegy kétharmadát anyagok és körülbelül egyharmadát termelési rendeltetésű gépek és gépi berendezések tették ki. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 22 százalék volt az ipari késztermékek és 78 százaléka a nyersanyagok, félkésztermékek. mezőgazdasági termékek és élelmiszerek aránya. Az ezen országokból származó import 60 százaléka volt anyag, 19 százaléka gép és 21 százaléka élelmiszer és fogyasztási iparcikk. Beruházások A második ötévés tervidőszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves ten/ előirányzott. A beruházások a tervidőszak folyamán évenként a következőképpen alakultak: A beruházások alakulása (1961. január 1-i összehasonlítható árakon) milliárd forint 1961. 33 1962. 38 1963. 44 1964. 46 1965. 45 1961—1965. együtt 206 Felújításokra öt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkák hányada és emelkedett a gépbeszerzésekre fordított összegek aránya. Az ipar fejlesztésére a tervidőszak folyamán többek között üzembe helyezték az oroszlányi 200 mw-os hőerőművet. Százhalombattán az ország legnagyobb villamoserőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyi Kombinát PVC-üzemét, a Tiszamehti Vegyiművek szuperfoszfát- és kénsavgyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyára Is. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű hideghengerművét, befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár. Alsó- zsolcán épületelemgyár létesült. 1965. év végén megkezdte próbaüzemelését az óbudai házgyár.
