Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

í. oldal 1966. április 21, csütörtök Újabb bombázás és a békeértekezlet „helyeslése“ Vita Franciaország külpolitikájáról A Közös Piacra támaszkodik az új osztrák kormány A DNFF harcoló ala­kulatai szerdán rajta­ütöttek az An Khe melletti amerikai kato­nai repülőtéren. A sikeres akciót színlelt tü­zérségi támadás vezette be; hazafiak, aknave­tők és kézifegyverek tüzének fedezete alatt be­hatoltak a légi támaszpont területére és robba­nó töd tétekét erősítettek két Hercules típusú csapatszállító repülőgép testére. Az őrszemély­zet észrevette a szabadságharcosokat, akiknek azonban a hajnali szürkületben sikerült épség­ben visszajutni társaikhoz. Kisvártatva robba­nás reszkettette meg a levegőt — a robbanó­töltetek üzemképtelenné tették a repülőgépe­ket. A katonai szakértők szerint a világ egyik legnagyobb helikopter-támaszpontja ellen két hónap leforgása alatt ez volt a második tá­madás. A VDK területe fölé behatoló amerikai repülőgépek minden eddiginél közelebb szór­ták le bombaterhüket Haiphong kikötőjéhez. "Washington igyekszik olyan benyomást kelte­ni, hogy komolyan foglalkozik Mansfield sze­nátor hétfőn elhangzott javaslatával. Mansfield indítványozta, hogy Burmában, vagy Japánban tartsanak ázsiai békeértekezletet az Egyesült Államok, Észak-Vietnam, Kína és a dél-vietna­mi „alapvető politikai csoportosulások” képvi­selőinek részvételével. A washingtoni külügy­minisztérium szóvivője kedden este úgy nyi­latkozott, hogy az amerikai kormány „kedve­zően” fogadja Mansfield indítványát. Goldberg az Egyesült Államok ENSZ-megbízottja újság­íróknak azt mondotta, hogy az amerikai elnök is helyesli a javaslatot. Politikai megfigyelők szerint azonban Johnson megnyilatkozása az eddigi politikában nem jelez semmiféle lénye­ges változást. A FRANCIA nemzetgyűlésben a politikai pártok vezérszónokai kifejtették álláspontjukat a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági in­dítványhoz. A javaslat elsősorban Franciaor­szágnak a NATO-ból való kiválását ítéli el. Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt főtit­kára amiatt aggódott, hogy az USA a francia kormány döntése követ­keztében nemcsak Fran­ciaországból, hanem egész Európából is kivon-, hatja csapatait. A szocialisták helyeslik de Gaulle moszkvai látogatását — mondotta Guy Mollett —, de jobb szerették volna, ha az el­nök nem „elszigetelt partizánként” utazna a Szovjetunióba. Feltűnést keltett René Capitant- nak Washington politikáját elítélő éles hangú felszólalása. A francia kormány döntésének egyik nyomós okaként húzta alá, hogy a viet­nami háború kiterjedése esetén Franciaország a NATO tagjaként belesodródhatik egy világ­konfliktusba. Waldeck Rochet, az FKP főtit­kára a francia rádiónak és televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, a kommunisták úgy vélik, az egész baloldalnak arra kellene törekednie, hogy Franciaország a katonai töm­böktől független, az általános leszerelésre irá­nyuló politikát folytasson. JOSEF KLAUS kancellár szerdán délelőtt a parlamentben beterjesztette új, kizárólag az Osztrák Néppárt jelöltjeiből álló kormánya programját. A kormányfő külpolitikai tekinte- ben a legsürgetőbb feladatnak Ausztria közös piaci társulását jelölte meg Egyidejűleg állást foglalt az országa és a Duna-medence államai közötti kapcsolatok elmélyítése mellett. „Auszt­ria, helyzetének megfelelően, hozzá fog járulni a béke biztosításához” — hangoztatta. A kor­mány továbbra is tiszteletben kívánja tartani nemzetközi szerződéses kötelezettségeit, ugyan­akkor — akárcsak eddig is — e kötelezettsé­geit maga kívánja értelmezni. E célzás rvilván arra vonatkozik, hogy a Szovjetunió és más országok nem tartják összeegyeztethetőnek az osztrák semlegességgel és függetlenséggel Ausztria közös piaci társulását. A kormányfő végül emlékeztetett rá, hogy, az osztrák gazda­ság a következő években új erőpróba előtt áll, a növekedés üteme lelassult, a költségek és az árak emelkedtek. Biztosítani kell a schilling szilárdságát. A kormányprogram vitájára pén­teken kerül sor a parlamentben. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Két javaslat MEXICO. (MTI) Megkezdődött Mexikóban an­nak a bizottságnak a harmadik ülésszaka, amelynek feladata, hogy előkészítsen egy szerződés- tervezetet Latin-Amerika fegy­vermentes övezetté nyilvánítá­sáról. A két hétre tervezett ér­tekezlet megnyitó ülésének csak egy felszólalója volt: Alfonso Garcia Robles, az értekezlet el­nöke, aki beszédében felszólí­totta a megjelenteket, igyekez­zenek megállapodásra jutni a szerződés szövegében. A megállapodás azonban — eddigi jelek szerint — nehézsé­gekbe ütközik, mert a tanácsko­záson két javaslat vár megvita­tásra. az egyik Mexikóé, a má­sik Brazíliáé. A kettő között a lényeges különbség az, hogy Brazília álláspontja szerint a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha azt valameny- nyi latin-amerikai ország aláír­ja, s a brazil javaslat szerint a szövegnek tartalmaznia kell. hogy a szerződés nyitva áll az összes latin-amerikai köztársa­ság számára. A mexikóiak által támogatott tervezet ilyen uta­lást nem tartalmaz. Brazília ezenkívül javasolja, hogy a nuk­leáris hatalmak a szerződés egy függelékében vállaljanak köte­lezettséget arra, hogy tisztelet­ben tartják a földrész atom­fegyvermentes jellegét. (AFP) Föld körüli pályán a Kozmosz—115 MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—115 jelzésű mester­séges holdat. A szputnyikon elhelyezett tu­dományos berendezés segítségé­vel folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik berendezése ki­fogástalanul működik. A földi koordinációs számító központ­ban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) 20 éves a Nemet Szocialista Egységpárt Elvek és gyakorlati lehetőségek A nemet kérdéssel Összefüggésben — amelynek megoldatlansága súlyo­san terheli a nemzetközi helyzetet, 8 változatlanul egyik főforrása a feszültségnek — az utóbbi napok­ban több olyan eseményről számol be a világsajtó, amelyek részben a helyzet bonyolultságát mutatják, részben a megoldás lehetőségeire figyelmeztetnek. Akár pozitív, akár negatív elője­lűek ezek az események, megér­demlik a figyelmet. Kétségkívül az egész bonyolult kérdéskomplexus legpozitívabb része az, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaságban új típusú német állam jött létre, s ebben döntő része volt a Német Szocialista Egységpárt megalakulá­sának, melynek 20. évfordulóját ün­nepük most. A Német Szocialista Egységpárt megalakulása tulajdon­képpen megoldotta azt a legsúlyo­sabb problémát, amellyel a haladó erők a weimari köztársaság egész ideje alatt oly reménytelenül küz­döttek. Ha már abban az időben sikerült volna létrehozni a két mun­káspárt egyesülését, akkor — min­den túlzás nélkül elmondhatjuk — az emberiség elkerülte volna a hit- lerizmust és mindazt, ami ebből kö­vetkezett. Amikor a második világ­háború befejezése után, az akkor még a Szovjetunió csapatai által megszállt német területen sikerült létrehozni a kommunista és a szo­cialista párt egyesülését, a weimari köztársaság tapasztalatai minden bi­zonnyal nagy súllyal estek latba. Mégis a döntő az a követelmény volt; a haladó erők olyan erőkon­centrációját teremtsék meg, amely alkalmas arra, hogy új típusú né­met államot alakítson ki. és való­ban érvényt szerezzen Németor­szágban a potsdami és jaltai egyez­mények rendelkezéseinek. Mint is­merésen, hanem a tényeken múlik, ben fektették le a győztes hatalmak — elsősorban a Szovjetunió köve­telései alapján — azokat az elveket, amelyeknek érvényesítése megaka­dályozhatja, hogy Németország új­ból militarista útra térjen. Ezek az elvek messzemenően érvényesülnek a Német Demokratikus Köztársaság poütikájában, egész társadalmi és gazdasági felépítésében. A Német Szocialista Egységpárt a béke és a haladás útján vezeti a Német De­mokratikus Köztársaságot. Egészen más képet mutat Német­ország nyugati oldala, a Szövetségi Köztársaság, ameljmek kormánya változatlanul a régi agresszív poli­tikát próbálja feltámasztani és az elveszített háborúért revansra ké­szül. A hivatalos, nyugatnémet kö­rök persze, neim akarják beismerni, hogy ilyen veszélyes politikát foly­tatnak, de az igazság nem a beis­merésen, hanem a tényeken múlik. A tények azt bizonyítják, hogy a nyugatnémet kormány igyekszik fenntartani a feszültséget Európá­ban, és minden olyan lépést meg­próbál elgáncsolni, amely az euró­pai országok békés együttműködé­sének biztosítására irányul. E po­litika veszélyességével a nyugatné­met közvélemény is tisztában van. Világosan látják ezt a többi nyu­gati országban is. Ilyen körülmé­nyek között a nyugatnémet vezető pártok megpróbálnak olyan jelsza­vakat hangoztatni és kezdeményezé­seket tenni, amelyek egy békésebb irányzat látszatát kelthetik, valójá­ban azonban az eddigi agresszív irányzat elködösítése a céljuk. Ilyen ksérlet Erhard kancellárnak az az úgynevezett hétpontos békenyilat­kozata, amelyet megküldték külön­böző kormányoknak, és amelyben a bonni kancellár igyekszik a nyu­gatnémet kormány békés szándékai­ról meggyőzni a világot. Több olyan kérdést is megemlít, amelyről az el­múlt években nagyon sok vita folyt, s amelyekben a nyugatnémet kor­mány mind ez ideig óvakodott ál­lást foglalni. (Persze, vannak még kérdések, amelyeket még burkolt formában sem érint Erhard nyilat­kozata.) Jellemző részlete ennek az úgynevezett nyugatnémet békekez­deményezésnek, hogyíJgMr a mün­cheni egyezményre, ameiy, mint is­meretes, 1938-ban jött létre, és Hit­ler agresszív szándékainak megfe­lelően odaítélte a Szudétavidéket Németországnak, s ezzel megnyitot­ta a kaput Hitler előtt Kelet-Euró­pába. A nyugatnémet kormány mind ez ideig nem volt hajlandó elismer­ni a müncheni egyezmény semmis­ségét. És most is csak annyit mond, hogy a müncheni egj'ezmény terü­leti követeléseit a nyugatnémet kor­mány időszerűtlennek és ennek megfelelően értelmetlennek tekinti. A müncheni egyezménynek azon­A külföldi tőke beáramlása Indiába Delhi keltezéssel feltűnést keltő tudósítás jelent meg a szerdai Pravdában az indiai kormány gazdaságpolitikájáról. „Engedmények a külföldi mo­nopóliumoknak” — írja a cikk címében Maszlennyikov, a lap indiai tudósítója, aki rámutat, hogy az indiai kormány kiutat keresve a növekvő gazdasági nehézségekből, az utóbbi időben mind gyakrabban folyamodik olyan módszerekhez, mint a kül­földi magántőke bevonása, vala­mint jelentős engedmények biz­tosítása külföldi monopóliumok­nak. Az indiai kormány hozzájárult a külföldieknek ahhoz a köve­teléséhez, hogy ők kaphassák meg a részvények többségét a* újonnan szervezett vegyes válla­latokban, valamint hogy bizo­nyos területeken monopoljogok­kal és ellenőrizetlen árakon ér­tékesíthessék saját termékeiket. Feljogosította1 őket olyan nyers­anyagok behozatalára is, ame­lyekből például az indiai kő­olajipar felhasználatlan feles­legekkel rendelkezik. E lépésekre — mutat rá a Prav­da tudósítója — hivatalos ma­gyarázatként azt hozzák fel, hogy Indiának feltétlenül kül­földi magántőkét kell bevonnia a műtrágyagyártásba, mert csak így oldhatja meg az egyre sú- lyossabbá váló élelmezési prob­lémát. (MTI) Jobboldali „megszállás“ alatt a djakartai kínai konzulátus Az indonéz fővárosban a Ka­mi szélsőjobboldali diákszerve­zet százegynéhány tagja meg­rohanta és feldúlta a kínai kon­zulátus épületét. A diákok ki­hord ták az iratokat és a búto­rokat az udvarra és felgyújtot­ták. Az épület falára Kína-elle­nes jelszavakat mázoltak. Szerdán reggel még mindig kisebb csoport tartózkodott az épületben. A diákok bevonták a Kínai Népiköztársaság zászla­ját és kitűzték az indonéz zász­lót. valamint a Kami szervezet •1 lobogóját. (Reuter) fltmeneüfeg vonják ki az amerikai katonákat Európáim! WASHINGTON. (MTI) Az amerikai hadügyminiszté­rium szóvivője kijelentette, hogy az idén harmincezer amerikai katonát és tisztet vonnak ki Nyugat-Európából. Hozzáfűzte azonban, hogy csak átmeneti létszámcsökkentésről van szó, mert felváltásukra nyomban 15 000 embert küldenek és a tényleges lé ts zá rnesö kk e n tés so­Tito romániai körútja A Romániában hivatalos láto­gatáson tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági el­nök szerdán a Bacau tartomány­ban fekvő Gheorghiu-Dej város vegyipari kombinátjait tekin­tette meg. Az elnököt vidéki kőrútján elkíséri Shivu Stoica, a Román Államtanács elnöke és Emil Bodnaras, a miniszterta­nács első elnökhelyettese. A legfiatalabb román város lakói és a kombinátok dolgozód meleg fogadtatásban részesítették a magas vendéget. (MTI) ban csak egyik részlete volt a Cseh­szlovák Köztársaság ellen támasz­tott területi követelés, lényege a Szovjetunió elszigetelése volt, amit természetesen, a történelem messze­menően hatálytalanított, de a nyu­gatnémet kormány még mindig óva­kodik e tekintetben a határozott, és egyértelmű állásfoglalástól. Érthető, ha nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem más országokban sem veszik komolyan Erhara úgynevezett béke­kezdeményezését. A harmadik esemény, amelynek pozitív jelentősége van — bár ter­mészetesen. ezt a pozitívumot nem szabad eltúlozni — a Német De­mokratikus Köztársaság vezető párt­ja, a Szocialista Egységpárt és a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt között megindult levélváltás. A Szo­cialista Egységpárt vezetői évek óta több ízben tettek kezdeményező lé­pést, hogy megkezdődjék a párbe­széd a két német állam pártjai vagy kormánya között. Nyugatné­met részről mind ez ideig mereven elzárkóztak e kezdeményezések elől, és minden ilyen lépés végül is egy­oldalúnak bizonyult. Most történt első ízben, hogy nyugatnémet rész­ről reagáltak a Német Demokra­tikus Köztársaságból érkező kezde­ményezésre, és valóban megindult a levélváltás a Szocialista Egység­párt és a nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt között. Arról persze, nem lehet szó, legalább is egyelőre, hogy az alapvető ellentétek meg­szűntek volna, de azért kétségkívül jelentősége van annak is, hogy megkezdődött a párbeszéd. Az el­vek és a gyakorlati lehetőségek tisztázásán túl a levélváltás hozzá­járulhat ahhoz is, hogy végre lét­rejön valamilyen kapcsolat a két német állam között, ami nélkül a német kérdés megoldását elképzel­ni nem lehet» p. F. I hasem haladja majd meg a ; 15 000 főt. Kedden —* még Stennis ki­jelentésére reagálva — a nyu­gatnémet hadügyminisztérium szóvivője meglepetten közölte, hogy nincs tudomása az ameri­kai létszámcsökkentésről. A nyugatnémet sajtó is bírálattal fogadta a hírt rámutatván, hogy az Egyesült Államok előzetesen nem tájékoztatta Bonnt a 1 el­vezett intézkedésről. (Reuter) Gromiko Rómába látogat RÓMA. (MTI) Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere csütörtökön érke­zik Rómába, a fiumicinói repü­lőtérre. Az olasz külügyminisztérium­ból, a Famesinából nyert érte­sülések szerint mór csütörtök délután megkezdi tárgyalásait Fanfanival. Este a szenátusban, a Palazzo Madamában Gromi­ko tiszteletire Fanfani vacso­rát ad, amelyen részt vesz Moro miniszterelnök, Nenni minisz­terelnök-helyettes és a kormány több tagja. Pénteken folytatódnak a tár­gyalások a két külügyminiszter között, majd Gromiko magán­emberként — feleségével — Ná­polyba és Firenzébe látogat. Visszatérte Után. 25-én a szov­jet külügyminisztert Saragat köztársasági elnök látja vendé­gül. Gromjko előreláthatólag 26-ig marad Olaszországban. Zuajen Moszkvában Juszef Zuajen, Szíria minisz­terelnöke, aki jelenleg hivata­los látogatáson van a Szovjet­unióban, szerdán villásreggelit adott a szovjet kormány vezetői tiszteletére. Zuajen kijelentette: „Hisszük, hogy találkozásunk nagy hasznot hoz majd a sza­badság ügyének és annak a győ­zelmes küzdelemnek, amelyet népünk viv a gyarmati rendszer és a reakció ellen a szocializ­mus építéséért. Kijelentjük, hogy nagyra értékeljük azt a különböző irányú segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt továbbra is az egész világ harcoló népeinek.” Zuajen beszédére Alekszej | Koszigin válaszolt

Next

/
Thumbnails
Contents