Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
4. oldal 196«. április 24, vasárnap Hibás méteráru, szűkén mért pálinka, drága birkahús Csökkent, de még előfordul a fogyasztók megkárosítása Március végén és április elején kereskedelmi felügyelők, társadalmi ellenőrök, vállalati belső ellenőrök, s az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szakemberei mintegy 50 boltban tartottak vizsgálatot a megyében. Az ellenőrzött állami, szövetkezeti üzletek zöme élelmiszert, ruházati cikkeket árusít, természetesen olyanokat is. amiknek vételárát február 1-től az ismert kormányintézkedések alapján módosították. Negyvenezer forintos árdrágítás — Ellenőrzéseink — tájékoztattak bennünket az Állami Kereskedelmi Felügyelőségen — a vásárlók, a fogyasztók érdekvédelmét szolgálták. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a visszaélések, a fogyasztói megkárosítások száma, de nem kielégítően. Mutatja ezt. hogy a megyében február 1. óta kb. 40 ezer forint értékben kellett a ruházati szakmában ármódosításokat végrehajtani, aminek oka részben a gyengébb minőség, másrészt a szükséges ár- csökkentés elmulasztása volt. A miskei fmsz-boltban például régi áron hoztak forgalomba gyerekpizsamákat, a kiskun- halasi vásáron pedig a. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 101. sz. számú vásározó részlege a hibás minőségű méterárut az első osztályú áron értékesítette. Azt is megállapítottuk, hogy a pénztáros 210 forinttal károsította meg a vásárlókat, A BRK 253. sz. kecskeméti boltjában a sodrott zsinórt adták drágábban az előírtnál. Hibás árkalkuláció, hiányzó árcédula Milyen tapasztalatokat hoztak az élelmiszer-vizsgálatok? — Februárhoz viszonyítva van javulás a tőkehúsok és a hús- készítmények zsírtartalmát illetően, a húsok minősége azonban sok esetben még mindig elmarad a szabványtól. Kiskőrösön, a Rákóczi úti fmsz-boltban a birkahús elejét olyan áron adták el, mint a drágább hátsó részt, emellett hiányzott az árcédula. Lakiteleken, Fülöpszál- láson és Kelebián a helyi fmsz- vendéglőkbem az apróhúst szelethús árban kalkulálták. A blokkolásoknál, a pénztárakban is előfordultak szabálytalanságok. A BEK 1110. sz. kecskeméti önkiszolgáló boltjában például a társadalmi ellenőr 10 forinttal kevesebbet kapott vissza a pénztárnál, mint amennyi járt. Érdemes említést termi az italellenőrzések tapasztalatairól is. Kiskunhalason a március 27-i vásáron az fmsz italsátrában kétszer egy deci pálinkát, Miből les* a per? Május elsején megnyílik az Árpád mozi Rendszeresen bemutatják Kecskeméten is a megyei filmstúdió híradóit vagy megvásárlása, másrészt pedig a beruházási összeg nagysága miatt. Azt tervezik ugyanis, hogy a kertmozit, számos nagyobb város kertmozijához hasonlóan, kinyitható és becsukható tetőszerkezettel látják él, mivel MOPRESSZÓ rendszerűnek tervezik. Az ugyancsak korszerűtlenné vált Városi mozi teljes rekonstrukciós tervét már szintén készítik. Előreláthatólag még az idén megkezdik a munkákat az előirányzott egymillió 200 ezer forint beruházással, s ha közben különösebb probléma nem adódik, már a jövő év első felében ismét átadhatják rendeltetésének. V. I. Mint ismeretes, á kecskeméti Árpád mozi felújítását még 1564. novemberében megkezdték. Az eltelt másfél esztendő alatt azonban jó néhány átadási határidő módosítása vált szükségessé, mivel a munkák során egy-két olyan előle nem látott probléma jelentkezett — többek között az épület tető- szerkezetének elavultsága is —, amelynek megoldása nélkül mondhatni: hiábavalónak bizonyult volna a csaknem kétmillió forint beruházást igénylő konstrukció. Az Árpád mozi felújítási munkái, mint arról a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat főkönyvelője, Zsják Pál tájékoztatott bennünket — de személyesen is meggyőződtünk róla —, immár a befejezéshez közelednek és április utolsó napjaiban megtörténik a műszaki átadás is. Április 30-án este 7 órakor ünnepélyes keretek között tartják meg a megnyitó díszelőadást Simoné Signorét A nap és az óra című új francia filmjével, amely a francia ellenállási mozgalom egyik izgalmas epizódját örökíti meg. Május elsején a délelőtt 11 órakor kezdődő matinéval az Árpád mozi már rendszeres előadásokat tart. A teljesen korszerűvé újjáépített mozit, amelynek nézőterén közel félezer a kényelmes ülőhely, az ország legszebb filmszínházai közé sorolhatjuk. Ottlétünkkor a Budapesti Film- technikai Vállalat szakmunkásai már az akusztikai burkolásokat szerelték. Kicserélték a régi vetítőgépeket is, a két új, modern, magyar gyártmányú FITE-gép mellé azonban egy harmadikat is beszereltek. Ezzel az ugyancsak magyar konstrukciójú 16 milliméteres, de szélesvásznú vetítésre is alkalmas géppel lehetővé válik a megyei filmstúdió híradó-, illetve rövidfilmjeinek rendsze rés bemutatása is. A kertmozival kapcsolatosan Zsják Pál elmondotta, hogyannak teljes újjáépítésére majd csak 1970—72-ben kerülhet sor, egyrészt a telek kisajátítása, Milyen bonyolult feladatokat kell megoldaniuk az igazságügyi szerveknek, a bíróságoknak, amíg egy ügyben kiderítik, kinek van igaza, arról meggyőz bennünket az alábbi két ügy. Kié a szoba ? Egy ötszobás, tanácsi rendelkezésű házban lakik Kecskeméten M. J.-né öttagú családjával és özvegy M. l.-né másodmagával. Az előbbi család két, az utóbbi három szobát használt de az egyik szoba nemrégiben megüresedett és az ötcsaládos asszony 1964. augusztusában azzal a kéréssel fordult a Kecskeméti Városi Tanács V. B. igazgatási osztályához, hogy utalja ki az ő részére a kérdéses szobát. A tanács a kérelmet elutasította, mert 1964. szeptemberében M. I.-né lakásába albérlőt vett fel, s így a szobát nem lehet igénybe venni. A határozat ellen M. J.- né fellebbezett de a megyei tanács hasonló indokokkal ugyancsak elutasította a kérelmet, illetve helybenhagyta az elsőfokú döntést. Hozzátette, hogy özvegy M. I.-né családja háromtagú, mivel oda van bejelentve É. A. is, bár az illető Tabdi községben albérletben lakik. 4 Üjabb fellebbezéssel a járás- bírósághoz került az ügy. majd onnan a megyei bírósághoz. A megyei bíróság végül is megváltoztatta a járás ítéletét — amiben szintén elutasították az öttagú család kérését — és' új eljárásra utasította a megyei tanács igazgatási osztályát. Az indoklás szerint a háromszobás lakásban ténylegesen csak két személy lakik és bár É. A. valóban oda van bejelentkezve, de állandó tartózkodási helye Tabdi és — saját vallomása szerint is — csak esetenként jön Kecskemétre rokoni látogatás céljából. Az albérlőre vonatkozóan kiderítette a megyei- bíróság, hogy az illető 1964. szeptember 7-én bejelentkezett ugyan a szóban forgó lakásba, de másnap már ki is jelentkezett és az egész csak arra irányult, hogy M. I.-né igényét kijátsszák, megtévesszék a hatóságokat, ami egy darabig sikerült is. Súlyos üzemi baleset Három évvel ezelőtt, pontosabban 1962. december 14-én baleset történt a Kalocsai Állami Gazdaság borjúnevelőjének építkezésénél. Horváth István segédmunkás az építőbrigádba volt beosztva, s az említett napon lovas kocsival meszet hoztak a munkahelyre. Ennek lerakásába fogott Horváth. Rakodó ugyanis nem volt a kocsival. Amikor Horváth István lerakta a meszet és le akart szállni a kocsiról, a lovak váratlanul megrántották azt, és a szerencsétlen ember leesett. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy több mint fél évig táppénzes állományban, kórházban volt, és a tragédia következményeként maradandó munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála az orvosok. Horváth István felgyógyulása után kártérítési igényt jelentett be, de azt a gazdaság igazgatója elutasította. így került az ügy az állami gazdaságnál működő munkaügyi j döntőbizottság elé, ahol szin- I tén az volt a válasz, hogy a ! követelés alaptalan, mivel a | döntőbizottság ”. . . nem talált j bizonyítékot arra. hogy a bal- j esettel kapcsolatban valarrü- i lyen hiányosság, mulasztás ter- : helné a gazdaságot. ..” Az in- I dokiás még azt is tartalmazza, hogy Horváth nem kapott megbízást a rakodásra. A balesetet szenvedett ember bírósághoz fordult, ahol tisztázódtak a baleset körülményei, s ebből éppen az ellenkezőjét lehetett' megállapítani, mint amit a korábbi jegyzőkönyvek tartalmaznak. Tanúk mondták el, hogy Horváth István vétlen volt a baleset bekövetkezésé*- ben. A lerakodást a brigádvezető intézkedésére végezték A több mint hat hónapig tartó táppénzes állomány idejére az SZTK 9266 forintot fizetett ki Horváth Istvánnak, keresetvesztesége pedig több, mint 14 ezer forintot tett ki. A számítások elvégzése után a bíróság végül is arra kötelezte az állami gazdaságot, mint munkáltatót, hogy 15 nap alatt fizessen meg Horváthnak 16 ezer 687 forintot, valamint 1965. augusztus 1-től kezdődően havi 289 forint járadékot. Közben ugyanis a felperes Horváth egészségileg annyira rendbejött, hogy az SZTK a rokkantsági nyugdíjat megszüntette és 40 százalékos munkaképesség-csökkenést állapított meg nála, s így jelenleg mint portás, munkát vállalhatott. Vétkes volt-e a gazdaság ? Az olvasóban bizonyára felmerül az a kérdés: vétkes volt-e a Kalocsai Állami Gazdaság a baleset bekövetkezésében, terheli-e mulasztás? Erről a kérdésről, az üzemi balesetekkel kapcsolatos problémákról már, több cikket közöltünk lapunkban. Az egésznek röviden az a lényege, hogy a balesetet szenvedett dolgozóval szemben a munkáltatót terheli az a bizonyítási kötelezettség. hogy mindent megtett a munkásvédelmi szabályok betartása érdekében, az élet és testi épség megóvása tekintetében. Ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a baleset kizárólag a károsult hibájának következménye, akkor mentesül a felelősség alól. A fenti esetben azonban az állami gazdaság ezt nem tudta elfogadhatóan bizonyítani. A kecskeméti járásbíróság ítélete tehát jogerős. Gál Sándor összesen 1,3 cent hiánnyal mértek ki, és ugyancsak Halason, a vendéglátó vállalat 582. sz. Rákóczi úti italboltjában 100 forintért adták a 80 forintos pálinka literjét. A fogyasztói felületességtől — a laza ellenőrzésig Sajnos, a fogyasztók, a vásárlók jó néhány esetben „zaklatásnak” tekintették az ellenőrök munkáját, ahelyett hogy belátták volna: mindez az érdekükben történik és inkább segíteniük kellene azt. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert igen sok esetben a fogyasztók, a vásárlók felületessége, sietsége az oka, a forrása a visszaéléseknek. Az élelmiszerboltokban például a vevők nem veszik igénybe az ellenőrző mérlegeket, s ha ez indokolt, nem él- ! nek a panaszkönyvi bejegyzés, vagy a panaszlevelezőlap megírásának jogával. Az említett hibák a kereskedelmi vállalatok belső ellenőreinek fokozott felelősségére is utalnak, és arra, hogy a vállalatok, gazdasági és más vezetői a jövőben nagyobb gondot kell fordítsanak a dolgozók tudat- formálására. nevelésére. Hogy ezen a téren lehetséges az előrehaladás, az is mutatja, hogy I a BEK a húsboltvezetők részére nemrégiben húsbontási bemutatókat rendezett. A MÉSZÖV igazgatósága pedig a szövetke- l zeti vendéglátós üzletvezetői és más szakemberei számára szervezett tájékoztatókat a kereskedelemmel kapcsolatos új intézkedések. feladatok végrehajtásáról. Áz ÁFK kezdeményezésére a megyében dolgozó keres-, kedelmi társadalmi ellenőrök az idén megtették az első lépéseket a szakosítás útján. Mindezek az intézkedések a fogyasztók érdekvédelmét, a visszaélések megelőzését szolgálják. A legfontosabb azonban, a vállalati belső ellenőrzés fokozása, a nevelő munka. Elsősorban ez nyújthat garanciát arra, hogy a visszaéléseket elkövetők ne ronthassák a döntő többségében becsületes munkát végző kereskedelmi dolgozók munkájának értékét, azt a bizalmat, ami a vásárlók, a fogyasztók részéről általában jogosan nyilvánul meg szocialista kereskedelmünk iránt. B—a
