Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

Ä Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gépipar fejlesztésére első­sorban vidéken létesítettek új gyáregységeket, Kecskeméten, Szombathelyen. Esztergomban, Sátoraljaújhelyen stb. A könnyűiparban üzembe he­lyezett legjelentősebb új beru­házás a Dunai Szalmaceltulóze- gyár volt. A könnyűipari válla­latok is több vidéki telepet léte­sítettek (pl. Bácsalmáson, Cell- dömölkön, Körmenden stb.) Az élelmiszeripar fejlesztésére Nyíregyházán, valamint Békés­csabán új konzervgyár épült. Békéscsabán hűtőházat is léte­sítettek. Gyöngyösön, Tatabá­nyán, Rákospalotán tejüzemeket építettek. Elkészült a budapesti sertésvágóhíd hűtőháza. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelen­tős hányadát a termelőszövetke­zetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktortól 24 000-et, a 6600 gabonakom­bájnból 550-et. a 11 950 trakto­ros-vetőgépből 9060-at, a 28 000 traktorekéből 15 000-et, míg a 8000 silókombájnból 5100-at a ■ termelőszövetkezetekben állítot­tak munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet léte­sítettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kom- munállis ellátásának megjaví­tására öt év alatt számos új létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bővült. A tervidőszak folyamán megkez­dődött úthálózatunk korszerű­sítésének programja: elkészült az E5-ÖS nemzetközi útvonal budapest—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza. A főváros­ban és több vidéki városban (Cegléden. Hatvanban. Hódme­zővásárhelyen, Egerben, Kapos­várott. Miskolcon. Székesfehér­várott, Vácott) új autóbuszpá­lyaudvarokat és korszerű forgal­mi telepeket adtak át rendel­tetésüknek. Elkészült az új deb­receni vasútállomás. Villamosí­tották a füzesabony—miskolci vasútvonalat. Felépült az Erzsé- bet-híd. a szolnoki Tisza-híd és Magyarországot Jugoszláviával összekötő letenyei Mura-híd. Átadták rendeltetésének az As- tória-aluljárót. Budapesten és vidéken új táv­beszélő főközpontokat létesítet­tek és többet bővítettek. A tervidőszakban készült el a ké­kesi. szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóállomás. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésére több új korszerű szak­üzletet és ABC-áruházat létesí­tettek. Budapesten és a Bala­ton partján, valamint több vi­déki városban új szállodák épültek. Budapesten felépült a római parti Lidó Sportszálló és a rózsadombi Ifjúsági Szálló. A Royal, az Astoria, a Park. a Szabadság szállókat jelentősen korszerűsítették és bővítették. Vidéken új szállók épültek: Kecskeméten, Sopronban, Zala­egerszegen, Salgótarjánban és Egerben. A Balaton partján négy nagyszálló építése fejező­dött be. Öt év alatt 3100 általános is­kolai és 870 középiskolai osztály- termet. valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek. A munkás- szállók befogadóképessége 36 600 férőhellyel bővült Számos új kollégium és diákszálló épült Budapesten és több vidéki vá­rosban (pl. Békéscsabán, Deb­recenben. Esztergomban, Szege­den, Pécsett, Szombathelyen stb.). Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy. 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelő­intézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a miskolci új rendelőintézet és kórház; Zala­egerszegen. Győrött, Tatabá­nyán, Pécsett és Nyíregyházán új tbc-kórházak. Fehérgyarma­ton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak elején befeje­ződött a budapesti Madách Szín­ház építése. Elkészült a kapos­vári. székesfehérvári, egri szín­házak átépítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fo­gyasztói árak, a foglalkoztatott­ság és a pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a terv­ben előirányzott 16—17 száza­lékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növe­kedett. A munkások és alkalmazottak egy f re jutó személyes reáljövedelmeinek alakulása 1960. év — 100 1960. 100,0 1961. 100.3 1962. 103,2 1963. 111,6 1964. 118,2 1965. 118,4 A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó té­nyezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek ala­kulása az átlagkeresetek és fo­gyasztói árak együttes változá­sát fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása 1960. év — 100 1960. 100,0 1961. . 100.2 1962. 101,7 1963. 106,2 1964. 109,0 1965. 109,0 A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 főve), mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkozta­tottság növekedését jóval meg­haladó ütemben nőttek a tár­sadalmi juttatások és 1965-ben kb. egyharmaddal haladták mefe az 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedét teszik ki a társa­dalmi juttatások. A társadalmi juttatások kö­zül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal töb­bet, mint 1960-ban. 1965. végén 1.1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 000-rel több, mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 csa­lád részesült családi pótlékban, csaknem másfélmillió gyermek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd forintot. A' két gyermekes csa­ládok családi pótlékának 1965. évi emelése évi kb. 500 millió forinttal növelte a lakosság pénzjövedelmét. Az egészségügyi juttatásokra (kórházi ellátás, táppénz, szü­lési segély, gyógyszerköltség-té­rítés stb.) 1965-ben több mint 10 milliárd forintot fordítottak, ami csaknem 40 százalékkal több. mint 1960-ban volt. (A tár­sadalombiztosításba bevontak száma a tervidőszak folyamán növekedett.) A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növe­kedett. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt. Az összfogyasztáson belül nőtt a vásárlások aránya, a sa­ját termelésből való fogyasztás terhére. A mezőgazdasági né­pesség átáramlása és a termelő- szövetkezetek kialakulása nö­vekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt. (1960- ban a lakosság pl. összes élel­miszerszükségletének 47 száza­lékát, 1965-ben csaknem 60 szá­zalékát szerezte be a kiskeres­kedelemtől.) Öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszereladás 36 százalékkal nőtt, a lakosság élelmiszerfogyasztása ugyanezen idő alatt azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett. Egyes élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása és kereskedelmi értékesítése (előzetes számítások alapján) Az 1965. évi kiskereskedelmi fogyasztás eladás az I960, év százalékában Kenyér liszt és tésztafélék (éereáliák) 100 130 Hús és húsfélék 110 120 Tej és tejtermékek 95 150 Vaj 115 130 Tojás 115 160 Burgonya 90 95 Gyümölcs-zöldség 95 100 Cukor 110 130 Kakaó, csokoládé 180 180 A kiskereskedelem ipar­cikk eladása öt év alatt kb. 23 százalékkal nőtt. Ezen belül az ún. tartós fogyasztási cik­kek forgalma csaknem a más- félszeresére emelkedett, öt év alatt együttvéve pl. 742 ezer televíziót, 201 ezer hűtőszek­rényt, 48 ezer személyautót ad­tak el. A tervidőszak folyamán a lakosság összes pénzjövedelmei­nek kb. 3 százalékát (15 mil­liárd forintot takarékbeté­tek formájában tartalékolta). A takarékbetét-állomány 1965. vé­gén meghaladta a 20 milliárd forintot. Szolgáltatások, lakáshelyzet A lakosság által igénybevett szolgáltatások értéke 1965. év­ben kb. 30 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele in­gyenes volt, növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán az egészségügyi, valamint az ok-1 tatási, kulturális szolgáltatások értéke egyaránt kb. 30 száza­lékkal nőtt. A pénzfizetés ellenében igény­bevett szolgáltatások közül a fűtés, világítás, víz-, gázszol­gáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 százalékkal nőtt. 1965-ben a háztartások villa- mosenergia-fogyasztása 80 szá­zalékkal, a gázfogyasztása 50 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A tartós fogyasztási cikkek javíttatására fordított kiadás több mint egynegyedé­vel nőtt, a ruházati cikkek ké­szíttetésére és javítására for­dított összeg csökkent. Űj lakások tisztán állami erőből történő létesítésére és a lakásépítkezések állami támo­gatására öt év alatt összesen kb. 15 milliárd forintot fordí­tottunk. Ezenkívül 4 milliárd volt a meglevő állami lakások tatarozására fordított összeg. A tervidőszak folyamán 282 ezer lakás épült. Az épített la­kások több mint 70 százaléka két, vagy több szobás volt és több mint fele fürdőszobával rendelkezett. Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 1965. év végén az ország la­kossága 10 160 000 fő volt, 154 ezer fővel (1,5 százalékkal) több, mint 1960. év végén. Az elmúlt öt év alatt 668 ezer gyermek született és 514 ezren, haltak meg. Az élveszületési arány, mely a korábbi években is alacsony volt, a második öt­éves tervidőszak első két évé­ben tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szinten megállapodott: 1963. óta eltelt három év mindegyikében 1000 lakosra 13,1 élveszületés jutott. A halálozási arány — kisebb ingadozásoktól eltekintve — nagyjából a tervidőszakot meg­előző évek színvonalán ma­radt. Lényegében tehát az él- veszületési arány alacsony szintjéből adódott a természe­tes szaporodás alacsonyabb arányszáma is. 1965-ben 1000 lakosra számítva a természe­tes szaporodás kb. 2,4 volt. A csecsemőhalandóság (az 1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya) az 1960. évi 48 ezrelékről 1965- ben 39 ezrelékre csökkent. 1961—1965. években 4650 or­vos kapott diplomát. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1960. évi 15,7-ről 1965-ben 19,2- re nőtt. A kórházi ágyak szá­ma öt év alatt 9,3 százalékkal gyarapodott és 1965. év végén csaknem elérte a 78 ezret. A társadalombiztosításba bevon­tak aránya öt év alatt 35 szá­zalékról 97 százalékra nőtt. Az 1965—1966. tanévben kb. 2,2 millióan járnak iskolába. Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 ezren, a felső­fokú oktatási intézményekben 94 ezren tanulnak. A középis­kolai tanulók száma 69 száza­lékkal volt több. mint az 1960 —1961. tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallga­tóinak száma (főleg a felsőfo­kú technikumok és szakisko­lák létesítése folytán) megkét­szereződött. Az utolsó öt tanév alatt az általános iskolai osz­tálytermek száma 5,2 százalék­kal, a középiskolai oszályter- meké 26,4 százalékkal gyara­podott. Az 1965—1966. tanév­ben az általános iskolákban 3,5 százalékkal. A középiskolákban 37 százalékkal több pedagógus tanított, mint I960—1961-ben. Az idei tanévben 172 ezren részesülnek szakmunkás tanuló- képzésben, 37 százalékkal több pedagógus tanított, mint öt év­vel ezelőtt. 1965-ben 45 millió példány­ban adtak ki könyveket. A ki­adott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több mint 1960-ban. A mozi- és színház- látogatók száma öt év alatt csökkent. A televízió-előfizetők száma a tervidőszak folyamán nagymértékben növekedett: míg 1960-ban átlagosan minden 27., addig 1965. végén minden 3. családra jutott egy televí­ziós vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Brezsnyev fogadta a magyar pártküldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká- j ra; Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és j Jurij Andropov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára szombaton találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetőjével, valamint a küldött­ség tagjaival, Biszku Bélával és Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai­val, a Központi Bizottság titká­raival, Szipka Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, Magyarország moszk­vai nagykövetével. A szívélyes, baráti légkö ben lefolyt találkozón megvitatták a két pártot érintő kérdéseket. Kádár János átnyújtotta Keré- nyi Jenő szobrászművész „Fel­vonulók” című alkotását, ame­lyet az MSZMP Központi Bizott­sága ajándékozott az SZKP Köz­ponti Bizottságának. Da Nangból elszállítják á^ormányellenesek « amerikaiakat és tengerészgyalogosok között A saigoni katonai direktórium leváltotta Nguyen Van Chuan tá­bornokot, az első hadtest, a Da Nang-i katonai körzet pa­rancsnokát és helyére Dinh tá­bornokot helyezte. Chuan tá­bornok mindössze három hét­tel ezelőtt vette át a parancs­nokságot. Dinh tábornok az új Da Nang-i főparancsnok, a dél­vietnami hadsereg legfiatalabb tábornoka. Noha a múltban szembefordult a buddhistákkal, komoly érdemeket szerzett a Diem-rezsim megbuktatása so­rán. Kinevezése a megfigyelők szerint — kétségtelenül azt a célt szolgálja, hogy megpró­bálja újból a kormányerők mellé állítani a saigoni hatósá­gok ellen nyíltan lázadó tisz­teket. A tábornokok tanácsa pén­teken közel 10 órán át ülésezett és szombaton reggel újból ösz- szeült, amikor hírek érkeztek az első hadtest körzetének kü­lönböző pontjain folyó csapat­mozdulatokról. ják a szükséges utasításokat ki­ürítés esetére. Közben tart az idegháború a helyi kormányellenes csapatok és a saigoni utasítást követő tengerészgyalogosok között, akik a város körül és az óriási ame­rikai légitámaszponthoz vezető útvonal mentén foglalták el állásaikat. A fővárosban pénteken késő estig és az éjszakai órákban is folytak a kormány- és Ameri- ka-ellenes tüntetések. Az Ame- rika-ellenes hangulat oly erős, hogy a saigoni amerikai ható­ságok összetartást rendeltek el. Az AP legfrissebb híre sze­rint kormányellenes tüntetéseket jelentettek szombaton reggel Dalaiból is, ahová sürgősen ka­tonai erősítést irányítottak. A Saigontól mintegy 225 kilomé­terrel észak-keletre fekvő Dalat számos kormányellenes tüntetés színhelye volt a múltban is. A jelenlegi politikai válságban Hűé és Da Nang után a harmadik nagyváros, amely a központi kor­mány ellen fellázad. Szombaton reggel Da Nang- ban hangszórókkal felszerelt helikopter utasította az ameri­kai polgári személyeket, gyüle­kezzenek a város központjá­ban, A kiürítés katonai véde­lem mellett helikoptereken j megkezdődött. Eddig mintegy 700 amerikai állampolgár hagy­ta már el a várost. A nőket és gyermekeket bárkákon szállít­ják át a Da Nang folyó védet­tebb területeire. Hűéből már pénteken elszállították az ame­rikai polgári személyeket. Szombaton reggel a Da Hang­ban élő francia kolónia mintegy 200 személyét a francia konzu­látusra rendelték, hogy . megad­Összeült a Biztonsági Tanács Az ENSZ Eiztonsági Taná­csa szombaton, magyar idő szerint 16.39 órakor összeült, hogy megtárgyalja a Dél-Rho- desia-ellenes olajembargó meg­szegésével előállt Jielyzetet. ENSZ-kőrökben úgy tudják, hogy a BT afrikai tagjai meg­semmisítő ítéletet mondanak a Dél-Rhodesiával kapcsolatos halogató angol taktikáról, meg­bélyegzik Angliát, amiatt, hogy visszariadt az erőszak haszná­latától.

Next

/
Thumbnails
Contents