Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
1906. április 81. csütörtök 3. oldal Majdnem húszezer holdnyi tanyaviiág Gondok és feladatok Balotaszállás pártsze; vezeteiben Hogyan tölti be feladatát j Balotaszállás négy pártalap-: szervezete. Erről tanácskozott a I kiskunhalasi járási pártbizottság a múlt hónapban tartott vb-ülésen. Érdemes volt a témára sort keríteni. A tapasztalatok nemcsak a község, hanem a járás határain túl is tanulságosak. Balotaszállás aféle „nehéz hely” a járásban, a lakosság 95 százaléka a 18 ezer holdnyi tanyavilágban él, a termelőszövetkezetek gazdálkodása még nem nevezhető szilárdnak, a négy közül kettő az elmúlt évben is mérleghiánynyal zárt, összesen több mint félmillió forinttal. Éveken át j nem volt függetlenített közsé- j gi párttitkár. A beszámoló jól elemezte a pártmunka hibáit. Évek múl- j tak el például anélkül, hogy a Zöld Mező és a Kossuth Termelőszövetkezet alapszervezete akár egyetlen taggal is gyarapodott volna. Ám, legutóbb már kedvező változás következett be, a tagjelöltekkel egyénileg foglalkoztak, bevonták őket a pártoktatásba. A községi pártvezetőség arra is határozatot hozott, hogy többet kell törődni a pártonkivüli aktívával. Apáét fiatalokkal való fel- frissítése különösen fontos Ba- lotaszáliáson. A párttagok átlagos életkora eléggé magas, főleg a Petőfi Termelőszövetkezetben. valamint a belterületi alapszervezetben. Ráadásul a termelőszövetkezeti pártszervezetek létszáma viszonylag alacsony. A politikai munka erősítéséhez alaposabban felkészült pártszervezetekre van szükség a szétszórt tanyavilágban. Hiba az is, hogy kevés kommunista tevékenykedik a tömegszervezetekben. Ezek közül egyikben sincs pártcso- poort. Indokolt és helyénvaló az a döntés, hogy a második félévben megvizsgálják a pártmegbízatásokat. Akiknek eddig nem volt, módjuk lesz a tömegszervezetekben tevékeny- kedn i: foglalkozni a fiatalokkal, KISZ-oktatással. az aktívahálózat szélesítésével, a pártoktatás hallgatóinak kiválasztásá- J val. Az elmúlt télen kilenc helyen szerveztek különböző szaktanfolyamokat. Eziek látogatottsága megfelelő volt. A mezőgazdasági szak i oktatásra igen nagy feladatok j hárulnak. 1970-re el szeretnék í érni, hogy 12 tsz-tagra legalább j egy szakmunkás jusson. Az; alapszervezetek nagy segítséget nyújthatnak az iskolázási tervek elkészítésében, de abban is, I hogy minimálisra csökkentsék ; azok számát, akik még nem ! rendelkeznek nyolc általános- ' sal. Most a tavasa munkák kezdetén a mezőgazdasági versenyek szervezése is előtérbe kerül. Ezek a célkitűzések nem önmagukért valóak. Balotaszálláson is évente két-három száza-1 lékos növekedést akarnak el-: érni a mezőgazdasági termelésben. Mind nagyobb súlyt kap a szakosított gazdálkodás: a szőlő- és gyümölcskultúra. 1300 holdon az olasznyárfa telepítése, továbbá a növendék- i marha-, a juh- és a pulykatenyésztés. Sokat ígérőek az új ültetvények. Rövidesen megépül a pince, a gyümölcstároló és a szeszfőzde. Ezek újabb munkalehetőségeket nyújtanák, ami szükséges is, hiszen jelenleg majdnem háromszázan járnak el a ; községből. A fellendülést Sízolgáljálc a községfejlesztés tervei is: a I művelődési ház kibővítése. A j községi pártszervezet is itt kap helyet. A tervek között szere- j pel a járdaépítés, a fásítás, az if- ! júsági park létesítése, a vízmű. : és az üzlethálózat fejlesztése. A gazdálkodás javítása, az életszínvonal emelése, az emberibb élet feltételeinek megteremtése — a pártszervezetek, a kommunisták ügye is Balotaszálláson. Ebből részt vállalni szép és nagy feladat. H. D. Naponta 15 ezer tápkocka Fagyvédő öntözés Kétszer hasznosított hollandi ágyak £ a f árosjoldi Állami Gazdaságban Igazi tavaszi pezsgéssel találkoztam a Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi kertészetében. A kertészetben Ko- leszár János főkertésszel, Brandt Béla üzemegységvezetővel, és | Tarjányi Gyulával, a telep ve- j zetöjével beszélgettünk. A te-; lepen két üvegházban hajtat-; ták elő a palántákat, amelyek \ a 7200 négyzetméter nagyságú; hollandi ágyakba kerültek. Tar- : jányi Gyula elmondja, hogy négy és fél millió palántát neveltek az idén. Két tápkockagyártó gépük is van. Naponta 13—15 ezer tápkockát gyártanak ezekkel az ügyes masinákkal. Ezekbe kerülnek a paprikapalánták. A talajerőben gazdag földkockákban gyorsan fejlődnek. Ez a gyorsabb növekedés egyben elősegíti, hogy hamarabb kerülhet zöldpaprika a háziasszonyok asztalára. Ennél a módszernél még korszerűbb az úgynevezett Finn- pot. Ebből néhány papírládával erkezett Finnországból a napokban. Koleszár János fő- j kertész elmagyarázza, hogyan j is kell ezt hasznosítani a gya- j korlatban. A kedves olvasó j képzeljen el egy kereskedelem- l ben szokványos tojástartót.. Nos, a Finnpot pontosan ilyen, j csak anyaga különböző, a nö- j vénynek fontos tápanyagokból : áll. A mélyedésekbe tőzeget ön-| tenek és ebbe kerül a paprika- j palánta. A gyökérzet behálóz- j za az előbb említett préselt j tápanyagot és felszívja. Két palántázógép éppen a ! paradicsomot ülteti. A frissen j kiültetett erős, edzett palánták ! szépen sorolnak már. 35 hol- | dón termesztenek paradicso- í .mot. — Hat hét múlva szedjük a termést — büszkélkedik Brandt Béla. — És ha jönnek a májusi í fagyok? — Fagyvédő öntözést alkal- | mázunk — válaszolja — látja, mindenütt fel vannak szerelve a szórófejek. A tábla végén, ahol az ültetés folyik, már szórják is az, éltető vizet a frissen kiültetett növényekre. —- Mi kerül a hollandi ágyakba a paradicsom után? — Paprika. így oldjuk meg az ágyak utóhasznosítását. A Városföldi Állami Gazdaság tavaly is elsőnek szállított exportra paradicsomot. Az idén is így szeretnék. Ezért ültetik ki már most szabad földbe a palántákat és a fagyvédő öntözéssel, amelynek az a lényege, hogy a fagy ellen megfelelő páratartalmat biztosítanak, megvalósítják a termelési biz- j tonságot. Ez természetesen csak ilyen korszerű nagyüzemben lehetséges. A zöldségkertészetben igyekeznek minél több munkafázist gépesíteni és az esetleges aszalv ellen öntözéssel tudnak védekezni. Koleszár János főkertésztől megtudom, hogy paradicsom-1 ból 1300 mázsát terveznek ex- i porti-a szállítani és 2 ezer mázsát pedig a konzervgyárnak. Ä paprikából 1200 mázsa kerül exportra és 800 mázsa konzervipari célokra. Ezenkívül sok száz mázsa jut majd a kecskeméti piacra is. K. S. 1 N EM RÉGIBEN megkérdez- j tem egy közgazdásztól, szerin- j te hogyan lehetne csökkenteni j vállalatánál a belső használat- j ra szánt jelentések számát. Ál- . talános panasz ugyanis, hogy' i a felügyeleti szervek által elő- í írt adatszolgáltatáson felül — j más kérdés, hogy e téren is! lenne mit javítani — túl sok j erőt kötnek le az üzemi veze- j tők számára készülő rendszeres, vagy időnkénti kimutatások is. — Látja az a baj, hogy a l legtöbben így, a mennyiség és nem a minőség oldaláról köze- j lítik meg ezt a témát. Csak j odáig mennek el az okoskodás- | ban, hogy csökkenteni kellene az adminisztrációt. Pedig korántsem ilyen egyszerű a dolog. Én például azt sem merném határozottan állítani, hogy — szám szerint nézve — több jelentés, statisztika készül nálunk belső használatra, mint kellene. Az viszont biztos, hogy a házi adatszolgáltatásunk, elemző munkánk minősége még elmarad a kívánalmaktól. ISMERŐSÖM számos példával igazolta állítását és végül be kellett látnom, hogy igaza van. Az általa is említett jelentések zöme csak utólag regisztrálja a termelésben beállt változásokat. Ezért ha egyáltalán alkalmas is arra, hogy alapul szolgáljon a következtetéA „papírmunka“ minősége sekhez, illetve az intézkedések kidolgozásához, minderre rAár csak későn kerülhet sor. Hiba asz is, hogy a manapság használatos statisztikai táblázatok, grafikonok nagy része j elsősorban a mennyiségi változásokat szemlélteti. Igen ke- i vés van olyan, amely jelzi a költségek alakulását, a készlet- változásokat, azaz a munka minőségére is következtetni en- j ged. TÜLZÄS LENNE természetesen azt állítani, hogy a vállalatvezetők nem igyekeznek ha- i tékonyabbá tenni az ügyvitelt. I Erre kényszerítik őket a gazdálkodásban bekövetkezett változások: a nagyobb önállóság, a minőségi követelmények növekedése stb. SZÁMOS ÜZEMBEN naponta jelentést kap a vezetőség a készletek alakulásáról, az exportszállítások üteméről, vagy | például arról, hogy a tervezettnek megfelelő termelési ér- | ték született-e egy adott nyers- anyagmennyiség felhasználása után. Mégsem alaptalan a már j idézett közgazdász aggodalma amiatt, hogy igen lassan halad a „papírmunka” tökéletesítése és sokan le is becsülik e feladatot. Pedig jó intézkedést, csak a legfrissebb termelési eredmények alapos elemzése után hozhat a vezetőség. B. D. Képek a látogatásról Kedves színfoltja volt a Kecskeméten járt szovjet katonai küldöttség látogatásának, amikor a kecskeméti Repülőtérre való megérkezés előtt vörös szegfűt nyújtott át Malinovszkij elvársnak, a küldöttség vezetőjének Kulcsár Marika, a Kecskeméti Rákóczi Ferenc Általános Iskola hatodik osztályos tanulója, majd vörös nyakkendővel ajándékozta meg. A Szovjetunió honvédelmi minisztere fogadta a légiparádén részt vevő pilóták tisztelgését, akik nemcsak a levegőben, hanem a földön is példás fegyelmezettséget árultak el. A jól sikerült légibemutató, melyen egymást váltották a legnehezebb műrepülő gyakorlatok, Malinovszkij marsall és a magas rangú szovjet katonatisztek teljes elismerését érdemelte ki. A bemutató után Malinovszkij elvtárs gratulált a kiváló felkészültségű vadászrepülőknek. (Pásztor Zoltán felvételei.)
