Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
4, oldal 196«. április 4, B«tf# Amikor már egy raktárra való játék sorakozik az asz- szonyok előtt a pulton, egy pillanatra félrevon a kecskeméti játékbolt eladója: * — Tessék mondani, honnan jöttek az elvtársak és kiknek viszik ezt a rengeteg ajándékot? A válasz után még jobban kikerekedik a szeme a csodálkozástól, mert nem hétköznapi vevői vannak most. A Kalocsai Sütőipari Vállalat egyik szocialista brigádja válogat az alvósbabák, holdrakéták, játékautók között. v Hetek óta készültek az útra, számolgatták a közös kasz- szában összegyűlt pénzt — amit eredetileg egy nyári kirándulásra tartogattak. Maguk sem tudják, melyikőjük javasolta, hogy látogassák meg a Kecskeméti Ifjúság- és Gyermekvédő Intézet neveltjeit, de az bizonyos, hogy mindannyian örömmel magukévá tették a gondolatot. A játékbolt után az írószerüzlet következik. Kiss János brigádvezető ugyanis jó előre kipuhatolta telefonon, hogy az állami gór. , ~ott gyerekek között 12—íí évesek is vannak. — Ezerötszáz forintot költöttünk — csinál gyors számvetést útközben a brigádvezető, és mosolyogva megjegyzi: — Remélem, mindenkinél van annyi pénz, hogy a häzaindu- lás, előtt megigyunk egy pohár sjirt valahol, mert a „közösből” semmi sem maradt. — Ez nagyon-nagyon szép ádolog — ismételgeti meghatottan Dékány Jenőné, az intézet vezetője, amíg bekalauzolja a látogatókat a tanterembe. Pillanatok alatt felborul az iskolás rend, mert az asszo----------------------------------------Az izgága emhcr A cím egy kicsit még enyhe is, mert akiről szólunk, jóval több, mint izgága ember. A bo- doglári Szabadság Termelőszövetkezetben. amelynek 1962. tavasza óta tagja, már sokkal több baja. vitája, pereskedése volt. mint a többiekkel összesen. Sem a tagság, sem a vezetőség nem tud nyugodni tőle. A közös munkában egyáltalán nem vesz részt, de a közgyűlésekre eljár. Felszólal és lázit, a vezetőség és sokszor személy szerint az elnök ellen igyekszik befolyásolni a többieket. Igaz, a kezdet kezdetén úgy látszott, nem lesz semmi probléma Szőke Sándorral. Belépése után csakhamar a szőlészetben lett brigádvezető. A gazdák azonban hamarosan a szó szoros értelmében elzavarták, mert fölényeskedett, gorombáskodott velük. Azóta nem vesz részt a közös munkában, de így is jól megél. A tsz-be öt ven hold földdel lépett be. ebből 12 hold a gyümölcsös Ezt az utóbbit azonban megtartotta magának (?). azon ő gazdálkodik. A napszámosokat, akikkel dolgoztat, legtöbbször a termelőszövetkezettől vonja el és jó napszámot fizet a tagoknak. Egy közgyűlési határozat Amikor Szőke Sándor a tsz-be lépett, úgy döntött a közgyűlés, hogy ő is, a többi 1962. elején felvett taggal együtt, az év végéig családi művelésben kezelik a földjüket és a termésből meghatározott mennyiséget kötelesek a közösbe adni. Szőke az ötven hold föld terméséből semmit sem adott a termelőszövetkezetnek. Ezt természetesen nem lehetett annyiban hagyni. 1963. február 23-án a tsz közgyűlése kötelezte az önkényeskedő Szőkét, hogy a közösnek járó több mint 38 ezer forintot fizesse meg. Nos, a fenti határozat ellen a járásbírósághoz fellebbezett, ahol a bizonyítási eljárás eredményeképpen az összeget 33 ezer forintra csökkentették, s ennek megfizetésére kötelezték, Ö azonban ezt is sérelmesnek találta és a megyei bírósághoz fordult. Ez újabb eljárásra utasította a Kiskunhalasi Járásbíróságot és innen — mivel tisztázódott, hogy a vita eldöntése nem bírósági hatáskörbe tartozik — áttették az iratokat a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B.-hez. E kacskaringe« út következő állomásaként az ügy a megyei tanácshoz került, ahol minden eddigi határozatot megsemmisítettek, mivel azok az összegszerűség megállapítása tekintetében jogszabályt sértettek. Kiderült ugyanis. hogy Szőke 26 hold szántót és legelőt bérfizetés nélküli használatra átengedett Márta Ernő és Márta Aranka részére. „Megalapozottan feltételezhető, hogy ezen bérleti szerződések fő célja az volt, hogy panaszos ezen ingatlanrészét a termelőnyok — csak anyák képesek egyetlen simogatással, mosoly- iyal ölbe csalni az életükben először látott kicsinyeket — már ott szorongnak a gyerekek mellett a padokban. — Ez mind az enyém lehet? , — öleli magához a holdrakétát. csokoládét, süteményt két kézzel P, Jancsi. Juhász Gyu- láné, az intézet pedagógusa megsúgja, hogy a fiúcska anyja súlyos bűnt követett el, börtönben van. Idős nagymamája nevelte eddig, rendkívül nehéz körülmények között. Ezek után hihető az, amit Jancsi mond: — Tetszik tudni, ■ nekem még sohasem volt ilyen szép játékom. Csak egyszer kaptamegy acélgolyót. Amíg a gyerekkel beszélgetünk, félszemmel az egyik asz- szonyt figyelem. Kis védence fejét simogatja és közben — látom az arcán — alig tudja megállni, hogy ne sírjon. Röviddel később a folyosón mondja el, hogy mi bántotta: — Marika a játéknak sem örült annyira, mint a többiek. Amikor megkérdeztem^ miért szomorú, azt válaszolta, hogy néhány évvel ezelőtt agyonütötte az áram az édesanyját és amikor engem Meglátott, eszébe jutott. 5 lány fennhangon énekelve al- tatja az új babáját, V. Jancsi- pedig arra igyekszik rábeszélni szótlan kis torsát, hogy cseréljenek: odaadja a gumitörpéjét és a fele csokoládéját a repülőgépért. — Elviszel? — kérdezgeti minduntalan ^ szöszke kis Erika az egy csapásra anyukájának fogadott | Kaszap Lajos- nét. — Hiszen, ha nem volna már otthon nekem is három — mondja felém fordulva a fiatalasszony. Kézről-kézre vándorol egy emlékkönyv. A 16 éves B. Erzsébet kér aláíiást a brigádtagoktól, az ajándékba kapott golyóstollával. j — Köszönöm 1 — mondja végül felemelt hangon, aztán csendesen hozzáfűzi: — Elteszem ezt az emlékkönyvet és ha a kezembe kerül, mindig esembe jut maad, hogy ilyen emberek is vadnak... , igen Erzsiké,, ilyenek is vannak. Nem is ^evesen. És az ilyeneket nevezzük mi szocialista embereknek. Szöveg* Békés Dezső Tetszik a baba. Erika? Kép: Pásztor Zoltán szövetkezet elől elvonja ...” hangzik a megyei tanács megállapítása. Végül is a hosszadalmas pereskedés. tárgyalgatások eredményeképpen az eredeti 38 ezer forintos tsz követelés alig több mint 4 ezer forintra apadt- Szőke azonban még ezt sem fizette meg. Újra fellángol a vita Közben újabb viták, nehézségek támadtak Szőkével kapcsolatban. aki 1963-ra ugyan megfizette a tsz-nek a részesművelés szerint járó díjat, de 1964-ben ezt már ismét megtagadta azzal a kijelentéssel, miszerint ő „nem ismeri el, hogy tagja a tsz-nek ’. hiába írta alá a belépési nyilatkozatot. A bodoglári Szabadság Tsz 1964-ben szőlőtelepítési munkához fogott. így szükségessé vált a terület kimérése és a Szőke Sándor tanyájához tartozó^ 1200 négyszögöl háztáji terület’kijelölése. Amikor ennek céljából a helyszínen megjelent a Halasi Városi Tanács képviselője, az ÁFTH dolgozója, a tsz elnöke és főagronómusa. Szőke kijelentette. hogy akármit mérnek, ő azt nem ismeri el. Később fejszével az összes levert karót kiütötte és azt a bizottság tagjai felé dobálta azzal a megjegyzéssel, hogy „erre nekem nincs szükségem, vigyétek el tűzrevalónak.. „Félrevezetik a tagságot” Ez a viselkedés. Szőkének ez a nyílt szembeállása a közös gazdasággal, már nem magyarázható csupán csökönyösséggel. Több annál. Politikai tartalma van ennek a magatartásnak, ami a későbbiek során még egyértelműbben megnyilvánul. Fentebb már említettük, hogy bár Szőke kivonta magát a közös munkából, perlekedett a tsz- szel, magát nem tekintette tagnak, ennek ellenére a közgyűléseken megjelent és a hangadók közé számított. Egyoldalúan és kifejezett rosszindulattal bírálta a vezetőséget. Többek között 1964. november 21-én a közgyűlésen a következőket mondta: „.... Baka elvtárs, az elnök csak félrevezeti a tagságot és Sándor elvtárs is azt állítja, hogy én nem értem meg a megyei határozatot... Ne hagyja magát a tagság félrevezetni .. Olyan is megtörtént, hogy amikor a tagok egy része az ő tanyája mellett elhaladva munkába igyekezett, megállította őket és felszólította valámeny- nyit, ne menjenek dolgozni. Később — egy általa kitalált „rendeletre” hivatkozva tizennégy embert bírt rá. hogy beadják a kilépési kérelmüket — éppen a legnagyobb munkák idején. Általános vélemény a bodoglári Szabadságban — s ezt a tények is igazolják —. hogy Szőke a közösség ellen dolgozik és az egyszerű, pusztai emberek közül többen a befolyása alá kerülnek. azt csinálják, amit ő sugalmaz. S ezek a „sugalmak” bizony a széthúzást, a torzsalkodást, az egyéni haszonhajszolást, a tagság és a vezetőség közötti viszony elmérgesedését igyekeznek elpalántálni. . Kocsival az ültetvényen át Persze nem minden esetben marad meg a háttérben Szőke. Van, amikor ő maga is tettlegesen, kifejezett károkozási szándékkal lép fel és úgy viselkedik, mint egy „törvényen kívüli” ember. Mikor tanyája körül létrehozták az új szőlőültetvényt, egy utat is meg kellett szüntetni. És bár Szőkének még legalább két kijárási lehetősége lett volna tanyájából, továbbra is a szőlővel beültetett helyen járt. Kiijörte a friss hajtásokat, kárt bkozott. A tsz- vezetosége többször figyelmeztette, de fütyült mindenkire. Végül is feljelehtették. A járás- bíróság hathónapi szabadság- vesztésre ítélte,! de a végrehajtást felfüggesztették. Fellebbezésre a megyei bíróság három hónapi — ugyancsak felfüggesztett — börtönt szabott ki rá. Egy cseppnyi méreg,.. Az elmondottjak 'kétségtelenné teszik, hogy Sióké Sándor bodoglári jelenlété úgy fertőzi az ott élő embereket, a viszonyokat, mint egy cseppnyi méreg a pohár bort. Sajnos, a termelő- szövetkezet vezetősége — azon túl. hogy feljeléntgeti időnként, ha már nem tud vele mit tenni képtelen arra. hogy véglegesen és egyértelműen, a közösség javát szolgálva oldja meg a problémát. Határozottabb intézkedésre van tehát szükség — elsősorban a felettes szervek részéről — éppen a Szabadság Tsz további megerősödése és az egész lakosság megnyugvása érdekében, —dorgál—> Az asztalkákon lendkerekes autók karamboloznak a süteményes zacskókkal. Egy kisTessék nézni, mennyi mindent kaptam!
