Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetc lefirfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG L APJ XXI. ÉVI.. 85. SZ. Ára S') fillér is«6. apr. 10, vas. Barackm/Hás idején Megyénkben most virágzanak a kajszibarackfák. Míg a kései rózsa csak most nyiladozik, a korai fajták már teljes szirmot bontottak. A nagyüzemi gazdaságokban és a házikertekben az idén is csaknem másfél millió barackfa ölt virágköntöst. Különösen szép látványt nyújtanak a zárt telepítésű barackosok, amelyekben a halványrózsaszín virágszirmok egybeolvadva szinte tengert képeznek. A télvégi melegben megduzzadt rügyeknek egyébként hozzávetőleg a 10 százaléka fagyott el. Megyénk déli részén, a kele- biai kertekben hófehér díszük-’ ben pompáznak a májusi cseresznyefák is. Ezt követően még mintegy 10 millió gyümölcsfa borul majd egymást követve virágba, s nyújt kellemes látványt az átutazóknak, a természetbarátoknak. Húsvéti tojások Tavasz: az élet indulása. Húsvét: a megújuló természet jelképe. Számos népszokás kapcsolódik ehhez a tavaszi ünnephez, többek között a tojásfes- tés. Megyénkben különösen a Kalocsa környéki asszonyok körében virágzik a díszítő művészetnek ez az ága. A Kalocsai Háziipari Szövetkezet az idén is több ezer hímes tojást szállított a fővárosba, de az asszonyok nem győzték a munkát, ennek a többszöröse is elfogyott volna. Képünkön: Bolvári Andrásné drágszéli menyecske vízfestékkel viszi fel a szebbnél szebb népi motívumokat a tojás héjára. Mellette: Bagó Magdi még csak tanulja ennek a szép népi művészetnek a fogásait. (Pásztor Zoltán felvétele) Tanműhely épül az AKÖV-nél Mintegy 3,6 millió forintos beruházással új tanműhely építését kezdik meg az idén a Kecskeméti 9. sz. AKÖV telepén. A tanműhely építésében és felszerelésében együttműködik a vállalattal a KPM és a MŰM 607-es számú Kecskeméti Szakmunkásképző Intézet. A megyében nagy a hiány a gépjárműjavító, szerelő szakemberekből. Az új tanműhelyben ezért nemcsak az AKÖV- nek képeznek majd szakmunkásokat — motorszerelőket, karosszéria-lakatosokat, autó-yil- lanyszerelőket, fényezőket stb. — hanem a gépjavító állomások, autójavító vállalatok, szervizek és ktsz-ek részére is. 4 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról 1961—1965. években — a második ötéves terv időszakában Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedések révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. Ötvenezer sertés hízik Túlteljesítette első negyedévi hízottsertés-felvásárlási tervét a megyei Állatforgalmi Vállalat. Ez év eleje óta a tervezettnél majdnem 8 ezerrel több hízót vettek át a szövetkezeti és a háztáji gazdaságokból. A vágómarhával együtt összesen 740 vagon húsárut továbbítottak az ország fogyasztóihoz, valamint exportra. A következő hónapok sertésfelhozatalára nézve biztosítékul szolgál, hogy eddig csaknem 143 ezer sertés hizlalására, illetve értékesítésére vállalkoztak a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok. A szerződéskötési időszak még nem záyult le. Az elkövetkező napokban újabb 12 ezer sertésre kötnek előreláthatólag szerződést. A nagyüzemi gazdaságokban és a háztáji udvarokban már gömbölyűdnek az év közbeni értékesítésre szánt hízók. A becslések szerint jelenleg mintegy 50 ezer sertés hízik az ólakban, tenyésztelepeken.. 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965- ben — az ötéves tervben előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kb. 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960- ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. A nemzeti jövedelem alakulása az 1960. év százalékában 1960. 100 1961. 106 1962. 111 1963. 118 1964. 123 1965. 125 leteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0,7 százalékkal több volt, mint az öt évi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegéljen a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfél- szeresére növekedett. A tervidőszak folyamán a szocialista ipar termelése a következőképpen alakult: Az ipari termelés alakulása az 1960. év százalékában 1960. 100 1961. 111 1962. 120 1963. 129 1964. 140 1965. 147 Ipari beruházások céljaira az elmúlt öt esztendőben 86 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben más- félmillió volt. 200 000 fővel, 15 százalékkal több, mint 1960-ban. 1960—1965. között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tervben előirányzott 70 százalék helyett — 64 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből. öt év alatt az ipar — az élelmiszeripar termékeit nem számítva — hazai végső felhasználásra (fogyasztási és beruházási Az ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az állóalapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92,9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7,8 százalékának megfelelő érték a készÜnnepi vallomások (4. oldal) Tárgyalóteremből Kötöny király földjén (6. óidat) c/é költészet napja-fi («. oldal). Nyárfák tövében (7. oldal) Az infarktus nem elkerülhetetlen («."oldal) célokra együttesen) kb. 245 rrwfcliárd forint, exportra mintegy 200 milliárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékek készlete — részben a növekvő termelés é& forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb. 36 milliárd forinttal nőtt. A tervidőszak folyamán a ki* tűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete: az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar termelése (91 százalékkal), és a gépiparé (59 százalékkal). Ezzel a vegyipar aránya az ipari termelésben 8 százalékról 10 százalékra, a gépiparé 26 százalékról 2% százalékra növekedett. Az ország összes energiaszükséglete 1960. és 1965. között mintegy 30 százalékkal nőtt. A megnövekedett szükséglet kb. 75 százalékát fedezték hazai termelésből és mintegy negyedrészét importból. A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb. 23 százalékkal, a fűtőanyagimport kb. másfélszeresére emelkedett. A második ötéves terv időszakában — bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj és főként a földgáz felhasználás aránya. A tervidőszak folyamán ugyanis megkezdődött a feltárt gázmezők programszerű hasznosítása. A VILLÁM OS ENERGIAIPAR kapacitását öt év alatt 600 megawattal, 38 százalékkal bővítették. 1965-ben u milliárd kwó viilamosenergiát termeltek, másfélszer annyit, mint öt évvel azelőtt. A tervidőszak folyamán (•Folytatás a 2. oldalon.)
