Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-03 / 79. szám
*: Ol Ja I 1966. április 3. vasárnap A kongresszus a világsajtó érdeklődésének központjában Franciaország megkezdi a szakítást a NATO-val Washingtont aggasztják a saigoni események AZ EGÉSZ világsajtó megkülönböztetett, s nagy figyelemmel kíséri az SZKP XXIII. ----------------------ko ngresszusának munkáját. Még a nyugati lapok vezető helyéről is minden más eseményt kiszorítottak a kongresszusról szóló tudósítások. Nagy visszhangra talált a Központi Bizottság Leonyid Brezsnyev által ismertetett beszámolója, amelyet részletesen közöltek a lapok. A nyugati sajtókommentárok kiemelik a beszámoló nyugodt hangját, józan érveit és reálisnak nevezik a terveket, amelyek a szovjet népgazdaság fejlődését, a nép jólétének növelését irányozzák elő. Külön kiemelik a lapok, hogy a Szovjetunió — mint a kongresszus megerősítette — tovább foytatja szilárd békepolitikáját. A Moszkvából érkező hírek mellett a külpolitika más fontos, időszerű kérdései is jelentős helyet foglaltak el a lapok hasábjain. MEGSZÜLETETT a jegyzékbe foglalt hivatalos francia álláspont a NATO átszervezésével kapcsolatban. Párizs „menetrendje” előkészíti Franciaország fokozatos búcsúját a nyugati katonai blokktól. Franciaország részéről ez a búcsú cseppet sem mondható fájdalmasnak. Pompidou hételeji tv-interjújában elmondotta, hogy hazája nem kíván olyan rendszer foglya lenni, amelynek nem gazdája. Olyan Európa, amely amerikai parancsnokság alatt áll, nem tetszik a franciáknak, maguk szeretnék eldönteni, milyen katonai akciókba keverednek bele. Annál fájdalmasabb viszont a búcsú Washingtonnak. Olyannyira, hogy az amerikai vezetők egyre dühödtebb kijelentésekre ragadtatják magukat. Ball külügyminiszter-helyettes a NATO székházában — a francia képviselő jelenléte nélkül — megtartott ülésen élesen támadta Franciaországot és megtorlásokat helyezett kilátásba. Többek között azt, hogy Párizsra hárítják át az átszervezés költségeit, amelyek megközelítik az egymilliárd dollárt. Párizs lépése alaposan összekuszál mindent a nyugati szövetségben. Bonn jogi helyzetét is kikezdte, hiszen, ha kivonja Nyugat-Németor- szágban állomásozó csapatait, a NATO parancsnoksága alól, csorbát ejt az 1954-es párizsi szerződésen, amely annak idején azt jelentette UZ NSZK-nak, hogy legyőzött államból NATO- tfrggá vált. Es, amiről Ball még beszélni sem mert: a francia magatartás az egész NATO építmény alatt kezdi mozgatni az alapköveket. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Amikor létrehozták a szervezetét, azzal indokolták, hogy a Szovjetunió állítólagos támadó szándékaival akarják szembeállítani. A mostani francia vélemény, a melyét mások is osztanak már, viszont nem tételez fel ilyen szovjet szándékokat, sőt... Mi hát akkor a NATO lét- jogosultsága? Washingtonnak be kellene vallania azt, amit már úgyis mindenki tud, hogy az amerikaiak saját hódító terveik kiszolgálására tartják fenn a nyugati katonai tömböt. A VILÁGPOLITIKA másik fontos színteréről, Ázsiából is sok új fejleményről érkezett hír. Indonéziában Sukarno államelnök bejelentette, hogy befejeződött a kormány átalakítása. A miniszteri székek száma csökkent, de bevették a kormányba Nasutiont, akit februárban az elnök felmentett miniszteri tisztsége alól. Az új kabinet összetétele ellentétes érzéseket váltott ki Indonéziában. A haladó érzelmű emberek aggodalommal tekintenek arra, hogy milyen diktatórikus politikát kíván folytatni ez az „erőskezű” kormány. A jobboldalnak ezzel szemben még ez is kevés, támadják a kormányt, mert — úgymond — sok benne a „régi ember” és „meg kellene tisztítani”. Vagyis még további terrorintézkedések várhatók. Pedig, ami már eddig Indonéziában történt, az is mélységesen felháborítja és elszomorítja a haladó közvéleményt. VIETNAMBAN, a harci eseményeken túl, az egyre növekvő kormányellenes és antiamerikai tüntetések nyomják rá bélyegüket a belső helyzetre. Washington nagyon aggódik, hogy a saigoni kormány megbukik, ami befolyásolná a háború további menetéről alkotott amerikai elképzeléseket. A frontokon változatlanul tart a felszabadító hadsereg előretörése, s ez Washingtont arra készteti, hogy újabb csapatokat küldjön Vietnamba. Johnson erre vonatkozó bejelentése ellenállást váltott. ki az amerikai köz- véemény jó részében. Az egyre gyakoribbá váló és növekvő ere] ű tüntetések mellett figyelmet érdemel Fulbright szenátor cikke, amelyben hangsúlyozza, hogy az amerikai kormánynak engedmények árán tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a vietnami hazafiakkal. A HÉT további eseményei közül jelentős visszhangot váltottak ki az angol választások, amelyek munkáspárti siker jegyében zajlottak le, továbbá Erhard múlt heti, porhintésnek szánt „békeoffenzívájának” fagyos fogadtatása. A XXIII. pártkongresszus szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról.) menyekkel összefüggésben éleződött ki. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió teljes egészében támogatja a vietnami helyzet rendezésének programját, amelyet a VDK kormánya vetett fel, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front platformját. A Szovjetunió ellen folytatott burzsoá propagandát érintve a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok szilárdan tart egy sajátos rekordot: „Egyetlen más kapitalista országban sem termelnek négyzetméterenként a Szovjetunióra és annak külpolitikájára, a kommunizmusra szórt annyi rágalmat, mint az Egyesült Államokban.” Gromiko hangsúlyozta, hogy még ebben a helyzetben is fel kell vetni a megérett problémákat és törekedni kell megoldásukra. „Jobb lenne, még a szovjet— amerikai viszony szempontjából is, ha Washington rengeteg doktrínája helyett csak egy, de jó doktrína lenne: a békének, a népek jogai tiszteletben tartásának. a más államok belügyei- be való be nem avatkozásnak a doktrínája.v Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében különleges hely .jut Európának. A német kérdés az európai biztonság egyik fő problémája. Gromiko hangsúlyozta, hogy a potsdami egyezmények elárulását jelenti a nyugati hatalmaknak az a késafeége, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot az atomfegyverraktárakhoz engedik. Az európai béke nemcsak a Szovjetuniónak és más szocialista államoknak szívügye — folytatta a külügyminiszter. Valamennyi európai népnek szüksége van rá. Tüntetők ezrei a Ky-rezsim ellen Veszélyes Dél-Vietnamban amerikainak lenni Közép-Vietnamban továbbra is nagy a politikai feszültség, Da Nang-ban és Huéban, a környék két legnagyobb városában a tüntetők ezrei tartottak kormányellenes gyűléseket. Da Nangban, az amerikaiak egyik legnagyobb dél-vietnami támaszpontja közelében, szombaton reggel tízezer főnyi tüntető tömeg tartott kétórás felvonulást. A tüntetők, akik között több ezer egyenruhás dél-vietnami katona és sok buddhista szerzetes is volt. zászlókat és feliratokat vittek magukkal, amelyekben a saigoni katonai kormány és az amerikai beavatkozás ellen tiltakoztak. A felvonulás minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott le. A felvonulás megszervezésére egy 1963. évi buddhista tüntetés alkalmával megölt diáklány ha.á- lának évfordulója volt az alkalom. Miután a diákok vezetői ki jelentették, hogy nem tudnak felelősséget vállalni a Da Nang-i amerikaiak éleiének és vagyonának biztonságáért, az ott állomásozó amerikai katonáknak az amerikai konzul utasítást adott, hogy tartózkodjanak a laktanyájukban, lehetőleg keveset mutatkozzanak az utcán, és kerüljék a tömegeket. Az AP egyik kommentárjában kiemeli, hogy a tüntetések nagyon jól vannak megszervezve. Dél-vietnami megfigyelők szerint a jelenlegi katonai kormány fennmaradásának kilátásai nagymértékben függnek attól, hogy a tiltakozó megmozdulások mennyire öltenek országos arányokat. A Reuter és a DPA közlése szerint körülbelül kétezer délkoreai katona szombaton nagyobb méretű katonai műveletbe kezdett, Saigontól 430 kilométernyire északra. Az említett hírügynökségek olyan jelentéseket idéznek, hogy a dél-koreaiak állítólag elfoglalták Dai An helységet. B—52. típusú amerikai bombázógépek szombaton reggel támadást intéztek a 17. szélességi körtől közvetlenül délre a szabadságharcosok állítólagos utánpótlási vonalai ellen. Az amerikai külügyminisztérium kérésére a képviselőiház egy albizottsága meghatározatlan időre elhalasztotta tervezett vietnami utazását. John Moss demokrata képviselő, az albizottság elnöke közölte, hogy Cabot Lodge, az Egyesült Államok saigoni nagykövete javasolta az elhalasztást addig, „amíg a politikai helyzet tisztázódik, illetve stabilizálódik” Dél-Vietnam- ban. Pénteken este a Fehér Házban ülést tartott az amerikai kormány. A kabinet nagy figyelmet szentelt a vietnami háború miatt elmélyült gazdasági problémáknak. Couve de Mumlfe Berontsa utazik PÁRIZS (MTI) Couve de Murville április 18- án Bonnba látogat. A külügyminiszter utazása a francia—nyugatnémet együttműködési egyezmény keretébe illeszkedik, fő célja azonban a Nyugat-Német- országban állomásozó francia csapatok helyzetének megvitatása. „Az Egyesült Államok ki tudja miért, úgy vélekedik, hogy Európa nem lehet meg az ő gyámkodása és jelenléte nélkül.. Az európai népek azonban máris kimondják és a jövőben még inkább hallatják majd ezzel kapcsolatos véleményüket” Andrej Gromiko után Julia Filinova, a szaratovi terület volszki kerületi bizottságának titkára szólalt fel. Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára felszólalásában kijelentette: „Az európai biztonság Brezsnyev által javasolt rendszerének megteremtése lehetővé tenné az európai feszültség enyhítését, a bizalmatlanság felszámolását, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés megteremtését az államok között.” A feszültség enyhítése pedig megkönnyítené a két német állam közeledését és lehetővé tenné, hogy előbbre vigyük az újraegyesítés ügyét. Henry Winston, az Egyesül t Államok Kommunista Pártja küldöttségének vezetője hangoztatta, az Egyesült Államokat kormányozó imperialisták a vietnami nép ellen viselt barbár, szennyes háborújukkal megszentségtelenítették az amerikai nép büszke hagyományait. Ezután Codovilla, az Argentin Kommunista Párt elnöke szólalt fel. Majd Turdakun Uszubalijev, a Kirgiz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Georgij Markov író, Va- szilij Konotop, a moszkvai területi pártbizottság első titkára. Alekszej Vaicsenko, az Ukrán Kommunista Párt dnyepropet- rovszki területi bizottságának titkára, Richard Dixon, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt első titkára. Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt első titkára szólalt fel. A pártkongresszus hétfőn, moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) folytatja munkáját. fndira Gandhi szovjet vezetőkkel tárgyal NEW YORK (MTI) Indira Gandhi indiai miniszterelnök hatnapos egyesült államokbeli látogatásának befejeztével pénteken este repülőAz angol választók több szocializmust ” akarnak V LONDON. (MTI) ' Az általános választásokon aratott fölényes munkáspárti győzelem eredményeként a Wil- son-kormánynak 97 fős, átfogó szótöbbsége lesz az április 21-én megnyíló új parlamentben a konzervatív és a liberális ellenzékkel szemben. Jóllehet, a munkáspártnak ezúttal sem sikerült megszereznie a népi szavazatok abszolút többségét (a leadott szavazatok 48 százalékát kapta), határozott viszonylagos többségével egyértelmű felhatalmazást kapott a kormányzásra a következő öt esztendőre. Londonban nagy érdeklődéssel tekintenek a jövő héten várható kormányátalakítás elé. Radikális változásokr.a nem számítanak, de úgy vélik, hogy sor kerülhet a 23 tagú kabinet létszámának csökkentésére, a kormánygépezet egyidejű megfiatalításával egyetemben. Gyökeres átalakítás várható a konzervatív „árnyékkabinetben'a tory-ellenzék 16 alsóháA június 30-án véget érő jelenlegi költségvetési évre eredetileg 5,3 milliárd dollár deficitet irányoztak elő, kiderült azonban, hogy a vietnami háborúra fordított összegek megnövekedése miatt a költségvetési hiány elérheti a 6.4 milliárd dollárt is. zi szóvivője bukott ki a választásokon, köztük a szűkebb vezérkar három tagja is. ,,Nagy-Britannia végre kikászálódik a három év óta szünet nélkül tartó korteskedés légköréből” — állapítja meg szombaton a konzervatív Daily Mail. Ez az alaphangja a túlnyomóan tory irányzatú angol sajtónak, amikor vigaszt merít abból, hogy Nagy-Britanniának végre „szilárd kormánya” lesz. A polgári sajtó hírmagyarázói aggodalmukat fejezik ki, hogy az alsóházba bekerülő 62 új — többségükben a 20-as és a 30-as éveikben levő — képviselő „balfelé tolhatja” a politikai súlypontot a kormánypárt alsóházi padsoraiban. Ebből a szempontból jellemző lehet, hogy több új képviselő első megnyilatkozása szerint az angol választók „több szocializmust" és Washingtonnal szemben „nagyobb önállóságot” akarnak, különösen a vietnami háború kérdésében. gépen Londonba utazott. Az indiai kormányfő Londonból szovjet különrepülőgépen Moszkvába utazik, ahová szombaton este érkezett meg. Indira Gandhi — aki miniszterelnöki minőségben először tesz látogatást a Szovjetunióban — rövid megbeszélést fólytat szovjet vezető személyiségekkel, köztük Koszigin miniszterelnökkel a nemzetközi helyzetről, valamint India gazdasági szükségleteiről. !ndonéz*a és az EHS1 A Irisakti tanácsa DJAKARTA (MTI) Az indonéz hadsereg hetilapja, a Djakartában megjelenő Trisakti szombati számában azt „tanácsolja” a kormánynak, hogy Indonézia ismét foglalja el helyét az ENSZ-ben. A hetilap a börtönben levő Subandrio volt külügyminisztert hibáztatja amiatt, hogy Indonézia kivonult az ENSZ-ből, „ilymódon elszigetelődött és a nemzetközi küzdőtéren barátokat veszített el”. Indonézia 1964-ben azzal az indokolással vonult ki az ENSZ-ből, hogy a mesterségesen létrehozott, Indonéziával szembenálló Malaysia államalakulat a Biztonsági Tanácsnak .nem állandó tg»*-« we
