Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

WfSft. április 3. vasárnap 3. oldal Most már csak a brigádokon múlik ... Széles körű versenymozgalom az Izsáki Sárfehér Tsz-ben Bővül az áruválaszték Csupa mozgalmasság, eleven­ség az izsáki határ: metszik a szőlőket, permetezik a fákat a Sárfehér Tsz-ben. Sok a fiatal mindenfelé. K. Szabó Ferenc ifjúsági munkacsapata pedig er­dőt telepít az eddig jobbára hasznavehetetlen homokon. Hét holdon már sorjáznak a kis fák, de még 19 holdat akarnak er­dővel hasznosítani. Éppen jókor érkeztünk az iro­dába: a vezetőség most beszéli meg az idei versenyek szerve­zését. Tavaly a zöldségtermesz­tő és az új ültetvényeket mű­velő ifjúsági munkacsapatok vettek részt a járási versengés­ben. Ezek voltak itt az első próbálkozások, s jó tapasztala­tokat nyújtanak erre az évre. Az idén már teljes szélességé­ben kibontakozik a szocialista versenymozgalom, mintegy száz­hetvenen vesznek részt benne — kertészek, tehenészek, trak­torosok, építők. Megyei felhívás A harmincöt zöldségtermesztő máris kihívta a megye összes, hasonló munkakörben dolgozó ifjúsági munkacsapatát, A vál­lalások. megtervezésében orosz­lánrészt vállalt a KlSZ-szerve- zet, valamint a nöbizottság, mi­után a feladatokat alaposan megbeszélték Kiss Imre főme­zőgazdásszal, aki egyúttal a kecskeméti járási versenybizott­ságnak is tágja. — A 35 holdas konyhakerté­szetben legalább húszféle nö­vényt termesztünk, a község el­látása végett — mondja a fö- agronómus. — Ebből 630 ezer forint bevételt kell elérnünk. Ez azonban tíz százalékkal túl is teljesíthető. Hogy miképpen? A munkaidő jó kihasználásával, az áru megfelelő előkészítésével és az ízléses csomagolással. A fiataloknak már vannak tapasz­talataik ezzel kapcsolatban, jó részük három év óta együtt dol­gozik. Megtudjuk azt is, hogy a hat­forintos órabért a jó, eredmé­nyek elérése esetén célprémium­mal egészítik ki. Ennek azon­ban -feltétele az is, hogy havon­ta három napnál többet senki talok közül Izsákon szép szám­mal akad jelentkező. Az épitök ösztönzése Először az idén versenyre ké­szülődik a hatvantagú építőbri- gád is. Jórészt itt is fiatalok dolgoznak: a tsz részére pincé­vel ellátott zöldségcsomagolót, műtrágyatárolót, tovább kom­munális létesítményeket, családi házakat építenek, nemcsak Izsá­kon, hanem a környékbeli köz­ségekben is. — Az a célunk — magyaráz­za Igács Ferenc brigadvezető — hogy a brigád hat munkacsapa­tának mindegyike jobban taka­rékoskodjék az anyaggal, a munkát megfelelő minőségben végezze, s ellenük ne merüljön fel panasz. Alkalmazzuk a pre­mizálást is, és ebben elsősor­ban azok részesednek, akik a legtöbb napon át dolgoznak az építési idényben. A széles körű versenymozga­lom elindítását bíztató jelek kí­sérik a Sárfehér Tsz-ben. A program szerint az eredménye­ket évközben is értékelik, min­den nagyobb kampány után. Most már csak a versenyzőkön múlik, hogy a célkitűzések a hozamok növekedésében tükrö­ződjenek. H. I>. Félmilliós megtakarítás Egy esztendővel ezelőtt a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat tíz dolgozója elhatároz­ta, hogy műszaki brigádot ala­kít és vállalja a szocialista bri­gád címért való áldozatos mun­kát. Többek között vállalták, hogy a megye filmszínházai­ban szükséges szerelési munká­kat idegen vállalkozók igénybe­vétele nélkül házilagosan vég­zik el, továbbá: a keskenyfil- mes mozik szélesvásznú vetítés­re való átalakítását is elvégzik, sőt más megyék mozijai számá­ra is átalakítanak gépeket. A jó munkát végző lelkes kol­lektíva most megkapta a Szo­cialista brigád jelvényt, és az, ezzel együtt járó pénzjutalmat. Megérdemlik. Egy év alatt 566 ezer forint értékű megtakarítást értek el, de ezenfelül ők ké­szítették el — ugyancsak tár­sadalmi munkában — a fehér­tói úttörőtábor villamosításánál teljes berendezését. 50 ezer fo­rint ériekben. A Balázs Béla műszaki szo­cialista brigád eredményeihez szívből gratulálunk, a további sikerek reményében. B. 3. Nemrégiben arról beszélget­tünk a Kalocsavidéki Fűszer- paprika és Konzervipari Vál­lalat főmérnökével, hogyan képzelj el az üzem jövőjét a vezetőség. Bár a — körülbelül 130 mil­lió forintot igénylő — rekonst­rukció tervét beszélgetésünk időpontjában még nem hagy­ták jóvá felsőbb szinten, úgy véljük, nem érdektelen felvá­zolni a program legfontosabb célkitűzéseit, hiszen a követ­kező években bizonyára elin dúlhat a megvalósítás útján. A fejlesztési terv megvalósí­tása után is a fűszerpaprika őrlemény lesz a legfontosabb gyártmánya az üzemnek, amely­ből jelenleg is nagy mennyisé­get exportál. Az előzetes el­képzelések szerint a mostani 1400—1500 vagonról több mint kétezer vagonra növelik a fű- szerpaprika termelést. A szárítóberendezések jőbt> hasznosítása érdekében, beve­zetik a cukrozott aszalt gyü­mölcs készítését. A paprika szárító kapacitása ugyanis, a harmadik és a negyedik ne­gyedév kivételével, nincs tö­kéletesen kihasználva. Az aszalt gyümölcs pedig külföl­dön keresett cikk. Továbbra is készíti majd a hazai fogyasztók által igen kedvelt gyümölcsborokat a vál­lalat, és ha a jelenleg folyó kísérletek kedvező eredmény­nyel zárulnák, akkor megkezdi az úgynevezett „feltárt” szá- 3 razbab és jenese gyártását. Az j új technológia lényege 1—mint erről már beszámoltunk —az, hogy mielőtt szárítanák, gőz­ben előfőzik a szárazbabot és a lencsét. Az ily módon készí­tett zöldséget percek alatt meg­főzheti a háziasszony és ez bi­zony nem utolsó szempont A főmérnök által ismerte­tett tervek kivétel nélkül hasz­Átadták az áj kecskeméti árucsarnokot Több száz érdeklődő jelent meg tegnap, szombaton délelőtt 10 órakor a kecskeméti piacté­ren épült árucsarnok megnyitá­sán. Bordós Lajos, a Kecskeméti Földművesszövetkezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, kö­zöttük Molnár Károlyt, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettesét, Erdősi Józsefet, a megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb elnökét, Er­délyi Ignácot, a városi pártbi­zottság első titkárát, Reile Gé­zát, a városi tanács vb elnökét, Piukomcs Miklóst, a MÉSZÖV elnökhelyettesét. A Kecskeméti Földművesszö­vetkezet 6 millió forintos beru­házással épült árucsarnokát Molnár Károly, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese adta át a vá­sárlóközönségnek. A közönség örömmel vette birtokba a gazdag áruválaszté­kú üzletet, amely a legkorsze­rűbb vásárlási feltételeket biz­tosítja. nosnak ígérkeznek és anja mu­tatnak, hogy a kalocseá válla­lat vezetősége — a gazdaság- irányítási rendszerünk: tökéle­tesítését szolgáló reformok szellemében — a Szükségletek figyelembevételével. igyekszik bővíteni áruválasr/lékát. B. D. Tava/sx van (Pásztor Zoltán felvételei.) Járkálok Baján a szovjet hősök temetőjében. Időtlen csönd és nyuga­lom van körülöttem. Az egyforma, gon­dozott sírokon a korai tavasz virágai nyílnak s a langyos szelektől megérin­tett fák óvatosan kezdik bontogatni rü­gyeiket, Fölöttük szédítő magasss ba emelkedik a fenséges obeliszk, rajta a felirattal: „Az nem lehet, hogy annyi szív, hiába onta vért...” Olvasgatom a vöröscsillaggal díszített sírköveken a fekete betűs neveket. Ivánok, Szergejek, Nyikolájok, Alekszanderek, Vaszilijek. Itt pihennek a város közepén a park­ban, az örök földben, a kegyelet és a hála, a hősöknek kijáró tisztelet mél- tóságos hangulatában. Nem idegen földben, nem idegen emberek hazájá­ban. Mert a hősök, az értünk elesettek fiaink nekünk, erőt, elszántságot adó elődeink. Testvéreink, apáink ők, még akkor is, ha húsz. huszonöt, harminc évesen áldozták életüket. Járkálok á sírok között. Honnan jöt­tetek ti, melyik kis oroszországi falucs­kából léptetek a hadak országútjára. hol áll a parányi ház. a veranda, a hajlongó nyírfaerdő, ahová visszavá­gyódtatok? Hol áll az az iskola, ahol először találkoztatok szabadság gon­dolatával, a hazaszeretettel, ahol pici ujjaitokkal követve a .sorokat, népme­sék csodáival ismerkedtetek: az eszes jobbágyfiúval aki túljár a bojá­rok eszén, a sanyargatott szegény lány­nyal. akit végül is csilingelő szánkón visz el a még szegényebb favágó? Még egyszer visszapillantok a kapu­ból. Tekintetem hirtelen megakad a legszélső sírkövön: Anna Kuceva. Sok­szor elolvasom a nevet, lehajolok a felirathoz és hevesen dobogni kezd a szívem. Anna Kuceva. Ki voltál te, aki egyetlen lány vagy a hősök temetőjé­ben, hogyan bírjalak szóra, hogyan hozzalak fel a halottak birodalmából? Virágot kellene ide tenni — támad a gondolat és már indulok is, hogy a leg­szebb csokorral díszítsem Anna sírját. Mert a férfiak bá­torsága, halál tmeg­vető hősiessége ter­mészetes. A népek szabadságárt vívott csatákban elesett apákra, fiúkra — bármennyire is fáj a veszteség — büszkék az életben ma­radottak. Kétszeres dicsőség illeti meg az életüket, vérüket áldozó lányokat, asszonyokat, közöttük Anna Kucevát is. Míg visszaérek a csokorral, vé­giggondolom a város felszabadulását, azokat a harcokat, amelyben bizonyá­ra Anna is részt vett, mint távirász. vagy ápolónő. Látom törékeny alakját, zubbonyba kényszerített karcsúságát, a sapka alól leomló szőke haját, nevető, majd aggodalmas kék szemét, megvi­selt kicsi kezét, amely fürgén bekötözte a sebesülteket, vagy igyekezettel továb­bította a jeleket a távírón. Esetleg ka­rikagyűrű csillogott rajta és ha rövid időre elcsendesedett a harc robaja, rá­nézett és eszébe jutott a technikusból lett kapitány, akivel talán a háború kezdete óta nem is találkozQtt, vágj' akitől mindössze néhány kilométer vá­lasztotta el. Lehet, hogy ő is — Szer- józsa, vagy Vaszilíj — ott fekszik a hő­sök temetőjében valahol Európában. Bajánál nem voltak nagy harcok. A vá­ros 1944 október 20-án szabadul? fel Ami­kor a németek észrevették a közeledő 2. Ukrán Front seregét, fejvesztetten menekültek át a Dunán, de utolsó ak­cióként még felrobbantották a vasúti hidat, Anna is ott haladhatott a Boko- di úton be a városba, a hadoszlop kato­nájaként. Ott ment ő is az apró házak között, ahonnan ag­gódó szemek tekin­tettek ki a lehulló alkonyatba és a jobb sors reményében fi­gyelték a gépko­csik, páncélosok, tüzérségi egységek és a gyalogosak végtelen vonulását. Anna nem sejtette még akkor, hogy ez a du- naparti város ad örök nyugalmat neki is. Ez a város, amelyről talán sohasem hallott a hosszú hadakozás idején, ke­resztül fél Európán esőben, fagyban, őszi levélhullásban és tavaszi felbuz­dulásban folytatott küzdelmei során. Anna bizonyára nem hadi tusákra, gömyesztő menetelésekre, életet, vért, egészséget követelő háborúra rendezte be napjait, hanem a Komszomol piros­betűs ünnepeire, a tanulásra, készülő­désre, hogy majd munkapad, vagy ter­vező asztal -mellett, katedrán, suhogó mezőkön dolgozik a többiekkel, sétál a sugárutakon, vagy a falvak nyírfás csendjében a motoszkáló csillagok alatt. De közbeszólt a történelem, egy riká­csoló őrült és a haza védelme őt is a zászló alá hívta, fegyvert adott a kezébe és a világ legnagyobb hadsere­gével megfutamították, hazáig zavarták a betolakodót. O e*t mar nem érhette meg. A Du­na melleti városban, vagy környékén dobbant utolsót a szíve s az elvtársak, a barátok, fegyvertársak fehér lepedőbe csavarva tették sírba Anna Kucevát, szépen eligazítva leomló szőke haját, rögtönzött dombocskát emelve fölé. Nem volt idő leróni a hősi halottaknak kijáró kegyeletet, menni kellett tovább, a győzelem felé. De akik eltemették, homlokuk mögött ott őrzik fiatal arc­vonásait, kék szemét. De eszünkbe jut-e mindnyájunknak Anna, amikor a felszabadulás évfordu­lóján elsétálunk a hősök emlékművei előtt? Jut-e eszünkbe az a lány, amikor a májusi menetben virágokkal ékese® emeljük kislányunkat a zuhogó nap­fénybe? Fiatalok, úttörők, eszetekbe jut-e Anna, gondoltok-e az Anna Ku- c-evákra, amikor kirándulásaitokon vi­dáman és elmerengve szép tájakon jár­tok? Mert valamikor ők is elmereng­tek, énekeltek, vidámak voltak, és nekik nyíltak a mezei virágok. Bajtársai, akikkel egy században har­colt és akik hazatérhettek a győzelem után, ma űrhajókat terveznek, erőmű­veket építenek, városokat emelnek. Ró ­la lehet, hogy csak annyit tudnak szü­lei, testvérei: hősi halált halt Magyar- országon, egy kis város közelében igen. m nyugszik Baján, a hősök te­mető jeben. Sírja virágoktól ékes, fölötte geszt enyefak tétova koronája 1 on ° § távolabb a hatalmas, toronynál ma­gasabb oszlopon a költő szavai hirde­tik: „Az nem lehet, hogy annyi szív h*éim onta wért,^ ANNA KUCEVA nem hiányozhat indokolatlanul. Ezt a szerződésben is rögzítet­ték. Legeiőjavitás és rekonstrukció A másik kertészeti munkacsa­pat — a K. Szabó Ferencé — csak huszonöt főből áll, viszont a tevékenysége igen sokoldalú, ötven hold új gyümölcsös, há­rom hold szőlőiskola és négy hold faiskola művelését látják el az idén. Ezenkívül műtrágyát szórnak ki a 400 hold rétre, vegyszerezik, s előkészítik a szakaszos legeltetésre. Üjszerű vállalása ez a fiataloknak, jól­lehet, legelőjavítás már koráb­ban is volt a közös gazdaság­ban. — Ám az igazi nagy feladat csak jövőre vár erre a munka­csapatra — veszi át a szót Se­res István párttitkár. — Rájuk hárul a szőlők és a gyümölcsö­sök rekontsrukciójának az el­végzése, 1970-ig összesen 300 holdon. Mindehhez a szaporító­anyagot a szövetkezetünkben nevelik, s maga a rekonstruk­ció teljesen saját erőből törté­nik, még a tereprendezés is. A munkacsapat létszáma ter­mészetesen, a szükséglet szerinti növekszik majd, hiszen a fia-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents