Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

4, oldal 196«. április 4, B«tf# Amikor már egy raktárra való játék sorakozik az asz- szonyok előtt a pulton, egy pillanatra félrevon a kecske­méti játékbolt eladója: * — Tessék mondani, honnan jöttek az elvtársak és kiknek viszik ezt a rengeteg ajándé­kot? A válasz után még jobban kikerekedik a szeme a csodál­kozástól, mert nem hétköznapi vevői vannak most. A Kalo­csai Sütőipari Vállalat egyik szocialista brigádja válogat az alvósbabák, holdrakéták, játék­autók között. v Hetek óta készültek az út­ra, számolgatták a közös kasz- szában összegyűlt pénzt — amit eredetileg egy nyári kirándu­lásra tartogattak. Maguk sem tudják, melyikőjük javasolta, hogy látogassák meg a Kecs­keméti Ifjúság- és Gyermekvé­dő Intézet neveltjeit, de az bi­zonyos, hogy mindannyian örömmel magukévá tették a gondolatot. A játékbolt után az írószer­üzlet következik. Kiss János brigádvezető ugyanis jó előre kipuhatolta telefonon, hogy az állami gór. , ~ott gyerekek kö­zött 12—íí évesek is vannak. — Ezerötszáz forintot köl­töttünk — csinál gyors szám­vetést útközben a brigádveze­tő, és mosolyogva megjegyzi: — Remélem, mindenkinél van annyi pénz, hogy a häzaindu- lás, előtt megigyunk egy pohár sjirt valahol, mert a „közös­ből” semmi sem maradt. — Ez nagyon-nagyon szép ádolog — ismételgeti meghatot­tan Dékány Jenőné, az intézet vezetője, amíg bekalauzolja a látogatókat a tanterembe. Pillanatok alatt felborul az iskolás rend, mert az asszo­----------------------------------------­Az izgága emhcr A cím egy kicsit még enyhe is, mert akiről szólunk, jóval több, mint izgága ember. A bo- doglári Szabadság Termelőszö­vetkezetben. amelynek 1962. ta­vasza óta tagja, már sokkal több baja. vitája, pereskedése volt. mint a többiekkel össze­sen. Sem a tagság, sem a veze­tőség nem tud nyugodni tőle. A közös munkában egyáltalán nem vesz részt, de a közgyűlé­sekre eljár. Felszólal és lázit, a vezetőség és sokszor személy szerint az elnök ellen igyekszik befolyásolni a többieket. Igaz, a kezdet kezdetén úgy látszott, nem lesz semmi prob­léma Szőke Sándorral. Belépése után csakhamar a szőlészetben lett brigádvezető. A gazdák azonban hamarosan a szó szo­ros értelmében elzavarták, mert fölényeskedett, gorombáskodott velük. Azóta nem vesz részt a közös munkában, de így is jól megél. A tsz-be öt ven hold föld­del lépett be. ebből 12 hold a gyümölcsös Ezt az utóbbit azonban megtartotta magának (?). azon ő gazdálkodik. A nap­számosokat, akikkel dolgoztat, legtöbbször a termelőszövetke­zettől vonja el és jó napszámot fizet a tagoknak. Egy közgyűlési határozat Amikor Szőke Sándor a tsz-be lépett, úgy döntött a közgyűlés, hogy ő is, a többi 1962. elején felvett taggal együtt, az év vé­géig családi művelésben kezelik a földjüket és a termésből meg­határozott mennyiséget kötele­sek a közösbe adni. Szőke az ötven hold föld terméséből sem­mit sem adott a termelőszövet­kezetnek. Ezt természetesen nem lehetett annyiban hagyni. 1963. február 23-án a tsz közgyűlése kötelezte az önkényeskedő Sző­két, hogy a közösnek járó több mint 38 ezer forintot fizesse meg. Nos, a fenti határozat el­len a járásbírósághoz fellebbe­zett, ahol a bizonyítási eljárás eredményeképpen az összeget 33 ezer forintra csökkentették, s ennek megfizetésére kötelez­ték, Ö azonban ezt is sérelmes­nek találta és a megyei bíró­sághoz fordult. Ez újabb eljá­rásra utasította a Kiskunhalasi Járásbíróságot és innen — mi­vel tisztázódott, hogy a vita el­döntése nem bírósági hatáskör­be tartozik — áttették az ira­tokat a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B.-hez. E kacskarin­ge« út következő állomásaként az ügy a megyei tanácshoz ke­rült, ahol minden eddigi hatá­rozatot megsemmisítettek, mivel azok az összegszerűség megál­lapítása tekintetében jogsza­bályt sértettek. Kiderült ugyan­is. hogy Szőke 26 hold szántót és legelőt bérfizetés nélküli használatra átengedett Márta Ernő és Márta Aranka részére. „Megalapozottan feltételezhető, hogy ezen bérleti szerződések fő célja az volt, hogy panaszos ezen ingatlanrészét a termelő­nyok — csak anyák képesek egyetlen simogatással, mosoly- iyal ölbe csalni az életükben először látott kicsinyeket — már ott szorongnak a gyerekek mellett a padokban. — Ez mind az enyém lehet? , — öleli magához a holdraké­tát. csokoládét, süteményt két kézzel P, Jancsi. Juhász Gyu- láné, az intézet pedagógusa megsúgja, hogy a fiúcska any­ja súlyos bűnt követett el, bör­tönben van. Idős nagymamája nevelte eddig, rendkívül nehéz körülmények között. Ezek után hihető az, amit Jancsi mond: — Tetszik tudni, ■ nekem még sohasem volt ilyen szép játé­kom. Csak egyszer kaptamegy acélgolyót. Amíg a gyerekkel beszélge­tünk, félszemmel az egyik asz- szonyt figyelem. Kis védence fejét simogatja és közben — látom az arcán — alig tudja megállni, hogy ne sírjon. Rö­viddel később a folyosón mond­ja el, hogy mi bántotta: — Marika a játéknak sem örült annyira, mint a többiek. Amikor megkérdeztem^ miért szomorú, azt válaszolta, hogy néhány évvel ezelőtt agyon­ütötte az áram az édesanyját és amikor engem Meglátott, eszébe jutott. 5 lány fennhangon énekelve al­- tatja az új babáját, V. Jancsi- pedig arra igyekszik rábeszél­ni szótlan kis torsát, hogy cse­réljenek: odaadja a gumitör­péjét és a fele csokoládéját a repülőgépért. — Elviszel? — kérdezgeti minduntalan ^ szöszke kis Erika az egy csapásra anyuká­jának fogadott | Kaszap Lajos- nét. — Hiszen, ha nem volna már otthon nekem is három — mondja felém fordulva a fia­talasszony. Kézről-kézre vándorol egy emlékkönyv. A 16 éves B. Er­zsébet kér aláíiást a brigádta­goktól, az ajándékba kapott go­lyóstollával. j — Köszönöm 1 — mondja vé­gül felemelt hangon, aztán csendesen hozzáfűzi: — Elte­szem ezt az emlékkönyvet és ha a kezembe kerül, mindig esembe jut maad, hogy ilyen emberek is vadnak... , igen Erzsiké,, ilyenek is van­nak. Nem is ^evesen. És az ilyeneket nevezzük mi szocia­lista embereknek. Szöveg* Békés Dezső Tetszik a baba. Erika? Kép: Pásztor Zoltán szövetkezet elől elvonja ...” hangzik a megyei tanács meg­állapítása. Végül is a hosszadalmas peres­kedés. tárgyalgatások eredmé­nyeképpen az eredeti 38 ezer forintos tsz követelés alig több mint 4 ezer forintra apadt- Szőke azonban még ezt sem fizette meg. Újra fellángol a vita Közben újabb viták, nehézsé­gek támadtak Szőkével kapcso­latban. aki 1963-ra ugyan meg­fizette a tsz-nek a részesművelés szerint járó díjat, de 1964-ben ezt már ismét megtagadta azzal a kijelentéssel, miszerint ő „nem ismeri el, hogy tagja a tsz-nek ’. hiába írta alá a belépési nyilat­kozatot. A bodoglári Szabadság Tsz 1964-ben szőlőtelepítési munká­hoz fogott. így szükségessé vált a terület kimérése és a Szőke Sándor tanyájához tartozó^ 1200 négyszögöl háztáji terület’kije­lölése. Amikor ennek céljából a helyszínen megjelent a Halasi Városi Tanács képviselője, az ÁFTH dolgozója, a tsz elnöke és főagronómusa. Szőke kijelen­tette. hogy akármit mérnek, ő azt nem ismeri el. Később fej­szével az összes levert karót kiütötte és azt a bizottság tag­jai felé dobálta azzal a meg­jegyzéssel, hogy „erre nekem nincs szükségem, vigyétek el tűzrevalónak.. „Félrevezetik a tagságot” Ez a viselkedés. Szőkének ez a nyílt szembeállása a közös gazdasággal, már nem magya­rázható csupán csökönyösséggel. Több annál. Politikai tartalma van ennek a magatartásnak, ami a későbbiek során még egyér­telműbben megnyilvánul. Fentebb már említettük, hogy bár Szőke kivonta magát a kö­zös munkából, perlekedett a tsz- szel, magát nem tekintette tag­nak, ennek ellenére a közgyű­léseken megjelent és a hang­adók közé számított. Egyolda­lúan és kifejezett rosszindulat­tal bírálta a vezetőséget. Többek között 1964. november 21-én a közgyűlésen a következőket mondta: „.... Baka elvtárs, az elnök csak félrevezeti a tag­ságot és Sándor elvtárs is azt állítja, hogy én nem értem meg a megyei határozatot... Ne hagyja magát a tagság félreve­zetni .. Olyan is megtörtént, hogy amikor a tagok egy része az ő tanyája mellett elhaladva mun­kába igyekezett, megállította őket és felszólította valámeny- nyit, ne menjenek dolgozni. Ké­sőbb — egy általa kitalált „ren­deletre” hivatkozva tizennégy embert bírt rá. hogy beadják a kilépési kérelmüket — éppen a legnagyobb munkák idején. Ál­talános vélemény a bodoglári Szabadságban — s ezt a tények is igazolják —. hogy Szőke a közösség ellen dolgozik és az egyszerű, pusztai emberek kö­zül többen a befolyása alá ke­rülnek. azt csinálják, amit ő sugalmaz. S ezek a „sugalmak” bizony a széthúzást, a torzsal­kodást, az egyéni haszonhajszo­lást, a tagság és a vezetőség közötti viszony elmérgesedését igyekeznek elpalántálni. . Kocsival az ültetvényen át Persze nem minden esetben marad meg a háttérben Szőke. Van, amikor ő maga is tettle­gesen, kifejezett károkozási szándékkal lép fel és úgy vi­selkedik, mint egy „törvényen kívüli” ember. Mikor tanyája körül létrehozták az új szőlőül­tetvényt, egy utat is meg kel­lett szüntetni. És bár Szőkének még legalább két kijárási lehe­tősége lett volna tanyájából, továbbra is a szőlővel beültetett helyen járt. Kiijörte a friss haj­tásokat, kárt bkozott. A tsz- vezetosége többször figyelmez­tette, de fütyült mindenkire. Végül is feljelehtették. A járás- bíróság hathónapi szabadság- vesztésre ítélte,! de a végrehaj­tást felfüggesztették. Fellebbe­zésre a megyei bíróság három hónapi — ugyancsak felfüggesz­tett — börtönt szabott ki rá. Egy cseppnyi méreg,.. Az elmondottjak 'kétségtelenné teszik, hogy Sióké Sándor bo­doglári jelenlété úgy fertőzi az ott élő embereket, a viszonyo­kat, mint egy cseppnyi méreg a pohár bort. Sajnos, a termelő- szövetkezet vezetősége — azon túl. hogy feljeléntgeti időnként, ha már nem tud vele mit tenni képtelen arra. hogy véglege­sen és egyértelműen, a közös­ség javát szolgálva oldja meg a problémát. Határozottabb in­tézkedésre van tehát szükség — elsősorban a felettes szervek ré­széről — éppen a Szabadság Tsz további megerősödése és az egész lakosság megnyugvása ér­dekében, —dorgál—> Az asztalkákon lendkerekes autók karamboloznak a süte­ményes zacskókkal. Egy kis­Tessék nézni, mennyi mindent kaptam!

Next

/
Thumbnails
Contents