Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

J9M. április 24, vasárnap 3. oldal A gazdasági irányítás új módszerei a bajai jarasbail Beszélgetés a járási tanács vb-elnökével M r os tanában sok szó esik közéletünkben a gazdasági re­form különböző vonatkozásairól. Ez a reform a népgaz­daság minden területét érinti, így a mezőgazdaságot is. Bizonyos intézkedések történtek már. A termelőszövetkezetek nagyobbb ön­állóságát segíti elő a tervezés, a szerződéskötések ni rendszere. A közös gazdaságok maguk határozzák meg — a kenyérgabona kivételével —, hogy miből, mennyit termeljenek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bevált ez az elgondolás. Dr. Gajdóesi Ist­vánnal, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökével erről a témáról beszélgetünk. 1. — Elég kedvező a kép — mondja. — Többek között a ke­nyérgabona szerződéskötési ter­vet 104, a napraforgóét 108. a burgonyáét 113 százalékra tel­jesítette az illetékes felvásárló vállalat. A MÉK is 21 százalék­kal több zöldségfélére szerző­dött, mint amennyit tervezett. Sorolhatnánk tovább a számo­kat, egyedül cukorrépából van kiesés. Ez azonban azért jelent­kezik, mert a vállalat és a ter­melőszövetkezetek között nem megfelelő kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során. Ezután arra fordul a szó, mi­lyen változások várhatók az új helyzethez igazodva a tanácsok irányító tevékenységében. Erről a járási tanács legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülésén élénk vita alakult ki. — Még nem kristályosodott ki az irányítás új módszere, de keressük a módját — hangsú­lyozza a járási tanács vb-elnöke. — Járásunkban számottevő ipa­ri termelés nincs, ebből követ­kezik, hogy energiánk nágyob- bik részét a mezőgazdasági ter­melés színvonala emelésére for­díthatjuk. Vannak bizonyos új vonások máris a mi irányító te­vékenységünkben. — Hallhatnánk erről részle­tesebben? — Gondolom, hogy az úgyne­vezett Bácskai Mezőgazdasági Kísérleti Szakbizottság is ezt a célt szolgálja. 3. — A szakbizottság már gon­doskodott is a kísérletek meg­indításáról. Több termelőszövet­kezetben kukoricatermesztési, valamint burgonya- és naprafor­gó-termesztési kísérletet állí­tottak be. A tudomány legújabb eredményeit ei kell terjeszteni a gyakorlatban. Járásunkban az adatfeldolgozó gépkönyvelő-állo- más is sokat segít a gazdálko­dás színvonalának növelésében. Ez az állomás közgazdasági elemzések útján ráirányítja a gazdasági vezetők figyelmét arra, „hol szorít a cipő”, melyik ága­zatban magas az önköltség, ez­zel ösztönzi őket, hogy keressék a jobb. haladóbb módszereket. Az állomás rövidesen ú.iabb gé­pekkel bővül, közgazdasági elemző munkát tovább lehet terjeszteni. Éppen. ezért elhatá­roztuk azt is, licgy mielőbb megalakítjuk az állomás kereté­ben a megfelelő hozzáértéssel, valamint gyakorlattal rendelke­ző személyekből a közgazdasági csoportot. — Értesülésem szerint az irá­nyítás új vonásai már a tavaszi munkáknál jelentkeztek. 4. 2. — Az idén jelentősen csök­kent az, adatgyűjtés. Nem ter­heljük a termelőszövetkezeteket jelentések küldésével. Ahhoz azonban, hogy mi, a járás ve­zetői megfelelő tájékozódásra tegyünk szert, szükséges a hely­színen való tartózkodás. Járási mezőgazdasági operatív bizott­ságunk nagyon elevenen műkö­dik ezekben a napokban. Min­denkinek megvan a maga kör­zete és adott esetben a helyszí­nen konkrét segítséget tud adni, ha szükséges. Az operatív bi­zottság rendszeresen ülésezik. Tanácskozásain részt vesznek az illetékes vállalatok képviselői is és velük azonnal megvitatunk minden gondot, ami felmerül a tavaszi munkák során. Tehát jóval kevesebb a bürokrácia, mint az előző években és sokkal operatívabb, hathatósabb az irányítás, a segitségadás. Ehhez hozzájárul még az, hogy megkezdjük a tavasza határ- és majorszemléket az időszerű munkált befejeződése után. Ezeken nemcsak az illetékes ter­melőszövetkezetek, hanem a szomszéd gazdaságok vezetői is részt vesznek. A „konkurrencia” képviselői a gazda szemével lát­ják, hogy az érintett közös gaz­daság mennyit haladt előre, mik a gondok, esetenként tanácsot, segítséget tudnak adni és bí­rálnak is, ha szükséges. Ezt rendkívül hathatósnak találjuk. Hangsúlyozom, hogy az irá­nyításnál nagyon ügyelünk arra, hogy ne sértsük a termelőszö­vetkezet önállóságát és ne lép­jük túl hatáskörünket * TVincs arra mód, hogy egy ilyen rövid beszélgetés keretében a gazdasági irányítás minden új vonását ismertessük. Mindenesetre annyit megálla­píthatunk, hogy a bajai járás említett kezdeményezései sokat segítenek majd a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fejlesztésé­ben. Hasznos előkészület — Elöljáróban talán annyit, hogy az irányításban figyelem­be kell vennünk azt, hogy a törvényekben és a rendeletek­ben meghatározott módon és ha­táskörben eljárva ellenőrizzük a jövőben is a termelőszövetke­zetek gazdálkodását. Segítséget adunk azzal, hogy meggyőző munkával, termelési tanácskozá­sok tartásával ráirányítjuk a figyelmet a legjobb termésfo­kozó eljárások bevezetésére, a termelést szervező munkára. A mezőgazdasági osztály máris so­kat tett a haladó és termelés­fokozó eljárások bevezetése ér­dekében. Erről a megyei lap már többször hírt adott. Továbbra is bemutatókat, tapasztalatcse­réket tartunk, hogy a legjobb módszerek minél hamarabb el­terjedjenek. Elképzeléseink sze­rint fontos, hogy a járás ter­melőszövetkezeti vezetői megis­merjék az ország legkiválóbb közös gazdaságainak eredmé­nyeit. A peremkerületben A szépen fejlődő, szépülő me- gyeszékhelyen a peremkerületek sem mostohák. Képviseletükben nem hiába hallatják szaimkat a tanácstagok, például a Rendőr­falu lakosságának választottai: Kovács Mihály, Szóráth István, I. Szabó Ferenc, Virág Mihályné és Térjék Imre. Hiszen a Mat- kói utón a közelmúltban elké­szült új perembolt után ismét az ő szorgalmazásukra gyarapo­dott a környék. A háziasszonyok nagy örömé­re már harmadik hete működik a felső képen látható, szépen berendezett zöldség- és gyü­Április első napjaiban me­gyénkben is az SZKP XXIII. kongresszusáról érkező hír­adások álltak a közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban. Kommunisták és pár- tonkívüliek körében egyaránt sokat beszélgettek a kong­resszuson elhangzottakról, tiszteletet és elismerést vív­tak ki a szovjet népgazdaság új ötéves tervének irányel­vei, miközben elévülhetetle- nül hasznos tanulságul és például is szolgáltak. Ráadá­sul olyan időszakban, amikor nálunk is megkezdődtek a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának elő­készületei. Az előkészületek jegyében mind szélesebb körben bon­takozik ki a kongresszus tisz­teletére indult, ilyen idősza­kokban immár hagyományos versenymozgalom. Ezernyi példa igazolja, hogy nem „felsőbb” ösztönzésre, hanem a különböző munkahelyeken dolgozó kollektívák öntevé­kenységére alapozva. így született meg a legutóbbi megyei nőtanács ülésen az izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezet kertészeti munkacsa­patának kongresszusi ver­senykihívása és sok-sok más fórumon és közösségben el­hangzott versenyvállalás. Mit bizonyít ez, amikor megyénk közvéleménye foko­zódó várakozással tekint a kongresszus elé? Azt, hogy sokan vannak, akik nemcsak várakoznak, de tettekkel is készülnek a kongresszusra. Az ilyenfajta tevékenység természetesen nemcsak ter­melési sikerekben, eredmé­nyekben jelentkezhet, s vihe­ti előre a kongresszusig is közös dolgainkat. Az aktivi­tás hasonlóan figyelmet és elismerést érdemlő módja, ha például napjaink munkaköz­ben felmerülő, válaszra váró „nyitott” kérdéseit nem odáz­zuk, tesszük félre azzal a jel­szóval hogy „talán erre úgy­is választ kapunk a kong­resszuson ...” Napjaink társadalmi, gaz­dasági és politikai feladatai­ból és viszonyaiból eredően néhány munkaterületen pél­dául mind sürgetőbben me­rülnek fel a pártmunka mód­szereit érintő kérdések. A tá­jékoztatók nem szóltak még róla — de szinte biztosra vehető, ' hogy a kongresszus szolgál majd hasznos útmu­tatással e témakörben is. De csak erre várni, később nem kevés gondot okozó hiba len­ne. Már a következő hetek­ben, hónapokban is nagyon sok múlhat azon, hogy pél­dául függetlenített termelő­szövetkezeti párttitkáraink hogyan, miként tudják a köz javára és érdekében ka­matoztatni tudásukat és ké­pességeiket. Éppen ezért nagy jelentőségű az a kezdeménye­zés, amellyel a dunavecsei járásban találkoztunk. A jel­zések, gondok alapján és ala­pos vizsgálódás nyomán a héten járási párt vb napi­rendjére tűzik a termelőszö­vetkezeti párttitkárok mun­kamódszerének elemzését, s rövidesen a községi pártbi­zottságok és falusi pártszer­vezetek működésének irány­elveit is megkonzultálják. Gondolkodni és erőnk, tu­dásunk legjavát adva csele­kedni — ez nemcsak ember­hez, kommunistához méltó tett, de a legtöbb hasznot ho­zó előkészület a kongresz- szusra. Éné Nagy segítség az üzemeknek a készülékkolésonző állomás Rohamosan fejlődik korunk­ban a technika, ennek megfele­lően szinte napról napra vál­toznak az ipar termékeivel kap­csolatos igények. Különösen a gépek felszerszámozása, készü­lékekkel való ellátása okoz gon­dot és jelent nagy kiadásokat. A Szerszám és Kisgépértékesí­tő Vállalat nemrég a főváros­ban készülékkölcsonző állomást létesített, ahol — a világszerte egyre nagyobb tért hódító épí­tőszekrény-elv és épitőkocua- rendszer alapján — megkezdte az elemekből összeállítható ké­szülékek kölcsönzését. Igen ör­vendetes, — különösen megyénk ipara szempontjából — hogy' a vállalat éppen Kecskeméten hozza létre első állomását, amely a különböző üzemok kí­vánságának megfelelően össze­állított készülékeket kölcsönzi majd. Miért hasznos az elemekből összeállított készülékek kölcsön­zése? Leegyszerűsített és tipi­zált alapokból. központosító, magassági, szorító, kötő, beálli­mölesüzlet, melynek áruellátá­sára sem panaszkodhat a betérő A zöldségbolt tőszomszédságá­ban már csak berendezésre vár a tetszetős cukrászda-eszpresszó mely a rövidesen várható meg­nyitása után bizonyára kedveit pihenő és szórakozó helye les a környék lakóinak. S hadd jegyezzük még meg két új kedves „színfoltot” Halasi utón a városa tanács városgazdálkodási csoportja1" házilagos brigádja építette, r- egy 900 ezer forintos költse., a KÖFA-alapból. (Pásztor Zoltán felvételei.) tó, ütköző stb. elemekből áll. Ezekből összeállítható a legkü­lönbözőbb igényeket kielégítő esztergályos. köszörűs, fúrós, marós, gyalus készülékektől a több műveletes pneumatikus, hidraulikus működtetési készü­lékekig igen sok variáció. A rendelés úgy történik, hogy az érdekelt vállalat a munkada­rabot és a műszaki rajzot ak­adja a kölcsönző, állomásnak, amelynek szakembere (hónapok helyett, ami eddig a hagyomá­nyos készülékek gyártásának időtartama volt) néhány őrá, vagy egy-két nap alatt az ele­mekből összeállítja a kívánt ké­szüléket. Ha szükséges, a hely­színein mutatja be annak keze­lését. A kölcsöndíj általában a klasszikus készülékek előállítá­si költségeinek mindössze 10 százalékát teszi ki. Megyénk üzemeiben, elsősor­ban tanácsi iparában — ahol a vállalatok rendelésállománya még nincs egész évre kitöltve — igen kedvező feltételeket te­remt ez a rendszer az új ter­mékek gyártásának megkezdé­séhez. Gazdaságos még a null­szériák készítésénél és a kis so­rozatú gyártmányok előállításá­nál is. hiszen a vállalat például egy. 50 ezer forintos készüléket az állomástól 4—5 ezer forintért kölcsönözhet. _ Rugalmasabban tudják ezenkívül megoldani az üzemek a gyártmányfejlesztést és a műszaki fejlesztést. Mátai László, a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum Gyártástechnológiai tanszékének vezetője elmondta, hogy labora­tóriumukat bízták meg a köl­csönző állomás létrehozásával. Az ezzel kapcsolatos munkával mar jelentősen előre haladtak InS k«cskeméti úgynevezett EOK-alallomás július elején megkezdi a készülékek kölcsön­zését. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents